Gondozói szabadság: öt munkanap hozzátartozó gondozására

A gondozói szabadság évente legfeljebb öt munkanap, amelyre a munkavállaló mentesül a munkavégzés alól, hogy súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozóját vagy vele közös háztartásban élő személyt személyesen gondozzon. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) ezt nem szabadságként, hanem a munkavégzés alóli mentesülésként szabályozza (Mt. 55. § (1) bekezdés l) pont), másutt munkaidő-kedvezménynek nevezi (Mt. 64. § (3) bekezdés a) pont). A „gondozói szabadság” elnevezés a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló uniós irányelvből ered, amelynek való megfelelést az Mt. is szolgálja (Mt. 299. § e) pont), és a gyakorlatban is így ismert. A mentesülések áttekintése: munkavégzés alóli mentesülés. Az alábbiakban bemutatjuk, ki jogosult rá, hogyan kell kiadni, jár-e érte díjazás, és milyen védelmet ad.

Röviden #

• A munkavállaló évente legfeljebb 5 munkanapra mentesül a munkavégzés alól személyes gondozás céljából (Mt. 55. § (1) bekezdés l) pont).
• A gondozott lehet hozzátartozó vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személy, aki súlyos egészségi okból szorul gondozásra (Mt. 55. § (1) bekezdés l) pont).
• A mentesülést a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell biztosítani; a súlyos egészségi okot a kezelőorvos igazolja (Mt. 55. § (3) bekezdés).
• Az Mt. erre az időre díjazást nem ír elő (Mt. 146. § (1) bekezdés b) pont).
• Az idő munkában töltött időnek számít, és tartama alatt a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt (Mt. 115. § (2) bekezdés f) pont, Mt. 65. § (3) bekezdés h) pont).

Mi a gondozói szabadság? #

A munka törvénykönyve szerint a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól:

„l) a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából évente legfeljebb öt munkanapra”

Az idézett szabály helye: Mt. 55. § (1) bekezdés l) pont. Az Mt. a jogintézményt a munkavégzés alóli mentesülések között helyezi el, és másutt az 55. § (1) bekezdés l) pontja szerinti munkaidő-kedvezményként említi (Mt. 64. § (3) bekezdés a) pont). Ezért nem vonatkoznak rá a szabadság (Mt. 115–125. §) szabályai, csak ott, ahol az Mt. kifejezetten utal rájuk. A szabadságról: a szabadság szabályai.

Ki jogosult a gondozói szabadságra? #

A gondozott személy #

A gondozott lehet a munkavállaló hozzátartozója vagy a vele közös háztartásban élő személy (Mt. 55. § (1) bekezdés l) pont). Az Mt. alkalmazásában hozzátartozó (Mt. 294. § (1) bekezdés b) pont):

• a házastárs és az élettárs,
• az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek,
• az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér,
• az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.

Súlyos egészségi ok és orvosi igazolás #

A gondozásnak súlyos egészségi okból kell szükségesnek lennie. A súlyos egészségi ok fennállását és a gondozás indokoltságát a gondozásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja (Mt. 55. § (3) bekezdés). A munkáltató tehát a gondozott kezelőorvosának igazolását kérheti; a munkavállaló saját orvosáé ehhez nem elegendő.

Hogyan kell kiadni a gondozói szabadságot? #

Időpont és részletek #

A mentesülést a jogosult kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell biztosítani (Mt. 55. § (3) bekezdés). A munkáltató tehát nem dönthet a kiadás időpontjáról, és nem utasíthatja el a kérést, ha a feltételek fennállnak. Az Mt. ennél a mentesülésnél előzetes bejelentési határidőt nem ír elő, szemben az örökbefogadás előkészítésével, ahol a munkavállaló legalább 5 munkanappal korábban tájékoztat (Mt. 55. § (2) bekezdés). A felek kölcsönös tájékoztatási kötelezettsége azonban itt is érvényes (Mt. 6. § (4) bekezdés), ezért javasolt a kérést a lehető legkorábban, írásban jelezni.

Munkanapokra, a szabadság szabályai szerint #

A kiadásnál a szabadság kiadására vonatkozó 124. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni (Mt. 55. § (4) bekezdés). A mentesülést ezért a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni (Mt. 124. § (1) bekezdés). Egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot (Mt. 124. § (2) bekezdés). Ilyenkor a mentesülés a beosztással azonos óraszámban is kiadható (Mt. 124. § (3) bekezdés).

Évközi belépés #

Az 55. § „évente legfeljebb öt munkanapról” szól, és nem utal a szabadság arányosítására vonatkozó 121. §-ra. Az Mt. tehát évközben kezdődő munkaviszonynál arányosítást nem ír elő.

