Betegszabadság: mennyi jár és hogyan díjazzák?

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerint a betegszabadság a munkavállaló betegség miatti keresőképtelenségének tartamára járó, naptári évenként 15 munkanapnyi távollét, amelyet a munkáltató ad ki, és amelyre a távolléti díj 70 százaléka jár (Mt. 126. § (1) bekezdés, Mt. 146. § (3) bekezdés). Ha a betegszabadság elfogy, a munkavállaló a feltételek fennállása esetén táppénzre jogosult (a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény – Ebtv. – 46. § (2) bekezdés). Az alábbiakban bemutatjuk, kinek és mennyi jár, mikor nem jár, hogyan kell kiadni és díjazni, és mire figyeljen a munkáltató.

Röviden #

• Naptári évenként 15 munkanap betegszabadság jár a betegség miatti keresőképtelenség tartamára (Mt. 126. § (1) bekezdés).
• Évközben kezdődő munkaviszonynál arányos rész jár, a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít (Mt. 126. § (3) és (5) bekezdés).
• Nem jár betegszabadság üzemi baleset, foglalkozási betegség és veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenségre (Mt. 126. § (2) bekezdés).
• A betegszabadságot munkanapokra, a munkaidő-beosztás szerint kell kiadni (Mt. 126. § (4) bekezdés).
• A betegszabadság tartamára a távolléti díj 70 százaléka jár (Mt. 146. § (3) bekezdés).
• A betegszabadság lejárta után a munkavállaló a feltételek fennállása esetén táppénzt kaphat (Ebtv. 46. § (2) bekezdés), amelynek egyharmadát a munkáltató hozzájárulásként megfizeti (Tbj. 25. § (5) bekezdés).

Mi a betegszabadság? #

Az Mt. a betegszabadság fogalmát az értelmező rendelkezések között (Mt. 294. §) nem határozza meg, a jogintézményt a 126. § szabályozza:

„A munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki.”

(Mt. 126. § (1) bekezdés)

A keresőképtelenség tartamára a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól (Mt. 55. § (1) bekezdés a) pont). A keresőképtelenséget az erre jogosult orvos bírálja el, és főszabályként legfeljebb 5 napra visszamenőleg is igazolhatja (Ebtv. 45. § (2)–(3) bekezdés). Ennél régebbre visszamenőleg a kormányhivatal szakértő főorvosa 30 napig, kivételesen indokolt esetben az orvosszakértői szerv legfeljebb hat hónapig bírálhatja el (Ebtv. 45. § (3a)–(4) bekezdés). A távollét igazolásáról: mikor köteles a munkavállaló igazolni a távollétét.

A betegszabadság a távollétek egyik jogcíme; a többi esetről a munkavégzés alóli mentesülésről szóló áttekintésünkben olvashat.

Mennyi betegszabadság jár? #

Naptári évenként 15 munkanap (Mt. 126. § (1) bekezdés). Az Mt. a mértéket nem köti a munkaviszony tartamához vagy a munkavállaló életkorához, és a betegszabadság nem része a szabadságnak (Mt. 115–125. §).

Arányosítás évközi belépésnél #

Évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult (Mt. 126. § (3) bekezdés), a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít (Mt. 126. § (5) bekezdés, Mt. 121. § (2) bekezdés). Az évközben megszűnő munkaviszonyra az Mt. – a szabadsággal ellentétben (Mt. 121. § (1) bekezdés) – nem ír elő arányosítást, így a kilépés évében már kiadott betegszabadságot nem kell visszaszámolni.

Mikor nem jár betegszabadság? #

• Üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenségnél – a társadalombiztosítási szabályok szerint (Mt. 126. § (2) bekezdés). Üzemi balesetnél a baleseti táppénzre való jogosultság megállapításakor a betegszabadságra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni (Ebtv. 55. § (5) bekezdés).
• Veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenségnél (Mt. 126. § (2) bekezdés).
• Beteg gyermek ápolása és más, nem a munkavállaló saját betegségén alapuló keresőképtelenség esetén: a betegszabadság a munkavállaló betegség miatti keresőképtelenségére jár (Mt. 126. § (1) bekezdés). Az Ebtv. a táppénzt csak a 44. § a) és f) pontja szerinti keresőképtelenségnél köti a betegszabadság lejártához (Ebtv. 46. § (2) bekezdés). Ebből következik, hogy nem jár betegszabadság a beteg gyermek otthoni ápolására, a kórházban fekvő gyermek szoptatására, illetve a gyermek melletti tartózkodásra. Ugyanez áll a közegészségügyi okból történő eltiltásra és a hatósági elkülönítésre (Ebtv. 44. § c)–e) és g) pont).
• Egyszerűsített foglalkoztatásnál és alkalmi munkánál, mert ott az Mt. 126–133. §-a nem alkalmazható (Mt. 203. § (1) bekezdés l) pont).

