Életkor szerinti pótszabadság

Az életkor szerinti pótszabadság az alapszabadságon felül jár a munkavállalónak: 25 éves kortól 1 munkanap, és fokozatosan emelkedik, 45 éves kortól 10 munkanap. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerint a magasabb mérték már abban a naptári évben teljes egészében megilleti a munkavállalót, amelyben az adott életkort betölti (Mt. 117. §). Az alábbiakban bemutatjuk a mértékeket, a számítást, a kiadás és az átvitel szabályait, valamint a kivételeket.

Röviden #

• Az életkor szerinti pótszabadság a 25. életévtől 1 munkanap, a 45. életévtől 10 munkanap, a kettő között fokozatosan emelkedik (Mt. 117. § (1) bekezdés).
• A hosszabb pótszabadság abban a naptári évben jár először, amelyben a munkavállaló az adott életkort betölti – a születésnap dátumától függetlenül, az egész évre (Mt. 117. § (2) bekezdés).
• Az alapszabadság 20 munkanap, így 45 éves kortól az alap- és az életkor szerinti pótszabadság együtt 30 munkanap (Mt. 116. §, Mt. 117. § (1) bekezdés j) pont).
• Év közben kezdődő vagy megszűnő munkaviszonynál az életkor szerinti pótszabadság is arányosan jár (Mt. 121. §).
• A felek naptári évre kötött megállapodása alapján az életkor szerinti pótszabadság az esedékesség évét követő év végéig is kiadható (Mt. 123. § (6) bekezdés).
• Munkaszerződés és kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el a mértéktől; a vezető állású munkavállaló munkaszerződése mindkét irányban (Mt. 43. § (1) bekezdés, Mt. 135. § (2) bekezdés j) pont, Mt. 209. § (1) bekezdés).

Mi az életkor szerinti pótszabadság? #

A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll (Mt. 115. § (1) bekezdés). Az alapszabadság mértéke 20 munkanap (Mt. 116. §). Az életkor szerinti pótszabadság ezen felül, a munkavállaló életkora alapján jár. A törvény így fogalmaz:

„A munkavállalónak a) huszonötödik életévétől egy, … j) negyvenötödik életévétől tíz munkanap pótszabadság jár.”

A szabályt az Mt. 117. § (1) bekezdése tartalmazza. A mértéke az életkortól függ, a törvény nem köti a munkakörhöz vagy a munkaidő tartamához. Mint minden szabadság, a munkában töltött idő alapján jár (Mt. 115. § (1)–(2) bekezdés). Az évben munkában töltött időnek nem minősülő időszakok – például a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság hat hónapon túli része – a járó szabadságot csökkentik. Év közben kezdődő vagy megszűnő munkaviszonynál pedig arányosan jár (lásd lent). A munkáltató a munkavállaló születési ideje alapján állapítja meg, és a munkaviszony kezdetétől számított hét napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót a szabadságnapok számáról, számítási módjáról és kiadásának szabályairól (Mt. 46. § (1) bekezdés h) pont). A szabadság egészéről a szabadság szabályairól szóló teljes útmutatónkban olvashat.

Mennyi életkor szerinti pótszabadság jár? #

Az életkor szerinti pótszabadság mértéke és az alapszabadsággal együtt járó szabadság (Mt. 116. §, Mt. 117. § (1) bekezdés):

A táblázat utolsó oszlopa csak az alap- és az életkor szerinti pótszabadsággal számol. Ha a munkavállalónak más pótszabadság is jár – például gyermek után (Mt. 118. §) vagy megváltozott munkaképessége miatt (Mt. 120. §) –, azt ezen felül kell figyelembe venni. A 45. életév után az életkor szerinti pótszabadság nem emelkedik tovább, mert az Mt. ennél magasabb fokozatot nem állapít meg. A teljes éves keret kiszámítását a szabadság kiszámításáról szóló útmutatónk mutatja be, a gyermek utáni napokat pedig a gyermek után járó pótszabadságról szóló cikkünk.

