Felmondás közlése: hogyan kell átadni a felmondást?

A felmondás közlése az a pillanat, amikor a felmondás hatályossá válik: az egyoldalú jognyilatkozat a címzettel való közléssel lesz hatályos, és ezt követően – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – csak a címzett hozzájárulásával vonható vissza (Mt. 15. § (4) bekezdés). A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerint a közlés napjához igazodik a felmondási idő kezdete, főszabály szerint a felmondási tilalmak vizsgálata és a keresetindítási határidő is (Mt. 65. § (4) bekezdés, Mt. 68. § (1) bekezdés, Mt. 287. § (1) bekezdés). Útmutatónk lépésről lépésre bemutatja, hogyan közölje a munkáltató a felmondást úgy, hogy az később bizonyítható legyen.

Röviden #

• A felmondást írásban kell közölni. Az Mt. ezt külön nem mondja ki, de következik abból, hogy a munkaszerződést írásba kell foglalni, az ilyen megállapodást pedig csak írásban lehet megszüntetni (Mt. 44. §, Mt. 22. § (3) bekezdés). A munkáltatói felmondás indokolását a törvény kifejezetten írásban kéri (Mt. 22. § (5) bekezdés, Mt. 66. § (1) bekezdés).
• Írásbeli a megfelelő elektronikus dokumentumban közölt felmondás is (Mt. 22. § (2) bekezdés a) pont).
• Az írásbeli felmondás az átadással, illetve az elektronikus dokumentum hozzáférhetővé válásával közölt; az átvétel megtagadása a közlést nem akadályozza (Mt. 24. § (1) bekezdés).
• Tértivevényes küldeménynél a törvény kézbesítési fikciót alkalmaz: a felmondás bizonyos esetekben akkor is kézbesítettnek minősül, ha a munkavállaló nem veszi át (Mt. 24. § (2) bekezdés).
• Vita esetén a szabályszerű közlést a felmondó félnek kell bizonyítania (Mt. 24. § (4) bekezdés).
• A felmondási idő legkorábban a közlést követő napon kezdődik (Mt. 68. § (1) bekezdés).

Mit jelent a felmondás közlése? #

Az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, vagy az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik (Mt. 24. § (1) bekezdés). Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek lehetősége nyílik a tartalmát megismerni. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza (Mt. 24. § (1) bekezdés).

A közlés napja több határidőt is elindít, ezért a munkáltatónak pontosan rögzítenie kell:

• A felmondási tilalmak szempontjából a felmondás közlésének, csoportos létszámcsökkentésnél a munkavállaló írásbeli tájékoztatásának időpontja az irányadó (Mt. 65. § (4) bekezdés).
• A felmondási idő legkorábban a közlést követő napon kezdődik (Mt. 68. § (1) bekezdés).
• A végkielégítéshez a munkaviszonynak a felmondás közlésekor kell a szükséges tartamban fennállnia (Mt. 77. § (2) bekezdés).
• A munkáltatói felmondás elleni keresetet a közléstől számított 30 napon belül kell benyújtani (Mt. 287. § (1) bekezdés b) pont).
• Az azonnali hatályú felmondás 15 napos határidejét az is megtartja, aki a nyilatkozatot legkésőbb az utolsó napon postára adja (Mt. 25. § (6) bekezdés, Mt. 78. § (2) bekezdés).

Ki közölheti a felmondást? #

A munkáltató képviseletében a munkáltatói jogkör gyakorlója tehet jognyilatkozatot; a joggyakorlás rendjét a munkáltató határozza meg (Mt. 20. § (1)–(2) bekezdés). Ha a felmondást nem a jogosult írja alá, az érvénytelen, kivéve, ha a jogkör gyakorlója jóváhagyja, vagy ha a munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett az eljáró jogosultságára (Mt. 20. § (3) bekezdés). A munkavállaló személyesen, írásbeli meghatalmazással rendelkező képviselője útján, akadályoztatása esetén meghatalmazás nélkül a hozzátartozója útján mondhat fel; eltérés esetén a személyes nyilatkozata az irányadó (Mt. 21. § (1)–(2) bekezdés). Az alapfogalmakról: jognyilatkozatok a munkajogban.