Hogyan kell kiadni a betegszabadságot? #

A betegszabadság kiadásánál a szabadság kiadására vonatkozó 124. § szabályait kell alkalmazni (Mt. 126. § (4) bekezdés):

• a betegszabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni (Mt. 124. § (1) bekezdés);
• egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot (Mt. 124. § (2) bekezdés);
• egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a beosztással azonos tartamra mentesül, ilyenkor órában kell nyilvántartani (Mt. 124. § (3)–(4) bekezdés); ha a betegszabadságként elszámolható idő a beosztás szerinti napi munkaidőnél rövidebb, a teljes napi munkaidőt kell betegszabadságként elszámolni (Mt. 126. § (4) bekezdés);
• munkaidő-beosztás hiányában az általános munkarend és a napi munkaidő az irányadó (Mt. 124. § (5) bekezdés).

Ezektől a szabályoktól sem a felek megállapodása, sem kollektív szerződés nem térhet el (Mt. 135. § (1) bekezdés d) és f) pont).

Mennyi a betegszabadság díjazása? #

A betegszabadság tartamára a munkavállaló a távolléti díj 70 százalékára jogosult (Mt. 146. § (3) bekezdés). A távolléti díjat az alapbér, a pótlékátalány, valamint az irányadó időszakban kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell kiszámítani (Mt. 148. § (1) bekezdés). A számításról a távolléti díjról szóló cikkünkben írunk.

Óra- vagy teljesítménybéres munkavállalónál, ha a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen, a munkaszüneti nap miatt kieső munkaidőre a távolléti díj 70 százaléka jár; ha erre az időre táppénzt vagy baleseti táppénzt kap, távolléti díj nem illeti meg (Mt. 146. § (2) bekezdés).

Mi történik, ha elfogy a betegszabadság? #

Ha a betegség miatti keresőképtelenség a betegszabadság lejárta után is tart, a munkavállaló táppénzre legkorábban a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól jogosult (Ebtv. 46. § (2) bekezdés). A táppénz az egészségbiztosítás pénzbeli ellátása (Ebtv. 5/C. § (1) bekezdés c) pont), feltétele többek között, hogy a munkavállaló a biztosítás fennállása alatt váljon keresőképtelenné (Ebtv. 43. § (1) bekezdés). Összege a táppénz alapjának 60 százaléka, ha a munkavállaló a folyamatos biztosítási időszak alatt legalább 730 biztosításban töltött nappal rendelkezik, egyébként 50 százaléka (Ebtv. 48. § (7) bekezdés a)–b) pont). Kórházi (fekvőbeteg-gyógyintézeti) ellátás alatt, valamint ha a szülő a kórházban kezelt, tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke mellett tartózkodik, a 730 naptól függetlenül az alap 50 százaléka jár (Ebtv. 48. § (7) bekezdés c) pont, Ebtv. 44. § d) pont). A bekezdés záró rendelkezése szerint a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét (Ebtv. 48. § (7) bekezdés).

A betegszabadság munkanapokra jár, a táppénz viszont – meghatározott kivételekkel – minden naptári napra, a heti pihenőnapra és a munkaszüneti napra is (Ebtv. 47. § (1) bekezdés). Nem jár táppénz a betegszabadság lejártát követő szabadnapra, heti pihenőnapra és munkaszüneti napra, ha az ezeket követő első munkanapon a keresőképtelenség már nem áll fenn (Ebtv. 47. § (2) bekezdés a) pont).

A munkáltatónak a táppénz idején is van költsége: a foglalkoztató a biztosított betegsége miatti keresőképtelensége és kórházi ápolása idejére folyósított táppénz egyharmadát hozzájárulás címén fizeti meg (a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény – Tbj. – 25. § (5) bekezdés). A munkáltatói teendőkről: keresőképtelenség és táppénz.

