Fizetés nélküli szabadság: mikor jár és mikor kérhető?

A fizetés nélküli szabadság alatt a munkavállaló nem dolgozik, és munkabér sem illeti meg, a munkaviszonya azonban fennmarad. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) meghatározott esetekben alanyi jogon biztosítja (Mt. 128–132. §). Más okból a munkavállaló csak kérheti, és a munkáltató dönti el, hozzájárul-e. Bemutatjuk a jogosultságot, a bejelentést, a megszüntetést és a következményeket.

Röviden #

• Fizetés nélküli szabadság jár a gyermek gondozására a gyermek 3 éves koráig, örökbe fogadott gyermeknél 3 évig vagy 6 hónapig, a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása alatt pedig a gyermek 10 éves koráig (Mt. 128. § (1)–(2) bekezdés, Mt. 130. §).
• Jár a nagyszülői gyermekgondozási díj idejére, a hozzátartozó tartós ápolására legfeljebb 2 évre, valamint a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat tartamára (Mt. 128. § (3) bekezdés, Mt. 131–132. §).
• A munkavállaló az igénybevételt legalább 15 nappal korábban, írásban köteles bejelenteni (Mt. 133. § (1) bekezdés).
• A fizetés nélküli szabadság legkorábban a megszüntető jognyilatkozat közlésétől számított 30. napon szűnik meg (Mt. 133. § (2) bekezdés).
• Más okból csak a munkáltató hozzájárulásával vehető igénybe, a díjazás ilyenkor a megállapodástól függ (Mt. 146. § (6) bekezdés).
• A fizetés nélküli szabadság alatt – néhány kivétellel – szünetel a biztosítás (Tbj. 16. § a) pont).

Mi a fizetés nélküli szabadság? #

Az Mt. a fizetés nélküli szabadság fogalmát nem határozza meg, hanem felsorolja, mikor jár (Mt. 128–132. §). Díjazás erre az időre nem jár: az Mt. a munkavégzés nélküli időszakok közül csak meghatározott esetekben ír elő távolléti díjat (Mt. 146. § (1) bekezdés). A legfontosabb esetet így fogalmazza meg a törvény:

„A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.”

(Mt. 128. § (1) bekezdés)

A fizetés nélküli szabadság nem azonos a fizetett szabadsággal (Mt. 115. §) és a munkavégzés alóli mentesüléssel (Mt. 55. §). Ilyen mentesülés a köznyelvben gondozói szabadságnak nevezett munkaidő-kedvezmény: évente legfeljebb 5 munkanap a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozó vagy a közös háztartásban élő személy gondozására (Mt. 55. § (1) bekezdés l) pont, Mt. 64. § (3) bekezdés a) pont), amelyre távolléti díj sem jár (Mt. 146. § (1) bekezdés b) pont). Lásd: gondozói szabadság, távollét és munkavégzés alóli mentesülés.

Mikor jár a fizetés nélküli szabadság? #

Az alábbi esetekben a munkavállaló a törvény alapján jogosult a fizetés nélküli szabadságra, ehhez a munkáltató hozzájárulása nem kell:

Fizetés nélküli szabadság a gyermek gondozására #

A gyermek gondozására járó fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni (Mt. 128. § (1)–(2) bekezdés). A munkáltató tehát nem halaszthatja el, és nem teheti át más időpontra. Gyermeknek a saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek minősül (Mt. 294. § (1) bekezdés c) pont).

A szabadság megszűnik, ha a gyermek halva születik, illetve a gyermek halálát követő 15. napon (Mt. 129. § (1) bekezdés a)–b) pont). Megszűnik akkor is, ha a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, nevelésbe vették, vagy 30 napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el (Mt. 129. § (1) bekezdés c) pont). A részleteket a gyermekgondozásra igénybe vett fizetés nélküli szabadságról szóló cikkünk tartalmazza.

A nagyszülő is kaphat gyermekgondozási díjat, ha teljesülnek a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) feltételei (Ebtv. 42/G. §). Ennek idejére a nagyszülőnek fizetés nélküli szabadság jár (Mt. 128. § (3) bekezdés).

Hozzátartozó tartós ápolása #

A hozzátartozó tartós – előreláthatólag 30 napot meghaladó – személyes ápolására az ápolás idejére, de legfeljebb 2 évre jár fizetés nélküli szabadság (Mt. 131. § (1) bekezdés). A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja (Mt. 131. § (2) bekezdés). Hozzátartozó többek között a házastárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon és a testvér (Mt. 294. § (1) bekezdés b) pont).

Ha a munkáltató a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság alatt mond fel, a felmondási idő legkorábban a szabadság lejártát követő napon kezdődik (Mt. 68. § (2) bekezdés c) pont).

