Ki jogosult a garantált bérminimumra?

A garantált bérminimum annak a munkavállalónak jár, akit legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatnak. A jogosultságot tehát a munkakör követelménye határozza meg, nem önmagában a munkavállaló végzettsége (a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés). Teljes munkaidőben, havibérnél a garantált bérminimum 2026. január 1-jétől 373 200 forint.

Röviden #

• Jogosult, aki legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozik (426/2025. Korm. r. 2. § (2) bekezdés).
• Összege teljes munkaidő esetén havibérnél 373 200 forint, hetibérnél 85 800 forint, napibérnél 17 160 forint, órabérnél 2145 forint (426/2025. Korm. r. 2. § (2) bekezdés).
• Részmunkaidőben a havi, heti és napi összeg arányosan csökken, az órabér nem (426/2025. Korm. r. 2. § (5) bekezdés).
• Ennél alacsonyabb alapbér ilyen munkakörben nem állapítható meg, és ettől a felek sem térhetnek el (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 136. § (1) bekezdés, Mt. 165. § (1) bekezdés a) pont).
• Egyszerűsített foglalkoztatásnál legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár (az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.) 4. § (1a) bekezdés).

Mit mond pontosan a jogszabály a garantált bérminimum feltételéről? #

A rendelet szövege:

„a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum”

(426/2025. Korm. r. 2. § (2) bekezdés)

A garantált bérminimum összegét a Kormány rendeletben állapítja meg, felhatalmazása az Mt.-ből ered (Mt. 153. § (1) bekezdés b) pont). A „legalább” szó miatt a garantált bérminimum a felsőfokú végzettséget (például diplomát) igénylő munkakörben is a legkisebb alapbér. A rendelet nem határozza meg, mi számít középfokú iskolai végzettségnek vagy középfokú szakképzettségnek, és azt sem, mikor igényel egy munkakör ilyen végzettséget. A minimálbér és a garantált bérminimum általános szabályairól a minimálbérről szóló cikkünkben, a munkabérről a munkabér szabályairól szóló útmutatónkban olvashat.

Mi számít középfokú végzettségnek? #

A köznevelési intézményben szerzett végzettség szintjét a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) határozza meg:

• a nyolcadik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít (Nkt. 9. § (5) bekezdés);
• a középiskola, a szakiskola és a készségfejlesztő iskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít (Nkt. 9. § (6) bekezdés);
• az érettségi bizonyítvány érettségi végzettséget tanúsít (Nkt. 6. § (1b) bekezdés).

Középiskola a gimnázium és a szakgimnázium (Nkt. 7. § (1b) bekezdés). A rendelet az Nkt.-ra nem utal, és „középfokú iskolai végzettségről” szól, az Nkt. pedig „középfokú végzettségről”. Értelmezésünk szerint a két fogalom azonos. Ebből következően az a munkakör, amelyhez a munkáltató középiskolai (gimnáziumi, szakgimnáziumi) végzettséget ír elő, legalább középfokú iskolai végzettséget igényel, így abban a garantált bérminimum a legkisebb alapbér. A középfokú szakképzettségről az Nkt. idézett rendelkezései nem szólnak; erről lásd a Szakmunkás minimálbér részt.

Mikor igényel egy munkakör legalább középfokú végzettséget? #

Mivel a rendelet ezt nem rendezi, a megítélésnél abból érdemes kiindulni, hogy a munkakör ellátásához a munkáltató milyen végzettséget vagy szakképzettséget ír elő. Értelmezésünk szerint a munkakör akkor is igényli a végzettséget, ha az adott tevékenységhez jogszabály ír elő képesítést – ennek szintjéről lásd a Szakmunkás minimálbér részt. A munkakörben a feleknek a munkaszerződésben kell megállapodniuk (Mt. 45. § (1) bekezdés). A képesítési követelményt javasolt a munkaszerződésben vagy a munkaköri leírásban egyértelműen rögzíteni. Lásd: munkaköri leírás.

Magasabb végzettség, egyszerűbb munkakör #

Ha a munkakör nem igényel legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget, a legkisebb alapbér a minimálbér (426/2025. Korm. r. 2. § (1) bekezdés). Ez akkor is így van, ha a munkavállalónak érettségije vagy diplomája van. A díjazásnál ilyenkor is meg kell tartani az egyenlő bánásmód követelményét (Mt. 12. § (1) bekezdés).