A felmondás közlése lépésről lépésre #

A felmondás közlésének előkészítése #

1. Ellenőrizze, ki írja alá a felmondást. Felelős: a munkáltató vezetője vagy a HR. Határidő: az irat elkészítése előtt. Csak a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy az általa jóváhagyott személy jár el érvényesen (Mt. 20. § (1)–(3) bekezdés).
2. Ellenőrizze az időzítést. Felelős: HR, szükség esetén jogász. Határidő: a tervezett közlés előtt. A felmondási tilalmakat a közlés napjára, csoportos létszámcsökkentésnél a 75. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatás napjára kell vizsgálni (Mt. 65. § (3)–(4) bekezdés). Csoportos létszámcsökkentésnél a felmondás csak az írásbeli tájékoztatást követő 30 nap elteltével közölhető (Mt. 75. § (1) bekezdés). Azonnali hatályú felmondásnál a jogot a tudomásszerzéstől számított 15 napon, legfeljebb az ok bekövetkeztétől számított egy éven, bűncselekménynél a büntethetőség elévülésén belül lehet gyakorolni (Mt. 78. § (2) bekezdés); munkaerő-kölcsönzésnél a határidő a kölcsönvevő tájékoztatásának közlésével kezdődik (Mt. 220. § (5) bekezdés). Vezetővel szemben a határidő eltér (Mt. 210. § (2) bekezdés).
3. Foglalja írásba és indokolja. Felelős: HR vagy jogász. Határidő: a közlés előtt. A munkáltató felmondását – a nyugdíjas munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyát és a vezetőt kivéve – meg kell indokolni, és az okának világosan ki kell tűnnie (Mt. 66. § (1) és (9) bekezdés, Mt. 210. § (1) bekezdés b) pont, Mt. 64. § (2) bekezdés). Próbaidő alatt, illetve határozott idejű munkaviszonynál a munkáltató indokolás nélkül is élhet azonnali hatályú felmondással (Mt. 79. § (1) bekezdés). Határozott idejű munkaviszonynál ekkor a munkavállalónak tizenkét havi, ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díja jár (Mt. 79. § (2) bekezdés). Az iratban ki kell oktatni a munkavállalót az igényérvényesítés módjáról és a 30 napos keresetindítási határidőről (Mt. 22. § (5) bekezdés, Mt. 287. § (1) bekezdés b) pont). Részletesen: a felmondás indokolása.

A felmondás közlése és dokumentálása #

4. Válassza ki a közlés módját. Felelős: HR. Határidő: a tervezett közlés napja. Lehetséges a személyes átadás, a megfelelő elektronikus dokumentum (Mt. 22. § (2) bekezdés a) pont), illetve a tértivevényes postai küldemény (Mt. 24. § (2) bekezdés). Javasolt a személyes átadás, mert annak napja egyértelmű.
5. Dokumentálja a közlést. Felelős: az átadó személy. Határidő: a közléskor. Vita esetén a közlést a munkáltatónak kell bizonyítania (Mt. 24. § (4) bekezdés). Jó gyakorlat – nem jogszabályi előírás –, hogy a munkavállaló a második példányon dátummal aláírva igazolja az átvételt.
6. Vezesse a közléstől induló határidőket. Felelős: HR és bérszámfejtés. Határidő: a közlés napján. Rögzítse a felmondási idő kezdetét (Mt. 68. § (1) bekezdés), a felmentés idejét (Mt. 70. § (1) bekezdés), valamint a kifizetések és igazolások határidejét (Mt. 80. § (2) bekezdés).

Mire figyeljen? #

Írásbeliség: a szóbeli felmondás érvénytelen #

A jognyilatkozatot főszabály szerint alaki kötöttség nélkül lehet megtenni, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérően nem rendelkezik (Mt. 22. § (1) bekezdés). Az Mt. nem mondja ki külön, hogy a felmondást írásba kell foglalni; ez levezetés. A munkaszerződést írásba kell foglalni (Mt. 44. §), az írásba foglalandó megállapodást pedig csak írásban lehet módosítani vagy megszüntetni (Mt. 22. § (3) bekezdés), és az egyoldalú jognyilatkozatra a megállapodás szabályait megfelelően alkalmazni kell (Mt. 15. § (3) bekezdés). Munkáltatói felmondásnál az írásbeli indokolás kötelezettsége kifejezett támasz is (Mt. 22. § (5) bekezdés). Az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat érvénytelen, kivéve, ha a felek egyező akaratából teljesedésbe ment: ilyenkor az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható (Mt. 22. § (4) bekezdés). Az érvénytelen megszüntető nyilatkozatra a jogellenes megszüntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni (Mt. 29. § (5) bekezdés). Részletesen: a jogellenes felmondás következményei.

