Biztosítotti bejelentés: mikor és hogyan kell bejelenteni az új munkavállalót?

A biztosítotti bejelentés az a kötelezettség, amellyel a munkáltató az új munkavállaló biztosítási jogviszonyának kezdetét – és később a változásait, megszűnését – bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak (NAV). Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) szerint a bejelentést legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt kell teljesíteni (Art. 1. melléklet 3.1. pont). Az alábbiakban lépésről lépésre bemutatjuk, mit, mikor és hogyan kell bejelenteni, és mi a mulasztás következménye.

Röviden #

• A munkaviszonyban álló munkavállaló – teljes és részmunkaidőben is – biztosított, ezért be kell jelenteni (a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 6. § (1) bekezdés a) pont).
• A biztosítotti bejelentés határideje: legkésőbb a biztosítási jogviszony első napja, a foglalkoztatás megkezdése előtt (Art. 1. melléklet 3.1. pont).
• Határozott idejű munkaviszonynál a kezdetet és a megszűnést egyszerre kell bejelenteni (Art. 1. melléklet 3.8. pont).
• A megszűnést és a szünetelést 8 napon belül kell bejelenteni; a megszűnés időpontja a havi adó- és járulékbevallásban is feltüntethető (Art. 1. melléklet 3.2. pont).
• Be nem jelentett foglalkoztatott alkalmazásakor a mulasztási bírság felső határa foglalkoztatottanként 2 000 000 forint (Art. 225. § (1) és (5) bekezdés).

Mikor kell biztosítotti bejelentést tenni? #

Biztosított – többek között – a munkaviszonyban álló személy, függetlenül attól, hogy teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatják (Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pont). A biztosítás – eltérő rendelkezés hiányában – a jogviszony kezdetétől a megszűnéséig áll fenn (Tbj. 8. §). A foglalkoztató a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettségét az Art. szerint, az állami adóhatóságnak teljesíti (Tbj. 66. § (2) bekezdés).

Bejelentést kell tenni:

• a biztosítás kezdetéről, vagyis a munkaviszony kezdetéről (Tbj. 8. §): ez a munkaszerződésben meghatározott nap, eltérő megállapodás hiányában a munkaszerződés megkötését követő nap (Mt. 48. §); ha a munkaviszony pihenőnapon kezdődik, a bejelentést legkésőbb ezen a napon kell teljesíteni;
• a jogviszony megszűnéséről;
• a biztosítás szünetelésének kezdetéről és befejezéséről – a biztosítás szünetel például a fizetés nélküli szabadság (a törvényben felsorolt kivételekkel) és az igazolatlan távollét idején (Tbj. 16. § a)–b) pont) – (Art. 1. melléklet 3.2. pont);
• a bejelentett adatok változásáról, például ha a határozott idő meghosszabbodik vagy határozatlanná válik (Art. 1. melléklet 3.8. pont).

A bejelentés a munkaviszony létesítésének egyik kötelező lépése; a teljes folyamatot a munkaviszony létesítéséről szóló útmutatónk foglalja össze.

A biztosítotti bejelentés határideje #

A „foglalkoztatás megkezdése előtt” fordulat azt jelenti, hogy nem elég a munkába lépés napján, a munkaidő végéig teljesíteni: a bejelentésnek meg kell előznie a munkavégzés kezdetét (Art. 1. melléklet 3.1. pont). A megszűnésnél a 8 napos határidő helyett elegendő, ha a munkáltató a megszűnés időpontját a havi adó- és járulékbevallásban (Art. 50. §) feltünteti; ekkor a NAV hivatalból rögzíti a megszűnést. Ezt a NAV nem pótolhatja, ha a foglalkoztatottnak ugyanannál a foglalkoztatónál egyidejűleg több biztosítási jogviszonya áll fenn (Art. 1. melléklet 3.2. pont).

Milyen adatokat kell bejelenteni? #

A munkáltató a saját adóazonosító számának, nevének, székhelyének (telephelyének) közlésével jelenti be a biztosított következő adatait (Art. 1. melléklet 3. pont):

• családi és utónév, adóazonosító jel, születési idő, TAJ-szám;
• a biztosítási jogviszony kezdete, kódja, megszűnése, a szünetelés időtartama;
• a heti munkaidő és a FEOR-szám.

Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési nevét és állampolgárságát is be kell jelenteni (Art. 1. melléklet 3. pont). Az adatok közlését a munkáltató a munkavállalótól követelheti, mert azok a munkaviszony létesítése szempontjából lényegesek (Mt. 10. § (1) bekezdés). A felvételkor bekérhető iratokról: milyen dokumentumokat kérhet a munkáltató felvételkor.

