Igazolatlan távollét: mit tehet a munkáltató?

Az igazolatlan távollét idejére a munkavállalót munkabér nem illeti meg, a munkáltató pedig a kötelezettségszegés súlyától függően figyelmeztetheti, hátrányos jogkövetkezményt alkalmazhat, vagy megszüntetheti a munkaviszonyt. Súlyos esetben azonnali hatályú felmondás is szóba jöhet, ezt azonban a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül kell közölni (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 78. § (2) bekezdés). Mielőtt dönt, tisztázza, hogy a távollétnek nem volt-e törvényes oka.

Röviden #

• A munkavállaló köteles az előírt helyen és időben megjelenni és a munkáltató rendelkezésére állni; ez alól törvényes ok vagy a munkáltató hozzájárulása mentesít (Mt. 52. § (1) bekezdés a)–b) pont, Mt. 55. § (1) bekezdés, Mt. 146. § (6) bekezdés).
• Az igazolatlan távollét idejére munkabér nem jár, és a szabadság szempontjából nem munkában töltött idő (Mt. 146. § (1) bekezdés, Mt. 115. § (2) bekezdés).
• Hátrányos jogkövetkezmény csak vétkes kötelezettségszegés miatt, kollektív szerződés vagy munkaszerződés alapján alkalmazható, vagyoni hátrány esetén legfeljebb egyhavi alapbér összegéig (Mt. 56. § (1)–(2) bekezdés).
• Azonnali hatályú felmondás a tudomásszerzéstől számított 15 napon, de legfeljebb az ok bekövetkeztétől számított 1 éven belül közölhető (Mt. 78. § (2) bekezdés).
• A munkaviszony a távolmaradással nem szűnik meg magától, a munkáltatónak jognyilatkozattal kell megszüntetnie (Mt. 63. § (1) bekezdés, Mt. 64. § (1) bekezdés).

Mi az igazolatlan távollét? #

A munkavállaló köteles a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, és munkaideje alatt a munkáltató rendelkezésére állni (Mt. 52. § (1) bekezdés a)–b) pont). Ez alól törvényes ok vagy a munkáltató hozzájárulása (Mt. 146. § (6) bekezdés) mentesít: például a szabadság, a fizetés nélküli szabadság vagy az Mt. 55. § (1) bekezdésében felsorolt mentesülési esetek. Ilyen a keresőképtelenség, a hozzátartozó halálakor járó 2 munkanap, a bírósági vagy hatósági idézés és a különös méltánylást érdemlő ok miatt indokolt távollét (Mt. 55. § (1) bekezdés a), f), i) és k) pont).

Az Mt. az „igazolatlan távollét” kifejezést nem használja; így nevezik, ha a munkavállaló ilyen ok igazolása nélkül marad távol. A felek kötelesek egymást minden lényeges tényről és körülményről tájékoztatni (Mt. 6. § (4) bekezdés), ezért a munkavállalónak a távollétről és annak okáról értesítenie kell a munkáltatót. Az igazolás részleteiről a távollét igazolásáról szóló cikkünkben, a távolléti jogcímekről az áttekintő cikkünkben írunk.

Az igazolatlan távollét hatása a munkabérre és a biztosításra #

Az Mt. munkavégzés nélküli időre csak meghatározott esetekben ír elő díjazást (Mt. 146. § (1) bekezdés, Mt. 147. § (1) bekezdés). Az igazolatlan távollét nincs ezek között, ezért erre az időre munkabér nem jár. Havibérnél a ledolgozott időre járó részt óraarányosan kell kiszámítani (Mt. 136. § (3) bekezdés).

Ha az elszámolást utólag módosítani kell, erről legkésőbb a következő havi elszámoláskor tájékoztatni kell a munkavállalót. A többletkifizetést a munkáltató az előlegnyújtásból eredő követelés szabályai szerint vonhatja le (Mt. 155. § (4) bekezdés, Mt. 161. § (2) bekezdés b) pont).

Az igazolatlan távollét nem szerepel a munkában töltött időnek minősülő időszakok között, ezért a szabadságnál nem számít bele (Mt. 115. § (1)–(2) bekezdés). Ha a munkabér nélküli időszak egybefüggően 30 napot meghalad, a végkielégítésnél és a felmondási idő meghosszabbodásánál sem kell figyelembe venni (Mt. 77. § (2) bekezdés, Mt. 69. § (4) bekezdés). A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerint az igazolatlan távollét alatt szünetel a biztosítás (Tbj. 16. § b) pont).

