Betanítás és mentorálás kis- és középvállalkozásban

A betanítás az a szakasz, amelyben az új vagy új feladatot kapó munkavállaló elsajátítja a munkakörhöz szükséges gyakorlati tudást, a munkahely szabályait és szokásait. Kis- és középvállalkozásnál ez ritkán tanfolyam: többnyire egy tapasztalt kolléga, a mentor mellett zajlik. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) a kifejezést nem használja, de a munkaidőre, a költségekre és a munkavédelmi oktatásra vonatkozó szabályai a betanításra is irányadók. Az útmutató ezeket a szabályokat és a bevált gyakorlatot foglalja össze.

Röviden #

• Szakmai betanítást jogszabály általában nem ír elő, a munkavédelmi oktatás viszont kötelező: munkába álláskor, munkakör-változáskor, új munkaeszköz és új technológia bevezetésekor (Mvt. 55. § (1) bekezdés).
• A munkáltató által előírt betanítás ideje értelmezésünk szerint munkaidő, erre az időre munkabér jár (Mt. 86. § (1) bekezdés, Mt. 52. § (1) bekezdés b) pont).
• A munkáltató által elrendelt betanítás költségére tanulmányi szerződés nem köthető, így az kilépéskor sem követelhető vissza (Mt. 229. § (2) bekezdés b) pont).
• A munkavégzéshez kapcsolódó betanítás miatt a munkavállalónál nem keletkezik adóköteles bevétel (Szja tv. 4. § (2a) bekezdés a) pont).
• A mentor kijelölése jó gyakorlat, nem jogszabályi előírás; a munkatársak együttműködési kötelezettsége viszont törvényi szabály (Mt. 52. § (1) bekezdés e) pont).

Mikor kell betanítás? #

A betanítás nem csak új belépőnél indokolt. Tipikus helyzetek:

• Új munkavállaló: a munkába álláskor kötelező munkavédelmi oktatáshoz kapcsolódik a szakmai beillesztés (Mvt. 55. § (1) bekezdés a) pont). A teljes folyamatot az onboardingról szóló útmutató mutatja be.
• Munkakör vagy munkahely megváltozása: ilyenkor a munkavédelmi oktatást is meg kell ismételni (Mvt. 55. § (1) bekezdés b) pont).
• Új gép, szoftver vagy eljárás: munkaeszköz átalakításakor, új munkaeszköz üzembe helyezésekor és új technológia bevezetésekor szintén oktatás szükséges (Mvt. 55. § (1) bekezdés c)–d) pont).
• Átmeneti más munkakör: a munkáltató a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben is foglalkoztathatja (Mt. 53. § (1) bekezdés). Ehhez rendszerint rövid betanítás kell.
• Hosszabb távollét után: például szülési szabadság vagy tartós betegség után. Ezt jogszabály nem írja elő, de a változások áttekintése megkönnyíti a visszatérést.

A betanítás jogi keretei #

Az Mt. a betanítást külön nem szabályozza, ezért az általános szabályokból kell kiindulni. A munkavállaló köteles munkáját az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, utasítások és szokások szerint végezni (Mt. 52. § (1) bekezdés c) pont). Ezeket a szabályokat és szokásokat meg kell ismernie, és ebben segít a betanítás. A munkáltató pedig köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges feltételeket, eltérő megállapodás hiányában (Mt. 51. § (2) bekezdés b) pont).

A munkakörbe tartozó feladatokról és a munkáltató képzési politikájáról a munkavállalót a munkaviszony kezdetétől számított 7 napon belül írásban tájékoztatni kell (Mt. 46. § (1) bekezdés d) és j) pont). A betanítási terv jól kiegészíti ezt a tájékoztatást. Részletesen: munkáltatói tájékoztatás.

Munkaidő és munkabér a betanítás alatt #

Munkaidő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő (Mt. 86. § (1) bekezdés). A munkavállaló munkaideje alatt a munkáltató rendelkezésére áll (Mt. 52. § (1) bekezdés b) pont). Ha tehát a munkáltató írja elő, hol és mikor tanuljon a munkavállaló, az értelmezésünk szerint munkaidő, és erre az időre munkabér jár. Az Mt. ezt külön nem mondja ki. A betanítás miatt a munkaszerződés szerinti alapbér nem csökkenthető, mert a munkaszerződést csak közös megegyezéssel lehet módosítani (Mt. 58. §).

