Felmondási tilalom: mikor nem lehet felmondani?

A felmondási tilalom azt jelenti, hogy a munkáltató a törvényben felsorolt időszakokban felmondással egyáltalán nem szüntetheti meg a munkaviszonyt (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény – Mt. – 65. § (3) bekezdés). Ilyen például a várandósság, a szülési, az apasági és a szülői szabadság. Az alábbiakban bemutatjuk, mikor és meddig áll fenn a tilalom. Azt is leírjuk, mi a teendő, ha a munkáltató csak utólag értesül róla, és mi nem számít felmondási tilalomnak.

Röviden #

• A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandósság, a szülési, az apasági és a szülői szabadság, a gyermek gondozására igénybe vett fizetés nélküli szabadság, a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, a reprodukciós kezelés (legfeljebb 6 hónap) és a hozzátartozó gondozása miatti mentesülés alatt (Mt. 65. § (3) bekezdés).
• A védelem szempontjából a felmondás közlésének időpontja az irányadó, csoportos létszámcsökkentésnél a munkavállaló tájékoztatásáé (Mt. 65. § (4) bekezdés).
• A várandósságra és a reprodukciós kezelésre a munkavállaló akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót tájékoztatta; utólagos tájékoztatásnál a munkáltató 15 napon belül írásban visszavonhatja a felmondást (Mt. 65. § (5) bekezdés).
• A keresőképtelenség (táppénz) nem felmondási tilalom: a felmondás közölhető, csak a felmondási idő kezdődik később (Mt. 68. § (2) bekezdés).
• A tilalom a munkáltatói felmondásra vonatkozik; a munkavállalói felmondást és a közös megegyezést nem zárja ki (Mt. 64. § (1) bekezdés, 65. § (1) és (3) bekezdés).
• A tilalomba ütköző felmondás jogellenes, a munkavállaló kérelmére a bíróság a munkaviszonyt helyreállítja (Mt. 83. § (1) bekezdés a) pont).

Mi a felmondási tilalom? #

Az Mt. a „felmondási tilalom” kifejezést nem használja, a 65. § (3) bekezdése azonban kifejezett tilalmat tartalmaz:

„A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt […]”

(Mt. 65. § (3) bekezdés)

A tilalom a felsorolt körülmény tartama alatt érvényesül. Nem a felmondás indokát korlátozza, hanem a munkáltatói felmondást zárja ki teljesen – akkor is, ha egyébként valós és okszerű ok állna fenn. A felmondás indokára vonatkozó szabályokról a felmondás indokolásáról szóló cikkünkben írunk.

Mikor nem lehet felmondani? A felmondási tilalom esetei #

A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt az alábbi időszakok alatt (Mt. 65. § (3) bekezdés):

A tilalmak a szabadság vagy a körülmény tényleges tartamára vonatkoznak. A részletszabályokról a várandós munkavállalóról, a szülési szabadságról, az apasági szabadságról és a szülői szabadságról szóló cikkeinkben olvashat.

Mikor kezdődik és meddig tart a felmondási tilalom? #

A védelem szempontjából a felmondás közlésének időpontja az irányadó; csoportos létszámcsökkentésnél a munkavállalónak adott, az Mt. 75. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás közlésének időpontja (Mt. 65. § (4) bekezdés). Ebből következik:

• Ha a védett időszak a közléskor fennáll, a felmondás tilos.
• Ha a védett időszak csak a közlés után kezdődik, a 65. § (3) bekezdése szerinti védelem nem alkalmazható (Mt. 65. § (4) bekezdés). Ilyen eset, ha a munkavállaló a felmondási idő alatt lesz várandós.

A felmondás közléséről a felmondás közléséről szóló cikkünkben írunk.

Utólag bejelentett várandósság és reprodukciós kezelés #

A várandósságra és a reprodukciós eljárással összefüggő kezelésre a munkavállaló akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót tájékoztatta (Mt. 65. § (5) bekezdés). Ha a tájékoztatás a felmondás közlése után érkezik, a munkáltató a tájékoztatástól számított 15 napon belül a felmondást írásban visszavonhatja (Mt. 65. § (5) bekezdés). Visszavonás esetén a helyreállított munkaviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (Mt. 65. § (6) bekezdés). A kiesett idő munkaviszonyban töltött időnek számít, és meg kell téríteni az elmaradt munkabért és a kárt (Mt. 83. § (2)–(4) bekezdés).

