A céges telefon használata – a laptopéhoz és a céges e-mail-fiókéhoz hasonlóan – főszabályként csak munkavégzésre megengedett. Magáncélú használatot a munkáltató megállapodásban engedhet meg. A munkáltató ellenőrizheti az eszközt, de csak a munkaviszonnyal összefüggő adatokba tekinthet be, és erről előre, írásban tájékoztatnia kell a munkavállalót. A szabályokat a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 11/A. §-a tartalmazza.
Röviden #
- A munkavégzéshez biztosított számítástechnikai eszköz – eltérő megállapodás hiányában – kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használható (Mt. 11/A. § (2) bekezdés).
- A munkáltató technikai eszközzel is ellenőrizhet, erről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatja (Mt. 11/A. § (1) bekezdés).
- Ellenőrzéskor csak a munkaviszonnyal összefüggő adatokba tekinthet be; ide tartozik a magáncélú használat tilalmának ellenőrzéséhez szükséges adat is (Mt. 11/A. § (3)–(4) bekezdés).
- Ugyanez érvényes, ha a felek megállapodása alapján a munkavállaló saját eszközt használ a munkához (Mt. 11/A. § (5) bekezdés).
- Az aláírással átvett eszköz hiányáért a munkavállaló megőrzési felelősséggel tartozik (Mt. 180. § (1) és (3) bekezdés).
Mi a céges eszköz a munka törvénykönyve szerint? #
Az Mt. nem sorolja fel az eszközöket, hanem egy gyűjtőfogalmat használ:
„A munkavállaló a munkáltató által a munkavégzéshez biztosított információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközt, rendszert (a továbbiakban: számítástechnikai eszköz) – eltérő megállapodás hiányában – kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja.”
(Mt. 11/A. § (2) bekezdés)
Ide tartozik a céges laptop, asztali számítógép, tablet és okostelefon. A fogalom rendszert is említ, ezért értelmezésünk szerint a céges e-mail-fiók, a felhőtárhely és a vállalatirányítási szoftver is ide sorolható. A munkavégzéshez szükséges feltételeket – eltérő megállapodás hiányában – a munkáltató köteles biztosítani (Mt. 51. § (2) bekezdés b) pont).
A céges telefon használata: a szabályok #
A céges telefon használata magáncélra: tilos vagy megengedett? #
Ha a munkáltató és a munkavállaló semmiben nem állapodik meg, a céges telefon, laptop és e-mail-fiók csak munkára használható (Mt. 11/A. § (2) bekezdés). A felek ettől eltérhetnek, és megengedhetik a magáncélú használatot is. A gyakorlatban ezt szabályzatban vagy eszközhasználati megállapodásban rögzítik. Rendezni érdemes:
- megengedett-e a magánhívás, a magán üzenetküldés és a magán e-mail;
- van-e havi keret, és ki fizeti a kereten felüli költséget;
- használhatja-e az eszközt családtag;
- milyen alkalmazás telepíthető, és milyen biztonsági szabályok érvényesek (képernyőzár, frissítés, adatmentés);
- mi a teendő elvesztés, lopás vagy meghibásodás esetén.
A szabályzat munkáltatói szabályzatként is kiadható, ezt közöltnek kell tekinteni, ha a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik (Mt. 17. § (1)–(2) bekezdés). A magáncélú használat engedélyezése azonban a felek megállapodását feltételezi, ezért célszerű azt a munkavállalóval aláíratni.
A céges telefon használata és az ellenőrzés #
A munkavállaló a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizhető, ehhez a munkáltató technikai eszközt is alkalmazhat (Mt. 11/A. § (1) bekezdés). A munkáltató a számítástechnikai eszközön tárolt, a munkaviszonnyal összefüggő adatokba tekinthet be (Mt. 11/A. § (3) bekezdés). Ilyen adat az is, amely a magáncélú használat tilalmának ellenőrzéséhez szükséges (Mt. 11/A. § (4) bekezdés).
Az ellenőrzés a munkavállaló személyiségi jogát korlátozza. Ezért csak akkor jogszerű, ha a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos (Mt. 9. § (2) bekezdés). A korlátozás módjáról, feltételeiről és várható tartamáról a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatni kell (Mt. 9. § (2) bekezdés). A munkavállalói adatok kezelésére az (EU) 2016/679 rendelet (GDPR) is vonatkozik, a jogalap jellemzően a munkáltató jogos érdeke (GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pont).
A céges telefonon tehát a munkáltató megnézheti például a munkahívások listáját vagy a céges alkalmazásokban tárolt adatokat. A magánhívások, magánüzenetek és magánfotók tartalma viszont nem munkaviszonnyal összefüggő adat, abba értelmezésünk szerint akkor sem tekinthet be, ha a magáncélú használat tilos volt. A céges levelezés ellenőrzéséről a munkahelyi e-mail ellenőrzéséről szóló cikkünk szól részletesen.