A 18 év alatti fiatal munkavállalót ettől függetlenül évenként 5 munkanap pótszabadság illeti meg, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti (Mt. 119. § (1) bekezdés). Ez külön jogcím, nem az életkor szerinti pótszabadság része. Részletesen: fiatal munkavállaló foglalkoztatása.

Mikortól jár a magasabb életkor szerinti pótszabadság? #

A hosszabb tartamú pótszabadság abban az évben jár először, amelyben a munkavállaló a meghatározott életkort betölti (Mt. 117. § (2) bekezdés). Nem számít tehát, hogy a születésnap az év elejére vagy a végére esik: az emelt mérték az egész naptári évre megilleti a munkavállalót, és nem kell a születésnaptól időarányosan számolni.

A gyakorlatban ezért elegendő a születési év. A tárgyév és a születési év különbsége megmutatja, hány éves lesz a munkavállaló az adott évben, és ehhez a táblázat megfelelő sora tartozik.

Számpélda: életkor szerinti pótszabadság a születésnap évében #

Egy munkavállaló 1993. december 20-án született, munkaviszonya 2026-ban egész évben fennáll, más pótszabadság nem illeti meg.

1. 2026-ban betölti a 33. életévét (2026 − 1993 = 33), ezért 2026-ra már 4 munkanap életkor szerinti pótszabadság jár neki, nem 3 – annak ellenére, hogy a születésnapja december végére esik (Mt. 117. § (1) bekezdés d) pont, (2) bekezdés).
2. A 2026. évi szabadsága: 20 + 4 = 24 munkanap (Mt. 116. §).
3. 2027-ben 34 éves lesz, a pótszabadság 4 munkanap marad. 2028-ban betölti a 35. életévét, így attól az évtől 5 munkanap jár (Mt. 117. § (1) bekezdés e) pont).

Az életkor szerinti pótszabadság arányosítása #

Ha a munkaviszony év közben kezdődik vagy szűnik meg, a szabadság – így az életkor szerinti pótszabadság is – arányosan jár, és a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít (Mt. 121. §). Az Mt. az arányos rész kiszámításának módját nem határozza meg; az alábbi példa a naptári napok arányával számol.

Példa: a munkavállaló 2026. július 1-jén lép be, és 2026-ban betölti a 40. életévét. Egész évre 20 + 7 = 27 munkanap járna (Mt. 117. § (1) bekezdés g) pont). A munkaviszony 2026-ban 184 naptári napig áll fenn, így az arányos rész 27 × 184 / 365 = 13,61 munkanap. Mivel a töredék eléri a fél napot, 14 munkanap jár.

Az arányosítás mellett az is számít, hogy mely időszakok minősülnek munkában töltött időnek (Mt. 115. § (2) bekezdés). Erről a munkában töltött időről, az arányosítás részleteiről a szabadság arányosításáról szóló cikkünkben írunk.

Az életkor szerinti pótszabadság kiadása #

Az életkor szerinti pótszabadságra a kiadás általános szabályai vonatkoznak. A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki (Mt. 122. § (1) bekezdés). Az időpontot legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölnie kell (Mt. 122. § (4) bekezdés). A 15 nap naptári nap (Mt. 25. § (2) bekezdés); a visszafelé számításról és a pihenőnapra eső közlési napról a szabadság kiadásáról szóló cikkünkben írunk.

A munkavállaló a kérése szerinti időpontot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – évente 7 munkanapra igényelheti, legfeljebb két részletben, ha igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt bejelenti (Mt. 122. § (2) bekezdés). A gyermek után járó pótszabadságot és a szülői szabadságot a munkavállaló kérése szerint kell kiadni (Mt. 122. § (4a) bekezdés). Ilyen külön szabály az életkor szerinti pótszabadságra nincs, ennek időpontjáról tehát főszabály szerint a munkáltató dönt. Részletesen: szabadság kiadása.