A visszavonás lehetőség, nem kötelezettség. Ha azonban a várandósság a felmondás közlésekor már fennállt, és a munkáltató nem vonja vissza a felmondást, a munkavállaló a felmondási tilalomra hivatkozva a jogellenesség megállapítását kérheti (Mt. 65. § (3)–(5) bekezdés, 83. § (1) bekezdés a) pont).

Gyakorlati példa #

A munkáltató 2026. november 3-án (kedd) közli a felmondást. A munkavállaló 2026. november 9-én (hétfő) írásban tájékoztatja a munkáltatót, hogy a közléskor már várandós volt. A 15 napos határidő a tájékoztatást követő napon kezdődik (Mt. 25. § (3) bekezdés), így a munkáltató írásbeli visszavonó nyilatkozatát legkésőbb 2026. november 24-én (kedd) közölnie kell a munkavállalóval. Az e napon történő postára adás nem elég, mert a postára adási szabály a 65. § (5) bekezdésére nem vonatkozik (Mt. 25. § (6) bekezdés, 65. § (5) bekezdés).

Mi nem felmondási tilalom? #

• Keresőképtelenség (táppénz): a munkáltató felmondhat, de a felmondási idő legkorábban a keresőképtelenség – legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy év – leteltét követő napon kezdődik (Mt. 68. § (2) bekezdés a) pont). Részletesen: felmondás táppénz alatt.
• Felmondási korlátozások: a felmondás nem tilos, de csak meghatározott okból és feltétellel lehetséges (Mt. 66. § (4)–(7) bekezdés). Ez érinti a nyugdíjkorhatár előtti öt évet, az anyát vagy a gyermekét egyedül nevelő apát a gyermek hároméves koráig, és a rehabilitációs ellátásban részesülőt. Részletesen: nyugdíj előtti felmondási védelem.
• Munkavállalói képviselők: a megjelölt szakszervezeti tisztségviselő munkáltatói felmondásához a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv, az üzemi tanács elnökéhez az üzemi tanács egyetértése szükséges (Mt. 273. § (1) bekezdés, 260. § (3) bekezdés). Az üzemi megbízottnál ezt a jogot a munkavállalók közössége gyakorolja (Mt. 269. § (2) bekezdés). A védelem a megbízatás megszűnése után 6 hónapig tart, ha a tisztséget legalább 12 hónapig betöltötte (Mt. 260. § (3) bekezdés, 273. § (2) bekezdés). Az álláspontot 8 napon belül kell közölni, ennek elmulasztása egyetértésnek minősül (Mt. 260. § (4) bekezdés, 273. § (6) bekezdés). A munkavédelmi képviselő – megjelöléstől függetlenül – szintén védett: munkáltatói felmondásához a munkavédelmi bizottság, ennek hiányában a munkavédelmi képviselő választásán létrejött választási bizottság tagjainak egyetértése szükséges, a védelem időtartamára és a 8 napos határidőre ugyanezek a szabályok vonatkoznak (a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény – Mvt. – 76. § (3) bekezdés, Mt. 273. § (1)–(2), (6) bekezdés). Az egyetértés nélküli felmondás jogellenes. A munkavállaló kérelmére a bíróság a munkaviszonyt helyreállítja, ha a felmondás a 273. § (1) bekezdésébe ütközött, vagy ha a munkavállaló a felmondáskor munkavállalói képviselő volt (Mt. 83. § (1) bekezdés a) pont ad) alpont, b) pont, 294. § (1) bekezdés e) pont). Más esetben – például az üzemi tanács volt elnökénél a megbízatás megszűnése utáni hat hónapban – a 82. § szerinti jogkövetkezmények irányadók.
• Szerződéses felmondási korlát: a felek megállapodhatnak, hogy legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg – így a korlát a megállapodás szerint a munkavállaló felmondására is kiterjed (Mt. 65. § (2) bekezdés).

