Gyermek után járó pótszabadság

A gyermek után járó pótszabadság a 16 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő munkavállalót illeti meg: egy gyermek után 2, két gyermek után 4, kettőnél több gyermek után összesen 7 munkanap, fogyatékos gyermekenként további 2 munkanappal. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerint a munkáltató ezt a pótszabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki (Mt. 118. § (1)–(2) bekezdés, Mt. 122. § (4a) bekezdés). Az alábbiakban bemutatjuk, ki jogosult, mennyi és meddig jár, hogyan kell kiadni, és mire figyeljen a munkáltató.

Röviden #

• A 16 évesnél fiatalabb gyermek után egy gyermeknél 2, két gyermeknél 4, kettőnél több gyermeknél összesen 7 munkanap pótszabadság jár (Mt. 118. § (1) bekezdés).
• A pótszabadság fogyatékos gyermekenként 2 munkanappal nő; fogyatékos az a gyermek, akire tekintettel magasabb összegű családi pótlékot állapítottak meg (Mt. 118. § (2) bekezdés, Mt. 294. § (1) bekezdés h) pont).
• A gyermeket először a születésének évében, utoljára abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti (Mt. 118. § (3) bekezdés).
• A gyermek után járó pótszabadság a munkavállaló kérése szerinti időpontban jár, ha igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt bejelenti (Mt. 122. § (4a) bekezdés).
• A jogosultsághoz a gyermeket a munkavállaló saját háztartásában kell nevelni vagy gondozni; az Mt. a pótszabadságot nem korlátozza az egyik szülőre (Mt. 118. § (1) bekezdés, Mt. 294. § (1) bekezdés c) pont).
• Év közben kezdődő vagy megszűnő munkaviszonynál arányosan jár, a megszűnéskor ki nem adott részt meg kell váltani (Mt. 121. §, Mt. 125. §).

Mi a gyermek után járó pótszabadság? #

A szabadság alap- és pótszabadságból áll (Mt. 115. § (1) bekezdés). A gyermek után járó pótszabadság az alapszabadságon és az életkor szerinti pótszabadságon felül jár. Az Mt. szövege:

„A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb a) egy gyermeke után kettő, b) két gyermeke után négy, c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár.”

A szabályt az Mt. 118. § (1) bekezdése tartalmazza. A pótszabadság a szabadság része, ezért a tartamára távolléti díj jár (Mt. 146. § (1) bekezdés a) pont). Az életkor alapján járó napokról az életkor szerinti pótszabadságról szóló cikkünkben, a szabadság egészéről a szabadság szabályairól szóló útmutatónkban olvashat.

Ki jogosult gyermek után járó pótszabadságra? #

A pótszabadság a munkavállalót a „gyermeke” után illeti meg. Az Mt. alkalmazásában gyermek a családok támogatásáról szóló törvény szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek. Ide tartozik az is, ha a különélő szülők a közös szülői felügyelet gyakorlásakor a gyermeket saját háztartásukban egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik (Mt. 294. § (1) bekezdés c) pont). Ebből a következők adódnak:

• Az Mt. nem rendelkezik úgy, hogy a pótszabadság csak az egyik szülőt illetné meg. Ha mindkét szülő munkavállaló, és a gyermeket saját háztartásukban nevelik, mindketten jogosultak, a saját munkáltatójuknál (Mt. 118. § (1) bekezdés).
• Különélő szülők esetén az a szülő jogosult, akinek a háztartásában a gyermeket nevelik. Közös szülői felügyelet mellett, azonos időtartamú váltott nevelésnél mindkét szülő (Mt. 294. § (1) bekezdés c) pont).
• A fogyatékos gyermek utáni többletnapok feltétele, hogy a gyermekre tekintettel magasabb összegű családi pótlékot állapítottak meg (Mt. 294. § (1) bekezdés h) pont).

