--- title: Ki jogosult a garantált bérminimumra? description: A garantált bérminimum annak jár, akit legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatnak. Mutatjuk a feltételt, az összeget, a részmunkaidős arányosítást és a kivételeket. url: "https://www.iratmintatar.info/tudastar/garantalt-berminimum/" updated: "2026-10-27" category: Munkajog / Munkabér és bérpótlékok tags: - garantált bérminimum - minimálbér - Mt. - munkabér - munkáltatóknak --- # Ki jogosult a garantált bérminimumra? A **garantált bérminimum** annak a munkavállalónak jár, akit legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatnak. A jogosultságot tehát a munkakör követelménye határozza meg, nem önmagában a munkavállaló végzettsége (a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés). Teljes munkaidőben, havibérnél a garantált bérminimum 2026. január 1-jétől 373 200 forint. ## Röviden - Jogosult, aki legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozik (426/2025. Korm. r. 2. § (2) bekezdés). - Összege teljes munkaidő esetén havibérnél 373 200 forint, hetibérnél 85 800 forint, napibérnél 17 160 forint, órabérnél 2145 forint (426/2025. Korm. r. 2. § (2) bekezdés). - Részmunkaidőben a havi, heti és napi összeg arányosan csökken, az órabér nem (426/2025. Korm. r. 2. § (5) bekezdés). - Ennél alacsonyabb alapbér ilyen munkakörben nem állapítható meg, és ettől a felek sem térhetnek el (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 136. § (1) bekezdés, Mt. 165. § (1) bekezdés a) pont). - Egyszerűsített foglalkoztatásnál legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár (az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.) 4. § (1a) bekezdés). ## Mit mond pontosan a jogszabály a garantált bérminimum feltételéről? A rendelet szövege: > „a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum” (426/2025. Korm. r. 2. § (2) bekezdés) A garantált bérminimum összegét a Kormány rendeletben állapítja meg, felhatalmazása az Mt.-ből ered (Mt. 153. § (1) bekezdés b) pont). A „legalább” szó miatt a garantált bérminimum a felsőfokú végzettséget (például diplomát) igénylő munkakörben is a legkisebb alapbér. A rendelet nem határozza meg, mi számít középfokú iskolai végzettségnek vagy középfokú szakképzettségnek, és azt sem, mikor igényel egy munkakör ilyen végzettséget. A minimálbér és a garantált bérminimum általános szabályairól a [minimálbérről szóló cikkünkben](https://www.iratmintatar.info/tudastar/minimalber-es-garantalt-berminimum/), a munkabérről a [munkabér szabályairól szóló útmutatónkban](https://www.iratmintatar.info/tudastar/munkaber-szabalyai/) olvashat. ### Mi számít középfokú végzettségnek? A köznevelési intézményben szerzett végzettség szintjét a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) határozza meg: - a nyolcadik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít (Nkt. 9. § (5) bekezdés); - a középiskola, a szakiskola és a készségfejlesztő iskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít (Nkt. 9. § (6) bekezdés); - az érettségi bizonyítvány érettségi végzettséget tanúsít (Nkt. 6. § (1b) bekezdés). Középiskola a gimnázium és a szakgimnázium (Nkt. 7. § (1b) bekezdés). A rendelet az Nkt.-ra nem utal, és „középfokú iskolai végzettségről” szól, az Nkt. pedig „középfokú végzettségről”. Értelmezésünk szerint a két fogalom azonos. Ebből következően az a munkakör, amelyhez a munkáltató középiskolai (gimnáziumi, szakgimnáziumi) végzettséget ír elő, legalább középfokú iskolai végzettséget igényel, így abban a garantált bérminimum a legkisebb alapbér. A középfokú szakképzettségről az Nkt. idézett rendelkezései nem szólnak; erről lásd a Szakmunkás minimálbér részt. ## Mikor igényel egy munkakör legalább középfokú végzettséget? Mivel a rendelet ezt nem rendezi, a megítélésnél abból