Eltérés a munka törvénykönyvétől: mit enged a munkaszerződésben?

Az eltérés a munka törvénykönyvétől a munkaszerződésben főszabály szerint csak a munkavállaló javára lehetséges. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerint a munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a törvény Második Részétől és a munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára térhet el (Mt. 43. § (1) bekezdés). A munkavállaló hátrányára csak ott lehet megállapodni, ahol a törvény ezt megengedi, egyes szabályoktól pedig egyáltalán nem lehet eltérni.

Röviden #

• A munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – csak a munkavállaló javára térhet el az Mt. Második Részétől és a munkaviszonyra vonatkozó szabálytól (Mt. 43. § (1) bekezdés). Ez a felek minden más, munkaviszonnyal kapcsolatos megállapodására is vonatkozik (Mt. 43. § (3) bekezdés).
• Azt, hogy az eltérés kedvező-e, az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell megítélni (Mt. 43. § (2) bekezdés).
• Ahol a törvény „eltérő megállapodás hiányában” alkalmazandó szabályt ír elő, a felek másként is megállapodhatnak (például Mt. 45. § (2)–(4) bekezdés).
• A fejezetek végén felsorolt szabályoktól a felek megállapodása egyáltalán nem térhet el (például Mt. 50. § (1) bekezdés, Mt. 57. § (1) bekezdés).
• Kollektív szerződés – eltérő rendelkezés hiányában – mindkét irányban eltérhet a Második és a Harmadik Résztől (Mt. 277. § (2) bekezdés); a vezető munkaszerződése – kivételekkel – a Második Résztől szintén mindkét irányban (Mt. 209. § (1)–(2) bekezdés).

A főszabály: eltérés a munka törvénykönyvétől csak a munkavállaló javára #

„A munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a Második Részben foglaltaktól, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet.”

(Mt. 43. § (1) bekezdés)

A Második Rész („A munkaviszony”) a munkaviszony egyéni szabályait tartalmazza (Mt. 32–229/A. §). Munkaviszonyra vonatkozó szabály a jogszabály, a kollektív szerződés, az üzemi megállapodás és az egyeztető bizottság kötelező határozata (Mt. 13. §). A munkaszerződés tehát a munkáltatóra kiterjedő kollektív szerződéstől is csak a munkavállaló javára térhet el.

A korlát külön megállapodással sem kerülhető meg: a felek munkaviszonyból származó jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos megállapodására is a munkaszerződés szabályait kell alkalmazni (Mt. 43. § (3) bekezdés). Az ilyen megállapodást akkor kell írásba foglalni, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály előírja (Mt. 43. § (4) bekezdés).

Az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni (Mt. 43. § (2) bekezdés). Nem egy-egy kikötést kell önmagában vizsgálni, hanem az összetartozó szabályokat együtt. Kedvező eltérés például, ha a munkaszerződés a törvényi 20 munkanapnál több alapszabadságot biztosít (Mt. 116. §).

Mi történik a hátrányos kikötéssel? #

Semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik (Mt. 27. § (1) bekezdés). A semmisségre határidő nélkül lehet hivatkozni, a bíróság pedig hivatalból észleli (Mt. 27. § (3) bekezdés). Ha a megállapodásnak csak egy része érvénytelen, helyette a munkaviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg (Mt. 29. § (3) bekezdés).

Példa: a munkaszerződés évi 15 munkanap alapszabadságot rögzít. Ez a kikötés a munkavállaló hátrányára tér el a törvénytől, ezért érvénytelen, és helyette a törvényi 20 munkanapot kell alkalmazni (Mt. 116. §, Mt. 29. § (3) bekezdés). A szerződés többi része – főszabály szerint – érvényes marad.

