Azonnali hatályú felmondás: mikor jogszerű?

Az azonnali hatályú felmondás a munkaviszony megszüntetésének legsúlyosabb eszköze: felmondási idő nélkül, a közléssel szünteti meg a munkaviszonyt. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerint a munkáltató és a munkavállaló is élhet vele, ha a másik fél súlyosan megszegi a kötelezettségeit, vagy a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tevő magatartást tanúsít (Mt. 78. § (1) bekezdés). A jog szigorú határidőn belül gyakorolható (Mt. 78. § (2) bekezdés). Az alábbiakban bemutatjuk a feltételeket, a határidőket, a jogkövetkezményeket és a tipikus hibákat.

Röviden #

• Azonnali hatályú felmondással a fél akkor szüntetheti meg a munkaviszonyt, ha a másik fél lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tevő magatartást tanúsít (Mt. 78. § (1) bekezdés).
• A jog az okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon, legfeljebb az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekménynél a büntethetőség elévüléséig gyakorolható (Mt. 78. § (2) bekezdés).
• Az indokolásból világosan ki kell tűnnie a megszüntetés okának, és ennek valóságát a nyilatkozattevő bizonyítja (Mt. 64. § (2) bekezdés).
• Indokolás nélkül csak a próbaidő alatt, illetve a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt szüntetheti meg azonnali hatállyal (Mt. 79. § (1) bekezdés).
• Ha a munkavállaló a 78. § (1) bekezdése alapján, határidőben és jogszerűen mond fel azonnali hatállyal, a munkáltató köteles a felmentési időre járó távolléti díjra és a végkielégítésre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni (Mt. 78. § (3) bekezdés). A megalapozatlan vagy elkésett munkavállalói azonnali hatályú felmondás jogellenes, ilyenkor a munkavállaló fizet (Mt. 84. § (1)–(3) bekezdés).
• Vezető állású munkavállalóval szemben a jog az ok bekövetkeztétől számított három éven belül gyakorolható (Mt. 210. § (2) bekezdés).

Mi az azonnali hatályú felmondás? #

Az azonnali hatályú felmondás a munkaviszony megszüntetésének egyik törvényes módja a közös megegyezés és a felmondás mellett (Mt. 64. § (1) bekezdés). Köznyelvi neve „rendkívüli felmondás”. Az alapszabály szó szerint:

„A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.” (Mt. 78. § (1) bekezdés)

Egyoldalú jognyilatkozat, amely a címzettel való közléssel válik hatályossá (Mt. 15. § (4) bekezdés). Nincs felmondási idő, így a munkaviszony a közléssel megszűnik. Más jogintézmény a törvény által előírt azonnali megszüntetés, például érvénytelen munkaszerződésnél vagy kiskorúakkal foglalkozó munkáltatónál fennálló kizáró oknál (Mt. 29. § (1) bekezdés, Mt. 44/A. § (5) bekezdés). A munkaviszony megszüntetésének többi módjáról a munkaviszony megszüntetéséről szóló útmutatónkban olvashat.

Mikor jogszerű az azonnali hatályú felmondás? #

Lényeges kötelezettség súlyos megszegése #

Az első eset három feltétel együttes fennállását kívánja meg (Mt. 78. § (1) bekezdés a) pont): a megszegett kötelezettség a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség; a szegés szándékos vagy súlyosan gondatlan; és jelentős mértékű. Ha bármelyik hiányzik, ezen az alapon az azonnali hatályú felmondás nem jogszerű. Ilyenkor a munkáltató más eszközt alkalmazhat, például felmondást, vagy – ha kollektív szerződés vagy munkaszerződés megállapítja – hátrányos jogkövetkezményt (Mt. 56. § (1) bekezdés; egyszerűsített foglalkoztatásnál nem, Mt. 203. § (1) bekezdés c) pont); erről a hátrányos jogkövetkezményről szóló cikkünkben írunk.

A munkaviszony fenntartását lehetetlenné tevő magatartás #

A második eset olyan magatartás, amely „egyébként” teszi lehetetlenné a munkaviszony fenntartását (Mt. 78. § (1) bekezdés b) pont). Ehhez az Mt. nem kívánja meg, hogy a magatartás az a) pont szerinti kötelezettségszegés legyen. Azt sem sorolja fel, mely magatartások tartoznak ide. Hogy egy konkrét eset eléri-e a törvényi szintet, az összes körülmény alapján dől el, és vita esetén a bíróság bírálja el.

