Egyszerűsített foglalkoztatás: alkalmi munka és idénymunka

Az egyszerűsített foglalkoztatás mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunkára, illetve alkalmi munkára létesíthető munkaviszony. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.) szerint a munkaviszony a munkáltató bejelentésével jön létre (Efo. tv. 1. § (1) bekezdés, Efo. tv. 3. § (1) bekezdés). A munkáltató a szokásos adó és járulékok helyett napi közterhet fizet (Efo. tv. 8. § (1)–(3) bekezdés). Az alábbiakban bemutatjuk, mikor alkalmazható, milyen korlátai vannak, és mit kell tennie a munkáltatónak.

Röviden #

• Három formája van: mezőgazdasági idénymunka, turisztikai idénymunka és alkalmi munka (Efo. tv. 1. § (1) bekezdés).
• Alkalmi munka ugyanazon munkáltató és munkavállaló között legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, egy naptári hónapon belül legfeljebb 15 naptári napig tarthat (Efo. tv. 2. § 3. pont).
• Egy munkavállaló ilyen munkaviszonyainak együttes időtartama a naptári évben legfeljebb 120 naptári nap, mezőgazdasági idénymunkánál további 90 nap (Efo. tv. 1. § (4)–(4a) bekezdés).
• A munkavégzés megkezdése előtt a munkáltatónak be kell jelentenie a foglalkoztatást az állami adóhatóságnak (Efo. tv. 11. § (1) bekezdés).
• A közteher napi összegű: alkalmi munkánál a minimálbér 1,5 százaléka, idénymunkánál 0,75 százaléka, mezőgazdasági idénymunkánál a 120. napon túl 1,125 százaléka, filmipari statisztánál 3 százaléka (Efo. tv. 8. § (2) bekezdés).
• Alapbérként legalább a minimálbér 85 százaléka, garantált bérminimum esetén annak 87 százaléka jár (Efo. tv. 4. § (1a) bekezdés).

Mi az egyszerűsített foglalkoztatás? #

Az Efo. tv. hatálya:

„E törvény hatálya kiterjed az egyszerűsített módon létesíthető munkaviszonyban (a továbbiakban: egyszerűsített foglalkoztatás) végzett a) mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy b) alkalmi munkára.”

Forrás: Efo. tv. 1. § (1) bekezdés.

Az egyszerűsített foglalkoztatás tehát munkaviszony. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) rendelkezéseit az Efo. tv. eltéréseivel kell rá alkalmazni (Efo. tv. 4. § (1) bekezdés). A felek ugyanerre a munkára az Mt. általános szabályai szerint is létesíthetnek munkaviszonyt (Efo. tv. 1. § (5) bekezdés). Az atipikus formák összevetését az atipikus foglalkoztatásról szóló áttekintésünk tartalmazza.

Mezőgazdasági idénymunka #

Ide tartozik a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati és vadászati munka. Ide tartozik a termelő vagy a termelői szervezet által megtermelt termékek anyagmozgatása és csomagolása is, a továbbfeldolgozás kivételével (Efo. tv. 2. § 1. pont). Idénymunka az a munka, amely a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik (Efo. tv. 2. § 7. pont, Mt. 90. § c) pont).

Turisztikai idénymunka #

Turisztikai idénymunka a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka (Efo. tv. 2. § 2. pont).

Alkalmi munka #

Alkalmi munka a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony (Efo. tv. 2. § 3. pont). Nem kötődik ágazathoz, de a munkáltatónak a napi létszámkorlátot be kell tartania (Efo. tv. 1. § (2) bekezdés). Részletesen: hány napig foglalkoztatható valaki alkalmi munkára.