Más megszüntetési módok felmondási tilalom alatt #

Az Mt. 65. § (3) bekezdése a munkáltatói felmondást tiltja, a többi megszüntetési módot nem említi. A tilalom alatt is lehetséges:

• A munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel (Mt. 64. § (1) bekezdés a) pont), részletesen: közös megegyezés.
• A munkavállaló felmondása (Mt. 65. § (1) bekezdés).
• Azonnali hatályú felmondás, ha annak feltételei fennállnak (Mt. 78. § (1) bekezdés).
• A határozott idő lejárta, amellyel a munkaviszony megszűnik (Mt. 63. § (1) bekezdés c) pont).

A próbaidő alatti, indokolás nélküli azonnali hatályú felmondás sem a 65. § (3) bekezdése szerinti felmondás (Mt. 79. § (1) bekezdés a) pont). A munkavállaló ilyenkor kérheti az indokolást, ha szerinte a megszüntetés oka például az apasági vagy a szülői szabadság igénybevétele volt (Mt. 64. § (3) bekezdés). Minden megszüntetési módnál érvényesül az egyenlő bánásmód követelménye: az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) szerint védett tulajdonság az anyaság (terhesség) és az apaság is (Ebktv. 8. § l) pont, 21. § c) pont).

Eltérések és különös szabályok #

A 65. §-tól kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 85. § (2) bekezdés c) pont). A munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – szintén csak a munkavállaló javára térhet el, például további védett időszakot köthet ki (Mt. 43. § (1) bekezdés).

A vezető állású munkavállaló munkaszerződése a Második Rész szabályaitól eltérhet, a 65. § (3) bekezdés a)–d) és g) pontjától azonban nem (Mt. 209. § (1)–(2) bekezdés). A tartalékos szolgálatra, a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságra és a gondozás miatti mentesülésre vonatkozó tilalomtól tehát a vezető munkaszerződése eltérhet. A vezetőre a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki (Mt. 209. § (3) bekezdés).

Az egyszerűsített foglalkoztatásra (Mt. 203. §), a köztulajdonban álló munkáltatóra (Mt. 204–205. §) és a munkaerő-kölcsönzésre (Mt. 214–222. §) vonatkozó különös szabályok a 65. §-tól nem térnek el. Egyszerűsített foglalkoztatásban a 126–133. § nem alkalmazandó, így a fizetés nélküli szabadságokhoz kötött tilalom fel sem merül (Mt. 203. § (1) bekezdés l) pont); munkaerő-kölcsönzésnél pedig a csoportos létszámcsökkentés szabályai nem alkalmazandók (Mt. 222. § (4) bekezdés).

A felmondási tilalom megsértésének jogkövetkezményei #

Ha a munkáltatói felmondás a 65. § (3) bekezdésébe ütközik, a munkavállaló kérelmére a bíróság a munkaviszonyt helyreállítja (Mt. 83. § (1) bekezdés a) pont). Ilyenkor a kiesett időt munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni, és meg kell téríteni az elmaradt munkabért – távolléti díjként számítva –, az egyéb járandóságot és a kárt (Mt. 83. § (2)–(3) bekezdés). Le kell vonni, amit a munkavállaló közben megkeresett vagy elvárhatóan megkereshetett volna, és a kifizetett végkielégítést (Mt. 83. § (4) bekezdés).

Ha a munkavállaló nem kéri a helyreállítást, a munkáltató a jogellenes megszüntetéssel okozott kárt köteles megtéríteni. Az elmaradt jövedelem címén legfeljebb 12 havi távolléti díj jár (Mt. 82. § (1)–(2) bekezdés). Ehelyett a munkavállaló a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjat is követelheti (Mt. 82. § (4) bekezdés). A keresetlevelet a felmondás közlésétől számított 30 napon belül kell benyújtani (Mt. 287. § (1) bekezdés b) pont). Részletesen: a jogellenes munkaviszony-megszüntetés következményei.

Gyakori hibák #

• A felmondás előtt nem nézik meg, igénybe vesz-e a munkavállaló szülői vagy apasági szabadságot, gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságot vagy gondozás miatti mentesülést (Mt. 65. § (3) bekezdés).
• A keresőképtelenséget felmondási tilalomnak tekintik. Vagy fordítva: a táppénz alatt közölt felmondásnál a felmondási időt a közlést követő naptól számolják (Mt. 68. § (2) bekezdés).
• Az utólag bejelentett várandósság után nem vonják vissza a felmondást 15 napon belül, vagy csak szóban teszik meg (Mt. 65. § (5) bekezdés).
• Csoportos létszámcsökkentésnél a felmondás közlésének napját vizsgálják, nem a 75. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatásét (Mt. 65. § (4) bekezdés).
• A munkavállalói képviselő – így a munkavédelmi képviselő – felmondása előtt nem kérik ki az egyetértést (Mt. 260. § (3) bekezdés, 273. § (1) bekezdés, Mvt. 76. § (3) bekezdés).

