Felmondási idő ledolgozása: mit tehet a munkáltató, ha elmarad?

Ha a felmondási idő ledolgozása elmarad, mert a munkavállaló megállapodás nélkül, idő előtt végleg távozik, a munkáltató pénzt követelhet. A munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget, és bizonyított kár esetén ennél többet is, de legfeljebb 12 havi távolléti díjig (Mt. 84. § (1) és (3) bekezdés). A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) ezt a jogellenes munkaviszony-megszüntetés szabályaiként rendezi. Alább bemutatjuk, mikor élhet ezzel a munkáltató, hogyan érvényesítheti az igényét, és mire figyeljen.

Röviden #

• A felmondási idő alatt a munkaviszony fennáll, a munkavállaló köteles munkára képes állapotban megjelenni és dolgozni (Mt. 52. § (1) bekezdés a)–c) pont).
• Munkavállalói felmondásnál a felmondási idő 30 nap, ha a felek hosszabbat – legfeljebb hathavit – nem kötöttek ki (Mt. 69. § (1) és (3) bekezdés). Felmentés ilyenkor nem jár (Mt. 70. § (1) bekezdés).
• Ha a munkavállaló idő előtt végleg távozik, a munkáltató a felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget követelheti (Mt. 84. § (1) bekezdés).
• Határozott idejű munkaviszonynál a hátralévő időre járó, legfeljebb háromhavi távolléti díj a mérték (Mt. 84. § (2) bekezdés).
• Az ezt meghaladó kár is követelhető, együtt legfeljebb 12 havi távolléti díjig (Mt. 84. § (3) bekezdés).
• A követelést a munkáltató nem vonhatja le önhatalmúlag a munkabérből; hozzájárulás, fizetési felszólítás vagy bírósági út kell (Mt. 161. §, Mt. 285. § (1)–(2) bekezdés).

Kötelező-e a felmondási idő ledolgozása? #

Igen. A felmondás közlésével a munkaviszony nem szűnik meg azonnal: a felmondási idő legkorábban a közlést követő napon kezdődik (Mt. 68. § (1) bekezdés). Addig a munkavállalót a munkaviszony minden kötelezettsége terheli. Köteles a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, és munkáját személyesen elvégezni (Mt. 52. § (1) bekezdés a)–c) pont).

Munkavállalói felmondásnál a munkáltató nem köteles felmenteni a munkavállalót a munkavégzés alól. A felmentési kötelezettséget az Mt. csak a munkáltató felmondására írja elő (Mt. 70. § (1) bekezdés). A felmondási időről általában a felmondási időről szóló cikkünkben, a munkavállaló felmondásáról a munkavállalói felmondás című cikkben olvashat.

Nem mulasztja el a kötelezettségét az a munkavállaló, aki törvényes okból mentesül a munkavégzés alól. Ilyen például a keresőképtelenség (Mt. 55. § (1) bekezdés a) pont). Munkavállalói felmondásnál a keresőképtelenség a felmondási idő kezdetét sem tolja ki: ezt a szabályt az Mt. csak a munkáltató felmondására írja elő (Mt. 68. § (2) bekezdés).

Ha a felmondási idő ledolgozása elmarad: a munkáltató igényei #

Azt az esetet, amikor a munkavállaló megállapodás nélkül, a felmondási idő letelte előtt végleg távozik, az Mt. külön nem nevesíti. A körülményektől függően ez a munkaviszony jogellenes megszüntetésének minősülhet. Ennek jogkövetkezményeit az Mt. 84. §-a határozza meg. Részletesen: a jogellenes felmondás következményei.

A felmondási időre járó távolléti díj #

A munkavállaló a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni (Mt. 84. § (1) bekezdés). Ez alapesetben 30 napra járó távolléti díj, hosszabb kikötött felmondási időnél annak megfelelő összeg (Mt. 69. § (1) és (3) bekezdés). Az összeg nem függ attól, hogy a munkáltatónak kára keletkezett-e. A 84. § (1) bekezdése a mértéket az irányadó felmondási időhöz köti; arról nem rendelkezik, hogy a már ledolgozott napokkal csökkenne. A távolléti díj számításáról: távolléti díj.

Határozott idejű munkaviszony #

Határozott idejű munkaviszony jogellenes megszüntetésekor a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget kell megfizetni (Mt. 84. § (2) bekezdés). A munkavállaló a határozott idejű munkaviszonyát csak indokolt felmondással szüntetheti meg (Mt. 67. § (2) bekezdés).