A munkáltató a gyermekek adatait általában nem ismeri, ezért a munkavállaló tájékoztatására van szükség. A munkaviszony alanyai kötelesek egymást minden olyan tényről és annak változásáról tájékoztatni, amely a jogok gyakorlása szempontjából lényeges (Mt. 6. § (4) bekezdés). Javasolt ezt írásbeli nyilatkozattal rögzíteni, és csak a jogosultsághoz szükséges adatokat bekérni.

Ha a munkavállaló maga megváltozott munkaképességű, fogyatékossági támogatásra vagy vakok személyi járadékára jogosult, évi 5 munkanap pótszabadság is jár neki (Mt. 120. §). Erről a pótszabadságokról, a fogyatékos gyermeket nevelők további jogairól pedig az egyedülálló szülő és fogyatékos gyermeket nevelő munkavállaló jogairól szóló cikkünkben írunk.

Mennyi gyermek után járó pótszabadság jár? #

A gyermek után járó pótszabadság mértéke a 16 évesnél fiatalabb gyermekek számától és attól függ, hogy közülük fogyatékos-e valaki (Mt. 118. § (1)–(2) bekezdés):

Kettőnél több gyermek után a pótszabadság összesen 7 munkanap, tehát négy vagy több gyermeknél sem jár gyermekenként további nap (Mt. 118. § (1) bekezdés c) pont). A fogyatékosság miatti növekmény viszont gyermekenként jár: ha két gyermek közül mindkettő fogyatékos, a pótszabadság 4 + 2 + 2 = 8 munkanap (Mt. 118. § (2) bekezdés).

Meddig jár a gyermek után járó pótszabadság? #

A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti (Mt. 118. § (3) bekezdés). Mindkét évben a teljes éves mérték jár: a születés vagy a 16. születésnap dátuma szerint nem kell időarányosan számolni.

Számpélda: a gyermek után járó pótszabadság két egymást követő évben #

Egy munkavállalónak három gyermeke van, akik 2010-ben, 2015-ben és 2019-ben születtek. A legfiatalabbra tekintettel magasabb összegű családi pótlékot állapítottak meg. A munkaviszony egész évben fennáll.

1. 2026-ban a legidősebb gyermek betölti a 16. életévét, de ebben az évben még figyelembe kell venni, így három gyermek után 7 munkanap jár (Mt. 118. § (1) bekezdés c) pont, (3) bekezdés).
2. A fogyatékos gyermek után további 2 munkanap jár, így 2026-ban a gyermek után járó pótszabadság összesen 9 munkanap (Mt. 118. § (2) bekezdés).
3. 2027-ben a legidősebb gyermeket már nem kell figyelembe venni. Két gyermek után 4 munkanap, a fogyatékos gyermek után további 2 munkanap, összesen 6 munkanap jár.
4. Ha a másik szülő is munkavállaló, és a gyermekeket saját háztartásukban nevelik, őt a saját munkáltatójánál ugyanennyi pótszabadság illeti meg (Mt. 294. § (1) bekezdés c) pont).

A gyermek után járó pótszabadság kiadása #

A munkáltató a gyermek után járó pótszabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki. A munkavállalónak az igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie (Mt. 122. § (4a) bekezdés). A 15 nap naptári nap (Mt. 25. § (2) bekezdés); biztonságos, ha a bejelentés és a szabadság első napja között legalább 15 teljes nap telik el. A munkáltató ilyenkor nem jelölhet ki más időpontot, kivéve a lent ismertetett, kivételes okból történő halasztást (Mt. 123. § (5) bekezdés a) pont).

Az Mt. kifejezetten nem rendezi, mi a teendő, ha a munkavállaló nem jelöl meg időpontot. A törvényből következően a pótszabadságot ilyenkor is ki kell adni az esedékesség évében, és az időpontot a munkáltató határozza meg a munkavállaló előzetes meghallgatása után (Mt. 122. § (1) bekezdés, Mt. 123. § (1) bekezdés). A szabadság kiadásának általános szabályairól: szabadság kiadása.