Betegszabadság, felmondás és szabadság #

A betegség miatti keresőképtelenség nem felmondási tilalom, az Mt. 65. § (3) bekezdése nem sorolja fel. Munkáltatói felmondásnál azonban a felmondási idő legkorábban a keresőképtelenség – legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy év – leteltét követő napon kezdődik (Mt. 68. § (2) bekezdés a) pont). Vezető állású munkavállalónál ezt nem kell alkalmazni (Mt. 210. § (1) bekezdés c) pont). Részletesen: felmondás táppénz alatt.

A keresőképtelenség tartama a szabadság szempontjából munkában töltött idő (Mt. 115. § (2) bekezdés f) pont). Ha emiatt a szabadságot nem lehetett az esedékesség évében kiadni, az ok megszűnésétől számított 60 napon belül ki kell adni (Mt. 123. § (3) bekezdés). Részletesen: szabadság átvitele.

Eltérések és különös szabályok #

• Kollektív szerződés: a betegszabadság mértékétől, a kizárt esetektől, az arányosítástól és a töredéknap szabályától csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 135. § (2) bekezdés). A díjazásra vonatkozó Mt. 146. § (3) bekezdését a 165. § nem sorolja az eltérést korlátozó rendelkezések közé. Ettől kollektív szerződés – eltérő rendelkezés hiányában – mindkét irányban eltérhet (Mt. 277. § (2) bekezdés). Az egy órára jutó összeg számításától (Mt. 136. § (3) bekezdés) azonban csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 165. § (2) bekezdés a) pont).
• Munkaszerződés: csak a munkavállaló javára térhet el, például több napot vagy magasabb díjazást írhat elő (Mt. 43. § (1) bekezdés).
• Vezető állású munkavállaló: munkaszerződése az Mt. 126. §-ától is eltérhet, mert a 209. § (2) bekezdése azt nem sorolja a kivételek közé (Mt. 209. § (1) bekezdés); kollektív szerződés a vezetőre nem terjed ki (Mt. 209. § (3) bekezdés).
• Köztulajdonban álló munkáltató: a különös szabályok (Mt. 204–205. §) a betegszabadságra eltérést nem tartalmaznak.
• Munkaerő-kölcsönzés: a betegszabadság mértékére és díjazására a különös szabályok (Mt. 214–222. §) eltérést nem tartalmaznak. A kikölcsönzés alatt a munkaidővel és a pihenőidővel kapcsolatos munkáltatói jogokat a kölcsönvevő gyakorolja (Mt. 218. § (4) bekezdés c) pont). Az Mt. nem mondja ki, hogy a betegszabadság kiadása és nyilvántartása is ide tartozik-e, ezért a kölcsönzési megállapodásban (Mt. 217. § (1) bekezdés) javasolt rögzíteni.

Számpélda: a betegszabadság kiszámítása és díjazása #

Egy munkavállaló munkaviszonya 2026. március 1-jén kezdődött. Általános munkarendben, napi 8 órában dolgozik, havi alapbére 440 000 forint, teljesítménybért és bérpótlékot nem kap.

1. Arányos betegszabadság 2026-ra: március 1. és december 31. között 306 naptári nap van; 15 × 306 / 365 = 12,58 nap. A fél napot elérő töredéknap egész napnak számít, így 13 munkanap jár (Mt. 126. § (3) és (5) bekezdés). Az Mt. az arányosítás módját nem részletezi, a példa a naptári napok arányával számol.
2. A munkavállaló egy olyan hónapban, amelyben az általános munkarend szerint 176 teljesítendő óra van, 5 munkanapig beteg. Az egy órára eső távolléti díj 440 000 / 176 = 2500 forint (Mt. 136. § (3) bekezdés, Mt. 149. § (1) bekezdés).
3. Az 5 nap 40 óra; a betegszabadság díjazása 40 × 2500 × 0,7 = 70 000 forint (Mt. 146. § (3) bekezdés).
4. Ha a munkavállaló az év során további 8 munkanapon keresőképtelen, a 13 nap elfogy; a keresőképtelenség további napjaira a feltételek fennállása esetén táppénz jár (Ebtv. 46. § (2) bekezdés).