Jár-e díjazás a gondozói szabadság idejére? #

Az Mt. erre az időre díjazást nem ír elő. A távolléti díjra jogosító mentesülések között az 55. § (1) bekezdés c)–g), j) és m) pontja szerepel, az l) pont nem (Mt. 146. § (1) bekezdés b) pont). A munkáltató díjazást munkaszerződésben vagy belső szabályzatban önként biztosíthat, mert ez a munkavállaló javára történő eltérés (Mt. 43. § (1) bekezdés). Kollektív szerződés az 55. § (1) bekezdésétől szintén csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 57. § (2) bekezdés). Ha a kollektív szerződés díjazást ír elő, de annak mértékét nem határozza meg, távolléti díj jár (Mt. 146. § (1) bekezdés f) pont).

Milyen védelmet ad a gondozói szabadság? #

• Munkában töltött idő: a mentesülés tartama a szabadságra jogosultság szempontjából munkában töltött időnek minősül (Mt. 115. § (2) bekezdés f) pont). Részletesen: munkában töltött idő.
• Felmondási tilalom: a munkáltató a mentesülés tartama alatt felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt (Mt. 65. § (3) bekezdés h) pont). A védelem szempontjából a felmondás közlésének időpontja az irányadó (Mt. 65. § (4) bekezdés).
• Indokolás kérésre: ha a munkavállaló szerint a munkaviszonyát a gondozói szabadság igénybevétele miatt szüntették meg, a munkáltató indokolási kötelezettség hiányában is köteles megindokolni a megszüntetést, ha a munkavállaló ezt kéri (Mt. 64. § (3) bekezdés a) pont). A kérelem határideje a közléstől számított 15 nap, a munkáltató a kézhezvételtől számított 15 napon belül írásban válaszol (Mt. 64. § (4) bekezdés).

Kapcsolódó jogok gondozó munkavállalónak #

• Tartós ápolás: hozzátartozó tartós – előreláthatólag 30 napot meghaladó – személyes ápolására az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár; ezt a kezelőorvos igazolja (Mt. 131. §). Részletesen: fizetés nélküli szabadság.
• Rugalmas munkafeltételek: a gondozást végző munkavállaló – a munkaviszony első hat hónapját kivéve – kérheti a munkavégzési helye, a munkarendje módosítását, a távmunkát vagy a részmunkaidőt (Mt. 61. § (4) bekezdés). A kérelmet írásban indokolja, a munkáltató 15 napon belül írásban nyilatkozik, az elutasítást meg kell indokolnia (Mt. 61. § (5)–(6) bekezdés).
• Gondozást végző munkavállaló: aki a kezelőorvos által igazolt súlyos egészségi okból jelentős gondozásra vagy támogatásra szoruló hozzátartozójának vagy a vele közös háztartásban élő személynek személyes gondozást vagy támogatást nyújt (Mt. 294. § (1) bekezdés n) pont).
• Más helységben végzendő munka: hozzátartozó tartós, személyes gondozása esetén a munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára (Mt. 53. § (3) bekezdés c) pont).

Kivételek, eltérési lehetőség #

• Kollektív szerződés és munkaszerződés: az 55. § (1) bekezdésétől csak a munkavállaló javára lehet eltérni (Mt. 57. § (2) bekezdés, Mt. 43. § (1) bekezdés). Több nap vagy díjazás tehát kiköthető, kevesebb nem.
• Vezető: a vezető munkaszerződése sem térhet el az 55. § (1) bekezdés l) pontjától (Mt. 209. § (2) bekezdés a) pont).
• Egyszerűsített foglalkoztatás: az 55. § nem szerepel az ilyen munkaviszonyban nem alkalmazandó rendelkezések között, a 61. § és a 131. § viszont igen (Mt. 203. § (1) bekezdés e) és l) pont).

Számpélda: gondozói szabadság két részletben #

Egy irodai munkavállaló általános munkarendben, napi 8 órában dolgozik, havi alapbére 400 000 forint. Édesanyja műtét után súlyos egészségi okból gondozásra szorul, ezt a kezelőorvos igazolja. A munkavállaló márciusban 3 munkanapot, októberben 2 munkanapot kér.

