Kérhet-e a munkáltató erkölcsi bizonyítványt?

Igen, de csak meghatározott esetekben: az erkölcsi bizonyítvány munkáltató általi bekérése akkor jogszerű, ha törvény vagy a munkáltató előre, írásban rögzített feltétele korlátozza az adott munkakörben a foglalkoztatást. Kiskorúakkal foglalkozó munkáltatónál a hatósági bizonyítvány a munkaviszony létrejötte előtt kötelező. Minden más esetben a bekérés jogellenes adatkezelés. A szabályokat a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 11. §-a és 44/A. §-a tartalmazza.

Röviden #

• A munkáltató a jelölt vagy a munkavállaló bűnügyi személyes adatát csak annak vizsgálatára kezelheti, hogy törvény vagy saját, jogszerű feltétele nem zárja-e ki a foglalkoztatást (Mt. 11. § (3) bekezdés).
• Saját kizáró feltételt csak jelentős vagyoni érdek, törvény által védett titok vagy kiemelt veszélyes anyagok őrzése miatt határozhat meg (Mt. 11. § (4) bekezdés).
• A feltételt és az adatkezelés feltételeit előzetesen írásban kell meghatározni (Mt. 11. § (5) bekezdés).
• Kiskorúak nevelését, gondozását vagy nekik szóló szolgáltatást végző munkáltatónál a jelölt a munkaviszony létrejötte előtt hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy nincs kizáró ok (Mt. 44/A. § (1) és (3) bekezdés).
• Ebben az esetben a munkáltató megtéríti a bizonyítvány igazgatási szolgáltatási díját (Mt. 44/A. § (4) bekezdés).

A rövid válasz: mikor jogszerű az erkölcsi bizonyítvány munkáltató általi bekérése? #

A köznyelvben erkölcsi bizonyítványnak nevezett irat a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány (Mt. 44/A. § (4) bekezdés). Tartalma bűnügyi személyes adat, ezért kezelésére szigorú szabályok vonatkoznak. Az Mt. 10–11. §-a az (EU) 2016/679 rendelet (GDPR) végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg (Mt. 300. §).

A munkáltató általában csak olyan nyilatkozatot vagy adatot kérhet, amely a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszüntetése szempontjából lényeges (Mt. 10. § (1) bekezdés). A bűnügyi adatra ennél szűkebb szabály vonatkozik: csak a 11. §-ban írt célra kezelhető (Mt. 11. § (3) bekezdés). Az „óvatosságból” vagy minden jelölttől kért erkölcsi bizonyítvány munkáltató általi kezelése ezért nem jogszerű.

Részletesen: az erkölcsi bizonyítvány munkáltató általi kérésének három esete #

Törvényi előírás alapján #

Ha törvény egy munkakörben kizárja vagy korlátozza a büntetett előéletű személy foglalkoztatását, a munkáltató ennek ellenőrzésére kezelheti a bűnügyi személyes adatot (Mt. 11. § (3) bekezdés). Ilyenkor nincs szükség külön munkáltatói feltételre, a jogalap maga a törvény. Az Mt.-n kívüli, ágazati törvényi előírást mindig az adott munkakörre vonatkozó jogszabályban kell ellenőrizni.

Erkölcsi bizonyítvány munkáltató által meghatározott feltétel alapján #

A munkáltató saját korlátozó vagy kizáró feltételt akkor határozhat meg, ha az érintett személy foglalkoztatása az adott munkakörben az alábbiak sérelmének veszélyével járna (Mt. 11. § (4) bekezdés):

• a munkáltató jelentős vagyoni érdeke;
• törvény által védett titok;
• a lőfegyver, lőszer, robbanóanyag, a mérgező vagy veszélyes vegyi vagy biológiai anyagok, illetve a nukleáris anyagok őrzéséhez fűződő érdek (Mt. 11. § (2) bekezdés b)–d) pont).

A feltételt és a bűnügyi adat kezelésének feltételeit a munkáltató előzetesen írásban határozza meg (Mt. 11. § (5) bekezdés). Ez a gyakorlatban egy belső szabályzat vagy munkakör-jegyzék, amely munkakörönként rögzíti, miért szükséges az ellenőrzés. Javasolt, hogy a feltételt az álláshirdetés vagy a pályázati tájékoztató is jelezze.

