Határidő számítása a munkajogban: kezdőnap, lejárat, munkaszüneti nap

A határidő számítása a munkajogban a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 25. §-a szerint történik, ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása határidőt ír elő. A szabály egyszerű: a napokat naptári napban kell számolni, a határidő az eseményt követő napon kezdődik, és ha az utolsó nap az általános munkarend szerint heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap, a következő munkanapon jár le. Egy rosszul számolt határidő miatt azonban elveszhet az azonnali hatályú felmondás joga vagy egy igény. Alább lépésről lépésre, számpéldákkal mutatjuk be a számítást.

Röviden #

• Napon – ha munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérően nem rendelkezik – naptári napot kell érteni (Mt. 25. § (2) bekezdés).
• A határidő a megkezdésére okot adó intézkedést (eseményt) követő napon kezdődik (Mt. 25. § (3) bekezdés).
• A határidő az utolsó napjának végén jár le; ha ez az általános munkarend szerint heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap, a következő munkanap végén (Mt. 25. § (5) bekezdés).
• A határidő akkor megtartott, ha a lejárat napjának végéig a jognyilatkozatot közlik; egyes 15 napos határidőknél elég a postára adás (Mt. 25. § (6) bekezdés).
• Az elmulasztás csak akkor menthető ki, ha a határidőt megállapító szabály ezt kifejezetten megengedi (Mt. 25. § (7) bekezdés).

Mikor alkalmazandók a határidő számítása szabályai? #

Az Mt. 25. § (2)–(6) bekezdését akkor kell alkalmazni, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása valamely jognyilatkozat megtételére vagy egyéb magatartás tanúsítására határidőt ír elő (Mt. 25. § (1) bekezdés). Munkaviszonyra vonatkozó szabály a jogszabály, a kollektív szerződés, az üzemi megállapodás és az egyeztető bizottság kötelező határozata (Mt. 13. §). A szabály tehát a munkáltatóra és a munkavállalóra egyaránt vonatkozik: a felmondásra, a kérelmekre adott válaszra és a tájékoztatásra is.

Más jogterületen – például adó- vagy társadalombiztosítási ügyben – az adott jogszabály saját határidő-számítási szabálya az irányadó, nem az Mt.

A határidő számítása lépésről lépésre #

Naptári napok #

Napon – ha munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérően nem rendelkezik – naptári napot kell érteni (Mt. 25. § (2) bekezdés). A hétvége és az ünnepnap tehát beleszámít. Ahol a törvény munkanapot mond, ott csak a munkanapokat kell számolni, például a tértivevényes küldemény kézbesítési vélelménél (Mt. 24. § (2) bekezdés b) pont).

A kezdőnap #

A határidő számítása a határidő megkezdésére okot adó intézkedést (eseményt) követő napon kezdődik (Mt. 25. § (3) bekezdés). Az esemény napja tehát nem számít bele. Ha a munkáltató hétfőn szerez tudomást egy kötelezettségszegésről, a 15 napos határidő első napja a kedd.

Hetekben, hónapokban, években megállapított határidő #

„A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdő napnak megfelel. Hónapokban vagy években megállapított határidő lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdő napnak megfelel, ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja.”

(Mt. 25. § (4) bekezdés)

Az Mt. a „kezdő nap” fogalmát külön nem határozza meg. Az Mt. 25. § (3) bekezdése szerint a határidő számítása az eseményt követő napon kezdődik, ezért kézenfekvő olvasat, hogy kezdő nap az eseményt követő nap. A biztonság kedvéért azonban érdemes a korábbi lejárattal számolni, vagyis azzal a nappal, amely elnevezésénél vagy számánál fogva az esemény napjának felel meg (Mt. 25. § (3)–(4) bekezdés).

A lejárat: heti pihenőnap és munkaszüneti nap #

„A határidő az utolsó napjának végén jár le. A határidő az általános munkarend szerinti következő munkanap végén jár le, ha az utolsó nap az általános munkarend szerint heti pihenő- vagy munkaszüneti nap.”

(Mt. 25. § (5) bekezdés)

Az általános munkarendben a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (Mt. 97. § (2) bekezdés), ezért a szombat és a vasárnap ebből a szempontból pihenőnap. Ez akkor is így van, ha a munkáltató egyébként hétvégén is működik.