Mikor alkalmazható az egyszerűsített foglalkoztatás? #

Az egyszerűsített foglalkoztatás időkorlátai #

Ha a munkavállaló idénymunkára, alkalmi munkára vagy mindkettőre több alkalommal létesít munkaviszonyt, ezek együttes időtartama a naptári évben a 120 napot nem haladhatja meg (Efo. tv. 1. § (4) bekezdés). Mezőgazdasági idénymunkánál ez további 90 nappal meghaladható (Efo. tv. 1. § (4a) bekezdés). A feltétel ellenőrzéséhez a munkáltató a munkavállaló adóazonosító jelét, TAJ-számát és nevét előzetesen kezelheti. Az állami adóhatóság elektronikus lekérdezési lehetőséget biztosít (Efo. tv. 11. § (9) bekezdés). A keretet túllépő bejelentést az adóhatóság visszautasítja. A munkáltató ilyenkor az általános adó- és járulékszabályokat köteles alkalmazni (Efo. tv. 11. § (8) bekezdés, Efo. tv. 8. § (4) bekezdés).

Létszámkorlát alkalmi munkánál #

Alkalmi munkánál egy naptári napon legfeljebb az alábbi létszám foglalkoztatható egyszerűsített munkaviszonyban (Efo. tv. 1. § (2) bekezdés). Az alap a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat hónap átlagos statisztikai létszáma.

A keret a tárgyév napjaira egyenlőtlenül is felhasználható, de a fel nem használt rész nem vihető át a következő évre (Efo. tv. 1. § (3) bekezdés). A filmipari statisztákra és a szociális szövetkezetekre a létszámkorlát nem vonatkozik (Efo. tv. 1. § (3a) bekezdés).

Kizáró okok az egyszerűsített foglalkoztatásnál #

• Érvénytelen a munkaszerződés, ha megkötésekor a felek között már munkaviszony áll fenn. Meglévő munkaszerződés sem módosítható egyszerűsített foglalkoztatásra (Mt. 201. §).
• Harmadik országbeli állampolgár – a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező kivételével – csak mezőgazdasági idénymunkára foglalkoztatható így (Efo. tv. 5. § (1) bekezdés).
• Az a munkáltató, amelynek az egyszerűsített foglalkoztatás közterhéből, illetve a 8. § (3) bekezdés a) pontjában felsorolt adókból legalább 300 ezer forint tartozása van, a kiegyenlítésig nem jogosult további egyszerűsített foglalkoztatásra (Efo. tv. 11. § (5) bekezdés).
• Közszolgálati és közalkalmazotti munkáltató az alaptevékenységébe tartozó feladatra nem létesíthet ilyen jogviszonyt (Efo. tv. 3. § (4) bekezdés).

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai #

Létrehozás: bejelentés az adóhatóságnál #

A munkaviszony a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik (Efo. tv. 3. § (1) bekezdés, Mt. 202. § (2) bekezdés). A bejelentést a munkavégzés megkezdése előtt kell megtenni elektronikus úton vagy az országos telefonos ügyfélszolgálaton (Efo. tv. 11. § (1) bekezdés). Meg kell adni a munkavállaló nevét, adóazonosító jelét és TAJ-számát, a munkáltató adószámát, a foglalkoztatás jellegét és a napok számát (Efo. tv. 11. § (2) bekezdés).

A bejelentés visszavonására és módosítására a bejelentést követő 2 órán belül van lehetőség. Egyes esetekben – például egy napnál hosszabb munkaviszonynál – a törvényben meghatározott napon délelőtt 9 óráig. Ezt követően a közterhet meg kell fizetni (Efo. tv. 11. § (7) bekezdés).

Munkaszerződés és tájékoztatás #

Az írásba foglalásra vonatkozó Mt. 44. §-t nem kell alkalmazni, a felek a törvényben meghatározott minta-munkaszerződést is használhatják (Mt. 202. § (1) bekezdés). Ha a felek a minta-munkaszerződést alkalmazzák, a munkaidő-nyilvántartás és a bérelszámolásról szóló írásbeli tájékoztatás szabályait nem kell alkalmazni (Mt. 203. § (4) bekezdés). A munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettségét az Mt. 203. § (1) bekezdése nem zárja ki. A tájékoztatást a munkaviszony kezdetétől számított 7 napon belül, rövidebb munkaviszonynál legkésőbb a megszűnéstől – felmondásnál az utolsó munkában töltött naptól – számított 5. munkanapon kell megadni (Mt. 46. § (1) és (4) bekezdés, Mt. 80. § (2) bekezdés). Arról a munkafeltételről, amelyben a felek írásban megállapodtak, nem kell külön tájékoztatni (Mt. 46. § (2) bekezdés).