Halasztás és megszakítás kivételes esetben #

Kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működést közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a munkáltató a szabadság kiadását legfeljebb 60 nappal elhalaszthatja, a már megkezdett szabadságot pedig megszakíthatja (Mt. 123. § (5) bekezdés a)–b) pont). Ez a gyermek után járó pótszabadságra is vonatkozik, mert a törvény csak az apasági és – a megszakításnál – a szülői szabadságot veszi ki alóla. Az intézkedést írásban indokolni kell, halasztásnál a javasolt új időpontot is közölni kell (Mt. 123. § (5a) bekezdés). A munkavállaló ezzel összefüggő kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni (Mt. 123. § (7) bekezdés).

Arányosítás és megváltás #

Ha a munkaviszony év közben kezdődik vagy szűnik meg, a gyermek után járó pótszabadság is arányosan jár, a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít (Mt. 121. §). Az Mt. az arányos rész számítási módját nem határozza meg; az alábbi példa a naptári napok arányával számol. Ha a munkavállaló három gyermekkel 2026. július 1-jén lép be, a 7 munkanapból 7 × 184 / 365 = 3,53, vagyis 4 munkanap jár. A gyermek év közbeni születése viszont nem ok az arányosításra (Mt. 118. § (3) bekezdés).

A munkaviszony megszűnésekor a ki nem adott arányos pótszabadságot meg kell váltani (Mt. 125. §), más esetben a szabadság pénzben nem váltható meg (Mt. 122. § (5) bekezdés). Részletesen: szabadság arányosítása, megváltható-e a szabadság pénzben.

Eltérési lehetőség és különös szabályok #

A munkaszerződés csak a munkavállaló javára térhet el az Mt. Második Részének szabályaitól (Mt. 43. § (1) bekezdés). Kollektív szerződés az Mt. 113–121. §-ától, így a gyermek után járó pótszabadság mértékétől is csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 135. § (2) bekezdés j) pont).

• Vezető állású munkavállaló: a vezető munkaszerződése az Mt. Második Részétől eltérhet. Az eltérési tilalmak között az apasági és a szülői szabadság szerepel, a gyermek után járó pótszabadság és annak kérés szerinti kiadása (Mt. 122. § (4a) bekezdés) nem (Mt. 209. § (1)–(2) bekezdés). A vezetőre a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki (Mt. 209. § (3) bekezdés). Részletesen: vezető állású munkavállaló.
• Egyszerűsített foglalkoztatás: a szabadság kiadására vonatkozó Mt. 122–124. § nem alkalmazható, így a kérés szerinti kiadás szabálya sem (Mt. 203. § (1) bekezdés k) pont).
• Munkaerő-kölcsönzés, köztulajdonban álló munkáltató: a köztulajdonban álló munkáltatóra (Mt. 204–205. §) és a munkaerő-kölcsönzésre (Mt. 214–222. §) vonatkozó különös szabályok a pótszabadság mértékét nem érintik. A kikölcsönzés alatt azonban a munkaidővel és pihenőidővel kapcsolatos munkáltatói jogokat a kölcsönvevő gyakorolja (Mt. 218. § (4) bekezdés c) pont). Ezért célszerű a kölcsönzési megállapodásban rögzíteni, ki teljesíti a kérés szerinti kiadást (lásd szabadság kiadása).

Gyakori hibák #

• Négy vagy több gyermek után gyermekenként 2 napot adnak, pedig kettőnél több gyermek után összesen 7 munkanap jár (Mt. 118. § (1) bekezdés c) pont).
• A gyermeket abban az évben már nem veszik figyelembe, amelyben a 16. életévét betölti (Mt. 118. § (3) bekezdés).
• Abból indulnak ki, hogy a pótszabadság csak az egyik szülőt illeti meg, holott az Mt. ilyen korlátozást nem tartalmaz (Mt. 118. § (1) bekezdés, Mt. 294. § (1) bekezdés c) pont).
• A pótszabadság időpontját a munkáltató egyoldalúan jelöli ki, pedig azt a munkavállaló kérése szerint kell kiadni (Mt. 122. § (4a) bekezdés).
• A fogyatékos gyermek utáni többletnapokat nem adják meg (Mt. 118. § (2) bekezdés).
• A gyermek születésének évében a pótszabadságot a születés napjától arányosítják (Mt. 118. § (3) bekezdés).