A biztosítotti bejelentés lépésről lépésre #

1. Adatgyűjtés (HR vagy bérszámfejtő, a munkába lépés előtt): a munkavállaló személyes adatai, adóazonosító jele és TAJ-száma; a munkaszerződésből a munkaviszony kezdete, határozott idő esetén a vége, a heti munkaidő és a munkakör.
2. A jogviszony és a FEOR-szám meghatározása (bérszámfejtő, a munkába lépés előtt): a bejelentéshez a biztosítási jogviszony kódja és a munkakör FEOR-száma is kell (Art. 1. melléklet 3. pont).
3. A bejelentés teljesítése (munkáltató vagy meghatalmazott könyvelő, legkésőbb a munkaviszony – vagyis a biztosítási jogviszony – első napján, és ha a munkavégzés aznap kezdődik, a munkakezdés előtt): a biztosítotti bejelentés elektronikus úton vagy az erre rendszeresített nyomtatványon történik (Art. 1. melléklet 3. pont). A NAV a munkáltató által foglalkoztatott biztosítottak bejelentésére a 08E jelű nyomtatványt rendszeresíti, amely a NAV tájékoztatása szerint elsősorban elektronikusan nyújtható be.
4. A visszaigazolás megőrzése (munkáltató, a beküldéskor): javasolt a beküldést igazoló visszaigazolást megőrizni, mert ellenőrzéskor ezzel bizonyítható a bejelentés időpontja.
5. Igazolás a munkavállalónak (munkáltató, legkésőbb a bejelentést követő napon): a munkáltató a bejelentésről igazolást ad ki, amely tartalmazza a bejelentett adatokat és a bejelentés időpontját; a munkavállaló kérésére 3 munkanapon belül (Tbj. 66. § (4) bekezdés).
6. Változás és megszűnés figyelése (bérszámfejtő, folyamatosan): a megszűnést, a szünetelés kezdetét és végét 8 napon belül kell bejelenteni (Art. 1. melléklet 3.2. pont).

A 08E nyomtatvány #

A NAV közleménye szerint a korábbi T1041 jelű jogviszony-bejelentő nyomtatvány 2026. január 1-jétől 08E néven érhető el (NAV, 2025. november 26.). A nyomtatvány megnevezése: „Bejelentő és változásbejelentő lap a munkáltató vagy a kifizető által foglalkoztatott biztosítottak adatairól”. A kitöltési útmutatót és az aktuális programverziót a NAV nyomtatványoldalán találja.

Mire figyeljen? Különös esetek #

Biztosítotti bejelentés határozott idejű munkaviszonynál #

Határozott idejű foglalkoztatásnál a bejelentést egyidejűleg a biztosítás kezdetére és a jogviszony megszűnésére is teljesíteni kell, legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt. Ha a megszűnés időpontja módosul, vagy a munkaviszony határozatlan idejűvé válik, a változás-bejelentés szabályai irányadók (Art. 1. melléklet 3.8. pont).

Egyszerűsített foglalkoztatás #

Alkalmi munkára és idénymunkára a munkáltató választhat egyszerűsített foglalkoztatást, de az Mt. általános szabályai szerint is létesíthet munkaviszonyt; ez utóbbinál a fenti, általános bejelentési szabályok irányadók (az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.) 1. § (5) bekezdés). Egyszerűsített foglalkoztatásnál a munkáltató az Efo. tv. szerint jelent be: a munkavégzés megkezdése előtt, elektronikus kapcsolattartás útján vagy az országos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül (Efo. tv. 11. § (1) bekezdés). Ilyenkor a munkaviszony a bejelentéssel jön létre (Mt. 202. § (2) bekezdés).

Ha a munkáltató az Efo. tv. korlátait túllépi, és ezért az általános adózási és járulékfizetési szabályokat kell alkalmaznia, az egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett személyt a jogsértés feltárásától számított 8 napon belül biztosítottként kell bejelentenie (Art. 1. melléklet 4. pont). Részletesen: egyszerűsített foglalkoztatás.

Munkaerő-kölcsönzés #

A kölcsönzött munkavállaló munkáltatója a kölcsönbeadó, ezért a bejelentés is őt terheli. A kölcsönvevő kérésére a kölcsönbeadó legkésőbb a munkába állásig átadja a biztosítási jogviszony kezdetéről szóló bejelentés másolatát (Mt. 217. § (4) bekezdés a) pont). Ha a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás, a bejelentés a belföldön bejegyzett kölcsönvevőt terheli (Tbj. 87. § (5) bekezdés b) pont).

Jogutódlás a munkáltató oldalán #

Ha a foglalkoztató személyében jogutódlás következik be, a jogutód munkáltató teljesíti a bejelentést, a 3.1. és 3.2. pont szerinti határidőkkel. A bejelentésben fel kell tüntetni a jogelőd nevét és adószámát, a jogutódlás tényét és napját, valamint a jogutód nevét, adószámát és megalakulásának napját is (Art. 1. melléklet 3.3. pont).