1. A kért 5 munkanap nem haladja meg az évi legfeljebb 5 munkanapot, és két részletben veszi igénybe, így a munkáltató a kért időpontokban köteles biztosítani (Mt. 55. § (1) bekezdés l) pont, (3) bekezdés).
2. Díjazás nem jár, ha erről munkaszerződés, belső szabályzat vagy kollektív szerződés nem rendelkezik (Mt. 146. § (1) bekezdés b) pont).
3. Ha a márciusi hónapban 21 munkanap, azaz 168 óra a teljesítendő munkaidő, az egy órára eső alapbér 400 000 / 168 = kerekítve 2381 forint (Mt. 136. § (3) bekezdés). A kiesett 24 órára jutó alapbér, kerekítve 57 143 forint, nem jár.
4. Az 5 munkanap munkában töltött idő, így a szabadság mértékét nem csökkenti (Mt. 115. § (2) bekezdés f) pont).

Ha a munkavállaló harmadik részletben is kérne napot, arra a munkáltató nem köteles mentesítést adni, mert a törvény legfeljebb két részletet ír elő (Mt. 55. § (3) bekezdés).

Gyakori hibák #

• A munkáltató a gondozói szabadságot rendes szabadságként számolja el, és levonja az éves szabadságból (Mt. 55. § (1) bekezdés l) pont).
• A munkáltató maga jelöli ki az időpontot, vagy elutasítja a kérést üzleti okra hivatkozva, pedig a kért időpontban kell biztosítani (Mt. 55. § (3) bekezdés).
• Kezelőorvosi igazolás nélkül adják ki, majd utóbb vitatják a jogosultságot (Mt. 55. § (3) bekezdés).
• A gondozói szabadság alatt közölnek munkáltatói felmondást (Mt. 65. § (3) bekezdés h) pont).
• A gondozói szabadság napjait nem számítják munkában töltött időnek a szabadság megállapításánál (Mt. 115. § (2) bekezdés f) pont).

Kapcsolódó iratminták #

• Távolléti kérelem minta (KKV 0016) – a gondozói szabadság írásbeli kéréséhez, a kért időpontok és a kezelőorvosi igazolás csatolásával.
• Munkaidő-nyilvántartás minta (KKV 0013) – a mentesülés napjainak és részleteinek nyomon követéséhez.
• Munkaszerződés-módosítási kérelem és munkáltatói válasz (Mt. 61. §) (KKV 0538) – ha a gondozást végző munkavállaló rugalmas munkafeltételeket kér.
• Kérelem a felmondás indokolására és munkáltatói válasz (KKV 0562) – ha a munkavállaló szerint a gondozói szabadság miatt szűnt meg a munkaviszonya.
• Munkavállalói jóllét és családbarát működés – checklist (KKV 0429) – a gondozó munkavállalókat érintő munkáltatói gyakorlat áttekintéséhez.

Jogszabályi háttér #

Jogszabály: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.).

Gyakori kérdések #

Hány nap gondozói szabadság jár? #

Évente legfeljebb 5 munkanap (Mt. 55. § (1) bekezdés l) pont). Ezt a munkavállaló kérésére, legfeljebb két részletben kell kiadni (Mt. 55. § (3) bekezdés).

Fizetett-e a gondozói szabadság? #

Az Mt. szerint nem: a távolléti díjra jogosító mentesülések között nem szerepel (Mt. 146. § (1) bekezdés b) pont). Díjazást munkaszerződés vagy kollektív szerződés a munkavállaló javára előírhat (Mt. 43. § (1) bekezdés, Mt. 57. § (2) bekezdés).

Megtagadhatja-e a munkáltató a gondozói szabadságot? #

Nem, ha a feltételek fennállnak és a kezelőorvos igazolja a súlyos egészségi okot. A mentesülést a jogosult kérésének megfelelő időpontban kell biztosítani (Mt. 55. § (3) bekezdés).

Mi a különbség a gondozói szabadság és a hozzátartozó ápolására járó fizetés nélküli szabadság között? #

A gondozói szabadság évente legfeljebb 5 munkanap rövid távú gondozásra (Mt. 55. § (1) bekezdés l) pont). Tartós, előreláthatólag 30 napot meghaladó ápolásra legfeljebb két évig fizetés nélküli szabadság jár (Mt. 131. § (1) bekezdés).

Kapcsolódó cikkek #

• Távollét és munkavégzés alóli mentesülés – áttekintés
• Fizetés nélküli szabadság: mikor jár és mikor kérhető?
• Mely időszakok számítanak munkában töltött időnek a szabadságnál?
• A szabadság szabályai – teljes útmutató munkáltatóknak
• Szülői szabadság: feltételek és díjazás
• Betegszabadság: mennyi jár és hogyan díjazzák?
• Szülési szabadság: időtartam és munkáltatói teendők
• Igazolatlan távollét: mit tehet a munkáltató?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 30. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 30-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.