Milyen intézkedést tehet a munkáltató igazolatlan távollét miatt? #

Írásbeli figyelmeztetés #

Az Mt. az írásbeli figyelmeztetést külön nem szabályozza, de bizonyítékként hasznos, és ismételt mulasztásnál megalapozhatja a súlyosabb intézkedést.

Hátrányos jogkövetkezmény #

A munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére kollektív szerződés – vagy ha a munkáltató, illetve a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt, a munkaszerződés – a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg (Mt. 56. § (1) bekezdés). Ha a munkavállalót a távollétért nem terheli vétkesség (például önhibáján kívül maradt távol), ennek nincs helye. Csak a munkaviszony feltételeit határozott időre módosító, a személyiségi jogot és az emberi méltóságot nem sértő hátrány lehet; vagyoni hátrány esetén legfeljebb az egyhavi alapbér összegéig (Mt. 56. § (2) bekezdés). A 15 napos és az 1 éves határidő itt is irányadó (Mt. 56. § (3) bekezdés). Az intézkedést írásba kell foglalni és indokolni kell (Mt. 56. § (5) bekezdés). Ugyanazért a kötelezettségszegésért nem alkalmazható, ha azt a munkáltató a megszüntetés indokaként is megjelöli (Mt. 56. § (4) bekezdés). Részletesen: hátrányos jogkövetkezmény.

Felmondás #

A munkáltató a felmondását köteles megindokolni, az indok a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása is lehet (Mt. 66. § (1)–(2) bekezdés). Az indok valóságát és okszerűségét a munkáltató bizonyítja (Mt. 64. § (2) bekezdés). A felmondási tilalmak ilyenkor is érvényesek (Mt. 65. § (3) bekezdés). Lásd: munkáltatói felmondás.

A nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonya az öregségi nyugdíjkorhatár előtti 5 évben magatartási okból csak a 78. § (1) bekezdésében meghatározott okból szüntethető meg felmondással (Mt. 66. § (4) bekezdés). Ugyanez vonatkozik a gyermek 3 éves koráig az anyára és a gyermekét egyedül nevelő apára, ha szülési vagy gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságot nem vesz igénybe (Mt. 66. § (6) bekezdés). Nyugdíjas munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyának felmondását nem kell indokolni (Mt. 66. § (9) bekezdés).

Határozott idejű munkaviszonyt a munkáltató felmondással csak felszámolás vagy csődeljárás alatt, a munkavállaló képessége miatt vagy elháríthatatlan külső ok esetén szüntethet meg (Mt. 66. § (8) bekezdés). Igazolatlan távollét miatt ezért csak azonnali hatályú felmondás jöhet szóba (Mt. 78. § (1) bekezdés). Indokolás nélküli azonnali hatályú felmondás is lehetséges, ekkor azonban 12 havi, rövidebb hátralévő időnél az arra járó távolléti díjat kell fizetni (Mt. 79. § (1) bekezdés b) pont, (2) bekezdés). Próbaidő alatt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaviszonyt (Mt. 79. § (1) bekezdés a) pont).

Azonnali hatályú felmondás #

Azonnali hatályú felmondásnak akkor van helye, ha a munkavállaló a lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tevő magatartást tanúsít (Mt. 78. § (1) bekezdés). Az Mt. nem határozza meg, hány nap igazolatlan távollét alapozza ezt meg: az eset összes körülményét kell mérlegelni. A határidőt az is megtartja, aki a nyilatkozatot az utolsó napon postára adja (Mt. 25. § (6) bekezdés). Ha a jogot testület gyakorolja, a tudomásszerzés a testület tájékoztatásának időpontja (Mt. 78. § (2) bekezdés). Felmondási idő ilyenkor nincs, és végkielégítés sem jár, mert a 77. § (1) bekezdése a megszüntetés módjai közül csak a munkáltató felmondását említi (Mt. 64. § (1) bekezdés b)–c) pont, Mt. 77. § (1) bekezdés).

Ha a bíróság a megszüntetést jogellenesnek ítéli, a munkáltató megtéríti a kárt, az elmaradt jövedelmet legfeljebb 12 havi távolléti díj összegéig (Mt. 82. § (1)–(2) bekezdés). A munkaviszony tartamától függő végkielégítés összegét (Mt. 77. § (3) bekezdés) is megfizeti, mert a munkaviszony nem felmondással szűnt meg (Mt. 82. § (3) bekezdés a) pont). A munkavállaló a kártérítés helyett a munkáltatói felmondási időre járó távolléti díjat is követelheti (Mt. 82. § (4) bekezdés), egyes esetekben a munkaviszony helyreállítását is kérheti (Mt. 83. § (1) bekezdés). Részletesen: azonnali hatályú felmondás.

