Éjszakai pótlék: mikor jár és mennyi?

Az éjszakai pótlék 15 százalékos bérpótlék, amely a 22 és 6 óra közötti munkavégzésért jár, ha az éjszakai munka tartama az 1 órát meghaladja. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerint nem jár annak, aki műszakpótlékra jogosult (Mt. 142. §). Az alábbiakban bemutatjuk, mikor jár és hogyan kell kiszámítani az éjszakai pótlékot, mikor nem jár, és kikre vonatkoznak eltérő szabályok. A bérpótlékok egészéről a bérpótlékok áttekintésében olvashat.

Röviden #

• Éjszakai munka a 22 és 6 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés (Mt. 89. §).
• Az éjszakai pótlék mértéke 15 százalék, és akkor jár, ha az éjszakai munkavégzés tartama az 1 órát meghaladja (Mt. 142. §).
• Aki műszakpótlékra jogosult, annak éjszakai pótlék nem jár; a kettő nem halmozódik (Mt. 142. §).
• A számítási alap – eltérő megállapodás hiányában – az egy órára járó alapbér; havibérnél a havi alapbér 174-ed része (Mt. 139. § (2)–(3) bekezdés).
• Az éjszakai pótlék alapbérbe építhető, vagy a munkaszerződésben pótlékátalánnyal váltható ki (Mt. 145. §).
• Fiatal munkavállaló számára éjszakai munka nem osztható be (Mt. 114. § (5) bekezdés c) pont).

Mi az éjszakai pótlék? #

A munka törvénykönyve így rendelkezik az éjszakai pótlékról:

„A munkavállalónak – a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve – éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, tizenöt százalék bérpótlék jár.”

Az idézett szabály helye: Mt. 142. §. Az éjszakai munka fogalmát az Mt. 89. §-a adja meg: a 22 és 6 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. A bérpótlék a rendes munkaidőre járó munkabéren felül illeti meg a munkavállalót (Mt. 139. § (1) bekezdés).

Mikor jár éjszakai pótlék? #

Munkavégzés 22 és 6 óra között #

Az éjszakai pótlék a 22 és 6 óra közötti munkavégzés idejére jár, nem a teljes műszakra (Mt. 89. §, Mt. 142. §). A 18 és 22 óra közötti munkára éjszakai pótlék nem jár. A munkaközi szünet – a készenléti jellegű munkakört kivéve – nem munkaidő (Mt. 86. § (3) bekezdés a) pont), ezért arra pótlék sem jár.

Az egyórás küszöb #

A pótlék feltétele, hogy az éjszakai munkavégzés tartama az 1 órát meghaladja (Mt. 142. §). Pontosan 1 óra éjszakai munka tehát nem elég, 1 óra 10 perc már igen. Ha a feltétel teljesül, a törvény szövege a pótlékot az éjszakai munkavégzésre adja, és nem csak az 1 órát meghaladó részre. Az Mt. nem mondja meg kifejezetten, hogy a küszöböt naponta vagy műszakonként kell-e vizsgálni. Javasolt – nem jogszabályi előírásként – műszakonként vizsgálni, és ezt egységesen alkalmazni.

Ha a munkavállaló műszakpótlékra jogosult #

A rendszeresen változó munkakezdésű munkavállalónak a 18 és 6 óra közötti munkáért 30 százalék műszakpótlék jár (Mt. 141. § (1) bekezdés). Neki éjszakai pótlék nem jár, mert az Mt. 142. §-a kifejezetten kizárja. Az éjszakai pótlék tehát jellemzően az állandó éjszakás, illetve az alkalmanként éjszaka dolgozó munkavállalót illeti meg. A műszakpótlék feltételeiről: műszakpótlék.

Mennyi az éjszakai pótlék? #

Az éjszakai pótlék a számítási alap 15 százaléka minden éjszakai munkaórára (Mt. 142. §). A számítási alap – eltérő megállapodás hiányában – az egy órára járó alapbér (Mt. 139. § (2) bekezdés). Órabérnél ez az órabér. Havibérnél a havi alapbért általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával, részmunkaidőnél vagy az általánostól eltérő teljes napi munkaidőnél (például készenléti jellegű munkakörben) a 174 óra arányos részével kell osztani (Mt. 139. § (3) bekezdés a)–b) pont). Havi 435 000 forintos alapbérnél az egy órára járó éjszakai pótlék 375 forint.