A munkakör igényli, de a végzettség hiányzik #

A rendelet ezt kifejezetten nem rendezi. Szövege azonban a jogosultságot a munkakörhöz köti („…igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló”). Ebből értelmezésünk szerint az következik, hogy ha a munkáltató a munkavállalót ilyen munkakörben foglalkoztatja, a garantált bérminimumot akkor is meg kell fizetnie, ha a munkavállaló az előírt végzettséggel nem rendelkezik.

Szakmunkás minimálbér #

A köznyelv a garantált bérminimumot gyakran szakmunkás minimálbérnek nevezi. Ez nem jogszabályi fogalom: a jogosultságot nem a szakmunkás-bizonyítvány, hanem a munkakör követelménye dönti el (426/2025. Korm. r. 2. § (2) bekezdés). A szakmai végzettség szintjéről a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (Szkt.) rendelkezik. A szakma megszerzéséről kiállított oklevél, illetve szakmai bizonyítvány államilag elismert középfokú végzettséget és szakképzettséget tanúsít (Szkt. 15. § (1) bekezdés). Értelmezésünk szerint ezért az a munkakör, amelyhez a munkáltató szakmát (a köznyelvben szakmunkás-bizonyítványt) ír elő, középfokú szakképzettséget igényel. Ebben a munkakörben a garantált bérminimum a legkisebb alapbér.

Más a helyzet a szakmai képzésben szerzett képesítő bizonyítvánnyal. Ez önálló végzettségi szintet nem biztosító szakképesítést tanúsít (Szkt. 15. § (2) bekezdés). A részszakma megszerzéséről kiállított szakmai bizonyítvány sem tanúsít középfokú végzettséget: szakképesítést, dobbantó programban és műhelyiskolában alapfokú végzettséget és szakképesítést tanúsít (Szkt. 15. § (1) bekezdés). Az ilyen képesítést igénylő munkakör értelmezésünk szerint önmagában nem igényel középfokú szakképzettséget; a rendelet ezt kifejezetten nem rendezi. A korábban, állami vizsgán szerzett bizonyítvány vagy oklevél a rá korábban irányadó szabályozásban meghatározott végzettséget és szakképzettséget tanúsítja (Szkt. 126. §).

Az Nkt. szerinti szakiskola a sajátos nevelési igényű tanulók középfokú iskolája (Nkt. 13/A. § (1) bekezdés). Szakképző intézmény az Szkt. szerint a technikum és a szakképző iskola (Szkt. 16. § (1) bekezdés).

Mennyi a garantált bérminimum? #

A 2026. január 1-jétől érvényes összegek, teljes munkaidő teljesítése esetén (426/2025. Korm. r. 2. § (2)–(3) bekezdés):

Részmunkaidőben a havi, heti és napi bértételt a munkaidővel arányosan csökkentve kell alkalmazni, az órabértételt viszont nem kell csökkenteni; eltérő teljes napi munkaidőnél a (4) bekezdés szerint módosított összeggel kell alkalmazni (426/2025. Korm. r. 2. § (5) bekezdés). Ha a teljes napi munkaidő 8 óránál hosszabb vagy rövidebb, az órabértétel arányosan csökken, illetve nő (426/2025. Korm. r. 2. § (4) bekezdés).

Kivételek #

• Egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi munka, idénymunka): alapbérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár (Efo. tv. 4. § (1a) bekezdés).
• Nincs alacsonyabb megállapodás: a munkaszerződés és a kollektív szerződés sem térhet el az alapbér legkisebb összegétől (Mt. 165. § (1) bekezdés a) pont).
• Minden munkáltatóra kiterjed: a rendelet hatálya minden munkáltatóra és munkavállalóra kiterjed, a költségvetési szervekre is (426/2025. Korm. r. 1. § (1)–(2) bekezdés).

Mit tegyen a munkáltató a garantált bérminimum miatt? #

1. Munkakörönként rögzítse, igényel-e a munkakör legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget (javasolt).
2. Ellenőrizze, hogy az ilyen munkakörben dolgozók alapbére eléri-e a garantált bérminimumot, részmunkaidőnél arányosan (426/2025. Korm. r. 2. § (2) és (5) bekezdés).
3. Teljesítménybéreseknél a 100 százalékos teljesítéshez tartozó havi bér is érje el (426/2025. Korm. r. 2. § (3) bekezdés, Mt. 138. § (5) bekezdés).
4. Minden év elején nézze meg, változott-e az összeg: a Kormány naptári évenként felülvizsgálja (Mt. 153. § (4) bekezdés).
5. Az emelést javasolt a munkaszerződés írásbeli módosításával (Mt. 58. §, Mt. 22. § (3) bekezdés), vagy legalább béremelési értesítővel közölni.
6. Ha korábban kevesebbet fizetett, a munkavállaló a különbözetet követelheti; a munkajogi igény 3 év alatt évül el (Mt. 286. § (1) bekezdés).