Saját eszköz használata munkára #
A felek megállapodhatnak abban, hogy a munkavállaló a saját telefonját vagy laptopját használja munkára. Ilyenkor is érvényes, hogy a munkáltató csak a munkaviszonnyal összefüggő adatokba tekinthet be (Mt. 11/A. § (5) bekezdés). A munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget (Mt. 51. § (2) bekezdés a) pont). Javasolt ezért megállapodni a költségtérítés módjáról, és a munkaadatokat a magánadatoktól elkülönítve tárolni.
Elveszett vagy megrongálódott eszköz #
Ha a munkavállaló a telefont vagy a laptopot jegyzék vagy elismervény alapján, aláírásával igazoltan vette át, a hiányért megőrzési felelősséggel tartozik (Mt. 180. § (1) és (3) bekezdés). Mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő (Mt. 180. § (2) bekezdés). Az aláírt átvételt és a kárt a munkáltató bizonyítja (Mt. 180. § (5) bekezdés). Ezért fontos az eszközátadási jegyzőkönyv.
Ha az eszköz megrongálódik, a munkavállaló az általános szabályok szerint felel. Mentesül, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható (Mt. 180. § (6) bekezdés). Gondatlanság esetén a kártérítés legfeljebb a munkavállaló négyhavi távolléti díja, szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozásnál a teljes kár (Mt. 179. § (3) bekezdés).
A céges telefon használata és az adózás #
A munkáltató által biztosított telefonszolgáltatás magáncélú használata egyes meghatározott juttatásnak minősül (a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, Szja tv. 70. § (1) bekezdés b) pont). Az adó a kifizetőt terheli (Szja tv. 69. § (1) bekezdés). A magáncélú rész értéke tételes elkülönítéssel határozható meg. A kifizető választhatja a kiadások 20 százalékát is, és ez kötelező, ha a magáncélú használat nem különíthető el (Szja tv. 70. § (9) bekezdés c) pont ca) alpont). Az adó alapja ennek 1,18-szorosa (Szja tv. 69. § (2) bekezdés b) pont). Adóköteles jövedelem csak az a rész, amelyet a munkavállaló nem térít meg a munkáltatónak (Szja tv. 70. § (9) bekezdés c) pont). A részletekről a könyvelővel érdemes egyeztetni.
Kivételek: a céges telefon használata különös esetekben #
- Eltérő megállapodás: a „kizárólag munkára” szabálytól a felek megállapodása eltérhet (Mt. 11/A. § (2) bekezdés). A magáncélú használat engedélyezése a munkáltatót nem jogosítja fel arra, hogy a magánadatokba betekintsen (Mt. 11/A. § (3) bekezdés).
- Távmunka: eltérő megállapodás hiányában a munkáltató az ellenőrzési jogát távolról, számítástechnikai eszköz alkalmazásával gyakorolja (Mt. 196. § (3) bekezdés b) pont). A távmunka helyén végzett ellenőrzés nem jelenthet aránytalan terhet a munkavállalónak és az ingatlant használó más személynek (Mt. 196. § (4) bekezdés).
- Üzemi tanács: ahol működik, a munkavállaló ellenőrzésére szolgáló technikai eszköz alkalmazásáról a döntés előtt legalább 15 nappal ki kell kérni a véleményét (Mt. 264. § (1) bekezdés, (2) bekezdés d) pont).
- Lemondás: a munkavállaló a személyiségi jogáról általános jelleggel előre nem mondhat le (Mt. 9. § (3) bekezdés). Egy „a munkáltató bármikor átnézheti a telefonomat” nyilatkozat ezért nem pótolja a törvényi feltételeket.
Számpélda: a céges telefon használata magáncélra #
A munkáltató havi 10 000 forint díjú előfizetéssel biztosít céges telefont, a magáncélú használatot megengedi, de nem különíti el, és a munkavállaló semmit nem térít meg.
- A magáncélú használat értéke a kiadások 20 százaléka: 10 000 × 0,2 = 2 000 forint havonta (Szja tv. 70. § (9) bekezdés c) pont ca) alpont).
- Az adó alapja ennek 1,18-szorosa: 2 000 × 1,18 = 2 360 forint (Szja tv. 69. § (2) bekezdés b) pont).
- Az adót a munkáltató fizeti, nem a munkavállaló béréből vonja le (Szja tv. 69. § (1) bekezdés).
Gyakori hibák #
- Nincs írásos szabály: a munkáltató ellenőriz, de előtte nem tájékoztatott írásban – az ellenőrzés így nem jogszerű (Mt. 11/A. § (1) bekezdés).
- Teljes átvizsgálás: a munkáltató a magánüzeneteket, fotókat is átnézi, holott csak munkaviszonnyal összefüggő adatba tekinthet be (Mt. 11/A. § (3) bekezdés).
- Nincs átadási jegyzőkönyv: aláírt jegyzék vagy elismervény nélkül a megőrzési felelősség nem alkalmazható (Mt. 180. § (3) bekezdés).
- Saját eszköz költségtérítés nélkül: a munkavégzéssel felmerült szükséges és indokolt költséget a munkáltató köteles megtéríteni (Mt. 51. § (2) bekezdés a) pont).
