Diákmunka: hány éves kortól és milyen feltételekkel?

A diákmunka a köznyelvben tanulók és hallgatók munkavégzését jelenti, de külön jogviszonyként nem létezik. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerint munkavállaló az lehet, aki a 16. életévét betöltötte, iskolai szünetben pedig a nappali rendszerű képzésben tanuló 15 éves is (Mt. 34. § (2) bekezdés). A 18 év alatti diák fiatal munkavállalónak minősül, akire szigorúbb munkaidő- és munkavédelmi szabályok vonatkoznak (Mt. 294. § (1) bekezdés a) pont, Mt. 114. §). Az alábbiakban bemutatjuk a foglalkoztatási formákat, a korhatárokat és a munkáltató teendőit.

Röviden #

• Munkavállaló 16 éves kortól lehet, iskolai szünetben 15 éves kortól, ha nappali rendszerű képzésben tanul (Mt. 34. § (2) bekezdés).
• 16 év alatt kulturális, művészeti, sport- és hirdetési tevékenységben is foglalkoztatható, a gyámhatósághoz legalább 15 nappal korábban tett bejelentés alapján (Mt. 34. § (3) bekezdés).
• A 18 év alatti diák munkaszerződéséhez a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges (Mt. 21. § (4) bekezdés).
• A fiatal munkavállaló legfeljebb napi 8 órát dolgozhat. Számára rendkívüli munkaidő nem rendelhető el, éjszakai munka nem osztható be (Mt. 114. § (1) és (5) bekezdés).
• Munkaviszonyban a diákot is legalább a minimálbér, illetve a garantált bérminimum illeti meg (a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés, 2. § (1)–(2) bekezdés). Egyszerűsített foglalkoztatásban ezek 85, illetve 87 százaléka jár (Efo. tv. 4. § (1a) bekezdés). Hallgatói munkaszerződésnél duális képzésben és gyakorlatigényes szak szakmai gyakorlatán a díjazás legalább a minimálbér 65 százaléka, más szakmai gyakorlaton a díjazás csak lehetőség (Nftv. 44. § (3) bekezdés a) pont).

Mi a diákmunka? #

Az Mt. a diákmunka kifejezést nem használja, és a tanulókra külön munkajogi szabályt csak az életkorhoz kötve ad. A diák ezért többféle jogviszonyban dolgozhat. A választott forma határozza meg a munkáltató kötelezettségeit. Az atipikus formák áttekintését az atipikus foglalkoztatásról szóló útmutatónk tartalmazza.

Diákmunka munkaviszonyban #

A leggyakoribb megoldás a munkáltatóval kötött munkaszerződés, jellemzően határozott időre vagy részmunkaidőre. A felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben is megállapodhatnak (Mt. 92. § (5) bekezdés). Erre a munkaviszonyra az Mt. általános szabályai vonatkoznak, 18 év alatt a fiatal munkavállalóra szóló eltérésekkel. Részletesen: részmunkaidős foglalkoztatás.

Diákmunka egyszerűsített foglalkoztatásban #

Rövid, néhány napos munkára az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.) szerinti alkalmi munka is létesíthető. Ez legfeljebb 5 egymást követő napig és egy hónapon belül legfeljebb 15 napig tarthat (Efo. tv. 2. § 3. pont). Nyáron gyakori a turisztikai vagy a mezőgazdasági idénymunka is, amely nem korlátozódik 5 napra (Efo. tv. 1. § (1) bekezdés, Efo. tv. 2. § 1–2. pont). Az Efo. tv. külön korhatárt nem ír elő, ezért itt is az Mt. szabályai irányadók (Efo. tv. 4. § (1) bekezdés). Részletesen: egyszerűsített foglalkoztatás.

Iskolaszövetkezeti diákmunka #

Az iskolaszövetkezeti diákmunka sajátos szabályairól az iskolaszövetkezeti diákmunkáról szóló cikkünkben olvashat.

Hallgatói munkaszerződés #

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) szerint a hallgató duális képzésben vagy a képzés részeként szervezett szakmai gyakorlaton hallgatói munkaszerződés alapján dolgozhat (Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pont). Erre a munka törvénykönyvét megfelelően alkalmazni kell (Nftv. 44. § (2) bekezdés). Duális képzésben és gyakorlatigényes szak szakmai gyakorlatán a hallgatót díjazás illeti, amely legalább a minimálbér 65 százaléka. A képzés részeként szervezett más szakmai gyakorlaton díjazás illetheti, de ez nem kötelező (Nftv. 44. § (3) bekezdés a) pont).