Kiskorúakkal foglalkozó munkáltató #

Külön szabály vonatkozik a 18. életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző munkáltatóra. Ugyanez érvényes, ha a munkáltató kiskorúaknak szabadidővel, szórakozással, sportolással összefüggő szolgáltatást nyújt (Mt. 44/A. § (1) bekezdés). Ilyen munkáltató nem létesíthet munkaviszonyt azzal, aki:

• az Mt. 44/A. § (1) bekezdés a) pontjában felsorolt bűncselekmény – főként a kiskorúak sérelmére elkövetett, szexuális és egyes kábítószer-bűncselekmények (például gyermekpornográfia, kiskorú veszélyeztetése, a 14 év alatti sértett sérelmére elkövetett emberölés) – miatt szerepel a bűntettesek nyilvántartásában;
• ilyen bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll;
• a Btk. 52. § (3) bekezdése szerinti foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll;
• ilyen bűncselekmény miatt kényszergyógykezelés alatt áll (Mt. 44/A. § (1) bekezdés a)–d) pont).

A kizárás a mentesítés után is fennállhat. Ha ilyen szándékos bűncselekmény miatt öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítéstől számított nyolc évig, ötévi vagy hosszabb szabadságvesztésnél tíz évig nem foglalkoztatható az illető. Közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén ez három év, felfüggesztett szabadságvesztésnél öt év (Mt. 44/A. § (2) bekezdés).

A jelölt a munkaviszony létrejötte előtt hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy nincs kizáró ok (Mt. 44/A. § (3) bekezdés a) pont). Ha ezt igazolja, a munkáltató megtéríti a bizonyítvány kiadásáért fizetett igazgatási szolgáltatási díjat (Mt. 44/A. § (4) bekezdés). E szabályoktól sem a felek, sem kollektív szerződés nem térhet el (Mt. 50. § (1)–(2) bekezdés b) pont).

Kivételek és különös helyzetek #

• Már dolgozó munkavállaló: a 11. § a munkavállalóra is vonatkozik, a betöltött munkakörre nézve (Mt. 11. § (3) bekezdés). Kiskorúakkal foglalkozó munkáltatónál a munkavállaló írásbeli felhívásra 15 munkanapon belül igazol; ha ez rajta kívül álló ok miatt nem lehetséges (például a hatósági bizonyítvány kiadása késik), az ok megszűnése után haladéktalanul (Mt. 44/A. § (3) bekezdés b) pont).
• Kizáró ok utólag: ha a munkavállaló nem tudja igazolni a megfelelést, vagy a kizáró ok más módon jut a munkáltató tudomására, a munkáltató köteles a munkaviszonyt haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni (Mt. 44/A. § (5) bekezdés, Mt. 29. § (1) bekezdés).
• Közszféra: a közalkalmazotti, köztisztviselői és hasonló jogviszonyokra külön törvények vonatkoznak, ezeket a cikk nem tárgyalja.

Erkölcsi bizonyítvány munkáltató általi bekérése lépésről lépésre #

1. Ellenőrizze a jogalapot. Van-e a munkakörre törvényi előírás, vagy fennáll-e az Mt. 11. § (4) bekezdése szerinti ok (Mt. 11. § (3)–(4) bekezdés)?
2. Rögzítse írásban a feltételt. Saját feltételnél ezt még a kiválasztás előtt tegye meg (Mt. 11. § (5) bekezdés).
3. Tájékoztassa a jelöltet. Az adatkezelésről az érintettet írásban kell tájékoztatni (Mt. 10. § (5) bekezdés).
4. Csak a szükséges adatot kezelje. Okirat bemutatása követelhető (Mt. 10. § (3) bekezdés). Javasolt gyakorlat: elég rögzíteni, hogy a bizonyítványt bemutatták és az megfelelt.
5. Ne tárolja tovább a szükségesnél. A 44/A. § szerinti adatokat a felvételi döntésig, munkaviszony létesítése esetén annak megszűnéséig kezelheti (Mt. 44/A. § (7) bekezdés).