Ha a munkavállaló nem jelentkezik #

Az Mt. nem tartalmaz olyan szabályt, amely szerint a munkaviszony a munkavállaló távolmaradásával megszűnne (Mt. 63. § (1) bekezdés). A munkáltatónak ezért közös megegyezéssel, felmondással vagy azonnali hatályú felmondással kell megszüntetnie (Mt. 64. § (1) bekezdés). Tértivevényes küldeménynél a nyilatkozatot az átvétel megtagadásakor, illetve ha a munkavállaló által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján kell kézbesítettnek tekinteni (Mt. 24. § (2) bekezdés a) pont). Egyéb esetben az eredménytelen kézbesítési kísérlet és az értesítés elhelyezésének napját követő 5. munkanapon (Mt. 24. § (2) bekezdés b) pont). A vélelemmel szemben a munkavállaló a bírósági eljárás megindításával egyidejűleg kézbesítési kifogást terjeszthet elő. Ennek határideje a vélelem beálltáról való tudomásszerzéstől számított 15 nap, de legkésőbb a vélelem beálltától számított 3 hónap (Mt. 24. § (3) bekezdés). Ezért javasolt a nyilatkozatot más módon, például elektronikus dokumentumként is közölni. Vita esetén a szabályszerű közlést a nyilatkozattevő bizonyítja (Mt. 24. § (4) bekezdés).

Kivételek és különös szabályok #

• Határozott idejű munkaviszony: felmondás helyett azonnali hatályú felmondás jöhet szóba (Mt. 66. § (8) bekezdés, Mt. 79. § (1) bekezdés b) pont).
• Próbaidő: a munkaviszony indokolás nélkül, azonnali hatállyal is megszüntethető (Mt. 79. § (1) bekezdés a) pont).
• Vezető állású munkavállaló: munkáltatói felmondásnál az Mt. 66. § (1)–(6) bekezdését nem kell alkalmazni (Mt. 210. § (1) bekezdés b) pont). Az azonnali hatályú felmondás joga vele szemben az ok bekövetkeztétől számított 3 éven belül gyakorolható (Mt. 210. § (2) bekezdés).
• Munkaerő-kölcsönzés: a munkaviszonyt kizárólag a kölcsönbeadó szüntetheti meg (Mt. 217. § (1) bekezdés). A kölcsönvevő a kötelezettségszegésről 5 munkanapon belül írásban tájékoztatja, és a 15 napos határidő ezzel kezdődik (Mt. 220. § (5) bekezdés).
• Egyszerűsített foglalkoztatás: hátrányos jogkövetkezmény nem alkalmazható, mert az Mt. 56. §-a nem alkalmazandó (Mt. 203. § (1) bekezdés c) pont).
• Kollektív szerződés az azonnali hatályú felmondás szabályaitól csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 85. § (2) bekezdés e) pont).

Mit tegyen a munkáltató igazolatlan távollét esetén? #

1. Az első napon próbálja elérni a munkavállalót, és kérdezze meg a távollét okát (Mt. 6. § (4) bekezdés).
2. Rögzítse a távollétet és a tudomásszerzés időpontját a munkaidő-nyilvántartásban (Mt. 134. §) és jegyzőkönyvben.
3. Javasolt határidővel, írásban felszólítani a munkavállalót a távollét igazolására vagy a munkába állásra.
4. Vizsgálja meg, fennállt-e mentesülési ok (Mt. 55. § (1) bekezdés); javasolt a munkavállalót meghallgatni.
5. Jelezze a távollétet a bérszámfejtőnek: munkabér nem jár, a biztosítás szünetel (Tbj. 16. § b) pont). A szünetelés kezdetét és befejezését 8 napon belül be kell jelenteni az állami adó- és vámhatóságnak (az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 1. melléklet 3.2. pont).
6. A döntést a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül közölje; azonnali hatályú felmondásnál az is elég, ha a határidő utolsó napján postára adja (Mt. 78. § (2) bekezdés, Mt. 25. § (6) bekezdés, Mt. 56. § (3) bekezdés).
7. A döntést írásban, indokolva közölje, és oktassa ki a munkavállalót az igényérvényesítés módjáról és határidejéről (Mt. 22. § (5) bekezdés). A keresetlevelet 30 napon belül lehet benyújtani (Mt. 287. § (1) bekezdés b)–c) pont); a hátrányos jogkövetkezménnyel szembeni keresetnek – a megszüntetéssel szembenitől eltérően – halasztó hatálya van (Mt. 287. § (1) bekezdés c) pont, (5) bekezdés).

