Bérpótlékok áttekintése

A bérpótlék a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerint a rendes munkaidőre járó munkabéren felüli díjazás (Mt. 139. § (1) bekezdés). Az Mt. hét pótlékot szabályoz: a vasárnapi, a munkaszüneti napi, a műszak- és az éjszakai pótlékot, a rendkívüli munkaidő pótlékát, valamint a készenléti és az ügyeleti pótlékot (Mt. 140–144. §). Ezek meghatározott időpontban (vasárnap, munkaszüneti napon, éjszaka), rendszeresen változó munkakezdés mellett, rendkívüli munkaidőben, illetve készenlét és ügyelet idejére járnak. Az alábbiakban áttekintjük, mikor és milyen mértékű bérpótlék jár, mi a számítási alap, és mikor lehet eltérni a törvénytől. A munkabér többi eleméről a munkabér szabályairól szóló útmutatónkban olvashat.

Röviden #

• A bérpótlék a rendes munkaidőre járó munkabéren felül jár; ettől sem a felek megállapodása, sem kollektív szerződés nem térhet el (Mt. 139. § (1) bekezdés, Mt. 165. § (1) bekezdés d) pont).
• A számítási alap – eltérő megállapodás hiányában – az egy órára járó alapbér; havibérnél a havi alapbért általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával kell osztani (Mt. 139. § (2)–(3) bekezdés).
• A mértékek: vasárnapi pótlék 50, munkaszüneti napi pótlék 100, műszakpótlék 30, éjszakai pótlék 15 százalék; a rendkívüli munkaidőért 50 vagy 100 százalék, illetve szabadidő jár (Mt. 140–143. §).
• Készenlétért 20, ügyeletért 40 százalék bérpótlék jár; nem mérhető munkavégzésű ügyeletnél egységesen 50 százalék, a munkavégzés pótlékai helyett is (Mt. 144. § (1)–(3) bekezdés).
• A vasárnapi, a munkaszüneti napi, a műszak- és az éjszakai pótlékot a felek az alapbérbe építhetik (Mt. 145. § (1) bekezdés). A munkaszerződésben bérpótlék helyett havi pótlékátalány is kiköthető (Mt. 145. § (2) bekezdés).

Mi a bérpótlék? #

Az Mt. a bérpótlékot a rendes munkaidő díjazásához viszonyítva határozza meg:

„A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg.”

A rendelkezés szerint a bérpótlék a rendes munkaidő díjazásához képest többletként jár (Mt. 139. § (1) bekezdés). Hogy pontosan mikor, azt az egyes pótlékok szabályai határozzák meg. A bérpótlék nem a munkáltató mérlegelésén múlik: ha a 140–144. § szerinti feltétel teljesül, a pótlék jár (Mt. 140–144. §). Kivétel, ha kollektív szerződés eltérően rendelkezik (Mt. 277. § (2) bekezdés), vagy a felek a pótlékot az alapbérbe építették, illetve átalányban állapították meg (Mt. 145. §).

A bérpótlékok fajtái és mértéke #

Vasárnapi és munkaszüneti napi pótlék #

Vasárnapi munkavégzésért 50 százalék bérpótlék jár, ha a vasárnapi beosztás kizárólag három okon alapul. Ezek: több műszakos tevékenység, készenléti jellegű munkakör, valamint a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltatást vagy kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett munka (Mt. 140. § (1) bekezdés a) pont, Mt. 101. § (1) bekezdés d), e) és i) pont). Vasárnapi rendkívüli munkaidőért nekik is jár vasárnapi pótlék. Ugyanez illeti meg azokat, akik vasárnapra rendes munkaidőben nem oszthatók be (Mt. 140. § (1) bekezdés b) pont).

Aki más okból dolgozik vasárnap – például a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál –, annak vasárnapi pótlék nem jár (Mt. 101. § (1) bekezdés a) pont, Mt. 140. § (1) bekezdés). Munkaszüneti napon végzett munkáért 100 százalék bérpótlék jár, a húsvét- és a pünkösdvasárnapon, valamint a vasárnapra eső munkaszüneti napon is (Mt. 140. § (2)–(3) bekezdés). A munkaszüneti napokat az Mt. 102. § (1) bekezdése sorolja fel. Részletesen: vasárnapi és munkaszüneti napi pótlék.

Műszakpótlék és éjszakai pótlék #

Műszakpótlék akkor jár, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete rendszeresen változik, és a munkavállaló 18 és 6 óra között dolgozik (Mt. 141. § (1) bekezdés). A változás rendszeres, ha havonta a munkanapok legalább egyharmadában eltér a munkakezdés, és a legkorábbi és a legkésőbbi kezdés között legalább 4 óra a különbség (Mt. 141. § (2) bekezdés).