Munkabér és közteher #

Alapbérként vagy teljesítménybérként legalább a minimálbér 85 százaléka, garantált bérminimum esetén annak 87 százaléka jár (Efo. tv. 4. § (1a) bekezdés). A minimálbérről a minimálbérről szóló cikkünkben olvashat.

A munkáltató a munkaviszony minden naptári napjára, munkavállalónként közterhet fizet, a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér százalékában (Efo. tv. 8. § (2) bekezdés):

• mezőgazdasági és turisztikai idénymunka: 0,75 százalék;
• mezőgazdasági idénymunka a 120 napon túli további 90 napra: 1,125 százalék;
• alkalmi munka: 1,5 százalék;
• filmipari statiszta alkalmi munkája: 3 százalék, száz forintra kerekítve.

A közteher megfizetésével a munkáltatót nem terheli szociális hozzájárulási adó, rehabilitációs hozzájárulás és adóelőleg-levonás. A munkavállalót nem terheli társadalombiztosítási járulék és adóelőleg (Efo. tv. 8. § (3) bekezdés). A közterhet a tárgyhót követő hó 12-éig kell megfizetni és elektronikusan bevallani (Efo. tv. 11. § (4) bekezdés).

A munkavállaló nem minősül biztosítottnak, de nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot (Efo. tv. 10. § (1) bekezdés). Jövedelmét nem kell bevallania, ha az nem haladja meg a mentesített keretösszeget (Efo. tv. 9. § (2) bekezdés).

Munkaidő és egyéb eltérések az Mt.-től #

A napi munkaidő munkaidőkeret vagy elszámolási időszak nélkül is egyenlőtlenül beosztható (Mt. 203. § (3) bekezdés). Nem kell alkalmazni többek között az alábbi szabályokat (Mt. 203. § (1) bekezdés):

• a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatást és a hátrányos jogkövetkezményt (Mt. 53. §, Mt. 56. §);
• a munkavállaló szerződésmódosítási kérelmét (Mt. 61. §);
• a munkaidő-beosztás közlésének és módosításának határidejét (Mt. 97. § (4)–(5) bekezdés);
• a vasárnapi rendes munkaidő beosztásának korlátait (Mt. 101. §);
• a szabadság kiadásának szabályait (Mt. 122–124. §);
• a betegszabadságot, a szülési szabadságot és a fizetés nélküli szabadságokat (Mt. 126–133. §).

Egyszerűsített foglalkoztatásban tehát betegszabadság nem jár. A szabadság mértékére vonatkozó szabályokat (Mt. 115–121. §) és a szabadság megváltását (Mt. 125. §) azonban a 203. § nem zárja ki. A munkavállalót ezért arányos szabadság illeti meg, amelyet a munkaviszony megszűnésekor – ha nem adták ki – meg kell váltani. Az Mt. 203. §-ától sem a felek megállapodása, sem kollektív szerződés nem térhet el (Mt. 213. § f) pont).

Alkalmasság az egyszerűsített foglalkoztatásnál #

A munkavégzés megkezdése előtt a munkáltatónak meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas állapotban van (Efo. tv. 6. §). A foglalkoztathatósági szakvélemény főszabály szerint nem feltétele a foglalkoztatásnak. Kivétel a betöltendő munkakörre érvényes előzetes munkaköri alkalmassági véleménnyel nem rendelkező fiatalkorú, idősödő, várandós, nemrégen szült, anyatejet adó és szoptató munkavállaló. Ezt a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 16/A. § (1) bekezdése írja elő.

A rendelet ugyanebben a bekezdésben hozzáteszi:

„E szabályok nem érintik a járványügyi érdekből kiemelt munkakörben történő, a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok közötti foglalkoztatásra irányadó alkalmassági vizsgálat, valamint az állat- és növényegészségügyre vonatkozó jogszabályban előírt vizsgálatok elvégzésének kötelezettségét.”