Mikor lehetséges eltérés a munka törvénykönyvétől a munkavállaló hátrányára? #

A „jogszabály eltérő rendelkezése hiányában” fordulat azt jelenti, hogy maga a törvény más lehetőséget is adhat (Mt. 43. § (1) bekezdés). A legfontosabb esetek:

• „Eltérő megállapodás hiányában” alkalmazandó szabályok. Ezeknél a törvény a felek megállapodására bízza a kérdést. Ilyen a határozatlan idő, a szokásos munkahely és az általános teljes napi munkaidő vélelme (Mt. 45. § (2)–(4) bekezdés), a munkaviszony kezdőnapja (Mt. 48. §). Ilyen az a szabály is, hogy a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló évente egyszer legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzés alól; ebbe a heti pihenőnapok és a munkaszüneti napok is beleszámítanak (Mt. 122. § (3) bekezdés).
• Kifejezett felhatalmazás. A felek például a törvényinél hosszabb, legfeljebb hathavi felmondási időben is megállapodhatnak (Mt. 69. § (3) bekezdés). Lásd: felmondási idő.
• Vezető állású munkavállaló. A vezető munkaszerződése a Második Rész szabályaitól mindkét irányban eltérhet (Mt. 209. § (1) bekezdés). Nem térhet el a főként a várandóssághoz, a gyermekvállaláshoz és a gondozáshoz kapcsolódó védelmi szabályoktól, például a várandósság alatti felmondási tilalomtól, a szülési, az apasági és a szülői szabadságtól (Mt. 209. § (2) bekezdés).

Vezető a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészben – helyettesítésére jogosított más munkavállaló; további feltételekkel a munkaszerződés más munkavállalóra is előírhatja a vezetői szabályokat (Mt. 208. § (1)–(2) bekezdés). Részletesen: vezető állású munkavállaló.

Tilalmak: ahol semmilyen eltérés a munka törvénykönyvétől nem lehetséges #

Az Mt. fejezeteinek végén álló „Eltérő megállapodás” szakaszok felsorolják, mitől nem térhet el a felek megállapodása, vagyis hol kizárt minden eltérés a munka törvénykönyvétől. Az Mt. kifejezetten nem mondja ki, de a „nem térhet el” fordulat a munkavállaló javára történő eltérést is kizárja. Ugyanezek a szakaszok ugyanis a „csak a munkavállaló javára térhet el” esetét külön bekezdésben sorolják fel (például Mt. 57. § (1)–(2) bekezdés). A gyakorlatban legfontosabbak:

Kollektív szerződés és eltérés a munka törvénykönyvétől #

Kollektív szerződés – eltérő rendelkezés hiányában – a Második és a Harmadik Részben foglaltaktól eltérhet, a munkavállaló hátrányára is (Mt. 277. § (2) bekezdés). A munkaügyi kapcsolatok általános rendelkezéseitől és az üzemi tanács szabályaitól (XIX–XX. fejezet) azonban nem térhet el, a szűkebb hatályú kollektív szerződés pedig az általánostól – eltérő rendelkezés hiányában – csak a munkavállaló javára (Mt. 277. § (3)–(4) bekezdés).

Sok szabálynál a fejezet végi szakasz a kollektív szerződést is a munkavállaló javára korlátozza, például a felmondási tilalmaknál (Mt. 85. § (2) bekezdés c) pont), a védett munkavállalók munkaidő-korlátainál és a szabadság mértékénél (Mt. 113–121. §, Mt. 135. § (2) bekezdés j) pont).

A kollektív szerződés munkaviszonyra vonatkozó rendelkezései a munkáltatóval munkaviszonyban álló valamennyi munkavállalóra kiterjednek (Mt. 279. § (3) bekezdés), a vezetőre azonban nem (Mt. 209. § (3) bekezdés). Üzemi megállapodás – a munka díjazását kivéve – akkor szabályozhat munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ha a munkáltató nem tartozik általa kötött kollektív szerződés hatálya alá, vagy nincs kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezet (Mt. 268. § (1) bekezdés). Részletesen: kollektív szerződés.

Különös szabályok #

• Köztulajdonban álló munkáltató (például állami vagy önkormányzati többségi befolyású társaság, Mt. 204. § (1) bekezdés): nem lehet eltérni a felmondási idő, a végkielégítés és a munkaidőnek nem minősülő idő szabályaitól. Hosszabb felmondási idő nem köthető ki, rövidebb teljes napi munkaidő pedig – egészségvédelmi ok kivételével – nem írható elő (Mt. 205. § (1)–(3) bekezdés). A vezetővel versenytilalmi megállapodás a tulajdonosi jogokat gyakorló hozzájárulásával, legfeljebb egyéves tartamra és legfeljebb a távolléti díj 50 százalékáért köthető (Mt. 207. § (3)–(4) bekezdés). A 200–207. §-tól a felek megállapodása és a kollektív szerződés sem térhet el (Mt. 213. § f) pont), a XIX–XXI. fejezettől pedig eltérni nem lehet (Mt. 206. §).
• Munkaerő-kölcsönzés: a kölcsönzés alapszabályaitól a felek megállapodása és a kollektív szerződés sem térhet el (Mt. 222. § (1) bekezdés).
• Ágazati törvények az Mt.-től eltérhetnek (Mt. 298. § (4) bekezdés).