Munkaszüneti nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26. (Mt. 102. § (1) bekezdés). A munkaszüneti napok miatti munkanap-áthelyezést évente miniszteri rendelet szabályozza (Mt. 102. § (5) bekezdés), ezért év végén érdemes azt is ellenőrizni.

A határidő számítása és a megtartás: közlés vagy postára adás #

A határidőt – az Mt. eltérő rendelkezése hiányában – akkor kell megtartottnak tekinteni, ha a lejárat napjának végéig a jognyilatkozatot közlik, vagy az egyéb magatartás megtörténik (Mt. 25. § (6) bekezdés). Nem elég tehát a nyilatkozatot elküldeni: a címzettnek meg kell kapnia. A közlés szabályairól lásd: jognyilatkozat közlése.

Kivétel a 15 napos határidő három esetben: elég, ha a jognyilatkozatot legkésőbb a határidő utolsó napján postára adják (Mt. 25. § (6) bekezdés):

• a munkáltató nyilatkozata a munkavállaló munkaszerződés-módosítási kérelmére (Mt. 61. § (6) bekezdés);
• a megszüntető jognyilatkozat indokolásának kérése és a munkáltató indokolása (Mt. 64. § (4) bekezdés);
• az azonnali hatályú felmondás joga a tudomásszerzéstől számítva (Mt. 78. § (2) bekezdés).

A keresetlevél beadására megállapított határidőt is megtartottnak kell tekinteni, ha a keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták (Mt. 287. § (4) bekezdés).

Elmulasztás és „haladéktalanul” #

A határidő elmulasztása akkor menthető ki, ha a határidőt megállapító munkaviszonyra vonatkozó szabály ezt kifejezetten megengedi (Mt. 25. § (7) bekezdés). Ilyen a keresetindítási határidő: elmulasztása esetén igazolással lehet élni, de az igény hat hónap elteltével nem érvényesíthető (Mt. 287. § (4) bekezdés).

Ha a szabály „haladéktalanul” kötelez, a jognyilatkozatot késedelem nélkül kell megtenni, szükség esetén az egyébként nem a kötelezett által viselendő költségek megelőlegezésével (Mt. 25. § (8) bekezdés). Ilyen kötelezettség például az utasítástól való eltérésről szóló tájékoztatás (Mt. 54. § (4) bekezdés).

Határidőnek nem minősülő időtartamok #

A munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy a felek megállapodásában meghatározott, határidőnek nem minősülő időtartam számítására a 25. § (4)–(8) bekezdése nem alkalmazható; ilyenkor a naptár az irányadó (Mt. 26. § (1) bekezdés). A pihenőnapra eső utolsó nap tehát nem tolódik ki. Az ilyen időtartam alatt a jognyilatkozat érvényesen megtehető úgy is, ha legkésőbb az utolsó napon postára adják (Mt. 26. § (2) bekezdés).

A 25. § (1) bekezdéséből következik, hogy határidő az, amelyet jognyilatkozat megtételére vagy más magatartás tanúsítására írnak elő. Az Mt. nem sorolja fel tételesen, mely időtartamok nem határidők, ezért kétség esetén szakember véleményét érdemes kérni.

Fontos munkajogi határidők #

Az elévülésről részletesen: munkajogi elévülés; a keresetindításról: keresetindítási határidő.

Számpéldák a határidő számítása szabályaira #

Azonnali hatályú felmondás hétvégére eső lejárattal #

A munkáltató 2026. november 13-án, pénteken szerez tudomást a munkavállaló súlyos kötelezettségszegéséről. A 15 napos határidő első napja november 14. (Mt. 25. § (3) bekezdés). A 15. nap 2026. november 28., szombat. Mivel ez az általános munkarend szerint heti pihenőnap, a határidő a következő munkanap, 2026. november 30. (hétfő) végén jár le (Mt. 25. § (5) bekezdés). A munkáltató akkor is időben jár el, ha a felmondást legkésőbb ezen a napon postára adja (Mt. 25. § (6) bekezdés). Lásd: azonnali hatályú felmondás.