Számpélda: két nap igazolatlan távollét #

A munkavállaló havi alapbére 480 000 forint. 2026. november 9-én és 10-én (hétfő, kedd) nem jelenik meg, és nem értesíti a munkáltatót. November 11-én visszatér, de okot nem igazol. Tegyük fel, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója ekkor győződik meg arról, hogy a távollétnek nem volt igazolható oka, és hogy a hónapban az általános munkarend szerint 168 óra a teljesítendő, napi 8 órás munkaidő mellett.

1. Az egy órára eső alapbér: 480 000 / 168 = 2 857,14 forint (Mt. 136. § (3) bekezdés).
2. A 2 nap 16 óra, így 152 órára jár munkabér: 480 000 × 152 / 168 = 434 285,71, kerekítve 434 286 forint; a le nem fizetett rész 45 714 forint.
3. Az azonnali hatályú felmondás határideje november 12-én kezdődik, a 15. nap 2026. november 26.: eddig kell közölni vagy postára adni (Mt. 78. § (2) bekezdés, Mt. 25. § (3) és (6) bekezdés).
4. Az Mt. nem határozza meg, hogy a határidőt a távolmaradásról vagy annak igazolatlanságáról való tudomásszerzés indítja-e. Óvatosabb az első tudomásszerzéstől, november 9-től számolni: ekkor a 15. nap november 24.

Kapcsolódó iratminták #

• Írásbeli felszólítás minta (KKV 0041) – a távollét okának igazolására vagy a munkába állásra szóló felszólításhoz.
• Kötelezettségszegési jegyzőkönyv minta (KKV 0042) – a távollét, a bizonyítékok és a tudomásszerzés időpontjának rögzítéséhez.
• Munkavállalói meghallgatási jegyzőkönyv minta (KKV 0043) – a döntés előtti meghallgatáshoz.
• Hátrányos jogkövetkezmények – munkaszerződési kikötés és szabályzat (KKV 0569) – a munkaszerződésbe illeszthető kikötéshez és az indokolt határozathoz.
• Azonnali hatályú megszüntetés minta (KKV 0028) – az azonnali hatályú felmondáshoz.
• Munkaidő-nyilvántartás minta (KKV 0013) – a távollétek jogcímének egységes rögzítéséhez.

Jogszabályi háttér #

Jogszabályok: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban; a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.), hatályos szövege a Jogtárban; az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.), hatályos szövege a Jogtárban.

Gyakori kérdések #

Jár-e szabadság az igazolatlan távollét idejére? #

Nem. A szabadság a munkában töltött idő alapján jár, és az igazolatlan távollét nem szerepel a munkában töltött időnek minősülő időszakok között (Mt. 115. § (1)–(2) bekezdés).

Hány nap igazolatlan távollét után lehet azonnali hatállyal felmondani? #

Az Mt. ilyen napszámot nem határoz meg. Azt kell vizsgálni, hogy a mulasztás lényeges kötelezettség szándékos vagy súlyosan gondatlan, jelentős mértékű megszegése-e, vagy lehetetlenné teszi-e a munkaviszony fenntartását (Mt. 78. § (1) bekezdés). A 15 napos határidőt ilyenkor is be kell tartani (Mt. 78. § (2) bekezdés).

Mi a teendő, ha a munkavállaló utólag igazolja a távollétét? #

Ha utólag mentesülési okot, például keresőképtelenséget igazol, a távollét nem igazolatlan (Mt. 55. § (1) bekezdés a) pont). Ilyenkor a bérelszámolást korrigálni, a már megtett intézkedést pedig felül kell vizsgálni.

Kapcsolódó cikkek #

• Távollét és munkavégzés alóli mentesülés – áttekintés
• Hátrányos jogkövetkezmény: fegyelmi eszközök a munkahelyen
• Azonnali hatályú felmondás: mikor jogszerű?
• Munkáltatói felmondás: feltételek és lépések
• Fegyelmi eljárás a munkahelyen lépésről lépésre
• Betegszabadság: mennyi jár és hogyan díjazzák?
• Szülési szabadság: időtartam és munkáltatói teendők
• Fizetés nélküli szabadság: mikor jár és mikor kérhető?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 27. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 27-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.