Éjszakai pótlék más bérpótlékokkal #

• Rendkívüli munkaidő: ha a rendkívüli munkaidő 22 és 6 óra közé esik, a rendkívüli munkaidő pótléka (50 százalék) mellett az éjszakai pótlék is jár, mert a 142. § a munkavégzés idejét vizsgálja (Mt. 142. §, Mt. 143. § (2) bekezdés). Részletesen: túlórapótlék.
• Munkaszüneti nap: munkaszüneti napon végzett munkáért 100 százalék bérpótlék jár (Mt. 140. § (2) bekezdés); az éjszakai pótlékkal való együttes alkalmazását az Mt. nem zárja ki.
• Ügyelet: ha az ügyelet alatti munkavégzés tartama nem mérhető, egységesen 50 százalék bérpótlék jár (Mt. 144. § (3) bekezdés). Mérhető munkavégzésnél a bérpótlék a 139–143. § szerint jár (Mt. 144. § (2) bekezdés).

Éjszakai pótlék az alapbérben, a távolléti díjban és állásidő alatt #

A felek olyan alapbért is megállapíthatnak, amely az éjszakai pótlékot is magában foglalja (Mt. 145. § (1) bekezdés). A munkaszerződésben bérpótlék helyett havi pótlékátalány is kiköthető (Mt. 145. § (2) bekezdés a) pont). Részletesen: pótlékátalány.

Az éjszakai pótlékot a távolléti díjba – például a szabadság díjazásába – akkor kell beszámítani, ha a munkavállaló az irányadó időszakban a beosztás szerinti munkaideje legalább 30 százalékában pótlékra jogosító időszakban dolgozott (Mt. 151. § (3) bekezdés). Az irányadó időszak az esedékességet megelőző utolsó hat hónap (Mt. 148. § (1) bekezdés b) pont). A számítás: távolléti díj.

Állásidő esetén a munkavállalót – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbér illeti meg. Ha a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult, a bérpótlék is jár (Mt. 147. §).

Kivételek és eltérési lehetőség #

Az éjszakai pótlék szabályától kollektív szerződés – eltérő rendelkezés hiányában – mindkét irányban eltérhet, mert az Mt. 165. §-a ezt nem korlátozza (Mt. 277. § (2) bekezdés). A munkaszerződés csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 43. § (1) bekezdés). Attól nem lehet eltérni, hogy a bérpótlék a rendes munkaidő díjazásán felül jár (Mt. 139. § (1) bekezdés, Mt. 165. § (1) bekezdés d) pont).

Fiatal, várandós és kisgyermekes munkavállalók #

• Fiatal munkavállaló számára éjszakai munka nem osztható be (Mt. 114. § (5) bekezdés c) pont).
• A munkavállaló számára várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig, a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára gyermeke hároméves koráig éjszakai munka nem osztható be (Mt. 113. § (5) bekezdés).
• A nő és a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára a gyermek hároméves korától tízéves koráig éjszakai munka csak írásbeli hozzájárulásával osztható be (Mt. 113. § (6) bekezdés).
• Egészségkárosító kockázat esetén éjszakai munkánál a beosztás szerinti napi munkaidő a 8 órát nem haladhatja meg (Mt. 113. § (7) bekezdés).

Vezető, kölcsönzött és egyszerűsített foglalkoztatású munkavállaló #

A vezető munkaszerződése a bérpótlékok szabályaitól is eltérhet (Mt. 209. § (1) bekezdés). Kölcsönzésnél a kölcsönvevő munkavállalóira irányadó alapvető feltételeket, köztük a munkabér összegére vonatkozó szabályokat kell biztosítani (Mt. 219. § (1)–(2) bekezdés). Egyes esetekben ezt csak a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás 184. napjától kell alkalmazni (Mt. 219. § (3) bekezdés). Az egyszerűsített foglalkoztatásnál nem alkalmazandó rendelkezések között a bérpótlékok nem szerepelnek (Mt. 203. § (1) bekezdés). Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.) az Mt.-t az abban meghatározott eltérésekkel rendeli alkalmazni (Efo. tv. 4. § (1) bekezdés).

Számpélda: az éjszakai pótlék kiszámítása #

Egy raktári munkavállaló órabére 2400 forint. Állandóan éjszakás: minden munkanapon 22 órától 6 óráig dolgozik, 2 óra és 2 óra 20 perc között munkaközi szünettel. Kollektív szerződés és eltérő megállapodás nincs, a munkakezdés nem változik, így műszakpótlék nem jár.

1. Egy műszakban az éjszakai munka 8 óra mínusz 20 perc szünet, azaz 7 óra 40 perc. Ez meghaladja az 1 órát (Mt. 89. §, Mt. 142. §).
2. Az egy órára járó pótlék: 2400 forint 15 százaléka, azaz 360 forint (Mt. 142. §, Mt. 139. § (2) bekezdés).
3. Egy műszakra: 7 óra 40 perc × 360 forint = 2760 forint.
4. Egy 20 műszakos hónapban: 20 × 2760 forint = 55 200 forint éjszakai pótlék.