Egyszerűsített foglalkoztatásnál a munkaviszony a munkáltató adóhatósági bejelentésével keletkezik. Írásbeli munkaszerződést csak a nem elektronikus bevallásra kötelezett munkáltató köthet a törvény melléklete szerinti mintával, és ekkor azt írásba kell foglalni (Efo. tv. 3. § (1) bekezdés). Ha nincs írásbeli munkaszerződés, az írásbeliség a fenti levezetésből nem következik, de a bizonyíthatóság miatt ilyenkor is javasolt az írásbeli megszüntetés.

A felmondás közlése e-mailben #

Írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha közlése olyan elektronikus dokumentumban történik, amely alkalmas az információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a megtétel időpontjának azonosítására (Mt. 22. § (2) bekezdés a) pont). Az Mt. nem nevesíti az e-mailt, és nem írja elő, milyen elektronikus aláírás szükséges; a döntő, hogy a dokumentum megfelel-e ezeknek a feltételeknek. A felmondás akkor közölt, amikor a munkavállaló megismerheti a tartalmát (Mt. 24. § (1) bekezdés). A közlést vita esetén a munkáltató bizonyítja (Mt. 24. § (4) bekezdés), ezért javasolt az elektronikus kézbesítés rendjét belső szabályzatban rögzíteni.

A felmondás közlése postai úton #

A tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményt a törvény az alábbi napokon tekinti kézbesítettnek (Mt. 24. § (2) bekezdés):

• Ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadta, vagy a bejelentett címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult: a kézbesítés megkísérlésének napján.
• Egyéb esetekben – például ha a címzett a küldeményt nem veszi fel –: az eredménytelen kézbesítési kísérlet és az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon.

A kézbesítési fikció ellen kifogás terjeszthető elő a bíróságnál a bírósági eljárás kezdeményezésével egyidejűleg. A határidő a fikció beálltáról való tudomásszerzéstől számított 15 nap, de legkésőbb a fikció beálltától számított 3 hónap (Mt. 24. § (3) bekezdés). Tértivevény nélküli postai levélnél a törvény nem alkalmaz kézbesítési fikciót, és a közlés napja nehezen bizonyítható.

Ha a munkavállaló megtagadja az átvételt #

A közlés akkor is hatályos, ha a címzett az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza (Mt. 24. § (1) bekezdés). Jó gyakorlat – nem jogszabályi előírás –, hogy a munkáltató az átadás kísérletét két tanú jelenlétében végzi, és a megtagadásról feljegyzést készít. Ha a munkavállaló személyesen nem érhető el, a tértivevényes küldemény a biztonságos megoldás.

A felmondás közlése táppénz és szabadság alatt #

A betegség miatti keresőképtelenség nem felmondási tilalom: a munkáltató ilyenkor is közölheti a felmondást, de a felmondási idő legkorábban a keresőképtelenség – legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy év – leteltét követő napon kezdődik (Mt. 68. § (2) bekezdés a) pont). Ugyanez vonatkozik a beteg gyermek ápolása miatti keresőképtelenségre és a hozzátartozó otthoni gondozására kapott fizetés nélküli szabadságra (Mt. 68. § (2) bekezdés b)–c) pont). Csoportos létszámcsökkentésnél ez akkor alkalmazandó, ha a körülmény a tájékoztatás közlésekor fennállt (Mt. 68. § (3) bekezdés); vezetőnél nem kell alkalmazni (lásd alább).

Felmondási tilalom áll fenn többek között a várandósság, a szülési, az apasági és a szülői szabadság alatt (Mt. 65. § (3) bekezdés). A szabadság (alap- és pótszabadság) tartamát az Mt. sem a tilalmak, sem a felmondási idő kezdetét kitoló időszakok között nem említi (Mt. 65. § (3) bekezdés, Mt. 68. § (2) bekezdés). Részletesen: felmondás táppénz alatt, felmondási tilalmak.