Mivel a bizonyítás a nyilatkozattevőt terheli (Mt. 64. § (2) bekezdés), a tényeket a közlés előtt célszerű dokumentálni. Az Mt. a munkavállaló előzetes meghallgatását nem írja elő – kivéve, ha kollektív szerződés vagy munkaszerződés előírja (Mt. 277. § (1) bekezdés a) pont) –, de javasolt meghallgatni, és a meghallgatást jegyzőkönyvben rögzíteni. A kivizsgálás idejére a munkáltató legfeljebb 30 napra mentesítheti a munkavállalót a munkavégzés alól (Mt. 55. § (5) bekezdés). A lépésekről: fegyelmi eljárás a munkahelyen.

Határidők: meddig közölhető az azonnali hatályú felmondás? #

A jog az okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon, legfeljebb az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekménynél a büntethetőség elévüléséig gyakorolható (Mt. 78. § (2) bekezdés). Testületnél a tudomásszerzés az, amikor a testületet – mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet – az okról tájékoztatják (Mt. 78. § (2) bekezdés).

A határidő elmulasztása nem menthető ki, mert a 78. § ezt nem engedi meg (Mt. 25. § (7) bekezdés). Az Mt. nem rendelkezik arról, hogy a kivizsgálás miatti mentesítés a 15 napos határidőt meghosszabbítaná. A hátrányos jogkövetkezmény alkalmazására is a 78. § (2) bekezdés határidőit kell megfelelően alkalmazni (Mt. 56. § (3) bekezdés). Azért a kötelezettségszegésért viszont, amelyet a munkáltató a megszüntetés indokaként megjelöl, hátrányos jogkövetkezmény nem állapítható meg (Mt. 56. § (4) bekezdés).

Hogyan kell számolni a 15 napot? #

Napon naptári napot kell érteni, és a határidő a tudomásszerzést követő napon kezdődik (Mt. 25. § (2)–(3) bekezdés). A határidő az utolsó nap végén jár le. Ha az utolsó nap az általános munkarend szerint heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap, a következő munkanap végén (Mt. 25. § (5) bekezdés). A határidő akkor is megtartott, ha a nyilatkozatot legkésőbb az utolsó napon postára adják (Mt. 25. § (6) bekezdés). Részletesen: határidők számítása a munkajogban.

Az azonnali hatályú felmondás közlése és indokolása #

A munkaszerződést írásba kell foglalni (Mt. 44. §), az írásba foglalt megállapodást pedig megszüntetni is csak írásban lehet (Mt. 22. § (3) bekezdés). Az elektronikus közlésről lásd a gyakori kérdéseket. A munkáltató nevében a munkáltatói jogkör gyakorlója tehet jognyilatkozatot (Mt. 20. § (1) bekezdés).

Az Mt. csak a próbaidő alatti és a határozott idejű munkaviszony munkáltatói megszüntetésénél engedi meg az indokolás nélküli azonnali hatályú felmondást (Mt. 79. § (1) bekezdés). Minden más esetben a megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie, és az ok valóságát és okszerűségét a nyilatkozattevő bizonyítja (Mt. 64. § (2) bekezdés). Az indokolásban ezért a konkrét tényeket – mit, mikor, hogyan –, valamint a tudomásszerzés időpontját is érdemes rögzíteni.

A munkáltató köteles a munkavállalót kioktatni az igényérvényesítés módjáról és – ha az elévülési időnél rövidebb – határidejéről. A határidőről való kioktatás elmulasztásakor hat hónap elteltével az igény nem érvényesíthető (Mt. 22. § (5) bekezdés). A munkaviszony megszüntetésének jogellenességével kapcsolatos keresetet a közléstől számított 30 napon belül kell előterjeszteni (Mt. 287. § (1) bekezdés b) pont). A közlés szabályairól: hogyan kell közölni a felmondást.

Az azonnali hatályú felmondás jogkövetkezményei #

Ha a munkáltató mond fel #

A munkáltató azonnali hatályú felmondásánál nincs felmondási idő és felmentés, végkielégítés sem jár, mert az Mt. 77. § (1) bekezdése a munkáltató felmondásához köti. A munkavállaló munkabérét és egyéb járandóságait legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon ki kell fizetni, és ki kell adni az igazolásokat (Mt. 80. § (2) bekezdés). Ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt szűnik meg, a beosztás szerinti munkaidőre járónál több kifizetett munkabérre az előleg szabályai vonatkoznak (Mt. 95. § (4) bekezdés c) pont).

