Írásbeli figyelmeztetés: mikor és hogyan?

Az írásbeli figyelmeztetés nem törvényi jogintézmény: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) nem szabályozza, ezért külön jogalap és határidő nélkül, a munka irányítása körében alkalmazható. Nem hátrányos jogkövetkezmény, mert a munkaviszony feltételeit nem módosítja (Mt. 56. § (2) bekezdés). Jelentősége a bizonyításban van: dokumentálja a kötelezettségszegést, és alátámaszthatja a későbbi munkáltatói felmondást, amelynek indokát a munkáltató bizonyítja (Mt. 64. § (2) bekezdés). Az alábbiakban bemutatjuk, mikor érdemes alkalmazni, mit tartalmazzon, és hogyan kell közölni.

Röviden #

• Az Mt. az írásbeli figyelmeztetést nem szabályozza; a munkáltató a kötelezettségszegésre szankció nélkül is felhívhatja a munkavállaló figyelmét.
• Nem hátrányos jogkövetkezmény, mert a munkaviszony feltételeit nem módosítja (Mt. 56. § (2) bekezdés).
• A munkáltatói felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltató bizonyítja; ehhez a korábbi figyelmeztetések fontos bizonyítékok lehetnek (Mt. 64. § (2) bekezdés, Mt. 66. § (2) bekezdés).
• Az írásbeli nyilatkozat átvételének megtagadása nem akadályozza a közlést (Mt. 24. § (1) bekezdés).
• Az Mt. nem írja elő, hogy felmondás előtt figyelmeztetni kell, és azt sem, hány figyelmeztetés után lehet felmondani.

Mi az írásbeli figyelmeztetés? #

A munkavállaló köteles munkáját az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni (Mt. 52. § (1) bekezdés c) pont). Ha ezt megszegi, a munkáltató írásban jelezheti, hogy a magatartást kifogásolja, és elvárja annak megszüntetését. Ez az írásbeli figyelmeztetés. A munka irányításával összefüggő munkáltatói jognyilatkozatra az Mt. 20–26. §-át – köztük a közlés szabályait – megfelelően alkalmazni kell (Mt. 15. § (5) bekezdés).

Az írásbeli figyelmeztetés nem azonos a hátrányos jogkövetkezménnyel. Hátrányos jogkövetkezmény csak a munkaviszony feltételeit határozott időre módosító hátrány lehet, és csak kollektív szerződés vagy munkaszerződés állapíthatja meg (Mt. 56. § (1)–(2) bekezdés). A figyelmeztetés ilyen módosítással nem jár. Részletesen: hátrányos jogkövetkezmény.

Mikor érdemes írásbeli figyelmeztetést adni? #

• Kisebb súlyú kötelezettségszegésnél: késés, utasítás pontatlan végrehajtása, munkaidő-nyilvántartás hiányossága – ha a munkáltató még nem kíván szankciót alkalmazni.
• Ismétlődő magatartásnál: a figyelmeztetésekből kirajzolódik a kötelezettségszegés folyamata, ami a felmondás indokolását alátámaszthatja (Mt. 64. § (2) bekezdés).
• A munkavállaló képességével kapcsolatos problémánál: a felmondás indoka a munkavállaló képességével összefüggő ok is lehet (Mt. 66. § (2) bekezdés). A figyelmeztetés dokumentálja, hogy a munkáltató jelezte az elvárásait.

Súlyos kötelezettségszegésnél a munkáltató az azonnali hatályú felmondást is mérlegelheti (Mt. 78. § (1) bekezdés). Ennek joga a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül gyakorolható (Mt. 78. § (2) bekezdés). A figyelmeztetés ezt a határidőt nem hosszabbítja meg. Részletesen: azonnali hatályú felmondás.

Mit tartalmazzon az írásbeli figyelmeztetés? #

Az Mt. tartalmi előírást nem ad. A bizonyítás szempontjából javasolt rögzíteni:

1. a kötelezettségszegés pontos leírását, időpontját és helyét;
2. a megszegett kötelezettséget (munkaszerződés, munkaköri leírás, szabályzat vagy utasítás);
3. a bizonyítékokat (jegyzőkönyv, nyilvántartás, tanúk);
4. az elvárt magatartást és – ha van – a teljesítés határidejét;
5. annak jelzését, hogy ismételt kötelezettségszegés esetén a munkáltató további lépéseket tehet;
6. a munkavállaló észrevételének helyét, a keltezést és az aláírásokat.

Ha a munkáltató szóban figyelmeztet, a munkavállaló kérésére a nyilatkozatot írásba kell foglalnia (Mt. 22. § (1) bekezdés).