Diákmunka hány éves kortól? #

Munkavállaló az lehet, aki a 16. életévét betöltötte (Mt. 34. § (2) bekezdés). Ettől eltérően az iskolai szünet alatt munkavállaló lehet az a 15. életévét betöltött tanuló is, aki nappali rendszerű képzésben tanul (Mt. 34. § (2) bekezdés). A 15 éves diák tehát a tanítási időszakban – a 34. § (3) bekezdés esetét kivéve – nem, az iskolai szünetekben viszont dolgozhat.

A 16. életévét be nem töltött személy a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport- és hirdetési tevékenységben is foglalkoztatható. Ehhez a foglalkoztatást legalább 15 nappal korábban be kell jelenteni a gyámhatóságnak (Mt. 34. § (3) bekezdés).

Ha a 18 év alatti személy nem munkaviszonyban, hanem például megbízási szerződés alapján dolgozik, akkor is a fiatal munkavállalóra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni (Mt. 4. §).

A diákmunka feltételei 18 év alatt #

Törvényes képviselő hozzájárulása #

A fiatal munkavállaló munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányuló jognyilatkozata csak a törvényes képviselő hozzájárulásával érvényes (Mt. 21. § (4) bekezdés). A gyakorlatban ez jellemzően a szülő írásbeli hozzájárulását jelenti, amelyet javasolt a munkaszerződéshez csatolni. A cselekvőképtelen személy – így a 14. életévét be nem töltött kiskorú – nevében a törvényes képviselője teszi meg a jognyilatkozatot (Mt. 21. § (5) bekezdés, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:13. §).

Munkaidő és pihenőidő #

A fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb 8 óra (Mt. 114. § (1) bekezdés). A 16 évesnél fiatalabb munkavállalóé legfeljebb 6 óra. Kivétel a nappali rendszerű képzésben tanuló, 15. életévét betöltött diák, aki az iskolai szünetben dolgozik (Mt. 114. § (2) bekezdés). Ha a diák több munkaviszonyban dolgozik, a beosztás szerinti napi munkaidőket össze kell számítani (Mt. 114. § (4) bekezdés).

A fiatal munkavállaló számára (Mt. 114. § (5) bekezdés):

• rendkívüli munkaidő nem rendelhető el, és éjszakai munka nem osztható be;
• a heti pihenőnapok és a heti pihenőidő nem oszthatók be egyenlőtlenül, vagyis hetente két pihenőnapot, illetve legalább 48 óra heti pihenőidőt kell beosztani (Mt. 114. § (5) bekezdés b) pont, Mt. 97. § (3) bekezdés b)–c) pont);
• legfeljebb egyheti munkaidőkeret rendelhető el;
• 4 és fél órát meghaladó munkaidő esetén legalább 30 perc, 6 órát meghaladó munkaidő esetén legalább 45 perc munkaközi szünet jár;
• legalább 12 óra napi pihenőidőt kell beosztani.

Éjszakai munka a 22 és 6 óra közötti időszakban végzett munka (Mt. 89. §). A munkaidő általános szabályairól a munkaidő szabályairól szóló útmutatónkban olvashat.

Ezektől a szabályoktól sem munkaszerződés, sem kollektív szerződés nem térhet el a fiatal munkavállaló hátrányára (Mt. 43. § (1) bekezdés, Mt. 135. § (2) bekezdés j) pont).

Pótszabadság #

A fiatal munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti (Mt. 119. § (1) bekezdés). A szabadság számításáról: hogyan kell kiszámolni a szabadságot.

Munkavédelem és alkalmasság #

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) szerint a munkavállaló csak olyan munkára alkalmazható, amely a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja (Mvt. 49. § (1) bekezdés b) pont). Emellett a fiatalkorúak számára tiltott vagy feltételekkel megengedett megterheléseket egy miniszteri rendelet melléklete sorolja fel. Ez a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet (33/1998. NM r. 10/A. § (1) bekezdés).

Egyszerűsített foglalkoztatásnál a fiatalkorú foglalkoztatásának feltétele a foglalkoztathatósági szakvélemény, ha nincs érvényes előzetes munkaköri alkalmassági véleménye (33/1998. NM r. 16/A. § (1) bekezdés). Az alkalmassági vizsgálatról: munkaköri alkalmassági vizsgálat. A fiatal munkavállalók foglalkoztatásának részleteit a fiatal munkavállalóról szóló cikkünk tartalmazza.