Önkéntes tartalékos katonai szolgálat #

A tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára is jár fizetés nélküli szabadság (Mt. 132. §). Erre a 15 napos bejelentési és a 30 napos megszüntetési határidő nem vonatkozik, az igénybevételt azonban ilyenkor is írásban kell bejelenteni (Mt. 133. § (1) és (3) bekezdés).

Mikor kérhető fizetés nélküli szabadság a munkáltató hozzájárulásával? #

A munkavállaló más okból – például utazás, tanulás vagy magánügy miatt – is kérhet fizetés nélküli szabadságot, de a munkáltató ezt nem köteles megadni. Ha hozzájárul, a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási kötelezettség alól, díjazás pedig a megállapodásuk szerint illeti meg (Mt. 146. § (6) bekezdés). A megállapodáson alapuló fizetés nélküli szabadság tartamát az Mt. nem korlátozza.

A megállapodás alakját az Mt. nem írja elő (Mt. 22. § (1) bekezdés), de javasolt írásba foglalni a kezdő és a befejező nappal, valamint azzal, hogy erre az időre díjazás nem jár.

A munkáltató egyoldalúan nem küldheti a munkavállalót fizetés nélküli szabadságra, mert köteles őt a munkaszerződés szerint foglalkoztatni (Mt. 51. § (1) bekezdés). Ha nem tud munkát adni, az állásidő, amelyre – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbér jár (Mt. 147. § (1) bekezdés). Lásd: állásidő.

A fizetés nélküli szabadság bejelentése és megszüntetése #

A bejelentés határideje #

A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább 15 nappal korábban, írásban köteles bejelenteni (Mt. 133. § (1) bekezdés). A törvényi esetekben a bejelentés nem kérelem: a munkáltató nem dönthet a megadásáról.

A 15 napnál későbbi bejelentés következményét az Mt. nem rendezi; ilyenkor javasolt a kezdőnapot írásban egyeztetni.

Megszüntetés és visszatérés #

A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított 30. napon szűnik meg (Mt. 133. § (2) bekezdés). A 30 napot a közlést követő naptól számítjuk, mert a törvény a közléstől számított harmincadik napot jelöli meg. Az Mt. nem mondja ki, hogy a 30. nap még a szabadsághoz tartozik-e. Értelmezésünk szerint a szabadság e nap végén szűnik meg, és mivel ez nem jognyilatkozat megtételére vagy egyéb magatartás tanúsítására előírt határidő (Mt. 25. § (1) bekezdés), pihenőnapra eső 30. napnál sem tolódik ki.

Javasolt a munkába állás napját a munkáltatói visszaigazolásban rögzíteni. Az Mt. nem szabályozza, hogy a felek a 30. napnál korábbi visszatérésben megállapodhatnak-e; ha a munkáltató hozzájárul, ezt is írásban javasolt rögzíteni.

Az Mt. 127–132. §-ában meghatározott távollét megszűnése után a munkáltató ajánlatot tesz a munkabér módosítására (Mt. 59. §). A munkavállaló oldalán felmerült ok miatt ki nem adott szabadságot az ok megszűnésétől számított 60 napon belül ki kell adni (Mt. 123. § (3) bekezdés). Lásd még: munkabér-kiigazítás a gyermekgondozás után.

Hogyan hat a fizetés nélküli szabadság a munkaviszonyra? #

Szabadság #

A fizetett szabadság a munkában töltött idő alapján jár (Mt. 115. § (1) bekezdés). A fizetés nélküli szabadságok közül munkában töltött időnek a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első 6 hónapja minősül (Mt. 115. § (2) bekezdés d) pont). Ugyanígy számít a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés 3 hónapot meg nem haladó tartama (Mt. 115. § (2) bekezdés e) pont). A többi – például a hozzátartozó ápolására vagy megállapodás alapján adott – fizetés nélküli szabadság nem munkában töltött idő. Részletesen: mely időszakok számítanak munkában töltött időnek.

Végkielégítés és felmondási idő #

A végkielégítésre való jogosultságnál nem kell figyelembe venni az egybefüggően legalább 30 napot meghaladó tartamot, amelyre munkabér nem járt (Mt. 77. § (2) bekezdés). Ugyanez irányadó a felmondási idő meghosszabbodásánál (Mt. 69. § (4) bekezdés). Kivétel a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (Mt. 128. §), valamint a tartalékos szolgálat miatti fizetés nélküli szabadság (Mt. 132. §) 3 hónapot meg nem haladó tartama. A gyermekgondozást segítő ellátás melletti (Mt. 130. §) és a hozzátartozó ápolására szóló (Mt. 131. §) fizetés nélküli szabadságot a kivételek nem említik. Lásd: végkielégítés, felmondási idő.