Számpélda: garantált bérminimum részmunkaidőben #

1. Raktári árukiadó munkakör, képesítési követelmény nélkül: a legkisebb havi alapbér 322 800 forint (426/2025. Korm. r. 2. § (1) bekezdés).
2. Bérszámfejtő munkakör, amelyhez a munkáltató középfokú szakképzettséget ír elő: a legkisebb havi alapbér 373 200 forint (426/2025. Korm. r. 2. § (2) bekezdés).
3. Ugyanez a bérszámfejtő munkakör napi 4 órás részmunkaidőben, 8 órás teljes napi munkaidő mellett: legalább 373 200 forint × 4/8, azaz a fele (426/2025. Korm. r. 2. § (5) bekezdés a) pont).
4. Órabéres díjazásnál napi 4 órás részmunkaidőben is legalább 2145 forint az órabér (426/2025. Korm. r. 2. § (5) bekezdés b) pont).

Kapcsolódó iratminták #

• Munkaszerződés minta (KKV 0001) – a munkakör és az alapbér rögzítéséhez.
• Munkaszerződés módosítása minta (KKV 0002) – ha a munkakör vagy az alapbér változik.
• Béremelési értesítő minta (KKV 0024) – a garantált bérminimum változása miatti emelés közléséhez.
• Bérmegállapodás minta (KKV 0019) – a bérelemek, köztük a teljesítménybér részletes rögzítéséhez.
• Egyszerűsített foglalkoztatás – munkaszerződés és checklist minta (KKV 0533) – alkalmi és idénymunkához.

Jogszabályi háttér #

Jogszabályok: a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet, hatályos szövege a Jogtárban; a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban; az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.), hatályos szövege a Jogtárban; a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.), hatályos szövege a Jogtárban; a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (Szkt.), hatályos szövege a Jogtárban.

Gyakori kérdések #

Jár-e a garantált bérminimum érettségivel? #

Önmagában a munkavállaló érettségije nem ad jogosultságot. Az számít, hogy a munkakör megköveteli-e a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget (426/2025. Korm. r. 2. § (2) bekezdés). Az érettségi bizonyítvány érettségi végzettséget, a középiskola befejező évfolyamáról kiállított bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít (Nkt. 6. § (1b) bekezdés, Nkt. 9. § (6) bekezdés). Értelmezésünk szerint ezért az érettségit vagy középiskolai végzettséget igénylő munkakörben a garantált bérminimum jár.

Részmunkaidőben is jár a garantált bérminimum? #

Igen, arányosan: a havi, heti és napi összeget a munkaidővel arányosan csökkentve kell alkalmazni, az órabért nem (426/2025. Korm. r. 2. § (5) bekezdés).

Alkalmi munkánál is jár a garantált bérminimum? #

Egyszerűsített foglalkoztatásnál – alkalmi munkánál és idénymunkánál – alapbérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár, ha a munkakör legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igényel (Efo. tv. 4. § (1a) bekezdés).

Mi történik, ha a munkáltató kevesebbet fizet? #

A munkavállaló a különbözetet bíróság előtt követelheti (Mt. 285. § (1) bekezdés). A munkajogi igény 3 év alatt évül el (Mt. 286. § (1) bekezdés). Alacsonyabb alapbérben a felek sem állapodhatnak meg érvényesen (Mt. 165. § (1) bekezdés a) pont).

Kapcsolódó cikkek #

• A munkabér szabályai – a díjazás útmutatója munkáltatóknak
• Minimálbér és garantált bérminimum
• Munkaköri leírás – tartalom, szerep és módosítás
• Egyszerűsített foglalkoztatás: alkalmi munka és idénymunka
• Bérpótlékok áttekintése
• Műszakpótlék: mikor és mennyi jár?
• A rendkívüli munkaidő díjazása (túlórapótlék)
• Távolléti díj: mikor jár és hogyan számítjuk?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 27. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 27-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.