A diákmunka díjazása és adózása #

A minimálbérről szóló 426/2025. Korm. r. minden munkáltatóra és munkavállalóra kiterjed, a diákra is (426/2025. Korm. r. 1. § (1) bekezdés). A minimálbér órabére 1856 forint. A legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakörben a garantált bérminimum jár, órabérben 2145 forint (426/2025. Korm. r. 2. § (1)–(2) bekezdés). Részmunkaidőben a havi bértétel arányosan csökken, az órabértétel nem (426/2025. Korm. r. 2. § (5) bekezdés). Egyszerűsített foglalkoztatásnál a minimálbér 85 százaléka, garantált bérminimumot igénylő munkakörben a garantált bérminimum 87 százaléka is elegendő (Efo. tv. 4. § (1a) bekezdés). Duális képzésben és gyakorlatigényes szak szakmai gyakorlatán a hallgatói munkaszerződés szerinti díjazás legalább a minimálbér 65 százaléka, a képzés részeként szervezett más szakmai gyakorlaton a díjazás csak lehetőség (Nftv. 44. § (3) bekezdés a) pont).

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerint a 25. életévét be nem töltött munkavállaló az összevont adóalapját a 25 év alatti fiatalok kedvezményével csökkenti (Szja tv. 29/F. § (1) bekezdés). A kedvezmény adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a tárgyévet megelőző év júliusára közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetnek a szorzata. Jogosultsági hónap az is, amelyben a munkavállaló a 25. életévét betölti (Szja tv. 29/F. § (2)–(3) bekezdés). A számítást a bérszámfejtés végzi.

Számpélda: egy 16 éves diák nyári munkanapja #

Egy 16 éves gimnazista a nyári szünetben egy fagylaltozóban dolgozik munkaviszonyban, a szülője írásbeli hozzájárulásával. A munkáltató 8 órás napot szeretne beosztani, 10 órai kezdéssel.

1. A napi munkaidő legfeljebb 8 óra lehet, ez megfelel (Mt. 114. § (1) bekezdés).
2. Mivel a munkaidő meghaladja a 6 órát, legalább 45 perc munkaközi szünet jár (Mt. 114. § (5) bekezdés e) pont). A munkanap így 18 óra 45 perckor ér véget.
3. Este 22 óra után nem dolgozhat, mert éjszakai munka nem osztható be számára (Mt. 114. § (5) bekezdés c) pont, Mt. 89. §).
4. Legalább 12 óra napi pihenőidő jár, így másnap legkorábban 6 óra 45 perckor kezdhet (Mt. 114. § (5) bekezdés f) pont).
5. Túlórát (rendkívüli munkaidőt) akkor sem lehet elrendelni, ha nagy a forgalom (Mt. 114. § (5) bekezdés a) pont).

Gyakori hibák #

• Iskolaidőben foglalkoztatnak 15 éves diákot, pedig ő csak az iskolai szünet alatt lehet munkavállaló (Mt. 34. § (2) bekezdés).
• Elmarad a törvényes képviselő hozzájárulása, ezért a 18 év alatti diák munkaszerződése nem érvényes (Mt. 21. § (4) bekezdés).
• A 18 év alatti diákot este 22 óra után vagy túlórában foglalkoztatják (Mt. 114. § (5) bekezdés a) és c) pont).
• A két munkahelyen dolgozó fiatal munkaidejét nem számítják össze (Mt. 114. § (4) bekezdés).
• A nyári diáknak egy héten csak egy pihenőnapot adnak, és a hiányzót a következő héten pótolják, pedig neki minden héten két pihenőnap jár (Mt. 114. § (5) bekezdés b) pont, Mt. 105. § (1) bekezdés).
• A diáknak a minimálbérnél alacsonyabb órabért fizetnek (426/2025. Korm. r. 2. § (1) bekezdés).
• Kimarad az évi 5 munkanap pótszabadság (Mt. 119. § (1) bekezdés).