Több munkáltató által létesített munkaviszony #

Ha a munkaviszonyt több munkáltató létesíti, a kijelölt munkáltató a bejelentésben a további foglalkoztató adatait, valamint a munkaviszonyban való részvételének kezdetét és a kilépés idejét is bejelenti. A határidőre a 3.1. és 3.2. pont megfelelően alkalmazandó (Art. 1. melléklet 5. pont).

Mi a következménye, ha elmarad a biztosítotti bejelentés? #

Be nem jelentett foglalkoztatott az adózó tevékenységében személyesen közreműködő természetes személy, akit a munkáltató nem jelentett be biztosítottként, vagy akiről a munkáltató nem tudja bizonyítani, hogy a jogviszonya kívül esik a bejelentési kötelezettségen (Art. 7. § 10. pont). A bizonyítás tehát a munkáltatót terheli. A jogkövetkezmények:

• Mulasztási bírság: be nem jelentett foglalkoztatott alkalmazása esetén a NAV-nak 2 000 000 forintig terjedő mulasztási bírságot kell kiszabnia (Art. 225. § (1) bekezdés). A felső határt a bejelentéssel érintett foglalkoztatottak számával meg kell szorozni (Art. 225. § (5) bekezdés). Nem szab ki bírságot a NAV, ha a munkáltató a foglalkoztatottra vonatkozó bevallási kötelezettségét az ellenőrzést megelőző, bevallással lezárt utolsó időszakra teljesítette (Art. 225. § (4) bekezdés a) pont). Egyszerűsített foglalkoztatottnál a (4) bekezdés b) pontja ad mentesülést: ha a munkáltató a bevallási és adófizetési kötelezettségét határidőben és az ellenőrzés megkezdéséig teljesítette, a biztosítotti bejelentést pedig az ellenőrzési jegyzőkönyvre tehető észrevétel határidején belül pótolja.
• Késedelmes bejelentés: ha a munkáltató a bejelentést késve, de az ellenőrzés megkezdéséig a teljes foglalkoztatási időre pótolta, csak a késedelem szankcionálható, és a bírság mellőzhető (Art. 225. § (2) bekezdés).
• Hibás adat: hibás, hiányos vagy valótlan bejelentés esetén legfeljebb 500 000 forint mulasztási bírság szabható ki (Art. 225. § (3) bekezdés).

Üzletlezárás és közzététel #

• Üzletlezárás: a NAV a bírság mellett az adóköteles tevékenység helyiségét 12 nyitvatartási napra lezárhatja (Art. 245. § (1) bekezdés a) pont). Ismételt mulasztásnál a lezárás nem mellőzhető, és időtartama 30, majd minden további esetben 60 nyitvatartási nap (Art. 245. § (1a) és (2) bekezdés). Lezárásra nem kerül sor, ha a munkáltató a mulasztást megállapító határozat elleni fellebbezési jogáról lemond, és a mulasztási bírság esedékességéig a bírságot és az üzletlezárást kiváltó bírságot is befizeti; ez 12 napos lezárásnál a mulasztási bírság tízszerese, 30 naposnál húszszorosa (Art. 245. § (1b)–(1c) bekezdés).
• Közzététel: a NAV – végleges vagy jogerős határozat alapján – a honlapján közzéteszi azokat az adózókat, akik nem tettek eleget a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettségüknek. Erre nem kerül sor, ha a NAV a bírságot a 225. § (4) bekezdése alapján mellőzte (Art. 265. § (1) bekezdés).

A feketefoglalkoztatás egyéb következményeiről a feketefoglalkoztatásról szóló cikkünkben írunk.

Gyakorlati példa: határidők a munkába lépésnél #

Egy kft. két új munkavállalót vesz fel. Mindketten 2026. november 3-án (kedden) reggel 8 órakor kezdenek.

1. Az első munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyba lép. A biztosítotti bejelentést legkésőbb 2026. november 3-án, 8 óra előtt kell teljesíteni. Biztonságosabb, ha a munkáltató az előző munkanapon, november 2-án beküldi.
2. A második munkavállaló határozott idejű munkaviszonya 2026. november 3-ától 2027. január 31-ig tart. A bejelentésben a kezdetet és a megszűnést egyszerre kell megadni, szintén november 3-án 8 óra előtt.
3. Ha a munkáltató november 2-án küldi be a bejelentést, a munkavállalóknak legkésőbb november 3-án át kell adnia az igazolást a bejelentésről (Tbj. 66. § (4) bekezdés).
4. Ha a második munkaviszonyt később meghosszabbítják, a változást a változás-bejelentés szabályai szerint kell jelenteni (Art. 1. melléklet 3.8. pont).