Kapcsolódó iratminták #

• Felmentési és felmondási dokumentáció (KKV 0029) – a felmondás közlése előtti ellenőrzőlista a felmondási tilalmakról és korlátozásokról.
• Felmondás minta (KKV 0026) – a munkáltatói felmondás nyilatkozata, benne a tájékoztatás az utólag bejelentett várandósságról.
• Közös megegyezés minta (KKV 0027) – ha a felek a tilalom alatt közös akarattal szüntetik meg a munkaviszonyt.
• Csoportos létszámcsökkentés dokumentációs csomag (KKV 0563) – a létszámcsökkentés dokumentumaihoz, ahol a védelem időpontját a munkavállalói tájékoztatás határozza meg.

Jogszabályi háttér #

Jogszabályok: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban; a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.), hatályos szövege a Jogtárban; az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.), hatályos szövege a Jogtárban.

Gyakori kérdések #

Van-e felmondási tilalom táppénz alatt? #

Nem. A betegség miatti keresőképtelenség alatt a munkáltató közölheti a felmondást. A felmondási idő azonban legkorábban a keresőképtelenség – legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy év – leteltét követő napon kezdődik (Mt. 68. § (2) bekezdés a) pont). Ha a munkavállaló várandós – a keresőképtelenség okától függetlenül –, a várandósság miatti tilalom érvényesül, feltéve, hogy erről a munkáltatót tájékoztatta; a tájékoztatás a felmondás közlése után is megtörténhet (Mt. 65. § (3) bekezdés a) pont, (5) bekezdés).

Meddig tart a felmondási tilalom a szülés után? #

A szülési szabadság egybefüggő 24 hetéig, majd – ha a munkavállaló igénybe veszi – a gyermek gondozására adott fizetés nélküli szabadság, illetve a szülői szabadság tartama alatt (Mt. 65. § (3) bekezdés b), d) és e) pont, 127. § (1) bekezdés, 128. §). Ha az anya ezeket nem veszi igénybe és visszatér, a gyermek hároméves koráig nem tilalom, hanem felmondási korlátozás védi (Mt. 66. § (6) bekezdés).

Vonatkozik-e a felmondási tilalom a próbaidőre? #

A próbaidő alatt is tilos a munkáltatói felmondás a 65. § (3) bekezdése szerinti időszakokban. A próbaidő alatti, indokolás nélküli azonnali hatályú felmondást azonban a 65. § nem említi (Mt. 79. § (1) bekezdés a) pont). Ilyenkor is érvényesül az egyenlő bánásmód követelménye (Ebktv. 8. § l) pont, 21. § c) pont), és a munkavállaló kérheti az indokolást (Mt. 64. § (3) bekezdés).

Mi a teendő, ha a felmondási tilalom utólag derül ki? #

Várandósságnál és reprodukciós kezelésnél a munkáltató a tájékoztatástól számított 15 napon belül írásban visszavonhatja a felmondást (Mt. 65. § (5) bekezdés). Más esetben a közölt felmondás csak a munkavállaló hozzájárulásával vonható vissza (Mt. 15. § (4) bekezdés). Ha a munkavállaló hozzájárul, a visszavonást írásban rögzítse; vitás helyzetben javasolt szakember bevonása.

Kapcsolódó cikkek #

• Munkaviszony megszüntetése – teljes útmutató munkáltatóknak
• Munkáltatói felmondás: feltételek és lépések
• A felmondás indokolása: mi a valós és okszerű ok?
• Nyugdíj előtti felmondási védelem: mikor mondhat fel a munkáltató?
• Felmondás táppénz alatt: felmondhat-e a munkáltató?
• Várandós munkavállaló jogai és a munkáltató kötelezettségei
• Jogellenes felmondás: a jogellenes munkaviszony-megszüntetés következményei
• Közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetés

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 23. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 23-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.