Éjszakai pótlék annak jár, aki nem jogosult műszakpótlékra, és az éjszakai munkája az 1 órát meghaladja (Mt. 142. §). Éjszakai munka a 22 és 6 óra közötti munkavégzés (Mt. 89. §). Részletesen: műszakpótlék és éjszakai pótlék.

A rendkívüli munkaidő bérpótléka #

A beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőért, valamint a munkaidőkereten vagy az elszámolási időszakon felül végzett munkáért 50 százalék bérpótlék jár. Helyette munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján szabadidő is adható (Mt. 143. § (2) bekezdés). Heti pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkaidőért 100 százalék jár, de csak 50 százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot biztosít; munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőért 100 százalék (Mt. 143. § (4)–(5) bekezdés). A köznyelvben ez a túlórapótlék, amelyről a rendkívüli munkaidő díjazásáról szóló cikkünk szól.

Készenlét és ügyelet bérpótléka #

Készenlét esetén 20, ügyelet esetén 40 százalék bérpótlék jár a rendelkezésre állás tartamára (Mt. 144. § (1) bekezdés). Ha a munkavállaló közben munkát is végez, arra az időre a bérpótlék az általános szabályok szerint jár (Mt. 144. § (2) bekezdés). Ügyeletnél, ha a munkavégzés tartama nem mérhető, egységesen 50 százalék bérpótlék jár, a munkavégzésre egyébként járó pótlékok helyett is (Mt. 144. § (3) bekezdés). Részletesen: készenléti és ügyeleti pótlék.

A bérpótlék számítási alapja #

A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére (Mt. 139. § (2) bekezdés). Órabéres munkavállalónál ez az órabér. Havibérnél a havi alapbért általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával, rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a 174 óra arányos részével kell osztani (Mt. 139. § (3) bekezdés). Napi 4 órás részmunkaidőnél az osztószám így 87 óra.

A 174 órás osztószám a bérpótlékra vonatkozik. A havi alapbér egy részének kiszámításánál – például hónap közbeni belépéskor – a hónap általános munkarend szerinti óraszámát kell alkalmazni (Mt. 136. § (3) bekezdés).

Bérpótlék az alapbérben és pótlékátalány #

A felek olyan alapbért is megállapíthatnak, amely a vasárnapi, a munkaszüneti napi, a műszak- és az éjszakai pótlékot is magában foglalja (Mt. 145. § (1) bekezdés). Az így megállapított alapbér sem lehet kevesebb a munkavállalóra irányadó, az Mt. 153. § (1) bekezdése szerinti kötelező legkisebb munkabérnél, illetve garantált bérminimumnál (Mt. 136. § (1) bekezdés). Egyszerűsített foglalkoztatásnál ettől eltérő legkisebb összeg irányadó (lásd lent).

A munkaszerződésben bérpótlék helyett, illetve készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot is magában foglaló havi átalány is kiköthető (Mt. 145. § (2) bekezdés). A pótlékátalány arányos részét a havi alapbérhez hasonlóan kell számítani (Mt. 145. § (3) bekezdés). Az Mt. az átalány legkisebb összegét nem határozza meg; javasolt – nem jogszabályi előírásként – időnként összevetni a ténylegesen járó pótlékokkal. Részletesen: pótlékátalány.

Bérpótlék állásidőben és a távolléti díjban #

Ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget (állásidő), a munkavállalót – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbér illeti meg. Ha a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult, a bérpótlék is megilleti (Mt. 147. §). Erről a munkavégzés nélkül járó munkabérről szóló cikkünkben írunk.

A távolléti díjba a vasárnapi pótlék, a műszakpótlék, az éjszakai pótlék, valamint a készenléti és ügyeleti pótlék számít bele, mindegyik csak meghatározott feltételek teljesülése esetén (Mt. 148. § (1) bekezdés b) pont, Mt. 151. §). A munkaszüneti napi és a rendkívüli munkaidőért járó bérpótlékot az Mt. 151. § (1) bekezdése nem sorolja fel. A számítást a távolléti díjról szóló útmutatónk mutatja be.

Eltérések a bérpótlék szabályaitól #

Attól, hogy a bérpótlék a rendes munkaidőre járó munkabéren felül jár, sem a felek megállapodása, sem kollektív szerződés nem térhet el (Mt. 165. § (1) bekezdés d) pont). Az egyes pótlékok feltételeit és mértékét az Mt. 165. §-a nem korlátozza. Kollektív szerződés ezektől – eltérő rendelkezés hiányában – mindkét irányban eltérhet (Mt. 277. § (2) bekezdés). A munkaszerződés csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 43. § (1) bekezdés); a számítási alapnál és az átalányosításnál a törvény maga enged eltérő megállapodást (Mt. 139. § (2) bekezdés, Mt. 145. §).