Felmondási védelem #

A gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (Mt. 128. §, Mt. 130. §) és a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés alatt a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt (Mt. 65. § (3) bekezdés e)–f) pont). Az ennek ellenére közölt felmondás esetén a munkavállaló kérheti a munkaviszony helyreállítását (Mt. 83. § (1) bekezdés a) pont ac) alpont).

Különös védelem jár akkor is, ha az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa szülési vagy a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot nem vesz igénybe – például a szabadságot megszünteti és visszatér. Ilyenkor a gyermek 3 éves koráig a munkáltató csak korlátozottan mondhat fel (Mt. 66. § (6) bekezdés). A munkavállaló magatartására alapított felmondás csak a 78. § (1) bekezdésében meghatározott, azonnali hatályú felmondásra okot adó okból közölhető (Mt. 66. § (4) bekezdés). Képességi vagy működési okból pedig csak akkor, ha a munkahelyen nincs a munkavállaló képességének, végzettségének és gyakorlatának megfelelő betöltetlen munkakör, vagy a munkavállaló az erre szóló ajánlatot elutasítja (Mt. 66. § (5) bekezdés).

Ha a munkáltató indokolási kötelezettség nélkül szünteti meg a munkaviszonyt, a munkavállaló kérheti az indokolást, ha szerinte a megszüntetés oka a 128. § szerinti fizetés nélküli szabadság igénybevétele volt (Mt. 64. § (3) bekezdés d) pont). A kérelmet a közléstől számított 15 napon belül írásban terjesztheti elő, a munkáltató 15 napon belül írásban válaszol (Mt. 64. § (4) bekezdés). Lásd: felmondási tilalmak.

Társadalombiztosítás #

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerint a fizetés nélküli szabadság ideje alatt szünetel a biztosítás (Tbj. 16. § a) pont). Nem szünetel, ha erre az időre csecsemőgondozási díjat, örökbefogadói díjat, gyermekgondozási díjat, gyermekgondozást segítő ellátást vagy gyermeknevelési támogatást folyósítanak. Akkor sem szünetel, ha a fizetés nélküli szabadságot 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén vagy önkéntes tartalékos katonai szolgálatra veszik igénybe.

A biztosítás szünetelésének kezdetét és befejezését a munkáltató az adott napot követő 8 napon belül bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak (az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 1. melléklet 3. és 3.2. pont).

Eltérések és különös szabályok #

Kollektív szerződés az Mt. 128–133. §-ától csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 135. § (2) bekezdés r) pont). A munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – szintén csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 43. § (1) bekezdés).

• Vezető állású munkavállaló: munkaszerződése az Mt. 127–128. §-ától nem térhet el, a 129–133. §-tól viszont igen (Mt. 209. § (1) bekezdés, (2) bekezdés f) pont). A gyermekgondozás miatti fizetés nélküli szabadság és a tartalékos szolgálat alatti felmondási tilalomtól is eltérhet, mert a 65. § (3) bekezdéséből csak az a)–d) és g) pont kötelező rá (Mt. 209. § (2) bekezdés b) pont). Munkáltatói felmondásnál a vezetőre a 66. § (6) bekezdését és a felmondási idő kitolódását (Mt. 68. § (2) bekezdés) nem kell alkalmazni (Mt. 210. § (1) bekezdés b)–c) pont). A vezetőre a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki (Mt. 209. § (3) bekezdés).
• Egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi munka, idénymunka): a 126–133. § nem alkalmazható, így ebben a munkaviszonyban a törvény alapján fizetés nélküli szabadság nem jár (Mt. 203. § (1) bekezdés l) pont).
• Közszféra: a közszféra jogállási törvényeinek eltérő szabályait itt nem tárgyaljuk.

Számpélda: fizetés nélküli szabadság gyermekgondozásra #

Egy munkavállaló 18 hónapos gyermeke gondozására 2026. december 1-jétől fizetés nélküli szabadságot kíván igénybe venni. E gyermekre tekintettel korábban nem vett igénybe fizetés nélküli szabadságot, kollektív szerződés és eltérő megállapodás nincs.

1. A munkavállaló 2026. november 9-én írásban bejelenti az igényét. A bejelentés 22 nappal a kezdőnap előtt történt, ez több a kötelező 15 napnál (Mt. 133. § (1) bekezdés).
2. A munkáltató a szabadságot a kért időpontban köteles kiadni (Mt. 128. § (1) bekezdés).
3. A munkavállaló 2027. március 1-jén írásban közli, hogy március 15-én szeretne visszatérni. A fizetés nélküli szabadság azonban legkorábban a közléstől számított 30. napon szűnik meg (Mt. 133. § (2) bekezdés).
4. A számolás március 2-án kezdődik, így a 30. nap 2027. március 31. Értelmezésünk szerint a fizetés nélküli szabadság e nap végén szűnik meg, és a munkavállaló április 1-jétől köteles a beosztása szerint munkára jelentkezni.
5. A 4 hónapos távollét a gyermekgondozás miatti fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjába esik, ezért a szabadság szempontjából munkában töltött idő (Mt. 115. § (2) bekezdés d) pont). A visszatérés után a munkáltató bérmódosítási ajánlatot tesz (Mt. 59. §).