Átvihető-e az életkor szerinti pótszabadság a következő évre? #

A szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében kell kiadni (Mt. 123. § (1) bekezdés). Az életkor szerinti pótszabadságra külön szabály vonatkozik: a felek naptári évre kötött megállapodása alapján a munkáltató az esedékesség évét követő év végéig adja ki (Mt. 123. § (6) bekezdés). A megállapodás alakját az Mt. nem írja elő, a bizonyíthatóság érdekében azonban javasolt írásba foglalni. Kollektív szerződés ettől a szabálytól csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 135. § (2) bekezdés l) pont). A többi átviteli lehetőségről: átvihető-e a szabadság a következő évre.

Mi történik az életkor szerinti pótszabadsággal a munkaviszony megszűnésekor? #

Ha a munkáltató az arányos szabadságot a munkaviszony megszűnéséig nem adta ki, azt meg kell váltani (Mt. 125. §), és ez az életkor szerinti pótszabadságra is vonatkozik. Más esetben a szabadságot megváltani nem lehet (Mt. 122. § (5) bekezdés). Részletesen: megváltható-e a szabadság pénzben.

Kivételek és eltérési lehetőség #

A munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – csak a munkavállaló javára térhet el az Mt. Második Részének szabályaitól (Mt. 43. § (1) bekezdés). Több pótszabadságot tehát kiköthet, kevesebbet nem. Kollektív szerződés az Mt. 113–121. §-ától, így az életkor szerinti pótszabadság mértékétől is csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 135. § (2) bekezdés j) pont).

Vezető állású munkavállaló #

A vezető munkaszerződése az Mt. Második Részének szabályaitól eltérhet (Mt. 209. § (1) bekezdés). Az eltérési tilalmak között többek között az apasági és a szülői szabadság szerepel, az életkor szerinti pótszabadság nem (Mt. 209. § (2) bekezdés). A vezető munkaszerződése ezért az életkor szerinti pótszabadságról mindkét irányban eltérően rendelkezhet, a kollektív szerződés hatálya pedig a vezetőre nem terjed ki (Mt. 209. § (3) bekezdés). Részletesen: vezető állású munkavállaló.

Egyszerűsített foglalkoztatás, munkaerő-kölcsönzés #

Egyszerűsített foglalkoztatásnál a szabadság kiadására vonatkozó Mt. 122–124. § nem alkalmazható, a szabadság mértékét meghatározó Mt. 115–121. §-t azonban a törvény nem zárja ki (Mt. 203. § (1) bekezdés k) pont). Részletesen: egyszerűsített foglalkoztatás. A munkaerő-kölcsönzés (Mt. 214–222. §) és a köztulajdonban álló munkáltató (Mt. 204–205. §) különös szabályai az életkor szerinti pótszabadság mértékét nem érintik. A kikölcsönzés alatt azonban a munkaidővel és pihenőidővel kapcsolatos munkáltatói jogokat a kölcsönvevő gyakorolja (Mt. 218. § (4) bekezdés c) pont). Hogy a szabadságot ki adja ki, azt a kölcsönzési megállapodásban célszerű rögzíteni; erről a szabadság kiadásáról szóló cikkünkben írunk.

Gyakori hibák #

• Az emelt mértéket csak a születésnaptól, időarányosan adják meg, pedig az a betöltés évében már az egész évre jár (Mt. 117. § (2) bekezdés).
• Az életkor szerinti pótszabadságot megállapodás nélkül – az Mt. 123. § (2)–(5) bekezdésében szabályozott eseteken kívül – viszik át a következő évre, vagy a megállapodás alapján is az esedékességet követő év végén túl adják ki (Mt. 123. § (1) és (6) bekezdés).
• Év közbeni belépésnél a teljes éves mértéket veszik figyelembe, vagy elfelejtik a fél napot elérő töredéknapot egész napnak számítani (Mt. 121. §).
• A munkaszerződésben a törvényinél kevesebb pótszabadságot kötnek ki, holott ez – a vezető kivételével – a munkavállaló hátrányára szóló, nem megengedett eltérés (Mt. 43. § (1) bekezdés, Mt. 209. § (1) bekezdés).
• A munkavállalót nem tájékoztatják írásban a szabadságnapok számáról és számítási módjáról (Mt. 46. § (1) bekezdés h) pont).