Ha a munkaszerződés szerint a munkaviszony november 1-jén (vasárnap) kezdődne, a bejelentést legkésőbb november 1-jén kellene teljesíteni, akkor is, ha az első munkanap november 3. (Art. 1. melléklet 3.1. pont, Tbj. 8. §).

Gyakori hibák #

• A bejelentést a munkába lépés napján, de már a munkakezdés után teljesítik, holott annak meg kell előznie a foglalkoztatást (Art. 1. melléklet 3.1. pont).
• A „próbanapot” vagy a betanítást nem jelentik be. Ha a munkavégzés munkaviszonyban történik, a biztosítás a jogviszony kezdetétől fennáll (Tbj. 8. §). Ha a munkáltató nem tudja bizonyítani, hogy a közreműködés nem bejelentésköteles jogviszonyban történt, a személy be nem jelentett foglalkoztatottnak minősül (Art. 7. § 10. pont).
• Határozott idejű munkaviszonynál csak a kezdetet jelentik be, a megszűnés időpontját nem (Art. 1. melléklet 3.8. pont).
• A fizetés nélküli szabadság vagy az igazolatlan távollét miatti szünetelést nem jelentik be (Tbj. 16. §, Art. 1. melléklet 3.2. pont).
• A munkavállaló nem kap igazolást a bejelentésről (Tbj. 66. § (4) bekezdés).
• Rossz heti munkaidőt vagy FEOR-számot jelentenek be, ami hibás bejelentésnek minősülhet (Art. 225. § (3) bekezdés).

Kapcsolódó iratminták #

• Belépési adatlap minta (KKV 0003) – a bejelentéshez szükséges személyes adatok (adóazonosító jel, TAJ-szám) és a munkaviszony adatainak bekéréséhez.
• Belépési adatlap – kétnyelvű (angol–magyar) (KKV 0540) – külföldi munkavállaló adatainak bekéréséhez.
• Belépési checklist (KKV 0004) – a beléptetés teljes teendőlistája határidőkkel, benne a NAV-bejelentéssel.
• Bérszámfejtési adóellenőrző lista minta (KKV 0208) – annak ellenőrzéséhez, hogy a belépők és kilépők bejelentése és a havi bevallás adatai egyeznek-e.
• Egyszerűsített foglalkoztatás – munkaszerződés és checklist minta (KKV 0533) – alkalmi munka és idénymunka bejelentéséhez és dokumentálásához.

Jogszabályi háttér #

Jogszabályok: az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.), hatályos szövege a Jogtárban; a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.), hatályos szövege a Jogtárban; az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.), hatályos szövege a Jogtárban; a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban.

Gyakori kérdések #

Kell-e biztosítotti bejelentés a részmunkaidős munkavállalónál? #

Igen. A munkaviszonyban álló személy biztosított, tekintet nélkül arra, hogy teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatják (Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pont), ezért a biztosítotti bejelentés a részmunkaidős munkavállalónál is kötelező (Art. 1. melléklet 3. pont).

Mikor kell bejelenteni a munkaviszony megszűnését? #

A megszűnést követő 8 napon belül, kivéve, ha a munkáltató a megszűnés időpontját a havi adó- és járulékbevallásban feltünteti – ilyenkor a NAV hivatalból rögzíti (Art. 1. melléklet 3.2. pont). Határozott idejű munkaviszonynál a megszűnés időpontját már a kezdéskor be kell jelenteni (Art. 1. melléklet 3.8. pont).

Kap-e igazolást a munkavállaló a biztosítotti bejelentésről? #

Igen. A foglalkoztató legkésőbb a bejelentést követő napon, illetve a biztosított kérésére 3 munkanapon belül igazolást ad ki, amely tartalmazza a bejelentett adatokat és a bejelentés időpontját (Tbj. 66. § (4) bekezdés).

Ki teljesíti a biztosítotti bejelentést kölcsönzött munkavállalónál? #

A munkáltató, vagyis a kölcsönbeadó. A kölcsönvevő kérésére a kölcsönbeadó legkésőbb a munkába állásig átadja a bejelentés másolatát (Mt. 217. § (4) bekezdés a) pont). Külföldi kölcsönbeadónál a bejelentés a belföldön bejegyzett kölcsönvevőt terheli (Tbj. 87. § (5) bekezdés b) pont).

Kapcsolódó cikkek #

• Munkaviszony létesítése lépésről lépésre – teljes útmutató
• Munkavállaló felvétele: a munkáltató teendőinek listája
• Próbaidő: hossza, meghosszabbítása és szabályai
• Próbaidő alatti felmondás: hogyan szüntethető meg a munkaviszony?
• Egyszerűsített foglalkoztatás: alkalmi munka és idénymunka
• Munkáltatói tájékoztatás a munkaviszony kezdetén
• Munkaköri alkalmassági vizsgálat: mikor kötelező?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 27. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 27-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.