Kapcsolódó iratminták #

• Munkavállalói nyilatkozatok csomagja (KKV 0010) – belépéskor kitöltendő nyilatkozatok; a 4. pont a gyermek után járó pótszabadsághoz szükséges adatokat és a fogyatékosság igazolását rögzíti.
• Szabadságigénylő lap minta (KKV 0014) – a pótszabadság igénylése a kért időpont és a jogcím megjelölésével, a munkáltatói döntéssel.
• Szabadság-nyilvántartás minta (KKV 0015) – a tárgyévi szabadság jogcímenként, köztük a gyermek után járó és a fogyatékos gyermek utáni napok nyilvántartása.
• Szabadság-nyilvántartás – Excel-sablon (KKV 0552) – a 16 év alatti és a fogyatékos gyermekek számából kiszámolja a pótszabadságot és a teljes keretet.
• Szabadságolási szabályzat minta (KKV 0162) – a szabadság mértékei és az igénylés, kiadás, nyilvántartás belső rendje.

Jogszabályi háttér #

Jogszabály: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban.

Gyakori kérdések #

Mindkét szülőnek jár a gyermek után járó pótszabadság? #

Igen, ha mindkét szülő munkavállaló, és a gyermeket saját háztartásukban nevelik vagy gondozzák. Az Mt. a pótszabadságot a munkavállalónak biztosítja, és nem korlátozza az egyik szülőre (Mt. 118. § (1) bekezdés, Mt. 294. § (1) bekezdés c) pont). Mindkét szülő a saját munkáltatójától kapja.

Elvált szülők esetén kinek jár a gyermek után járó pótszabadság? #

Annak a szülőnek, akinek a saját háztartásában a gyermeket nevelik vagy gondozzák. Ha a különélő szülők közös szülői felügyelet mellett, egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik a gyermeket, mindkettőjüket megilleti (Mt. 294. § (1) bekezdés c) pont).

Meddig jár a gyermek után járó pótszabadság? #

Utoljára abban az évben, amelyben a gyermek a 16. életévét betölti; ebben az évben még a teljes mérték jár (Mt. 118. § (3) bekezdés). A következő évtől a gyermeket már nem kell figyelembe venni.

Arányosítani kell-e, ha a gyermek év közben születik? #

Nem. A gyermeket már a születésének évében figyelembe kell venni, így arra az évre a teljes pótszabadság jár (Mt. 118. § (3) bekezdés). Arányosítani csak akkor kell, ha a munkaviszony év közben kezdődik vagy szűnik meg (Mt. 121. § (1) bekezdés).

Átvihető-e a gyermek után járó pótszabadság a következő évre? #

Főszabály szerint nem: a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni (Mt. 123. § (1) bekezdés). A következő évre csak az Mt. 123. § (2)–(5) bekezdésében meghatározott esetekben kerülhet át, a következő év végéig tartó kiadást lehetővé tevő megállapodás pedig csak az életkor szerinti pótszabadságra köthető (Mt. 123. § (6) bekezdés). Részletesen: átvihető-e a szabadság a következő évre.

Kapcsolódó cikkek #

• A szabadság szabályai – teljes útmutató munkáltatóknak
• Életkor szerinti pótszabadság
• Apasági szabadság: mennyi jár és hogyan igényelhető?
• Szülői szabadság: feltételek és díjazás
• Szabadság kiadása: ki dönt és milyen határidővel?
• Szabadság kiszámítása: hogyan kell kiszámolni a szabadságot?
• Szabadság átvitele: átvihető-e a következő évre?
• Szabadság megváltása: mikor fizethető ki pénzben?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 22. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 22-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.