A jogi személyek nyilvántartása 2027. január 1-jén indul, és ugyanettől a naptól hatályát veszti a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.). Az új szabályokat a 2025. évi LIX. törvény (Jsznytv.) tartalmazza: a cégek és a civil szervezetek egyetlen, közhiteles hatósági nyilvántartásba kerülnek, a bejegyzési eljárás nagyrészt elektronikus és automatizált lesz, a jogi képviselet pedig főszabályként kötelező. Összefoglaltuk, mire készüljenek a kis- és középvállalkozások.
A legfontosabb tudnivalók
- Hatálybalépés: 2027. január 1. (Jsznytv. 105. §); a Ctv. ugyanettől a naptól nem hatályos.
- Egy nyilvántartás: a gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéni cégek, fióktelepek és a civil szervezetek egy közhiteles hatósági nyilvántartásba kerülnek.
- Kötelező jogi képviselet: a kérelemre induló nyilvántartási eljárásban – kevés kivétellel – ügyvéd, kamarai jogtanácsos vagy közjegyző jár el.
- Automatikus döntéshozatal: a szabályszerű kérelmekről a rendszer gyorsan, hiánypótlás nélkül dönthet.
- A Hatóság értesíti a céget, ha a nyilvántartás adatai alapján intézkedési kötelezettsége van; a beszámoló közzétételének elmulasztása az adószám törléséhez vezethet.
Mi változik? A jogi személyek nyilvántartása 2027-től
A jogi személyek nyilvántartása: új nyilvántartás, új nyilvántartó
A Jsznytv. szerint a nyilvántartást a nyilvántartást vezető hatóság (a törvényben: Hatóság) vezeti (5. §). A jogi személyek nyilvántartása közhiteles hatósági nyilvántartás (6. §), a bejegyzés alapjául szolgáló iratokat elektronikus irattárban tartják (7. §). A nyilvántartásba a cégformák (közkereseti és betéti társaság, kft., részvénytársaság, szövetkezet, egyéni cég, külföldi vállalkozás fióktelepe és kereskedelmi képviselete stb.) mellett a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek is bekerülnek (2. §). A Cégközlöny továbbra is megmarad.
A bejegyzés joghatása
A jogi személy a nyilvántartási adatra harmadik személlyel szemben csak a bejegyzés után hivatkozhat, kivéve, ha bizonyítja, hogy a másik fél már korábban ismerte. A bejegyzést követő tizenhatodik napig a harmadik személy bizonyíthatja, hogy az adatot nem ismerhette meg (8. § (2) bekezdés).
Kötelező jogi képviselet
A kérelemre induló nyilvántartási eljárásban – a törvényben felsorolt kivételekkel – a jogi képviselet kötelező (28. §), és a névfoglaláshoz is jogi képviselő kell (25. §). A jogi képviselő a kérelemben nyilatkozik arról, hogy a csatolt iratok törvényességi vizsgálatát elvégezte (32. §), és bizonyos iratokat neki kell megőriznie (34. §).
Automatikus és teljes eljárás
A Hatóság a kérelemről automatikus döntéshozatali eljárásban vagy teljes eljárásban dönt. Automatikus eljárásban nincs hiánypótlási felhívás és részbeni bejegyzés (46. §); teljes eljárásra akkor kerül sor, ha a bejegyzésnek jogi akadálya merül fel, vagy a kérelem az automatikus határidőn belül nem bírálható el (47. §). A Hatóság utólag ellenőrizheti az automatikusan bejegyzett kérelmek mellékleteit (100. §).
Értesítések és beszámoló
Új szolgáltatás, hogy a Hatóság automatikus értesítést küld a jogi személy hivatalos elérhetőségére, ha a nyilvántartás adatai vagy jogszabály alapján intézkedési kötelezettsége van (92. §). Ha a jogi személy a számviteli beszámolót nem teszi közzé, a Hatóság harmincnapos határidővel felhívja, és ennek eredménytelensége esetén az adószám törlése érdekében értesíti a NAV-ot (99. §).
Végelszámolás és bírósági eljárások
A jogi személyekkel kapcsolatos egyes bírósági eljárásokat és a végelszámolást a szintén 2027. január 1-jén hatályba lépő 2025. évi LX. törvény szabályozza. A nyilvántartott adatok körét, a csatolandó iratokat és a részletszabályokat végrehajtási rendeletek határozzák meg; az átmeneti rendelkezéseket külön törvény állapítja meg (Jsznytv. 106. §).
Kiket érint a jogi személyek nyilvántartása?
Minden gazdasági társaságot, szövetkezetet, egyéni céget, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepét és kereskedelmi képviseletét, valamint az egyesületeket, alapítványokat és más civil szervezeteket. Az egyéni vállalkozókat (nem egyéni céget) a változás közvetlenül nem érinti, de a partnereik cégadatainak ellenőrzésében számukra is új forrást jelent az egységes nyilvántartás.