Munkavállalói felmondás és munkaerő-kölcsönzés #

A munkavállaló felmondása is a közléssel válik hatályossá, és csak a munkáltató hozzájárulásával vonható vissza (Mt. 15. § (4) bekezdés). A fiatal és a cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott munkavállaló felmondásának érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges (Mt. 21. § (4) bekezdés). Munkaerő-kölcsönzésnél a munkavállaló a megszüntető nyilatkozatot a kölcsönbeadóval közli (Mt. 220. § (6) bekezdés); munkáltatói oldalon a munkaviszonyt kizárólag a kölcsönbeadó szüntetheti meg, a kölcsönvevő nem (Mt. 217. § (1) bekezdés). A munkáltató teendőiről: munkavállalói felmondás.

Vezető állású munkavállaló #

Vezető állású munkavállalónál (Mt. 208. §) a munkáltatói felmondást nem kell megindokolni, és a keresőképtelenség a felmondási idő kezdetét nem tolja ki (Mt. 210. § (1) bekezdés b)–c) pont). Az azonnali hatályú felmondás joga vele szemben az ok bekövetkeztétől számított három éven belül, bűncselekménynél a büntethetőség elévüléséig gyakorolható (Mt. 210. § (2) bekezdés). A kioktatási kötelezettség (Mt. 22. § (5) bekezdés) rá is vonatkozik. Részletesen: vezető állású munkavállaló.

Visszavonható-e a közölt felmondás? #

A közölt felmondás – az Mt. eltérő rendelkezése hiányában – csak a címzett hozzájárulásával vonható vissza (Mt. 15. § (4) bekezdés). Kivétel: ha a munkavállaló a felmondás közlése után tájékoztatja a munkáltatót várandósságáról vagy emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezeléséről, a munkáltató 15 napon belül írásban visszavonhatja a felmondást (Mt. 65. § (5) bekezdés). Részletesen: visszavonható-e a felmondás.

Számpélda: mikor kezdődik a felmondási idő postai kézbesítésnél? #

A munkáltató tértivevényes küldeményben küldi meg a munkáltatói felmondást. A kézbesítés 2026. november 10-én, kedden sikertelen, a kézbesítő értesítőt hagy, a munkavállaló a küldeményt nem veszi fel. A felmondási idő 30 nap (a munkaviszony 3 évnél rövidebb), közbeiktatott munkaszüneti nap nincs.

1. A felmondást az értesítés elhelyezését követő ötödik munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni (Mt. 24. § (2) bekezdés b) pont). Az Mt. a munkanapot itt nem határozza meg; a példa hétfőtől péntekig tartó munkahéttel számol. A munkanapok: november 11., 12., 13., 16. és 17., tehát a kézbesítés napja 2026. november 17.
2. A felmondási idő legkorábban a közlést követő napon, 2026. november 18-án kezdődik (Mt. 68. § (1) bekezdés).
3. A 30 napos felmondási idő utolsó napja 2026. december 17. (Mt. 69. § (1) bekezdés).
4. Ha a munkavállaló november 10-én az átvételt megtagadta volna, a felmondás már aznap kézbesítettnek minősülne, a felmondási idő november 11-én kezdődne, és 2026. december 10-én telne le (Mt. 24. § (2) bekezdés a) pont).

Gyakori hibák #

• A munkáltató szóban vagy telefonon mond fel; az alaki hiba érvénytelenséghez vezet, de ennek jogkövetkezménye nem alkalmazható, ha a nyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment (Mt. 22. § (4) bekezdés).
• A felmondást tértivevény nélkül postázzák, így a közlés napja nem bizonyítható (Mt. 24. § (2) és (4) bekezdés).
• A felmondási időt a levél keltétől számolják, pedig az legkorábban a közlést követő napon kezdődik (Mt. 68. § (1) bekezdés).
• Az azonnali hatályú felmondás közlése elhúzódik, és a 15 napos határidő eltelik (Mt. 78. § (2) bekezdés); vezetővel szemben az ok bekövetkeztétől számított határidő 3 év (Mt. 210. § (2) bekezdés), a 15 napot ekkor is javasolt megtartani.
• Csoportos létszámcsökkentésnél a felmondási tilalmakat a felmondás napjára vizsgálják, pedig a tájékoztatás napja az irányadó (Mt. 65. § (4) bekezdés).
• A felmondásból hiányzik a keresetindítási határidőről szóló kioktatás, így a munkavállaló hat hónapig támadhatja (Mt. 22. § (5) bekezdés).
• Csoportos létszámcsökkentésnél a felmondást a 30 napos tájékoztatási idő letelte előtt közlik, ami jogellenes (Mt. 75. § (1) és (3) bekezdés).