Munkaszüneti napra eső lejárat #

A hatéves gyermeket nevelő munkavállaló 2026. december 10-én, csütörtökön írásban, indokolással kéri a munkarendje módosítását (Mt. 61. § (4)–(5) bekezdés). A munkáltató 15 napon belül írásban nyilatkozik (Mt. 61. § (6) bekezdés). A határidő december 11-én kezdődik, a 15. nap december 25., péntek, munkaszüneti nap. A december 26. munkaszüneti nap és szombat, a december 27. vasárnap. A határidő ezért 2026. december 28. (hétfő) végén jár le (Mt. 25. § (5) bekezdés, Mt. 102. § (1) bekezdés).

Gyakori hibák a határidő számítása során #

• Az esemény napjának beszámítása. A határidő az eseményt követő napon kezdődik (Mt. 25. § (3) bekezdés).
• Munkanapokkal számolás, ahol a törvény napot mond. A nap naptári nap (Mt. 25. § (2) bekezdés).
• A postára adás elégségesnek tekintése minden határidőnél. Főszabály szerint a közlés számít; a postára adás csak a törvényben felsorolt esetekben elég (Mt. 25. § (6) bekezdés).
• A munkáltató saját munkarendjének alkalmazása. A lejárat kitolódásánál az általános munkarend számít (Mt. 25. § (5) bekezdés).
• Kimentésre számítás. Az elmulasztott határidő csak kifejezett felhatalmazás esetén menthető ki (Mt. 25. § (7) bekezdés).

Kapcsolódó iratminták #

• Azonnali hatályú megszüntetés minta (KKV 0028) – a 15 napos határidőn belül közlendő azonnali hatályú felmondáshoz.
• Kötelezettségszegési jegyzőkönyv minta (KKV 0042) – a tudomásszerzés időpontjának rögzítéséhez, amelytől a határidő indul.
• Hátrányos jogkövetkezmények – munkaszerződési kikötés és szabályzat (KKV 0569) – a hátrányos jogkövetkezményre is irányadó határidők betartásához.
• Compliance kötelezettségnaptár minta (KKV 0496) – a munkáltatói határidők nyilvántartásához és figyeléséhez.

Jogszabályi háttér #

Jogszabály: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.).

Gyakori kérdések #

Beleszámít-e a hétvége a határidő számítása során? #

Igen, mert napon naptári napot kell érteni (Mt. 25. § (2) bekezdés). Csak az utolsó nap számít külön: ha az az általános munkarend szerint heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanap végén jár le (Mt. 25. § (5) bekezdés).

Elég-e postára adni a jognyilatkozatot az utolsó napon? #

Főszabály szerint nem: a lejárat napjának végéig közölni kell (Mt. 25. § (6) bekezdés). A 61. § (6), a 64. § (4) és a 78. § (2) bekezdésében meghatározott 15 napos határidőnél, valamint a keresetlevélnél azonban elég a postára adás (Mt. 25. § (6) bekezdés, Mt. 287. § (4) bekezdés).

Kimenthető-e a határidő elmulasztása? #

Csak ha a határidőt megállapító munkaviszonyra vonatkozó szabály ezt kifejezetten megengedi (Mt. 25. § (7) bekezdés). Az azonnali hatályú felmondás határidejénél ilyen szabály nincs (Mt. 78. § (2) bekezdés).

Miben tér el az időtartam és a határidő számítása? #

A határidőnek nem minősülő időtartamnál a naptár az irányadó, és a pihenőnapra eső utolsó nap miatti kitolódás nem alkalmazható (Mt. 26. § (1) bekezdés). Az ilyen időtartam alatt a jognyilatkozat az utolsó napon postára is adható (Mt. 26. § (2) bekezdés). Áttekintés: a munka törvénykönyve.

Kapcsolódó cikkek #

• A munka törvénykönyve – a munkajog alapjai munkáltatóknak
• Jognyilatkozat közlése a munkajogban: írásbeliség és kézbesítés
• Munkajogi elévülés: meddig érvényesíthető egy igény?
• Azonnali hatályú felmondás: mikor jogszerű?
• Keresetindítási határidő: mennyi idő alatt lehet pert indítani a felmondás ellen?
• Mi a munkaviszony? A munkaviszony fogalma és ismérvei
• Munkaviszony vagy megbízás: hogyan minősül a jogviszony?
• Eltérés a munka törvénykönyvétől: mit enged a munkaszerződésben?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 29. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 29-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.