Gyakori hibák #

• A betegszabadságot naptári napokban számolják, pedig munkanapokra kell kiadni (Mt. 126. § (4) bekezdés, Mt. 124. § (1) bekezdés).
• A betegszabadság napjaira nem fizetnek díjazást, vagy a 70 százalékot nem a távolléti díjból számolják (Mt. 146. § (3) bekezdés, Mt. 148. § (1) bekezdés).
• Üzemi baleset vagy veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenségnél is betegszabadságot számolnak el (Mt. 126. § (2) bekezdés).
• A beteg gyermek ápolása vagy a közegészségügyi okból elrendelt hatósági elkülönítés miatti távollétet betegszabadságként kezelik (Mt. 126. § (1) bekezdés, Ebtv. 44. § e) és g) pont, Ebtv. 46. § (2) bekezdés).
• Évközi kilépésnél a betegszabadságot is arányosítják, pedig az Mt. ezt csak az évközben kezdődő munkaviszonyra írja elő (Mt. 126. § (3) bekezdés).
• Betegség miatti vagy beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség alatt közölt munkáltatói felmondásnál a felmondási időt a közlést követő naptól számolják (Mt. 68. § (2) bekezdés a)–b) pont). Vezetőnél ez a szabály nem alkalmazandó (Mt. 210. § (1) bekezdés c) pont).

Kapcsolódó iratminták #

• Szabadság-nyilvántartás – Excel-sablon (KKV 0552) – a szabadság mellett a betegszabadság éves keretét is kiszámolja, évközi belépésnél arányosan.
• Munkaidő-nyilvántartás minta (KKV 0013) – a távollétek jogcímét (betegszabadság, táppénzes keresőképtelenség) külön kóddal rögzíti a bérszámfejtéshez.
• Szabadságolási szabályzat minta (KKV 0162) – a belső szabályzatban a betegszabadságra vonatkozó rendelkezéseket is rögzíti.
• Felmentési és felmondási dokumentáció (KKV 0029) – munkáltatói felmondás előtt ellenőrzi, hogy a keresőképtelenség miatt később kezdődik-e a felmondási idő.

Jogszabályi háttér #

Jogszabályok: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban; a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.), hatályos szövege a Jogtárban; a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.), hatályos szövege a Jogtárban.

Gyakori kérdések #

Mi a különbség a betegszabadság és a táppénz között? #

A betegszabadság munkajogi jogintézmény: a munkáltató adja ki, és a távolléti díj 70 százalékát fizeti érte (Mt. 126. § (1) bekezdés, Mt. 146. § (3) bekezdés). A táppénz az egészségbiztosítás pénzbeli ellátása, amely a betegség miatti keresőképtelenségnél a betegszabadság lejártát követő naptól jár (Ebtv. 5/C. § (1) bekezdés c) pont, Ebtv. 46. § (2) bekezdés).

Mi történik, ha elfogy a betegszabadság? #

A keresőképtelenség további napjaira a munkavállaló a feltételek fennállása esetén táppénzre jogosult (Ebtv. 46. § (2) bekezdés). Ezekre a napokra az Mt. munkáltatói díjazást nem ír elő, de a foglalkoztató a táppénz egyharmadát hozzájárulásként megfizeti (Tbj. 25. § (5) bekezdés).

Jár-e betegszabadság a beteg gyermek ápolására? #

Nem. A betegszabadság a munkavállaló betegség miatti keresőképtelenségére jár (Mt. 126. § (1) bekezdés). A beteg gyermek otthoni ápolása miatti keresőképtelenségnél (Ebtv. 44. § e) pont) a táppénz nem a betegszabadság lejártától jár, mert ezt az Ebtv. csak a 44. § a) és f) pontja szerinti esetekre írja elő (Ebtv. 46. § (2) bekezdés). Munkáltatói felmondásnál ez a keresőképtelenség is kitolja a felmondási idő kezdetét (Mt. 68. § (2) bekezdés b) pont).

Átvihető-e a fel nem használt betegszabadság? #

Nem. Az Mt. a betegszabadság átvitelét nem szabályozza, és a 126. § a 123. §-ra és a 125. §-ra nem utal vissza. A betegszabadság naptári évenként jár, és csak a betegség miatti keresőképtelenség tartamára adható ki (Mt. 126. § (1) bekezdés). Ebből következik, hogy a fel nem használt napok a következő évben nem adhatók ki és nem válthatók meg. A következő évben – az év fordulóján át tartó keresőképtelenségnél január 1-jétől is – az új év 15 munkanapos kerete érvényes.

Kapcsolódó cikkek #

• Távollét és munkavégzés alóli mentesülés – áttekintés
• Távolléti díj: mikor jár és hogyan számítjuk?
• Felmondás táppénz alatt: felmondhat-e a munkáltató?
• Szülési szabadság: időtartam és munkáltatói teendők
• Fizetés nélküli szabadság: mikor jár és mikor kérhető?
• Igazolatlan távollét: mit tehet a munkáltató?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 22. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 22-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.