Felkészülés: mit tegyenek a cégek, mielőtt elindul a jogi személyek nyilvántartása?
A jogi személyek nyilvántartása 2027. január 1-jén indul, ezért az alábbi lépéseket javasoljuk már most:
- Ellenőrizze a cégadatait (székhely, telephelyek, képviselők, tevékenységi körök, hivatalos elektronikus elérhetőség) – a Hatóság értesítései erre az elérhetőségre érkeznek.
- Gondoskodjon jogi képviselőről. Ha nincs állandó ügyvédje, már most érdemes megállapodni valakivel, mert 2027-től a változásbejegyzések többségéhez jogi képviselő kell.
- Frissítse a belső szabályzatokat. Az SZMSZ, a kötelezettségvállalási szabályzat és az aláírási jegyzék Ctv.-hivatkozásait (cégjegyzés, képviselet) 2027-től az új szabályokhoz kell igazítani.
- Tartsa a beszámoló-közzétételi határidőt, mert a mulasztás következménye az adószám törlésének kezdeményezése lehet.
- Kísérje figyelemmel a végrehajtási rendeleteket – ezek határozzák meg a nyilvántartott adatokat és a beadandó iratokat. A Hírtárban beszámolunk a megjelenésükről.
Iratminták a felkészüléshez
A Ctv.-re hivatkozó iratmintáinkat 2027. január 1-jére az új törvényhez igazítjuk.
Jogszabályi háttér
| Jogszabályhely | Tartalom | Hatály |
|---|
| 2025. évi LIX. törvény (Jsznytv.) 2., 5–8. § | A nyilvántartott jogalanyok, a Hatóság, a közhiteles nyilvántartás, a bejegyzés joghatása | 2027. 01. 01. |
| Jsznytv. 25., 28., 32., 34. § | Kötelező jogi képviselet, a jogi képviselő nyilatkozata és iratőrzése | 2027. 01. 01. |
| Jsznytv. 46–47., 100. § | Automatikus döntéshozatal, teljes eljárás, utóellenőrzés | 2027. 01. 01. |
| Jsznytv. 92., 99. § | Automatikus értesítés; a beszámoló közzétételének elmulasztása | 2027. 01. 01. |
| 2025. évi LX. törvény | A jogi személyekkel kapcsolatos egyes bírósági eljárások és a végelszámolás | 2027. 01. 01. |
| 2006. évi V. törvény (Ctv.) | Hatályát veszti (Jsznytv. 109. § a) pont) | 2026. 12. 31-ig hatályos |
Források: 2025. évi LIX. törvény – Jogtár (közlönyállapot); Ctv. – Jogtár.
Gyakori kérdések
Újra be kell jegyeztetni a cégemet 2027-ben?
A törvény nem ír elő ilyen kötelezettséget a cégek számára; a meglévő jogi személyekre és a folyamatban lévő eljárásokra vonatkozó átmeneti szabályokat külön törvény állapítja meg. Amint ezek ismertté válnak, a Hírtárban részletesen beszámolunk róluk.
Ügyvéd nélkül is beadhatok változásbejegyzési kérelmet?
Főszabály szerint nem: a kérelemre induló nyilvántartási eljárásban a jogi képviselet kötelező, a törvény csak szűk kivételeket enged (Jsznytv. 28. §).
Mit jelent az automatikus döntéshozatal a jogi személyek nyilvántartása során?
A szabályszerű, minden szükséges adatot és mellékletet tartalmazó kérelemről a Hatóság automatikusan dönt, hiánypótlási felhívás nélkül. Ha a kérelem hibás vagy jogi akadály merül fel, a Hatóság teljes eljárásban bírálja el.
A cikk tájékoztató jellegű, a 2026. október 22-én hatályos és kihirdetett jogszabályok alapján készült; nem minősül jogi tanácsadásnak. Egyedi esetben forduljon szakértőhöz.
Megszűnik a Ctv.: 2027. január 1-jétől indul a jogi személyek nyilvántartása
A jogi személyek nyilvántartása 2027. január 1-jén indul, és ugyanettől a naptól hatályát veszti a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.). Az új szabályokat a 2025. évi LIX. törvény (Jsznytv.) tartalmazza: a cégek és a civil szervezetek egyetlen, közhiteles hatósági nyilvántartásba kerülnek, a bejegyzési eljárás nagyrészt elektronikus és automatizált lesz, a jogi képviselet pedig főszabályként kötelező. Összefoglaltuk, mire készüljenek a kis- és középvállalkozások.
A legfontosabb tudnivalók
Mi változik? A jogi személyek nyilvántartása 2027-től
A jogi személyek nyilvántartása: új nyilvántartás, új nyilvántartó
A Jsznytv. szerint a nyilvántartást a nyilvántartást vezető hatóság (a törvényben: Hatóság) vezeti (5. §). A jogi személyek nyilvántartása közhiteles hatósági nyilvántartás (6. §), a bejegyzés alapjául szolgáló iratokat elektronikus irattárban tartják (7. §). A nyilvántartásba a cégformák (közkereseti és betéti társaság, kft., részvénytársaság, szövetkezet, egyéni cég, külföldi vállalkozás fióktelepe és kereskedelmi képviselete stb.) mellett a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek is bekerülnek (2. §). A Cégközlöny továbbra is megmarad.