Ha egy másik munkavállaló 14 órától 22 óra 30 percig dolgozik, az éjszakai munkája csak 30 perc, ezért éjszakai pótlék nem jár. Ha 14 órától 23 óra 30 percig dolgozik, 1 óra 30 perc az éjszakai munka, így erre az időre óránként 360 forint, összesen 540 forint pótlék jár. A 22 óra utáni munka ilyenkor jellemzően rendkívüli munkaidő is, amelyre külön pótlék vagy szabadidő jár (Mt. 143. § (2) bekezdés).

Gyakori hibák #

• A pótlékot a teljes éjszakás műszakra számolják, pedig csak a 22 és 6 óra közötti munkára jár, a munkaközi szünet nélkül (Mt. 89. §, Mt. 86. § (3) bekezdés).
• Az 1 órás vagy rövidebb éjszakai munkára is pótlékot fizetnek, vagy épp a hosszabbra sem (Mt. 142. §).
• A műszakpótlékra jogosult munkavállalónak az éjszakai pótlékot is kifizetik (Mt. 142. §).
• A havi alapbért nem 174 órával osztják, hanem a hónap tényleges óraszámával (Mt. 139. § (3) bekezdés).
• A szabadság díjazásánál kihagyják az éjszakai pótlékot, holott a 30 százalékos feltétel teljesül (Mt. 151. § (3) bekezdés).
• Fiatal munkavállalót osztanak be éjszakára (Mt. 114. § (5) bekezdés c) pont).

Kapcsolódó iratminták #

• Munkaszerződés minta (KKV 0001) – a munkaidő és a díjazás, köztük a pótlékot is magában foglaló alapbér rögzítéséhez.
• Bérmegállapodás minta (KKV 0019) – ha az éjszakai pótlékot pótlékátalányban állapítják meg.
• Munkaidő-beosztás minta (KKV 0012) – az éjszakai munka beosztásához és jelöléséhez.
• Munkaidő-nyilvántartás minta (KKV 0013) – a 22 és 6 óra közötti munkaórák rögzítéséhez, ami a pótlék elszámolásának alapja.
• Munkáltatói tájékoztató – több műszakos munkarend minta (KKV 0525) – a munkarendről és a bérpótlékokról szóló tájékoztatáshoz éjszakai műszakot is tartalmazó munkarendben.

Jogszabályi háttér #

Jogszabályok: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.); az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.).

Gyakori kérdések #

Hány órától jár az éjszakai pótlék? #

22 órától 6 óráig tartó munkavégzésre jár, ha az éjszakai munka tartama az 1 órát meghaladja (Mt. 89. §, Mt. 142. §). A 22 óra előtti munkára éjszakai pótlék nem jár; a műszakpótlékra jogosultnak viszont 18 órától műszakpótlék jár (Mt. 141. § (1) bekezdés).

Hány százalék az éjszakai pótlék? #

Az egy órára járó alapbér 15 százaléka (Mt. 142. §, Mt. 139. § (2) bekezdés). Kollektív szerződés ettől eltérhet, a munkaszerződés csak magasabb pótlékot köthet ki (Mt. 277. § (2) bekezdés, Mt. 43. § (1) bekezdés).

Jár-e egyszerre éjszakai pótlék és műszakpótlék? #

Nem. A műszakpótlékra jogosult munkavállalónak éjszakai pótlék nem jár (Mt. 142. §). Neki a 18 és 6 óra közötti munkáért 30 százalék műszakpótlék jár (Mt. 141. § (1) bekezdés).

Jár-e éjszakai pótlék egyszerűsített foglalkoztatásban? #

Igen, ha a feltételek teljesülnek. Az Mt. 203. § (1) bekezdése az egyszerűsített foglalkoztatásnál nem alkalmazandó szabályok között a bérpótlékokat nem sorolja fel, és az Efo. tv. az Mt.-t az abban meghatározott eltérésekkel rendeli alkalmazni (Efo. tv. 4. § (1) bekezdés).

Kapcsolódó cikkek #

• A munkabér szabályai – a díjazás útmutatója munkáltatóknak
• Bérpótlékok áttekintése
• Műszakpótlék: mikor és mennyi jár?
• A rendkívüli munkaidő díjazása (túlórapótlék)
• Pótlékátalány: megállapítható-e átalányban a bérpótlék?
• Távolléti díj: mikor jár és hogyan számítjuk?
• Minimálbér és garantált bérminimum
• Ki jogosult a garantált bérminimumra?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 30. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 30-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.