Munkavédelmi oktatás és szakmai betanítás #

A munkavédelmi oktatás a betanítás kötelező része. Rendes munkaidőben kell megtartani, és az elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával írásban kell rögzíteni (Mvt. 55. § (1) bekezdés). Az ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható (Mvt. 55. § (2) bekezdés). A munkavállaló pedig köteles a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és alkalmazni (Mvt. 60. § (1) bekezdés e) pont).

Egyéni védőeszköz kiadásakor a munkáltató szükség esetén gyakorlati képzéssel gondoskodik arról, hogy a munkavállaló megtanulja a védőeszköz használatát. A tájékoztatás és a gyakorlati képzés megtörténtét írásban dokumentálni és a munkavállalóval aláíratni kell (65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 4. § (6) bekezdés). Részletesen: munkavédelmi oktatás az új munkavállalónak.

Ki fizeti a betanítás költségét? #

A munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget (Mt. 51. § (2) bekezdés a) pont). A munkavédelmi feladatok költségét kifejezetten tilos a munkavállalóra hárítani (Mvt. 2. § (2) bekezdés). Ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót, tanulmányi szerződés nem köthető (Mt. 229. § (2) bekezdés b) pont). A munkáltató által elrendelt betanítás költségét ezért kilépéskor sem lehet visszakövetelni. Részletesen: tanulmányi szerződés.

Adózási oldalon a munkavégzés hatókörében biztosított iskolarendszeren kívüli képzés és betanítás miatt a munkavállalónál nem keletkezik bevétel (Szja tv. 4. § (2a) bekezdés a) pont). Ha a betanítást szervezett belső képzésként, tanfolyami formában tartja, a felnőttképzési törvény szabályait is vizsgálni kell. A munkavédelmi oktatásra és – a jogszabály alapján szervezett képzést kivéve – az összesen hat órát meg nem haladó belső képzésre ez a törvény nem vonatkozik (Fktv. 1. § (1a) bekezdés). Részletesen: belső képzés és a felnőttképzési törvény.

Átirányítás betanulás céljából #

Ha a munkavállaló egy másik részlegen tanul be, és ott a munkaszerződésétől eltérő munkakörben dolgozik, ez átmeneti eltérő foglalkoztatásnak minősül. Ennek tartama naptári évenként összesen legfeljebb 44 beosztás szerinti munkanap vagy 352 óra lehet; évközben kezdődött, határozott idejű, részmunkaidős vagy az általánostól eltérő teljes napi munkaidős munkaviszonyban ez arányosan kevesebb. A várható tartamról tájékoztatni kell a munkavállalót (Mt. 53. § (2) bekezdés). Kollektív szerződés ettől a kerettől mindkét irányban eltérhet, a felek megállapodása csak a munkavállaló javára (Mt. 57. § (1) bekezdés, Mt. 277. § (2) bekezdés, Mt. 43. § (1) bekezdés). Erre az időre legalább a munkaszerződés szerinti alapbér jár (Mt. 53. § (5) bekezdés).

Mentorálás: a tapasztalt kolléga szerepe #

A mentor olyan tapasztalt munkatárs, aki az első hetekben megmutatja a feladatokat, válaszol a kérdésekre, és visszajelzést ad. A mentorálás a betanítás legolcsóbb és kis cégnél legjobban működő formája. A munkavállalók kötelesek munkatársaikkal együttműködni (Mt. 52. § (1) bekezdés e) pont), a jogok gyakorlása során pedig a feleknek kölcsönösen együtt kell működniük (Mt. 6. § (2) bekezdés).

A mentor kijelölése és feladatai #

• A mentort a munkáltató utasításban jelöli ki. Érdemes olyan kollégát választani, aki ugyanabban vagy hasonló munkakörben dolgozik, és szívesen tanít.
• A mentori feladatot célszerű a mentor munkaköri leírásában vagy egy rövid feladatlistában rögzíteni, és a munkaidejében erre időt biztosítani.
• A mentor visszajelzései a betanuló munkavállaló személyes adatai. A munkáltató csak a munkaviszony szempontjából lényeges adatot kezelhet, és az adatkezelésről írásban tájékoztat (Mt. 10. § (1) és (5) bekezdés).