Mit tegyen a munkáltató? #

1. Minden kikötésnél nézze meg, hogy a törvényi szabály „eltérő megállapodás hiányában” alkalmazandó-e. Ha igen, a felek másként is megállapodhatnak.
2. Ellenőrizze a fejezet végi „Eltérő megállapodás” szakaszt (például Mt. 50. §, Mt. 135. §, Mt. 165. §); ha attól a felek megállapodása nem térhet el, ne szerepeljen eltérő kikötés.
3. Más esetben – a külön megállapodásokban is – csak a munkavállalónak kedvezőbb kikötést alkalmazzon, az összetartozó rendelkezéseket együtt mérlegelve (Mt. 43. § (1)–(3) bekezdés).
4. Nézze meg, kiterjed-e a munkáltatóra kollektív szerződés; ha igen, a munkaszerződés attól is csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 43. § (1) bekezdés, Mt. 279. § (3) bekezdés).
5. Vezetőnél ellenőrizze az Mt. 208. §-ának feltételeit és a 209. § (2) bekezdésében felsorolt kivételeket, köztulajdonban álló munkáltatónál a 205–207. §-t is.
6. A munkaszerződést közös megegyezéssel, írásban módosítsa (Mt. 58. §, Mt. 22. § (3) bekezdés). Lásd: munkaszerződés módosítása.

Áttekintés: a munka törvénykönyve, munkaszerződés.

Kapcsolódó iratminták #

• Munkaszerződés minta (KKV 0001) – a kötelező elemekkel és választható, a törvényi kereteken belüli kiegészítő kikötésekkel.
• Munkaszerződés módosítása minta (KKV 0002) – ha a felek közös megegyezéssel, írásban módosítják a munkaszerződést.
• Vezető állású munkavállaló munkaszerződése minta (KKV 0528) – a vezetőre vonatkozó, a törvénytől eltérő szabályok rögzítéséhez.

Jogszabályi háttér #

Jogszabály: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban.

Gyakori kérdések #

Érvénytelen-e az egész munkaszerződés, ha egy pontja hátrányosan tér el a törvénytől? #

Főszabály szerint nem. A törvénybe ütköző kikötés helyett a munkaviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg (Mt. 29. § (3) bekezdés).

Eltérhet-e a munkaszerződés a kollektív szerződéstől? #

Csak a munkavállaló javára. A kollektív szerződés munkaviszonyra vonatkozó szabály (Mt. 13. §), amelytől a munkaszerződés a munkavállaló javára térhet el (Mt. 43. § (1) bekezdés). A kollektív szerződés a munkáltatóval munkaviszonyban álló valamennyi munkavállalóra kiterjed, a vezetőt kivéve (Mt. 279. § (3) bekezdés, Mt. 209. § (3) bekezdés).

Milyen irányú eltérés a munka törvénykönyvétől lehetséges a vezető munkaszerződésében? #

Mindkét irányú: a vezető munkaszerződése a Második Rész rendelkezéseitől eltérhet (Mt. 209. § (1) bekezdés). A 209. § (2) bekezdésében felsorolt védelmi szabályoktól azonban nem, és a vezetőre a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki (Mt. 209. § (2)–(3) bekezdés). Köztulajdonban álló munkáltatónál a 207. § korlátait is be kell tartani.

Kapcsolódó cikkek #

• A munka törvénykönyve – a munkajog alapjai munkáltatóknak
• Munkaszerződés – kötelező tartalom, alak és tipikus hibák
• Munkaszerződés módosítása – szabályok és gyakorlat
• Felmondási idő: mennyi és hogyan kell számolni?
• Mi a munkaviszony? A munkaviszony fogalma és ismérvei
• Munkaviszony vagy megbízás: hogyan minősül a jogviszony?
• Egyenlő bánásmód munkahelyen: mit jelent a munkáltatónak?
• Munkavállaló ellenőrzése és személyiségi jogai: mit tehet a munkáltató?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 23. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 23-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.