Gyakori hibák #

• A munkáltató a gyermek gondozására kért fizetés nélküli szabadságot elutasítja vagy más időpontra teszi, pedig azt a kérés szerinti időpontban kell kiadni (Mt. 128. § (1)–(2) bekezdés).
• A munkáltató egyoldalúan megszünteti a fizetés nélküli szabadságot vagy visszarendeli a munkavállalót, holott a megszűnés időpontját a munkavállaló jelöli meg (Mt. 133. § (2) bekezdés).
• A szabadságnál a gyermekgondozás miatti fizetés nélküli szabadság teljes idejét beszámítják, pedig csak az első 6 hónap számít (Mt. 115. § (2) bekezdés d) pont).
• A munkáltató a gyermekgondozás miatti fizetés nélküli szabadság alatt felmond, pedig erre az időre felmondási tilalom vonatkozik (Mt. 65. § (3) bekezdés e) pont).
• A visszatérés után elmarad a kötelező bérmódosítási ajánlat (Mt. 59. §).

Kapcsolódó iratminták #

• Távolléti kérelem minta (KKV 0016) – a fizetés nélküli szabadság bejelentéséhez vagy kérelmezéséhez.
• Fizetés nélküli szabadság megszüntetésének bejelentése (KKV 0553) – a visszatérés bejelentéséhez és a munkáltatói visszaigazoláshoz.
• Bérmódosítási ajánlat a távollét megszűnése után (KKV 0559) – a kötelező bérmódosítási ajánlathoz.
• Munkaszerződés-módosítási kérelem és munkáltatói válasz (Mt. 61. §) (KKV 0538) – ha a visszatérő szülő részmunkaidőt vagy távmunkát kér.
• Kérelem a felmondás indokolására és munkáltatói válasz (KKV 0562) – ha a munkavállaló a megszüntetés indokolását kéri.

Jogszabályi háttér #

Jogszabályok: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban; a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.), hatályos szövege a Jogtárban; a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.), hatályos szövege a Jogtárban; az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.), hatályos szövege a Jogtárban.

Gyakori kérdések #

Megtagadhatja-e a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot? #

A törvényben meghatározott esetekben nem: a gyermek gondozására, a hozzátartozó tartós ápolására és a tartalékos szolgálatra a fizetés nélküli szabadság jár (Mt. 128–132. §). Más okból kért fizetés nélküli szabadság megadására az Mt. nem kötelezi a munkáltatót, az a felek megállapodásával jön létre (Mt. 146. § (6) bekezdés).

Elrendelhet-e a munkáltató fizetés nélküli szabadságot? #

Egyoldalúan nem: a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni, és ha munkát nem tud adni, az állásidőre – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbér jár (Mt. 51. § (1) bekezdés, Mt. 147. § (1) bekezdés).

Munkaviszonynak számít-e a fizetés nélküli szabadság? #

A munkaviszony fennáll, mert a fizetés nélküli szabadság nem tartozik a megszűnés és a megszüntetés esetei közé (Mt. 63. § (1) bekezdés, Mt. 64. § (1) bekezdés). A szabadságnál viszont csak a gyermekgondozás miatti fizetés nélküli szabadság első 6 hónapja munkában töltött idő (Mt. 115. § (2) bekezdés d) pont).

Jár-e társadalombiztosítás a fizetés nélküli szabadság alatt? #

Főszabály szerint a biztosítás szünetel (Tbj. 16. § a) pont). Nem szünetel, ha az időszakra csecsemőgondozási díjat, örökbefogadói díjat, gyermekgondozási díjat, gyermekgondozást segítő ellátást vagy gyermeknevelési támogatást folyósítanak, illetve ha a fizetés nélküli szabadságot 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén vagy önkéntes tartalékos katonai szolgálatra veszik igénybe. Szünetelés esetén a munkavállaló – ha más jogcímen nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra – egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet (Tbj. 43. § (1) bekezdés a) pont).

Kapcsolódó cikkek #

• Távollét és munkavégzés alóli mentesülés – áttekintés
• Betegszabadság: mennyi jár és hogyan díjazzák?
• Szülési szabadság: időtartam és munkáltatói teendők
• Igazolatlan távollét: mit tehet a munkáltató?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 27. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 27-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.