Forrás: 33/1998. NM r. 16/A. § (1) bekezdés.

A szakvéleményre vonatkozó fenti szabályok tehát nem érintik a járványügyi érdekből kiemelt munkakörben, illetve a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között történő foglalkoztatásra irányadó alkalmassági vizsgálatot, sem az állat- és növényegészségügyi jogszabályokban előírt vizsgálatokat. Ezeket egyszerűsített foglalkoztatásnál is el kell végeztetni (33/1998. NM r. 16/A. § (1) bekezdés). A járványügyi érdekből kiemelt munkaköröket és tevékenységeket a rendelet 1. számú melléklete sorolja fel. A járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkaterületen az előzetes vizsgálat az e mellékletben meghatározott kötelező vizsgálatokkal egészül ki (33/1998. NM r. 4. § (6) bekezdés, 1. számú melléklet).

Mi történik, ha a munkáltató túllépi a korlátokat? #

Ha a munkáltató a létszám-, kereseti (filmipari statisztánál a napi nettó jövedelem legfeljebb a minimálbér 12 százaléka, Efo. tv. 4. § (2) bekezdés) vagy időkorlátok túllépésével létesít vagy tart fenn egyszerűsített munkaviszonyt, attól a naptól nem alkalmazhatja a kedvezményes közteherre vonatkozó szabályokat (Efo. tv. 8. § (4) bekezdés). Ekkor az általános adó- és járulékszabályokat kell alkalmaznia. A feltételek megsértésének feltárásától annyi ideig köteles így eljárni, ameddig a kedvezményt jogosulatlanul alkalmazta (Efo. tv. 8. § (4) bekezdés).

Számpélda: az egyszerűsített foglalkoztatás közterhe #

Egy 12 fős átlagos statisztikai létszámú kereskedelmi cég egy hétvégi rendezvényre 3 napra alkalmi munkára vesz fel egy munkavállalót. A 2026. január 1-jétől érvényes havi minimálbér 322 800 forint, a napibér 14 850 forint.

1. A 3 nap belefér az 5 egymást követő napos és a havi 15 napos korlátba (Efo. tv. 2. § 3. pont). A 12 fős cégnél a napi létszámkeret 4 fő (Efo. tv. 1. § (2) bekezdés c) pont).
2. A napi közteher a minimálbér 1,5 százaléka: 4842 forint. A 3 napra összesen ennek háromszorosa (Efo. tv. 8. § (2) bekezdés d) pont).
3. A közterhet a következő hónap 12-éig kell megfizetni és bevallani (Efo. tv. 11. § (4) bekezdés).
4. A mentesített keretösszeg napi összege a napibér 130 százaléka, azaz 19 305 forint. A munkavállalónak nem kell bevallania a jövedelmét, ha a 3 napra kapott bére nem haladja meg ennek háromszorosát (Efo. tv. 9. § (2) bekezdés).

A minimálbér változásakor a közteher összege is változik. A közterhek aktuális mértékét az állami adóhatóság a honlapján közzéteszi (Efo. tv. 8. § (6) bekezdés).

Gyakori hibák #

• A bejelentés a munka megkezdése után történik meg, pedig a munkaviszony a bejelentéssel jön létre (Efo. tv. 3. § (1) bekezdés, Efo. tv. 11. § (1) bekezdés).
• A munkáltató a saját munkavállalóját foglalkoztatja mellette egyszerűsített munkaviszonyban, ami érvénytelen (Mt. 201. § (1) bekezdés).
• Alkalmi munkánál túllépik az 5 egymást követő napot vagy a havi 15 napot (Efo. tv. 2. § 3. pont).
• Nem ellenőrzik a napi létszámkeretet, és ezért a kedvezményes közteher elvész (Efo. tv. 1. § (2) bekezdés, Efo. tv. 8. § (4) bekezdés).
• A bért a minimálbér 85 százalékánál alacsonyabban állapítják meg (Efo. tv. 4. § (1a) bekezdés).