érdemes kiindulni, hogy a munkakör ellátásához a munkáltató milyen végzettséget vagy szakképzettséget ír elő. Értelmezésünk szerint a munkakör akkor is igényli a végzettséget, ha az adott tevékenységhez jogszabály ír elő képesítést – ennek szintjéről lásd a Szakmunkás minimálbér részt. A munkakörben a feleknek a munkaszerződésben kell megállapodniuk (Mt. 45. § (1) bekezdés). A képesítési követelményt javasolt a munkaszerződésben vagy a munkaköri leírásban egyértelműen rögzíteni. Lásd: [munkaköri leírás](https://www.iratmintatar.info/tudastar/munkakori-leiras/). ### Magasabb végzettség, egyszerűbb munkakör Ha a munkakör nem igényel legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget, a legkisebb alapbér a minimálbér (426/2025. Korm. r. 2. § (1) bekezdés). Ez akkor is így van, ha a munkavállalónak érettségije vagy diplomája van. A díjazásnál ilyenkor is meg kell tartani az egyenlő bánásmód követelményét (Mt. 12. § (1) bekezdés). ### A munkakör igényli, de a végzettség hiányzik A rendelet ezt kifejezetten nem rendezi. Szövege azonban a jogosultságot a munkakörhöz köti („…igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló”). Ebből értelmezésünk szerint az következik, hogy ha a munkáltató a munkavállalót ilyen munkakörben foglalkoztatja, a garantált bérminimumot akkor is meg kell fizetnie, ha a munkavállaló az előírt végzettséggel nem rendelkezik. ### Szakmunkás minimálbér A köznyelv a garantált bérminimumot gyakran szakmunkás minimálbérnek nevezi. Ez nem jogszabályi fogalom: a jogosultságot nem a szakmunkás-bizonyítvány, hanem a munkakör követelménye dönti el (426/2025. Korm. r. 2. § (2) bekezdés). A szakmai végzettség szintjéről a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (Szkt.) rendelkezik. A szakma megszerzéséről kiállított oklevél, illetve szakmai bizonyítvány államilag elismert középfokú végzettséget és szakképzettséget tanúsít (Szkt. 15. § (1) bekezdés). Értelmezésünk szerint ezért az a munkakör, amelyhez a munkáltató szakmát (a köznyelvben szakmunkás-bizonyítványt) ír elő, középfokú szakképzettséget igényel. Ebben a munkakörben a garantált bérminimum a legkisebb alapbér. Más a helyzet a szakmai képzésben szerzett képesítő bizonyítvánnyal. Ez önálló végzettségi szintet nem biztosító szakképesítést tanúsít (Szkt. 15. § (2) bekezdés). A részszakma megszerzéséről kiállított szakmai bizonyítvány sem tanúsít középfokú végzettséget: szakképesítést, dobbantó programban és műhelyiskolában alapfokú végzettséget és szakképesítést tanúsít (Szkt. 15. § (1) bekezdés). Az ilyen képesítést igénylő munkakör értelmezésünk szerint önmagában nem igényel középfokú szakképzettséget; a rendelet ezt kifejezetten nem rendezi. A korábban, állami vizsgán szerzett bizonyítvány vagy oklevél a rá korábban irányadó szabályozásban meghatározott végzettséget és szakképzettséget tanúsítja (Szkt. 126. §). Az Nkt. szerinti szakiskola a sajátos nevelési igényű tanulók középfokú iskolája (Nkt. 13/A. § (1) bekezdés). Szakképző intézmény az Szkt. szerint a technikum és a szakképző iskola (Szkt. 16. § (1) bekezdés). ## Mennyi a garantált bérminimum? A 2026. január 1-jétől érvényes összegek, teljes munkaidő teljesítése esetén (426/2025. Korm. r. 2. § (2)–(3) bekezdés): | Bérforma | Garantált bérminimum | | --- | --- | | havibér | 373 200 forint | | hetibér | 85 800 forint | | napibér | 17 160 forint | | órabér | 2145 forint | | teljesítménybér (havi, 100 százalékos teljesítésnél) | 373 200 forint | Részmunkaidőben a havi, heti és napi bértételt a munkaidővel arányosan csökkentve kell alkalmazni, az órabértételt viszont nem kell csökkenteni; eltérő teljes napi munkaidőnél a (4) bekezdés szerint módosított összeggel kell alkalmazni (426/2025. Korm. r. 2. § (5) bekezdés). Ha a teljes napi munkaidő 8 óránál hosszabb vagy rövidebb, az