Vezető állású munkavállaló #

A vezető munkaszerződése az Mt. Második Részének szabályaitól – így a bérpótlékokra vonatkozóktól is – eltérhet, a 209. § (2) bekezdésében felsorolt kivételekkel; a kollektív szerződés hatálya a vezetőre nem terjed ki (Mt. 209. § (1) és (3) bekezdés). A vezető munkarendje kötetlen (Mt. 209. § (4) bekezdés).

Fiatal és védett munkavállalók #

Fiatal munkavállaló számára rendkívüli munkaidő nem rendelhető el, és éjszakai munka nem osztható be (Mt. 114. § (5) bekezdés a) és c) pont). A munkavállaló számára várandóssága megállapításától a gyermeke hároméves koráig, a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára pedig a gyermek hároméves koráig szintén nem rendelhető el rendkívüli munkaidő, és nem osztható be éjszakai munka (Mt. 113. § (1) bekezdés a)–b) pont, (5) bekezdés). Náluk ezért e pótlékok jogszerű foglalkoztatás mellett nem merülhetnek fel. Egészségkárosító kockázat esetén sem rendelhető el rendkívüli munkaidő (Mt. 113. § (1) bekezdés c) pont).

Munkaerő-kölcsönzés #

A kikölcsönzés alatt a munkavállalónak biztosítani kell a kölcsönvevő munkavállalóira irányadó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket, köztük a munkabér összegére és védelmére vonatkozó rendelkezéseket (Mt. 219. § (1)–(2) bekezdés). A munkabér összegére vonatkozó egyenlő bánásmódot egyes esetekben a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás 184. napjától kell alkalmazni (Mt. 219. § (3) bekezdés). A munkaidő nyilvántartását a kölcsönvevő vezeti (Mt. 218. § (4) bekezdés c) pont).

Egyszerűsített foglalkoztatás #

Egyszerűsített foglalkoztatásnál is járnak a bérpótlékok, mert az Mt. 203. § (1) bekezdése a 139–145. §-t nem zárja ki. A vasárnapi rendes munkaidőről szóló 101. § azonban itt nem alkalmazható (Mt. 203. § (1) bekezdés j) pont). Az Mt. kifejezetten nem rendezi, hogyan kell ilyenkor a vasárnapi pótlék 101. §-ra utaló feltételét vizsgálni. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.) szerint az alapbér legalább a kötelező legkisebb munkabér 85, garantált bérminimum esetén 87 százaléka (Efo. tv. 4. § (1a) bekezdés). Részletesen: egyszerűsített foglalkoztatás.

Számpélda: bérpótlékok egy hónapban #

Egy munkavállaló havi alapbére 435 000 forint. Általános teljes napi munkaidőben, több műszakos tevékenység keretében, rendszeresen változó munkakezdéssel dolgozik; kollektív szerződés és eltérő megállapodás nincs. A hónapban 20 órát dolgozott 18 és 6 óra között. Egy vasárnap a beosztása szerint 6 és 14 óra között 8 órát dolgozott, egy munkanapon pedig 14 és 18 óra között 4 óra rendkívüli munkaidőt teljesített.

1. A számítási alap: 435 000 forint / 174 óra = 2500 forint óránként (Mt. 139. § (3) bekezdés a) pont).
2. Műszakpótlék: 20 óra × 2500 forint 30 százaléka = 15 000 forint (Mt. 141. § (1) bekezdés).
3. Vasárnapi pótlék: 8 óra × 2500 forint 50 százaléka = 10 000 forint, mert a vasárnapi beosztás kizárólag a több műszakos tevékenységen alapul (Mt. 140. § (1) bekezdés a) pont).
4. A rendkívüli munkaidő pótléka: 4 óra × 2500 forint 50 százaléka = 5000 forint (Mt. 143. § (2) bekezdés a) pont). A ledolgozott 4 óra díjazását ez a számítás nem tartalmazza.
5. A hónapra járó bérpótlék összesen 30 000 forint, amely az alapbéren felül illeti meg a munkavállalót (Mt. 139. § (1) bekezdés).

Gyakori hibák #

• A havibéres munkavállaló bérpótlékát a hónap tényleges óraszámával számítják, pedig általános teljes napi munkaidőnél az osztószám 174 óra, részmunkaidőnél ennek arányos része (Mt. 139. § (3) bekezdés).
• A mindig azonos időben kezdő éjszakás munkavállalónak műszakpótlékot számolnak, pedig rendszeres változás hiányában neki az éjszakai pótlék jár (Mt. 141. § (1) bekezdés, Mt. 142. §).
• A műszakpótlékra jogosult munkavállalónak az éjszakai órákra éjszakai pótlékot is fizetnek, pedig a kettő nem jár együtt (Mt. 142. §).
• Minden vasárnapi munkáért vasárnapi pótlékot fizetnek, vagy egyikért sem, ahelyett hogy a beosztás jogalapját vizsgálnák (Mt. 140. § (1) bekezdés).
• Pótlékátalányt munkaszerződésbe foglalt megállapodás nélkül, egyoldalúan vezetnek be (Mt. 145. § (2) bekezdés).
• A munkaidő-nyilvántartásból nem állapítható meg a pótlékra jogosító munka kezdete és vége, így a pótlék helyessége nem ellenőrizhető (Mt. 134. § (1)–(2) bekezdés).