Kártérítés a felső határig #

A munkáltató az előző összegeket meghaladó kárának megtérítését is követelheti. Ehhez a kárt és összegét vita esetén alá kell tudnia támasztani, ezért érdemes dokumentálni. A két tétel együtt nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét (Mt. 84. § (3) bekezdés).

Ugyanezeket a szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállaló a munkakörét nem az előírt rendben adja át (Mt. 84. § (4) bekezdés, Mt. 80. § (1) bekezdés). Részletesen: munkakör átadása.

Hogyan érvényesítheti az igényét a munkáltató? #

• Levonás: a munkáltató a követelését a munkabérből a munkavállaló hozzájárulása alapján, a levonásmentes munkabérrészig vonhatja le (Mt. 161. § (2) bekezdés a) pont). Egyébként levonásnak jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján van helye (Mt. 161. § (1) bekezdés).
• Fizetési felszólítás: a kötelező legkisebb munkabér (havi 322 800 forint) háromszorosát meg nem haladó igényt írásbeli fizetési felszólítással is érvényesítheti (Mt. 285. § (2) bekezdés). A munkavállaló ellene 30 napon belül keresetet indíthat, ennek halasztó hatálya van (Mt. 287. § (1) bekezdés d) pont, (5) bekezdés).
• Bíróság: nagyobb összegnél, vagy ha nem választja a fizetési felszólítást, a munkáltató bírósághoz fordul (Mt. 285. § (1) bekezdés).
• Elévülés: a munkajogi igény három év alatt évül el (Mt. 286. § (1) bekezdés).

A munkabért, az egyéb járandóságokat és az igazolásokat felmondással történő megszüntetéskor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon ki kell adni (Mt. 80. § (2) bekezdés). Idő előtti távozáskor ezért biztonságosabb az utolsó munkában töltött naptól számolni. Ezek nem tarthatók vissza a követelés biztosítására. Részletesen: a munkáltatói követelés érvényesítése.

Kivételek és eltérések a felmondási idő ledolgozása alól #

• Megállapodás: a felek a munkaviszonyt közös megegyezéssel korábbi időpontra is megszüntethetik (Mt. 64. § (1) bekezdés a) pont). Ilyenkor a távozás nem jogellenes. Részletesen: közös megegyezés.
• Mentesítés megállapodással: a munkáltató hozzájárulásával a munkavállaló a felmondási idő alatt mentesülhet a rendelkezésre állás alól; ilyenkor a megállapodásuk szerinti díjazás illeti meg (Mt. 146. § (6) bekezdés). A munkaviszony ekkor is a felmondási idő végéig tart.
• Munkáltatói döntés: ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, a munkavállalót alapbér illeti meg, a munkaidő-beosztás szerint járó bérpótlékkal együtt (Mt. 147. § (1)–(2) bekezdés).
• Vezető állású munkavállaló: jogellenes megszüntetésnél – a 84. § (1)–(2) bekezdésétől eltérően – 12 havi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni (Mt. 209. § (6) bekezdés).
• Munkaerő-kölcsönzés: a felmondási idő 15 nap, a megszüntető nyilatkozatot a munkavállaló a kölcsönbeadóval közli (Mt. 220. § (2) és (6) bekezdés).
• Köztulajdonban álló munkáltató: a törvényinél hosszabb felmondási idő nem köthető ki (Mt. 205. § (2) bekezdés a) pont), így a 84. § (1) bekezdése szerinti összeg is a törvényi felmondási időhöz igazodik.
• Eltérés: a 84. §-t az Mt. 85. §-a nem korlátozza, ezért kollektív szerződés mindkét irányban eltérhet tőle (Mt. 277. § (2) bekezdés). A munkaszerződés csak a munkavállaló javára (Mt. 43. § (1) bekezdés).

Mit tegyen a munkáltató? #

1. Rögzítse írásban a távolmaradás kezdetét, és szólítsa fel a munkavállalót a munkavégzésre vagy a távollét igazolására.
2. Ha a munkavállaló véglegesen nem jön vissza, mérlegelje: közös megegyezést köt, vagy az Mt. 84. §-a szerinti összeget követeli.
3. Számolja ki a távolléti díjat és a követelés összegét, legfeljebb a 12 havi felső határig (Mt. 84. § (3) bekezdés).
4. Fizesse ki határidőben a járandóságokat, és adja ki az igazolásokat (Mt. 80. § (2) bekezdés).
5. Az igényt fizetési felszólítással vagy keresettel érvényesítse, az elévülési időn belül (Mt. 285. §, Mt. 286. § (1) bekezdés).

Ezek a lépések – az utolsó kettőt kivéve – nem jogszabályi előírások, hanem a bizonyítást segítő jó gyakorlat.