Ha a bíróság a megszüntetést jogellenesnek ítéli, a munkáltató köteles megtéríteni az okozott kárt; az elmaradt jövedelem címén legfeljebb tizenkét havi távolléti díjat (Mt. 82. § (1)–(2) bekezdés). A munkavállaló a végkielégítés összegére is jogosult (Mt. 82. § (3) bekezdés a) pont). A kártérítés helyett a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget is követelheti (Mt. 82. § (4) bekezdés). Ha a megszüntetés az egyenlő bánásmód követelményébe vagy a joggal való visszaélés tilalmába ütközött, vagy a munkavállaló munkavállalói képviselő volt, a munkaviszony helyreállítását is kérheti; ekkor az elmaradt munkabért a távolléti díj alapján kell megtéríteni (Mt. 83. § (1) és (3) bekezdés). Részletesen: a jogellenes munkaviszony-megszüntetés következményei.

Ha a munkavállaló mond fel #

Ha a munkavállaló a 78. § (1) bekezdése alapján, határidőben és jogszerűen mond fel azonnali hatállyal, a munkáltató köteles a felmentési időre járó távolléti díjra (Mt. 70. § (3) bekezdés) és a végkielégítésre (Mt. 77. §) vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni (Mt. 78. § (3) bekezdés). Felmondási idő nincs, ezért értelmezésünk szerint annyi időre járó távolléti díjat kell fizetni, amennyi munkáltatói felmondás esetén felmentésként járna, vagyis a 69. § szerinti felmondási idő legalább felére (Mt. 69. §, Mt. 70. § (1) és (3) bekezdés). A végkielégítést úgy kell megállapítani, mintha a munkáltató mondott volna fel, a munkaviszony tartamát a közlés napjáig számítva (Mt. 77. § (2)–(5) bekezdés). Az Mt. a számítást kifejezetten nem részletezi; ezt az értelmezést a 63. § (2) bekezdés hasonló szabálya is alátámasztja. Ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt szűnik meg, a 95. § (2)–(3) bekezdés e) pontját is alkalmazni kell.

A munkavállaló ilyenkor a versenytilalmi megállapodástól is elállhat (Mt. 228. § (4) bekezdés). Az ezzel kapcsolatos igényét az elévülési időn, vagyis három éven belül érvényesítheti (Mt. 286. § (1) bekezdés, Mt. 287. § (2) bekezdés b) pont). Részletesen: felmentési idő, végkielégítés.

Ha a munkavállaló azonnali hatályú felmondása nem felel meg a 78. § (1)–(2) bekezdésének, mert nincs törvényes ok, vagy elkésett, a munkavállaló a munkaviszonyt jogellenesen szüntette meg. Ilyenkor a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni, határozott idejű munkaviszonyban a hátralévő időre járó, legfeljebb háromhavi távolléti díjat (Mt. 84. § (1)–(2) bekezdés). A munkáltató az ezt meghaladó kárát is követelheti, együttesen legfeljebb tizenkét havi távolléti díj összegéig (Mt. 84. § (3) bekezdés). A 78. § (3) bekezdése szerinti kötelezettség ilyenkor nem áll be. Lásd: ha a munkavállaló nem dolgozza le a felmondási időt.

Különös szabályok és eltérések #

Vezető állású munkavállaló #

A vezetővel szemben az azonnali hatályú felmondás joga az ok bekövetkeztétől számított három éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig gyakorolható (Mt. 210. § (2) bekezdés). A 210. § (2) bekezdés a 78. § (2) bekezdés szerinti 15 napos határidőt nem említi; az Mt. kifejezetten nem mondja ki, hogy az a vezetővel szemben nem alkalmazandó. Vita elkerülése érdekében javasolt a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül eljárni. A vezető munkaszerződése az azonnali hatályú felmondásról is eltérően rendelkezhet (Mt. 209. § (1) bekezdés). Ha a vezető szünteti meg jogellenesen a munkaviszonyát, tizenkét havi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni (Mt. 209. § (6) bekezdés).