Kapcsolódó iratminták #

• Egyszerűsített foglalkoztatás – munkaszerződés és checklist minta (KKV 0533) – a törvényi minta-munkaszerződés tartalma és ellenőrzőlista a bejelentéstől a közteher befizetéséig.
• Munkáltatói tájékoztató – idényjellegű foglalkoztatás minta (KKV 0526) – idénymunkánál az írásbeli munkáltatói tájékoztatáshoz.
• Munkaszerződés minta (KKV 0001) – ha a felek az Mt. általános szabályai szerint létesítenek munkaviszonyt.
• Munkaidő-nyilvántartás minta (KKV 0013) – ha a felek nem a minta-munkaszerződést használják, és ezért a munkaidőt nyilván kell tartani.

Jogszabályi háttér #

Jogszabályok: az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.), hatályos szövege a Jogtárban; a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban; a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet, hatályos szövege a Jogtárban; a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), hatályos szövege a Jogtárban.

Gyakori kérdések #

Hány éves kortól lehet egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozni? #

Az Efo. tv. külön korhatárt nem állapít meg, ezért az Mt. szabálya irányadó (Efo. tv. 4. § (1) bekezdés). Munkavállaló az lehet, aki a 16. életévét betöltötte, iskolai szünetben pedig a nappali rendszerű képzésben tanuló 15 éves is (Mt. 34. § (2) bekezdés). Kulturális, művészeti, sport- és hirdetési tevékenységben – a gyámhatóságnak legalább 15 nappal korábban tett bejelentés alapján – 16 éven aluli is foglalkoztatható (Mt. 34. § (3) bekezdés). A 18 év alattiakra a fiatal munkavállalóra vonatkozó szabályok irányadók, és a munkaszerződéshez a törvényes képviselő hozzájárulása kell (Mt. 294. § (1) bekezdés a) pont, Mt. 21. § (4) bekezdés). A 14. életévét be nem töltött, cselekvőképtelen kiskorú nevében a törvényes képviselője teszi meg a jognyilatkozatot, így ő köti meg a munkaszerződést is (Mt. 21. § (5) bekezdés, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:13. §). Részletesen: diákmunka.

Hány napot dolgozhat valaki egyszerűsített foglalkoztatásban egy évben? #

A munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben legfeljebb 120 nap, mezőgazdasági idénymunkánál további 90 nap (Efo. tv. 1. § (4)–(4a) bekezdés). Alkalmi munkánál ezen belül egy munkaviszony legfeljebb 5 egymást követő napig, egy hónapban legfeljebb 15 napig tarthat (Efo. tv. 2. § 3. pont).

Kell-e írásbeli munkaszerződés egyszerűsített foglalkoztatásnál? #

Főszabály szerint nem, mert a munkaviszony a bejelentéssel jön létre, és az írásbeliségre vonatkozó Mt. 44. § nem alkalmazandó (Mt. 202. § (1)–(2) bekezdés). Ha azonban a nem elektronikus bevallásra kötelezett munkáltató a törvény melléklete szerinti szerződéssel létesít munkaviszonyt, azt a munka megkezdéséig írásba kell foglalni (Efo. tv. 3. § (1) bekezdés). Írásbeli munkaszerződés nélkül is meg kell adni az írásbeli munkáltatói tájékoztatást (Mt. 46. § (1) bekezdés). A minta-munkaszerződés használata azért is javasolt, mert ekkor a munkaidő-nyilvántartás sem kötelező (Mt. 203. § (4) bekezdés).

Biztosított-e az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállaló? #

Nem minősül a társadalombiztosítási törvény szerinti biztosítottnak. Nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és álláskeresési ellátásra azonban jogosultságot szerez (Efo. tv. 10. § (1) bekezdés).

Kapcsolódó cikkek #

• Atipikus foglalkoztatási formák – áttekintés munkáltatóknak
• Diákmunka: hány éves kortól és milyen feltételekkel?
• Minimálbér és garantált bérminimum
• Részmunkaidős foglalkoztatás szabályai
• Távmunka: a munkáltató kötelezettségei
• Home office és távmunka: mi a különbség?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 22. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 22-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.