Jár-e külön díjazás a mentornak? #

Jogszabály nem ír elő mentori díjazást. A munkáltató a mentori munkát pótlékkal vagy jutalommal elismerheti. Ha egyoldalúan, előre vállalja a kifizetést, az kötelezettségvállalás, amelynek teljesítése követelhető (Mt. 16. § (1) bekezdés). A feltételeket ezért érdemes pontosan, írásban megfogalmazni.

A betanítás lépésről lépésre #

1. Betanítási terv készítése a belépés előtt. Rögzítse a megtanulandó feladatokat, a sorrendet, a felelőst és a célidőpontot. Felelős: közvetlen vezető.
2. A mentor kijelölése. Tájékoztassa a mentort a feladatáról, és szabadítson fel időt a munkájából. Felelős: közvetlen vezető.
3. Munkavédelmi oktatás az első napon. Az önálló munkavégzés előtt, rendes munkaidőben, aláírással dokumentálva (Mvt. 55. § (1)–(2) bekezdés). Felelős: munkáltató, a munkavédelmi szakember tematikája alapján.
4. Írásbeli tájékoztatás a feladatokról. A munkaviszony kezdetétől számított 7 napon belül (Mt. 46. § (1) bekezdés d) pont). Felelős: HR vagy irodavezető.
5. Gyakorlati betanítás fokozatosan. Először megfigyelés, majd közös munka, végül önálló munka ellenőrzéssel. Felelős: mentor.
6. Heti rövid visszajelzés. Mi megy már, hol kell még segítség. Felelős: mentor és vezető.
7. Értékelés a próbaidő vége előtt. A próbaidő legfeljebb három hónap, kollektív szerződés alapján legfeljebb hat hónap (Mt. 45. § (5) bekezdés, Mt. 50. § (4) bekezdés); alatta a munkaviszony azonnali hatályú felmondással, indokolás nélkül megszüntethető (Mt. 79. § (1) bekezdés a) pont). A döntést ezért a lejárat előtt kell meghozni. Felelős: munkáltatói jogkör gyakorlója.

Gyakorlati példa: háromhónapos betanítás egy kisvállalkozásnál #

Egy 9 fős nagykereskedés raktári munkatársat vesz fel háromhónapos próbaidővel. A betanítási terv így épül fel:

• 1. hét: munkavédelmi és tűzvédelmi oktatás az első napon, a raktár bemutatása, a mentor mellett végzett árukiadás.
• 2–4. hét: árubeérkeztetés és készletnyilvántartás a mentor ellenőrzésével; hetente 15 perces visszajelzés.
• 5–8. hét: önálló munka; 10 munkanapon át a kiszállításon is betanul. Ez átmeneti eltérő foglalkoztatás, amely beleszámít az évközi belépés miatt arányosan csökkentett éves keretbe (Mt. 53. § (2) bekezdés). Július 1-jei belépésnél például a 44 munkanapos keret a naptári év hátralévő 184 napjára arányosítva – a naptári napok arányában számolva, lefelé kerekítve; a számítás módját az Mt. nem határozza meg – kb. 22 munkanap (44 × 184/365 ≈ 22,2), így a 10 nap után kb. 12 munkanap marad.
• 9–12. hét: teljesen önálló munkavégzés, majd értékelő beszélgetés a próbaidő lejárta előtt.

A betanítás teljes ideje munkaidő, a munkavállaló végig az alapbérét kapja. A munkavédelmi oktatást az egyéni oktatási lapon dokumentálják.

Különös esetek #

• Fiatal munkavállaló: napi munkaideje legfeljebb nyolc, 16 év alatt főszabályként legfeljebb hat óra lehet (Mt. 114. § (1)–(2) bekezdés), a betanítást is ebbe kell beosztani. Részletesen: fiatal munkavállaló foglalkoztatása.
• Kölcsönzött munkavállaló: a munkáltatói jogokat a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megosztva gyakorolja (Mt. 214. § (1) bekezdés d) pont). A gyakorlati betanítás a kölcsönvevőnél történik, ezért a feladatokat a két cégnek előre egyeztetnie kell.
• Fogyatékossággal élő munkavállaló: a foglalkoztatása során gondoskodni kell az ésszerű alkalmazkodás feltételeinek biztosításáról (Mt. 51. § (5) bekezdés). Ez a betanítás módjára és tempójára is kihat.