Munkaerő-kölcsönzés #

A kölcsönzött munkavállaló akkor is élhet azonnali hatályú felmondással, ha a 78. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségszegést vagy magatartást a kölcsönvevő tanúsítja (Mt. 220. § (4) bekezdés). A kölcsönvevő a munkavállaló kötelezettségszegéséről a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül írásban tájékoztatja a kölcsönbeadót, és a 15 napos határidő a tájékoztatás közlésével kezdődik (Mt. 220. § (5) bekezdés). A munkaviszony megszüntetésének jogát kizárólag a kölcsönbeadó gyakorolhatja (Mt. 217. § (1) bekezdés), és a munkavállaló is vele közli a megszüntető nyilatkozatot (Mt. 220. § (6) bekezdés).

Kollektív szerződés és munkaszerződés #

Az azonnali hatályú felmondás 78. §-ban foglalt szabályaitól kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 85. § (2) bekezdés e) pont). A munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – szintén csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 43. § (1) bekezdés).

Indokolás nélküli azonnali hatályú felmondás: próbaidő és határozott idő #

A próbaidő alatt bármelyik fél, a határozott idejű munkaviszonyt pedig a munkáltató indokolás nélkül is megszüntetheti azonnali hatállyal (Mt. 79. § (1) bekezdés). Az utóbbi esetben tizenkét havi vagy a hátralévő időre járó távolléti díjat kell fizetni (Mt. 79. § (2) bekezdés). Csoportos létszámcsökkentésnél az érintett munkavállalót erről is legalább 30 nappal a közlés előtt írásban tájékoztatni kell (Mt. 75. § (1) bekezdés). Részletesen: indokolás nélküli azonnali hatályú felmondás, próbaidő alatti felmondás és határozott idejű munkaviszony megszüntetése.

Számpélda: a határidő kiszámítása #

A munkáltatói jogkör gyakorlója egy belső vizsgálat eredményéből 2026. november 3-án szerez tudomást arról, hogy a munkavállaló 2026. október 12-én súlyos kötelezettségszegést követett el. A munkáltató azonnali hatályú felmondással kíván élni.

1. A 15 napos határidő a tudomásszerzést követő napon, 2026. november 4-én kezdődik (Mt. 25. § (3) bekezdés).
2. A 15. nap 2026. november 18. (szerda), munkanap, így a határidő ennek a napnak a végén jár le (Mt. 25. § (5) bekezdés). Postai közlésnél elegendő, ha a nyilatkozatot legkésőbb ezen a napon postára adják (Mt. 25. § (6) bekezdés).
3. Az objektív, egyéves határidő szerint a jog legkésőbb 2027. október 12-ig gyakorolható, ezt a munkáltató betartja (Mt. 78. § (2) bekezdés).
4. Ha a munkáltató a nyilatkozatot csak 2026. november 19-én közli, és november 18-ig postára sem adta, az azonnali hatályú felmondás elkésett, ezért jogellenes (Mt. 78. § (2) bekezdés).

Gyakori hibák #

• A 15 napot munkanapokban számolják, pedig napon naptári napot kell érteni (Mt. 25. § (2) bekezdés).
• Az indokolás általános – például csak „súlyos kötelezettségszegés” –, nem derül ki belőle a konkrét ok (Mt. 64. § (2) bekezdés).
• Ugyanazért a kötelezettségszegésért hátrányos jogkövetkezményt is alkalmaznak, és azonnali hatállyal is felmondanak (Mt. 56. § (4) bekezdés).
• Elmarad a kioktatás a jogorvoslatról és a 30 napos keresetindítási határidőről (Mt. 22. § (5) bekezdés, Mt. 287. § (1) bekezdés).
• A nyilatkozatot nem a munkáltatói jogkör gyakorlója teszi meg (Mt. 20. § (1) és (3) bekezdés).
• A munkavállaló jogszerű azonnali hatályú felmondásánál nem fizetik ki a felmentési időre járó távolléti díjat és a végkielégítést (Mt. 78. § (3) bekezdés).
• A munkavállaló megalapozatlan vagy elkésett azonnali hatályú felmondásánál mégis kifizetik ezeket, és nem érvényesítik a jogellenes megszüntetés miatti igényt (Mt. 84. § (1)–(3) bekezdés).