A bejegyzés joghatása
A jogi személy a nyilvántartási adatra harmadik személlyel szemben csak a bejegyzés után hivatkozhat, kivéve, ha bizonyítja, hogy a másik fél már korábban ismerte. A bejegyzést követő tizenhatodik napig a harmadik személy bizonyíthatja, hogy az adatot nem ismerhette meg (8. § (2) bekezdés).
Kötelező jogi képviselet
A kérelemre induló nyilvántartási eljárásban – a törvényben felsorolt kivételekkel – a jogi képviselet kötelező (28. §), és a névfoglaláshoz is jogi képviselő kell (25. §). A jogi képviselő a kérelemben nyilatkozik arról, hogy a csatolt iratok törvényességi vizsgálatát elvégezte (32. §), és bizonyos iratokat neki kell megőriznie (34. §).
Automatikus és teljes eljárás
A Hatóság a kérelemről automatikus döntéshozatali eljárásban vagy teljes eljárásban dönt. Automatikus eljárásban nincs hiánypótlási felhívás és részbeni bejegyzés (46. §); teljes eljárásra akkor kerül sor, ha a bejegyzésnek jogi akadálya merül fel, vagy a kérelem az automatikus határidőn belül nem bírálható el (47. §). A Hatóság utólag ellenőrizheti az automatikusan bejegyzett kérelmek mellékleteit (100. §).
Értesítések és beszámoló
Új szolgáltatás, hogy a Hatóság automatikus értesítést küld a jogi személy hivatalos elérhetőségére, ha a nyilvántartás adatai vagy jogszabály alapján intézkedési kötelezettsége van (92. §). Ha a jogi személy a számviteli beszámolót nem teszi közzé, a Hatóság harmincnapos határidővel felhívja, és ennek eredménytelensége esetén az adószám törlése érdekében értesíti a NAV-ot (99. §).
Végelszámolás és bírósági eljárások
A jogi személyekkel kapcsolatos egyes bírósági eljárásokat és a végelszámolást a szintén 2027. január 1-jén hatályba lépő 2025. évi LX. törvény szabályozza. A nyilvántartott adatok körét, a csatolandó iratokat és a részletszabályokat végrehajtási rendeletek határozzák meg; az átmeneti rendelkezéseket külön törvény állapítja meg (Jsznytv. 106. §).
Kiket érint a jogi személyek nyilvántartása?
Minden gazdasági társaságot, szövetkezetet, egyéni céget, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepét és kereskedelmi képviseletét, valamint az egyesületeket, alapítványokat és más civil szervezeteket. Az egyéni vállalkozókat (nem egyéni céget) a változás közvetlenül nem érinti, de a partnereik cégadatainak ellenőrzésében számukra is új forrást jelent az egységes nyilvántartás.
Felkészülés: mit tegyenek a cégek, mielőtt elindul a jogi személyek nyilvántartása?
A jogi személyek nyilvántartása 2027. január 1-jén indul, ezért az alábbi lépéseket javasoljuk már most:
Iratminták a felkészüléshez
A Ctv.-re hivatkozó iratmintáinkat 2027. január 1-jére az új törvényhez igazítjuk.
Jogszabályi háttér
Források: 2025. évi LIX. törvény – Jogtár (közlönyállapot); Ctv. – Jogtár.
Gyakori kérdések
Újra be kell jegyeztetni a cégemet 2027-ben?
A törvény nem ír elő ilyen kötelezettséget a cégek számára; a meglévő jogi személyekre és a folyamatban lévő eljárásokra vonatkozó átmeneti szabályokat külön törvény állapítja meg. Amint ezek ismertté válnak, a Hírtárban részletesen beszámolunk róluk.
Ügyvéd nélkül is beadhatok változásbejegyzési kérelmet?
Főszabály szerint nem: a kérelemre induló nyilvántartási eljárásban a jogi képviselet kötelező, a törvény csak szűk kivételeket enged (Jsznytv. 28. §).
Mit jelent az automatikus döntéshozatal a jogi személyek nyilvántartása során?
A szabályszerű, minden szükséges adatot és mellékletet tartalmazó kérelemről a Hatóság automatikusan dönt, hiánypótlási felhívás nélkül. Ha a kérelem hibás vagy jogi akadály merül fel, a Hatóság teljes eljárásban bírálja el.
A cikk tájékoztató jellegű, a 2026. október 22-én hatályos és kihirdetett jogszabályok alapján készült; nem minősül jogi tanácsadásnak. Egyedi esetben forduljon szakértőhöz.