Kapcsolódó iratminták #

• Felmondás minta (KKV 0026) – munkáltatói és munkavállalói felmondás írásbeli nyilatkozata indokolással és jogorvoslati tájékoztatással.
• Azonnali hatályú megszüntetés minta (KKV 0028) – ha a 15 napos határidőn belül azonnali hatályú felmondást kell közölni.
• Munkaviszony megszüntetése próbaidő alatt (KKV 0541) – egyoldalas nyilatkozat átvételi igazolással a próbaidő alatti megszüntetéshez.
• Felmentési és felmondási dokumentáció (KKV 0029) – a közlés előtti ellenőrzéshez: felmondási tilalmak, felmondási idő, felmentés és kifizetési határidők.
• Kérelem a felmondás indokolására és munkáltatói válasz (KKV 0562) – ha a munkavállaló az indokolás nélkül közölt megszüntetés indokát kéri.
• Elektronikus aláírási szabályzat minta (KKV 0246) – ha a munkáltató munkaügyi nyilatkozatait elektronikus dokumentumban közli.

Jogszabályi háttér #

Jogszabályok: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban; az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.), hatályos szövege a Jogtárban.

Gyakori kérdések #

Lehet-e szóban felmondani? #

Nem. A szóban közölt felmondás az alaki kötöttség megsértése miatt érvénytelen (Mt. 22. § (4) bekezdés), és rá a jogellenes megszüntetés szabályait kell alkalmazni (Mt. 29. § (5) bekezdés). Kivétel, ha a nyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment: ilyenkor az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható (Mt. 22. § (4) bekezdés). A bizonyíthatóság miatt a felmondást mindig írásban közölje.

Mikor tekinthető megtörténtnek a felmondás közlése, ha a munkavállaló nem veszi át a levelet? #

Személyes átadásnál a megtagadás a közlést nem akadályozza (Mt. 24. § (1) bekezdés). Tértivevényes küldeménynél megtagadáskor a kézbesítés megkísérlésének napján, ha pedig a munkavállaló nem veszi fel, az értesítés elhelyezését követő ötödik munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni (Mt. 24. § (2) bekezdés).

Ki bizonyítja, hogy a felmondás közlése megtörtént? #

Vita esetén a jognyilatkozatot tevő fél, tehát munkáltatói felmondásnál a munkáltató (Mt. 24. § (4) bekezdés). Ezért érdemes az átvételt a munkavállaló aláírásával, elektronikus közlésnél pedig a hozzáférhetővé válás igazolásával dokumentálni.

Visszavonható-e a felmondás a közlés után? #

Csak a címzett hozzájárulásával (Mt. 15. § (4) bekezdés). A munkáltató egyoldalúan akkor vonhatja vissza, ha a munkavállaló a közlés után várandósságáról vagy reprodukciós kezeléséről tájékoztatja; ilyenkor a tájékoztatástól számított 15 napon belül, írásban teheti meg (Mt. 65. § (5) bekezdés).

Kapcsolódó cikkek #

• Munkaviszony megszüntetése – teljes útmutató munkáltatóknak
• Munkáltatói felmondás: feltételek és lépések
• Felmondási idő: mennyi és hogyan kell számolni?
• Jogellenes felmondás: a jogellenes munkaviszony-megszüntetés következményei
• Közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetés
• Jár-e végkielégítés közös megegyezésnél?
• A felmondás indokolása: mi a valós és okszerű ok?
• Felmondási tilalom: mikor nem lehet felmondani?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 27. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 27-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.