órabértétel arányosan csökken, illetve nő (426/2025. Korm. r. 2. § (4) bekezdés). ## Kivételek - **Egyszerűsített foglalkoztatás** (alkalmi munka, idénymunka): alapbérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár (Efo. tv. 4. § (1a) bekezdés). - **Nincs alacsonyabb megállapodás**: a munkaszerződés és a kollektív szerződés sem térhet el az alapbér legkisebb összegétől (Mt. 165. § (1) bekezdés a) pont). - **Minden munkáltatóra kiterjed**: a rendelet hatálya minden munkáltatóra és munkavállalóra kiterjed, a költségvetési szervekre is (426/2025. Korm. r. 1. § (1)–(2) bekezdés). ## Mit tegyen a munkáltató a garantált bérminimum miatt? 1. Munkakörönként rögzítse, igényel-e a munkakör legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget (javasolt). 2. Ellenőrizze, hogy az ilyen munkakörben dolgozók alapbére eléri-e a garantált bérminimumot, részmunkaidőnél arányosan (426/2025. Korm. r. 2. § (2) és (5) bekezdés). 3. Teljesítménybéreseknél a 100 százalékos teljesítéshez tartozó havi bér is érje el (426/2025. Korm. r. 2. § (3) bekezdés, Mt. 138. § (5) bekezdés). 4. Minden év elején nézze meg, változott-e az összeg: a Kormány naptári évenként felülvizsgálja (Mt. 153. § (4) bekezdés). 5. Az emelést javasolt a munkaszerződés írásbeli módosításával (Mt. 58. §, Mt. 22. § (3) bekezdés), vagy legalább béremelési értesítővel közölni. 6. Ha korábban kevesebbet fizetett, a munkavállaló a különbözetet követelheti; a munkajogi igény 3 év alatt évül el (Mt. 286. § (1) bekezdés). ## Számpélda: garantált bérminimum részmunkaidőben 1. Raktári árukiadó munkakör, képesítési követelmény nélkül: a legkisebb havi alapbér 322 800 forint (426/2025. Korm. r. 2. § (1) bekezdés). 2. Bérszámfejtő munkakör, amelyhez a munkáltató középfokú szakképzettséget ír elő: a legkisebb havi alapbér 373 200 forint (426/2025. Korm. r. 2. § (2) bekezdés). 3. Ugyanez a bérszámfejtő munkakör napi 4 órás részmunkaidőben, 8 órás teljes napi munkaidő mellett: legalább 373 200 forint × 4/8, azaz a fele (426/2025. Korm. r. 2. § (5) bekezdés a) pont). 4. Órabéres díjazásnál napi 4 órás részmunkaidőben is legalább 2145 forint az órabér (426/2025. Korm. r. 2. § (5) bekezdés b) pont). ## Kapcsolódó iratminták - [Munkaszerződés minta (KKV 0001)](https://www.iratmintatar.info/download/munkaszerzodes-minta-kkv-0001/) – a munkakör és az alapbér rögzítéséhez. - [Munkaszerződés módosítása minta (KKV 0002)](https://www.iratmintatar.info/download/munkaszerzodes-modositasa-minta-kkv-0002/) – ha a munkakör vagy az alapbér változik. - [Béremelési értesítő minta (KKV 0024)](https://www.iratmintatar.info/download/beremelesi-ertesito-minta-kkv-0024/) – a garantált bérminimum változása miatti emelés közléséhez. - [Bérmegállapodás minta (KKV 0019)](https://www.iratmintatar.info/download/bermegallapodas-minta-kkv-0019/) – a bérelemek, köztük a teljesítménybér részletes rögzítéséhez. - [Egyszerűsített foglalkoztatás – munkaszerződés és checklist minta (KKV 0533)](https://www.iratmintatar.info/download/egyszerusitett-foglalkoztatas-munkaszerzodes-checklist-kkv-0533/) – alkalmi és idénymunkához. ## Jogszabályi háttér Jogszabályok: a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet, [hatályos szövege a Jogtárban](https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2500426.KOR); a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), [hatályos szövege a Jogtárban](https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV); az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.), [hatályos szövege a Jogtárban](https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1000075.TV); a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.), [hatályos szövege a Jogtárban](https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100190.TV); a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (Szkt.), [hatályos