Kapcsolódó iratminták #

• Bérmegállapodás minta (KKV 0019) – a munkaszerződés kiegészítéseként rögzíti a bérpótlékokat vagy a pótlékátalányt és a munkabér többi elemét.
• Munkaszerződés minta (KKV 0001) – az alapbér, illetve a pótlékot is magában foglaló alapbér kikötéséhez.
• Munkáltatói tájékoztató minta (KKV 0005) – a munkaviszony kezdetén kötelező írásbeli tájékoztatáshoz, benne az alapbéren túli munkabérrel.
• Munkáltatói tájékoztató – több műszakos munkarend minta (KKV 0525) – több műszakos munkarendben, a bérpótlékok táblázatával.
• Munkaidő-beosztás minta (KKV 0012) – a vasárnapi, éjszakai és műszakos beosztás közléséhez.
• Munkaidő-nyilvántartás minta (KKV 0013) – a pótlékra jogosító órák (éjszakai munka, rendkívüli munkaidő, készenlét) rögzítéséhez.

Jogszabályi háttér #

Jogszabályok: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban; az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.), hatályos szövege a Jogtárban.

Gyakori kérdések #

Jár-e bérpótlék szombaton? #

Az Mt. szombati pótlékot nem ismer. Szombati munkáért akkor jár bérpótlék, ha egy másik pótlék feltételei teljesülnek. Ilyen eset, ha a szombat a munkavállaló heti pihenőnapja, és arra rendkívüli munkaidőt rendeltek el (Mt. 143. § (4) bekezdés), ha a szombat munkaszüneti nap (Mt. 140. § (2) bekezdés), vagy ha a munka műszak- vagy éjszakai pótlékra jogosít (Mt. 141–142. §).

Összeadódnak-e a bérpótlékok? #

Az Mt. két esetben zárja ki kifejezetten a pótlékok együttes alkalmazását. Aki műszakpótlékra jogosult, annak éjszakai pótlék nem jár (Mt. 142. §). Nem mérhető munkavégzésű ügyeletnél pedig egységesen 50 százalék bérpótlék jár, a munkavégzésre egyébként járó pótlékok helyett is (Mt. 144. § (2)–(3) bekezdés). A többi pótlék a saját feltételei szerint együtt is járhat, mert az Mt. ezek együttes alkalmazását nem zárja ki. Ilyen a vasárnapi rendkívüli munkaidőnél a vasárnapi pótlék és a rendkívüli munkaidő pótléka (Mt. 140. § (1) bekezdés b) pont, Mt. 143. §). Ugyanígy a munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőnél a munkaszüneti napi és a rendkívüli munkaidőért járó pótlék (Mt. 140. § (2) bekezdés, Mt. 143. § (5) bekezdés). A 18 és 6 óra közötti rendkívüli munkaidőre a feltételek teljesülése esetén műszakpótlék is jár (Mt. 141. § (1) bekezdés). Ez a törvény szövegéből következik; kollektív szerződés ettől eltérően is rendelkezhet (Mt. 277. § (2) bekezdés).

Mi a bérpótlék alapja havibéres munkavállalónál? #

Általános teljes napi munkaidőben a havi alapbér 174-ed része, részmunkaidőben a havi alapbér osztva a 174 óra arányos részével (Mt. 139. § (3) bekezdés). A felek ettől eltérő számítási alapban is megállapodhatnak (Mt. 139. § (2) bekezdés).

Beépíthető-e a bérpótlék az alapbérbe? #

A vasárnapi, a munkaszüneti napi, a műszak- és az éjszakai pótlék igen, a felek megállapodásával (Mt. 145. § (1) bekezdés). A rendkívüli munkaidő pótlékára ez a lehetőség nem vonatkozik, de a munkaszerződésben bérpótlék helyett havi átalány köthető ki (Mt. 145. § (2) bekezdés a) pont).

Kapcsolódó cikkek #

• A munkabér szabályai – a díjazás útmutatója munkáltatóknak
• Műszakpótlék: mikor és mennyi jár?
• A rendkívüli munkaidő díjazása (túlórapótlék)
• Távolléti díj: mikor jár és hogyan számítjuk?
• Minimálbér és garantált bérminimum
• Ki jogosult a garantált bérminimumra?
• A munkabér kifizetése: határidő, mód és bérjegyzék
• Levonás a munkabérből: mit és mennyit lehet levonni?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 23. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 23-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.