Az erkölcsi bizonyítvány munkáltató általi bekérése tehát mindig munkakörhöz kötött döntés. Kapcsolódó témák: felvételhez szükséges dokumentumok, munkaviszony létesítése, munkavállaló felvétele.

Kapcsolódó iratminták #

• Álláspályázati adatkezelési tájékoztató minta (KKV 0114) – a jelöltek írásbeli tájékoztatásához, ha a kiválasztás során hatósági bizonyítványt kér.
• Munkavállalói adatkezelési tájékoztató minta (KKV 0110) – a munkaviszony alatti adatkezelés, köztük a bűnügyi adat kezelésének leírásához.
• Belépési adatlap minta (KKV 0003) – a felvételkor szükséges adatok bekéréséhez, a bizonyítvány bemutatásának rögzítésével.
• Belépési checklist – egészségügy, oktatás, szociális ágazat (KKV 0536) – kiskorúakkal foglalkozó munkáltatóknál a hatósági bizonyítvány ellenőrzéséhez a munkába lépés előtt.
• HR audit checklist (KKV 0039) – annak átvilágításához, hogy a munkáltató jogalappal és megfelelő ideig kezeli-e a bűnügyi adatokat.

Jogszabályi háttér #

Jogszabályok: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.); a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.); az (EU) 2016/679 rendelet (GDPR).

Gyakori kérdések #

Kérhet-e a munkáltató minden jelölttől erkölcsi bizonyítványt? #

Nem. Bűnügyi személyes adat csak annak vizsgálatára kezelhető, hogy törvény vagy a munkáltató jogszerű feltétele korlátozza-e a foglalkoztatást (Mt. 11. § (3) bekezdés). Saját feltétel csak az Mt. 11. § (4) bekezdésében felsorolt okból, munkakörönként és előzetesen írásban határozható meg (Mt. 11. § (5) bekezdés).

Ki fizeti az erkölcsi bizonyítvány díját? #

Az Mt. csak a kiskorúakkal foglalkozó munkáltatókra rendezi: ha a jelölt vagy a munkavállaló igazolja a megfelelést, a munkáltató megtéríti a megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat (Mt. 44/A. § (4) bekezdés). Más esetekre az Mt. kifejezetten nem tartalmaz előírást.

Erkölcsi bizonyítvány munkáltató általi megőrzése: lemásolható-e? #

Az Mt. okirat bemutatásáról rendelkezik (Mt. 10. § (3) bekezdés), a másolat megőrzéséről nem. Kiskorúakkal foglalkozó munkáltatónál a bizonyítványban szereplő adatok a felvételi döntésig, illetve a munkaviszony megszűnéséig kezelhetők (Mt. 44/A. § (6)–(7) bekezdés). Javasolt csak a bemutatás tényét és eredményét rögzíteni.

Kérheti-e a munkáltató a már dolgozó munkavállalótól? #

Igen, ha a betöltött munkakörre törvény vagy jogszerű munkáltatói feltétel vonatkozik (Mt. 11. § (3) bekezdés). Kiskorúakkal foglalkozó munkáltatónál a munkavállaló írásbeli felhívásra, a felhívástól számított 15 munkanapon belül igazol; ha ez rajta kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnése után haladéktalanul (Mt. 44/A. § (3) bekezdés b) pont).

Kapcsolódó cikkek #

• Munkaviszony létesítése lépésről lépésre – teljes útmutató
• Milyen dokumentumokat kérhet a munkáltató felvételkor?
• Munkavállaló felvétele: a munkáltató teendőinek listája
• Munkaköri alkalmassági vizsgálat: mikor kötelező?
• Munkáltatói tájékoztatás a munkaviszony kezdetén
• Próbaidő: hossza, meghosszabbítása és szabályai
• Próbaidő alatti felmondás: hogyan szüntethető meg a munkaviszony?
• Biztosítotti bejelentés: mikor és hogyan kell bejelenteni az új munkavállalót?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 30. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 30-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.