Kapcsolódó iratminták #

• Azonnali hatályú megszüntetés minta (KKV 0028) – munkáltatói és munkavállalói nyilatkozat, a próbaidő alatti és a határozott idejű munkaviszony indokolás nélküli megszüntetésével is.
• Kötelezettségszegési jegyzőkönyv minta (KKV 0042) – a tényállás és a tudomásszerzés időpontjának rögzítéséhez.
• Munkavállalói meghallgatási jegyzőkönyv minta (KKV 0043) – ha a munkáltató a döntés előtt meghallgatja a munkavállalót.
• Írásbeli felszólítás minta (KKV 0041) – kisebb kötelezettségszegés dokumentálásához.
• Kilépési checklist (KKV 0030) – az elszámolás, a kifizetések és az igazolások teendői.

Jogszabályi háttér #

Jogszabály: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban.

Gyakori kérdések #

Jár-e végkielégítés azonnali hatályú felmondás esetén? #

Ha a munkáltató mond fel azonnali hatállyal, nem, mert az Mt. 77. § (1) bekezdése a munkáltató felmondásához köti. Ha a munkavállaló jogszerűen szünteti meg a munkaviszonyt a 78. § (1) bekezdése alapján, a munkáltató köteles a végkielégítés szabályait megfelelően alkalmazni (Mt. 78. § (3) bekezdés). Így legalább 3 év munkaviszony után – ha a munkavállaló nem nyugdíjas – végkielégítés jár (Mt. 77. § (3) és (5) bekezdés).

Mikor szűnik meg a munkaviszony azonnali hatályú felmondás esetén? #

A közléssel, mert az egyoldalú jognyilatkozat a címzettel való közléssel válik hatályossá, és felmondási idő nincs (Mt. 15. § (4) bekezdés). Az átvétel megtagadása a közlést nem akadályozza (Mt. 24. § (1) bekezdés).

Közölhető-e e-mailben az azonnali hatályú felmondás? #

Elektronikus dokumentumban akkor, ha az alkalmas a tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő és a megtétel időpontjának azonosítására (Mt. 22. § (2) bekezdés a) pont). Közöltnek akkor minősül, amikor a címzett számára hozzáférhetővé válik (Mt. 24. § (1) bekezdés). Vita esetén a közlést a nyilatkozó félnek kell bizonyítania (Mt. 24. § (4) bekezdés).

Alkalmazható-e azonnali hatályú felmondás várandós munkavállalóval szemben? #

Az Mt. 65. § (3) bekezdése szerinti felmondási tilalmak a felmondásra vonatkoznak, az azonnali hatályú felmondást – amely a megszüntetés külön módja (Mt. 64. § (1) bekezdés) – nem említik. A várandós munkavállaló munkaviszonya is megszüntethető azonnali hatállyal a 78. § (1) bekezdése szerinti okból, illetve a 79. § (1) bekezdése szerinti esetekben (próbaidő, határozott idejű munkaviszony). Ha azonban a megszüntetés valódi oka a várandósság, az az egyenlő bánásmód követelményébe ütközik (Mt. 12. § (1) bekezdés), és a munkavállaló a munkaviszony helyreállítását kérheti (Mt. 83. § (1) bekezdés a) pont aa) alpont). Vitás helyzetben javasolt szakember bevonása.

Meddig támadható bíróság előtt az azonnali hatályú felmondás? #

A munkáltató azonnali hatályú felmondása ellen a munkavállaló a közléstől számított 30 napon belül indíthat pert (Mt. 287. § (1) bekezdés b) pont), elmaradt kioktatás esetén legfeljebb hat hónapig (Mt. 22. § (5) bekezdés). A munkavállaló 78. § szerinti azonnali hatályú felmondásával kapcsolatos igény az elévülési időn, vagyis három éven belül érvényesíthető (Mt. 286. § (1) bekezdés, Mt. 287. § (2) bekezdés b) pont). Lásd: keresetindítási határidő.

Kapcsolódó cikkek #

• Munkaviszony megszüntetése – teljes útmutató munkáltatóknak
• Jogellenes felmondás: a jogellenes munkaviszony-megszüntetés következményei
• Fegyelmi eljárás a munkahelyen lépésről lépésre
• Végkielégítés: ki jogosult és mennyi jár?
• Felmentési idő: mikor kell felmenteni a munkavállalót?
• Keresetindítási határidő: mennyi idő alatt lehet pert indítani a felmondás ellen?
• Közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetés
• Jár-e végkielégítés közös megegyezésnél?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 22. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 22-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.