Kapcsolódó iratminták #

• Munkaszerződés minta (KKV 0001) – határozott idejű vagy részmunkaidős diákmunkához, órabéres változattal.
• Munkáltatói tájékoztató – részmunkaidős foglalkoztatás minta (KKV 0527) – a kötelező írásbeli tájékoztatáshoz részmunkaidős diák felvételekor.
• Egyszerűsített foglalkoztatás – munkaszerződés és checklist minta (KKV 0533) – néhány napos alkalmi munkához, a bejelentéstől a közteher befizetéséig.
• Hallgatói munkaszerződés minta (KKV 0532) – felsőoktatási hallgató duális képzéséhez vagy kötelező szakmai gyakorlatához.
• Munkaköri kockázatértékelés minta (KKV 0052) – a fiatal munkavállalók számára tiltott vagy korlátozott munkák munkakörönkénti rögzítéséhez.
• Munkaidő-nyilvántartás minta (KKV 0013) – a fiatal munkavállaló napi munkaidejének és pihenőidejének ellenőrizhető vezetéséhez.

Jogszabályi háttér #

Jogszabályok: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban; a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.), Jogtár; az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.), Jogtár; a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.), Jogtár; a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.), Jogtár; a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet, Jogtár; a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet, Jogtár; a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), Jogtár.

Gyakori kérdések #

Dolgozhat-e egy 15 éves diák? #

Igen, de csak az iskolai szünet alatt, és csak ha nappali rendszerű képzésben tanul (Mt. 34. § (2) bekezdés). A tanítási időszakban 16 éves kor alatt csak a gyámhatósághoz bejelentett kulturális, művészeti, sport- vagy hirdetési tevékenységben foglalkoztatható (Mt. 34. § (3) bekezdés).

Hány órát dolgozhat naponta egy diák? #

18 év alatt legfeljebb napi 8 órát, 16 év alatt legfeljebb 6 órát (Mt. 114. § (1)–(2) bekezdés). Az iskolai szünetben dolgozó 15 éves, nappali rendszerű képzésben tanuló diákra a 6 órás korlát nem vonatkozik, neki is legfeljebb 8 óra osztható be. 18 év felett az általános szabályok irányadók.

Kell-e szülői beleegyezés a diákmunka vállalásához? #

18 év alatt igen: a munkaszerződés megkötéséhez a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges (Mt. 21. § (4) bekezdés). A 14. életévét be nem töltött, cselekvőképtelen kiskorú nevében a törvényes képviselő köti meg a szerződést (Mt. 21. § (5) bekezdés, Ptk. 2:13. §). A 18. életévét betöltött diák önállóan köthet munkaszerződést.

Mennyi a diákmunka órabére? #

Legalább a minimálbér órabére, azaz 1856 forint, középfokú végzettséget igénylő munkakörben a garantált bérminimum órabére, 2145 forint (426/2025. Korm. r. 2. § (1)–(2) bekezdés). Egyszerűsített foglalkoztatásnál a minimálbér 85 százaléka, garantált bérminimumot igénylő munkakörben a garantált bérminimum 87 százaléka is elegendő (Efo. tv. 4. § (1a) bekezdés). Duális képzésben és gyakorlatigényes szak szakmai gyakorlatán a hallgatói munkaszerződés szerinti díjazás legalább a minimálbér 65 százaléka, a képzés részeként szervezett más szakmai gyakorlaton a díjazás csak lehetőség (Nftv. 44. § (3) bekezdés a) pont).

Kell-e adót fizetni a diákmunka után? #

A 25 év alatti munkavállaló az összevont adóalapját a 25 év alatti fiatalok kedvezményével csökkenti, így jövedelme egy része után nem fizet személyi jövedelemadót (Szja tv. 29/F. § (1) bekezdés). A kedvezmény adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a tárgyévet megelőző év júliusára közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetnek a szorzata. Jogosultsági hónap az is, amelyben a munkavállaló a 25. életévét betölti (Szja tv. 29/F. § (2)–(3) bekezdés).

Kapcsolódó cikkek #

• Atipikus foglalkoztatási formák – áttekintés munkáltatóknak
• Egyszerűsített foglalkoztatás: alkalmi munka és idénymunka
• Fiatal munkavállaló foglalkoztatása
• Munkaköri alkalmassági vizsgálat: mikor kötelező?
• Részmunkaidős foglalkoztatás szabályai
• A munkaidő szabályai és a pihenőidő – teljes útmutató munkáltatóknak
• Távmunka: a munkáltató kötelezettségei
• Home office és távmunka: mi a különbség?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 22. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 22-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.