Gyakori hibák a betanítás során #

• Az új munkavállaló a munkavédelmi oktatás előtt önállóan dolgozik (Mvt. 55. § (2) bekezdés).
• A betanítás munkaidőn kívül, díjazás nélkül történik, bár a munkáltató írta elő (Mt. 86. § (1) bekezdés).
• A munkáltató tanulmányi szerződést köt az általa elrendelt betanításra, hogy kilépéskor visszakövetelhesse a költséget (Mt. 229. § (2) bekezdés b) pont).
• Nincs betanítási terv és kijelölt mentor, így a próbaidő végén nincs mire alapozni a döntést.
• A mentor a saját feladatai mellett, külön idő nélkül tanít, ezért a betanítás elhúzódik.

Kapcsolódó iratminták #

• Belépési checklist (KKV 0004) – a belépés teendői időrendben, a betanítási lépésekkel együtt.
• Egyéni oktatási lap minta (KKV 0062) – a munkavédelmi és szakmai oktatások munkavállalónkénti nyilvántartásához.
• Munkavédelmi oktatási tematika minta (KKV 0058) – a munkába álláskor kötelező oktatás tartalmához.
• Fejlesztési terv minta (KKV 0036) – a betanítási és mentorálási célok, lépések és határidők rögzítéséhez.
• Próbaidős értékelőlap minta (KKV 0007) – a betanítás eredményének értékeléséhez a próbaidő végén.
• Munkakörváltozás dokumentumcsomag minta (KKV 0475) – ha a betanítás munkakör-változással vagy átmeneti átirányítással jár.

Jogszabályi háttér #

Felhasznált jogszabályok: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.); a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.); a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.); a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (Fktv.); a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet.

Gyakori kérdések #

Kötelező-e a betanítás? #

Szakmai betanítást jogszabály általában nem ír elő, a munkavédelmi oktatás viszont kötelező, és addig a munkavállaló önállóan nem dolgozhat (Mvt. 55. § (1)–(2) bekezdés). A munkavállalónak a munkájára vonatkozó szabályok és szokások szerint kell dolgoznia (Mt. 52. § (1) bekezdés c) pont), ezért a betanítás a munkáltató érdeke is.

Jár-e munkabér a betanítás idejére? #

Igen, ha a betanítás a munkáltató által előírt helyen és időben történik. Ilyenkor a munkavállaló a munkáltató rendelkezésére áll, ezért ez értelmezésünk szerint munkaidő (Mt. 52. § (1) bekezdés b) pont, Mt. 86. § (1) bekezdés). A munkavédelmi oktatást kifejezetten rendes munkaidőben kell megtartani (Mvt. 55. § (1) bekezdés).

Visszakövetelheti-e a munkáltató a betanítás költségét, ha a munkavállaló kilép? #

A munkáltató által elrendelt betanításnál nem, mert ilyenkor tanulmányi szerződés nem köthető (Mt. 229. § (2) bekezdés b) pont). Visszakövetelés csak a felek megállapodásán alapuló tanulmányoknál, tanulmányi szerződésben köthető ki (Mt. 229. § (6) bekezdés).

Kaphat-e külön díjazást a mentor? #

Kaphat, de jogszabály nem írja elő. Ha a munkáltató előre, egyoldalúan vállalja a mentori pótlékot, a vállalt kifizetés követelhető (Mt. 16. § (1) bekezdés). A feltételeket érdemes írásban rögzíteni.

Kapcsolódó cikkek #

• Onboarding: az új munkavállaló beillesztése lépésről lépésre
• Az első munkanap teendői
• Onboarding checklist HR-eseknek: teendők határidővel
• Munkahelyi képzés: ki fizeti, és mire kötelezhető a munkavállaló?
• Munkavédelmi oktatás az új munkavállalónak
• Tanulmányi szerződés: mire kötelezhető a munkavállaló?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 31. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 31-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.