Számpélda: ha a felmondási idő ledolgozása elmarad #

Egy határozott idejű munkaviszonyban álló munkavállaló havi távolléti díja 450 000 forint. A határozott időből még 5 hónap van hátra, amikor megállapodás nélkül végleg távozik.

1. A hátralévő 5 hónap helyett a háromhavi felső határ érvényesül: 3 × 450 000 = 1 350 000 forint (Mt. 84. § (2) bekezdés).
2. Ha a munkáltató ezt meghaladó kárt is bizonyít, a két tétel együtt legfeljebb 12 × 450 000 = 5 400 000 forint (Mt. 84. § (3) bekezdés).
3. Az 1 350 000 forint meghaladja a minimálbér (havi 322 800 forint) háromszorosát, ezért fizetési felszólítás helyett bírósági út szükséges (Mt. 285. § (1)–(2) bekezdés).

Gyakori hibák #

• A munkáltató a követelést hozzájárulás nélkül levonja a munkabérből (Mt. 161. § (1)–(2) bekezdés).
• A munkabért és az igazolásokat visszatartja, amíg a munkavállaló nem fizet (Mt. 80. § (2) bekezdés).
• Határozott idejű munkaviszonynál háromhavinál több távolléti díjat követel kárbizonyítás nélkül (Mt. 84. § (2)–(3) bekezdés).
• Keresőképtelen munkavállalótól követeli a felmondási idő ledolgozását (Mt. 55. § (1) bekezdés a) pont).

Kapcsolódó iratminták #

• Fizetési felszólítás munkavállaló részére – munkáltatói kártérítési igény (KKV 0710) – a munkáltató igényének per nélküli, írásbeli érvényesítéséhez.
• Közös megegyezés minta (KKV 0027) – ha a felek a felmondási idő előtti távozásban megállapodnak.
• Felmondás minta (KKV 0026) – a munkavállalói felmondás átvételéhez és a felmondási idő rögzítéséhez.
• Kilépési checklist (KKV 0030) – a munkakör átadásához, az elszámoláshoz és az igazolások kiadásához.
• Munkaszerződés minta (KKV 0001) – ha a felek a törvényinél hosszabb felmondási időt kötnek ki.

Jogszabályi háttér #

Jogszabály: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.).

Gyakori kérdések #

Elengedheti-e a munkáltató a munkavállalót a felmondási idő ledolgozása alól? #

Igen, a felek közös megegyezéssel korábbi időpontra is megszüntethetik a munkaviszonyt (Mt. 64. § (1) bekezdés a) pont). Ezt célszerű írásba foglalni. A munkáltató hozzájárulásával a munkavállaló a munkaviszony fennállása mellett is mentesülhet a rendelkezésre állás alól, ilyenkor a megállapodás szerinti díjazás jár (Mt. 146. § (6) bekezdés). Ha a munkáltató egyoldalúan nem foglalkoztatja a munkavállalót, alapbért és a beosztás szerinti bérpótlékot kell fizetnie (Mt. 147. § (1)–(2) bekezdés).

Levonhatja-e a munkáltató a követelést az utolsó fizetésből? #

Csak a munkavállaló hozzájárulásával, a levonásmentes munkabérrészig, vagy végrehajtható határozat alapján (Mt. 161. § (1)–(2) bekezdés). A levonásmentes munkabérrel szemben beszámításnak sincs helye (Mt. 162. §). Részletesen: levonás a munkabérből.

Mi a helyzet, ha a felmondási idő ledolgozása betegség miatt marad el? #

A keresőképtelen munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól (Mt. 55. § (1) bekezdés a) pont). Ez nem jogellenes megszüntetés, ezért az Mt. 84. §-a szerinti összeg nem követelhető. Munkavállalói felmondásnál a felmondási idő a betegség alatt is telik (Mt. 68. § (2) bekezdés).

Mennyit kell fizetnie a vezetőnek, ha nem tölti le a felmondási időt? #

A vezető állású munkavállaló jogellenes megszüntetés esetén 12 havi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni (Mt. 209. § (6) bekezdés). Részletesen: vezető állású munkavállaló.

Kapcsolódó cikkek #

• Munkaviszony megszüntetése – teljes útmutató munkáltatóknak
• Felmondási idő: mennyi és hogyan kell számolni?
• Munkavállalói felmondás: teendők a munkáltató oldalán
• Jogellenes felmondás: a jogellenes munkaviszony-megszüntetés következményei
• Elszámolás és munkakör átadása a munkaviszony végén
• Közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetés
• Jár-e végkielégítés közös megegyezésnél?
• Munkáltatói felmondás: feltételek és lépések

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 31. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 31-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.