szövege a Jogtárban](https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1900080.TV). | Jogszabályhely | Tartalom | | --- | --- | | 426/2025. Korm. r. 1. § | a rendelet hatálya | | 426/2025. Korm. r. 2. § (1)–(5) bekezdés | minimálbér, garantált bérminimum, teljesítménybér, eltérő munkaidő, részmunkaidő | | Mt. 12. § (1) bekezdés | egyenlő bánásmód a díjazásban | | Mt. 22. § (3) bekezdés, Mt. 58. § | a munkaszerződés írásbeli módosítása | | Mt. 45. § (1) bekezdés | munkakör és alapbér a munkaszerződésben | | Mt. 136. § (1) bekezdés, Mt. 138. § (5) bekezdés | az alapbér és a teljesítménybér legkisebb mértéke | | Mt. 153. § (1) és (4) bekezdés | a Kormány felhatalmazása, éves felülvizsgálat | | Mt. 165. § (1) bekezdés a) pont | eltérési tilalom | | Mt. 286. § (1) bekezdés | elévülés | | Efo. tv. 4. § (1a) bekezdés | bérminimum egyszerűsített foglalkoztatásnál | | Nkt. 6. § (1b) bekezdés, Nkt. 9. § (5)–(6) bekezdés | érettségi, alapfokú és középfokú végzettség | | Nkt. 7. § (1b) bekezdés, Nkt. 13/A. § (1) bekezdés | középiskola, szakiskola | | Szkt. 15. § (1)–(2) bekezdés | az oklevél, a szakmai bizonyítvány és a képesítő bizonyítvány | | Szkt. 16. § (1) bekezdés | szakképző intézmény | | Szkt. 126. § | a korábbi képesítések elismerése | ## Gyakori kérdések ### Jár-e a garantált bérminimum érettségivel? Önmagában a munkavállaló érettségije nem ad jogosultságot. Az számít, hogy a munkakör megköveteli-e a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget (426/2025. Korm. r. 2. § (2) bekezdés). Az érettségi bizonyítvány érettségi végzettséget, a középiskola befejező évfolyamáról kiállított bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít (Nkt. 6. § (1b) bekezdés, Nkt. 9. § (6) bekezdés). Értelmezésünk szerint ezért az érettségit vagy középiskolai végzettséget igénylő munkakörben a garantált bérminimum jár. ### Részmunkaidőben is jár a garantált bérminimum? Igen, arányosan: a havi, heti és napi összeget a munkaidővel arányosan csökkentve kell alkalmazni, az órabért nem (426/2025. Korm. r. 2. § (5) bekezdés). ### Alkalmi munkánál is jár a garantált bérminimum? Egyszerűsített foglalkoztatásnál – alkalmi munkánál és idénymunkánál – alapbérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár, ha a munkakör legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igényel (Efo. tv. 4. § (1a) bekezdés). ### Mi történik, ha a munkáltató kevesebbet fizet? A munkavállaló a különbözetet bíróság előtt követelheti (Mt. 285. § (1) bekezdés). A munkajogi igény 3 év alatt évül el (Mt. 286. § (1) bekezdés). Alacsonyabb alapbérben a felek sem állapodhatnak meg érvényesen (Mt. 165. § (1) bekezdés a) pont). ## Kapcsolódó cikkek - [A munkabér szabályai – a díjazás útmutatója munkáltatóknak](https://www.iratmintatar.info/tudastar/munkaber-szabalyai/) - [Minimálbér és garantált bérminimum](https://www.iratmintatar.info/tudastar/minimalber-es-garantalt-berminimum/) - [Munkaköri leírás – tartalom, szerep és módosítás](https://www.iratmintatar.info/tudastar/munkakori-leiras/) - [Egyszerűsített foglalkoztatás: alkalmi munka és idénymunka](https://www.iratmintatar.info/tudastar/egyszerusitett-foglalkoztatas/) - [Bérpótlékok áttekintése](https://www.iratmintatar.info/tudastar/berpotlekok-attekintese/) - [Műszakpótlék: mikor és mennyi jár?](https://www.iratmintatar.info/tudastar/muszakpotlek/) - [A rendkívüli munkaidő díjazása (túlórapótlék)](https://www.iratmintatar.info/tudastar/tulorapotlek/) - [Távolléti díj: mikor jár és hogyan számítjuk?](https://www.iratmintatar.info/tudastar/tavolleti-dij-szamitasa/) *Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 27. · Iratmintatár Szerkesztőség* *A cikk a 2026. október 27-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.*