- Az adó elfelejtése: a megengedett magáncélú telefonhasználat adóköteles juttatás (Szja tv. 70. § (1) bekezdés b) pont).
Kapcsolódó iratminták #
- Mobiltelefon-használati szabályzat minta (KKV 0172) – a céges telefon használata, a magáncélú használat és az ellenőrzés szabályainak rögzítéséhez.
- Eszközhasználati szabályzat minta (KKV 0163) – a laptopra, tabletre és más céges eszközre vonatkozó általános szabályokhoz.
- Internet- és e-mail-használati szabályzat minta (KKV 0171) – a céges e-mail-fiók és az internet használatához.
- Saját eszköz használati szabályzat minta (KKV 0406) – ha a munkavállaló saját telefonját vagy laptopját használja munkára.
- Eszközátadási jegyzőkönyv minta (KKV 0009) – az eszköz aláírással igazolt átadásához, a megőrzési felelősség feltételeként.
- Eszközvisszaadási jegyzőkönyv minta (KKV 0032) – az eszközök visszavételéhez a munkaviszony végén.
- Felhasználói IT biztonsági nyilatkozat minta (KKV 0225) – annak igazolására, hogy a munkavállaló megismerte a biztonsági szabályokat.
Jogszabályi háttér #
A cikkben felhasznált jogszabályok: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.); a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.); az (EU) 2016/679 rendelet (általános adatvédelmi rendelet, GDPR).
| Jogszabályhely | Tartalom |
|---|---|
| Mt. 9. § (2)–(3) bekezdés | a személyiségi jog korlátozása, a lemondás tilalma |
| Mt. 11/A. § (1)–(5) bekezdés | ellenőrzés, számítástechnikai eszköz, betekintés, saját eszköz |
| Mt. 17. § (1)–(2) bekezdés | munkáltatói szabályzat és közlése |
| Mt. 51. § (2) bekezdés | költségtérítés, a munkavégzés feltételeinek biztosítása |
| Mt. 179. § (3) bekezdés, 180. § (1)–(3), (5)–(6) bekezdés | a munkavállaló kártérítési és megőrzési felelőssége |
| Mt. 196. § (3)–(4) bekezdés | ellenőrzés távmunkában |
| Mt. 264. § (1)–(2) bekezdés | az üzemi tanács véleményezési joga |
| Szja tv. 69. § (1)–(2) bekezdés, 70. § (1) bekezdés b) pont, (9) bekezdés c) pont | a magáncélú telefonhasználat adózása |
| GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pont | jogos érdek |
Gyakori kérdések #
Használhatja-e a munkavállaló magáncélra a céges telefont? #
Csak akkor, ha ebben megállapodtak; eltérő megállapodás hiányában a céges eszköz kizárólag munkára használható (Mt. 11/A. § (2) bekezdés). A megengedett magáncélú telefonhasználat a munkáltatónál adóköteles juttatás (Szja tv. 70. § (1) bekezdés b) pont).
Átnézheti-e a munkáltató a céges telefont? #
Igen, de csak a munkaviszonnyal összefüggő adatokat, és csak előzetes írásbeli tájékoztatás után (Mt. 11/A. § (1) és (3) bekezdés). Az ellenőrzésnek szükségesnek és arányosnak kell lennie (Mt. 9. § (2) bekezdés). Az ellenőrzés általános szabályairól a munkavállaló ellenőrzéséről szóló cikkünk szól.
Ki fizeti, ha a munkavállaló elveszíti a céges laptopot? #
Ha aláírással igazoltan vette át, a hiányért felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy elháríthatatlan ok idézte elő (Mt. 180. § (1)–(3) bekezdés). A kár megtérítését a munkáltatónak kell érvényesítenie. Erről a munkavállaló kártérítési felelősségéről szóló cikkünkben írunk.
Mi a teendő a céges eszközökkel kilépéskor? #
A visszaszolgáltatási kötelezettséggel átvett eszközt a munkavállalónak vissza kell adnia, a hiányért a megőrzési felelősség szabályai szerint felel (Mt. 180. § (1) bekezdés). Javasolt az eszközöket és a hozzáféréseket jegyzőkönyvvel visszavenni, és a fiókokat letiltani. A kilépés teendőiről az offboardingról szóló cikkünk szól.
Kapcsolódó cikkek #
- Munkavállaló ellenőrzése és személyiségi jogai: mit tehet a munkáltató?
- Munkahelyi e-mail ellenőrzése: beleolvashat-e a munkáltató a levelekbe?
- A munkavállaló kártérítési felelőssége
- Offboarding: a munkavállaló kiléptetésének teendői
- Munkavállalói adatkezelés – GDPR a munkahelyen
- Távmunka: a munkáltató kötelezettségei
- Munkáltatói szabályzat: mire használható és hogyan kell közölni?
- Kötelező szabályzatok: melyik kell egy kis- és középvállalkozásnak?
Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 31. · Iratmintatár Szerkesztőség
A cikk a 2026. október 31-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.