Kapcsolódó iratminták #

• Szabadság-nyilvántartás minta (KKV 0015) – munkavállalónként rögzíti az alapszabadságot, a születési idő alapján az életkor szerinti pótszabadságot és az év közbeni arányosítást.
• Szabadság-nyilvántartás – Excel-sablon (KKV 0552) – a születési évből és a többi adatból kiszámolja a tárgyévi szabadságkeretet, és vezeti a kiadott napokat.
• Szabadságolási szabályzat minta (KKV 0162) – a szabadság mértékei, köztük az életkor szerinti pótszabadság táblázata, valamint az igénylés, a kiadás és az átvitel belső rendje.
• Munkáltatói tájékoztató minta (KKV 0005) – a belépéskor kötelező írásbeli tájékoztatás, benne az alap- és az életkor szerinti pótszabadság napjainak száma.
• Szabadságigénylő lap minta (KKV 0014) – a szabadság igénylése jogcím szerint, a munkavállaló meghallgatásával és a munkáltatói döntéssel.

Jogszabályi háttér #

Jogszabály: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban.

Gyakori kérdések #

Hány nap életkor szerinti pótszabadság jár 45 éves kor felett? #

10 munkanap, ennél többet az Mt. nem állapít meg (Mt. 117. § (1) bekezdés j) pont). Az alapszabadsággal együtt ez 30 munkanap. Munkaszerződés vagy kollektív szerződés ennél több szabadságot is biztosíthat (Mt. 43. § (1) bekezdés, Mt. 135. § (2) bekezdés j) pont).

Arányosítani kell-e az életkor szerinti pótszabadságot a születésnap miatt? #

Nem. A magasabb pótszabadság abban az évben jár először, amelyben a munkavállaló a meghatározott életkort betölti, így az egész évre megilleti (Mt. 117. § (2) bekezdés). Arányosítani csak akkor kell, ha a munkaviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg (Mt. 121. § (1) bekezdés).

Részmunkaidős munkavállalónak is jár az életkor szerinti pótszabadság? #

Igen. Az Mt. az életkor szerinti pótszabadságot munkanapban határozza meg, és a részmunkaidőre nem állapít meg eltérő mértéket (Mt. 117. § (1) bekezdés). A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni (Mt. 124. § (1) bekezdés). Részletesen: részmunkaidős foglalkoztatás szabályai.

Kiadható-e a következő évben az életkor szerinti pótszabadság? #

Igen, ha a felek erről az adott naptári évre megállapodnak: ekkor a munkáltató az esedékesség évét követő év végéig adja ki (Mt. 123. § (6) bekezdés). Megállapodás hiányában az általános szabály érvényes, vagyis az esedékesség évében kell kiadni, az Mt. 123. §-ában meghatározott kivételekkel (Mt. 123. § (1)–(5) bekezdés).

Kapcsolódó cikkek #

• A szabadság szabályai – teljes útmutató munkáltatóknak
• Szabadság kiszámítása: hogyan kell kiszámolni a szabadságot?
• Gyermek után járó pótszabadság
• Szabadság kiadása: ki dönt és milyen határidővel?
• Szabadság átvitele: átvihető-e a következő évre?
• Apasági szabadság: mennyi jár és hogyan igényelhető?
• Szülői szabadság: feltételek és díjazás
• Szabadság megváltása: mikor fizethető ki pénzben?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 22. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 22-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.