Hogyan kell közölni az írásbeli figyelmeztetést? #

Az írásbeli nyilatkozat akkor közölt, ha a címzettnek átadják, vagy az elektronikus dokumentum számára hozzáférhetővé válik. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza (Mt. 24. § (1) bekezdés). Vita esetén a közlés szabályszerűségét a nyilatkozatot tevő fél bizonyítja (Mt. 24. § (4) bekezdés). Ezért javasolt az átadást tanúval vagy átvételi elismervénnyel dokumentálni. A közlés szabályairól: jognyilatkozat közlése.

Ha a kötelezettségszegés körülményeit ki kell vizsgálni, a munkáltató a munkavállalót a vizsgálathoz szükséges ideig, de legfeljebb 30 napra mentesítheti a munkavégzés alól (Mt. 55. § (5) bekezdés).

Kivételek: amikor az írásbeli figyelmeztetés más szabályok alá esik #

• Hátrányos jogkövetkezményként szabályozva: ha a kollektív szerződés vagy a munkaszerződés a figyelmeztetést jogkövetkezményként sorolja fel, célszerű az Mt. 56. §-ának eljárási szabályait betartani. Ezek: írásbeliség, indokolás, 15 napos határidő (Mt. 56. § (3) és (5) bekezdés).
• Munkaerő-kölcsönzés: a kölcsönvevő a munkavállaló kötelezettségszegéséről a kölcsönbeadót a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül írásban tájékoztatja (Mt. 220. § (5) bekezdés). A munkáltatói jogkör megosztását a felek megállapodása tartalmazza (Mt. 217. § (1) bekezdés).
• Egyenlő bánásmód: a fegyelmi felelősség érvényesítése során is tilos a hátrányos megkülönböztetés (az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 21. § i) pont). Jó gyakorlat a hasonló esetek egységes kezelése.

Mit tegyen a munkáltató? #

1. Rögzítse a kötelezettségszegést és a tudomásszerzés időpontját, lehetőleg jegyzőkönyvben.
2. Szükség esetén hallgassa meg a munkavállalót.
3. Döntse el, hogy figyelmeztetés, hátrányos jogkövetkezmény vagy felmondás az arányos válasz.
4. Az írásbeli figyelmeztetést adja át igazolható módon, és őrizze meg a munkavállaló észrevételével együtt.

Ezek a lépések nem jogszabályi előírások, hanem a bizonyítást segítő jó gyakorlat. A teljes folyamat: fegyelmi eljárás lépésről lépésre.

Gyakorlati példa #

Egy munkavállaló 2026. november 2-án, 4-én és 9-én késve érkezik. A munkáltató a késéseket a munkaidő-nyilvántartás alapján jegyzőkönyvben rögzíti. November 10-én írásbeli figyelmeztetést ad át, amely leírja a három késést és az elvárt munkakezdési időt. A munkavállaló az átvételt megtagadja; két tanú aláírásával rögzítik a közlést (Mt. 24. § (1) és (4) bekezdés). Ha a késések folytatódnak, a figyelmeztetés a későbbi felmondás indokolásának bizonyítéka lehet (Mt. 64. § (2) bekezdés).

Gyakori hibák #

• A figyelmeztetés általános („nem megfelelő munkavégzés”), nem derül ki belőle a konkrét kötelezettségszegés.
• A munkáltató az átadást nem tudja igazolni (Mt. 24. § (4) bekezdés).
• A figyelmeztetést pénzbeli levonással köti össze, jogalap nélkül (Mt. 56. § (1) bekezdés, Mt. 161. § (1) bekezdés).
• Súlyos kötelezettségszegésnél figyelmeztetéssel kivár, és elmulasztja az azonnali hatályú felmondás 15 napos határidejét (Mt. 78. § (2) bekezdés).

Kapcsolódó iratminták #

• Írásbeli felszólítás minta (KKV 0041) – a kötelezettségszegés írásbeli jelzéséhez és az elvárt magatartás rögzítéséhez.
• Kötelezettségszegési jegyzőkönyv minta (KKV 0042) – a tényállás, a bizonyítékok és a tudomásszerzés időpontjának rögzítéséhez.
• Munkavállalói meghallgatási jegyzőkönyv minta (KKV 0043) – ha a figyelmeztetés előtt meghallgatja a munkavállalót.
• Írásbeli értékelés a munkavállaló munkájáról (KKV 0561) – teljesítményproblémánál a munka rendszeres, írásbeli értékeléséhez.
• Hátrányos jogkövetkezmények – munkaszerződési kikötés és szabályzat (KKV 0569) – ha a figyelmeztetésnél súlyosabb szankcióra is szükség lehet.

Jogszabályi háttér #

Jogszabályok: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.); az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.).

Gyakori kérdések #

Mi történik, ha a munkavállaló nem írja alá az írásbeli figyelmeztetést? #

A közlés akkor is hatályos, ha a munkavállaló az átvételt megtagadja (Mt. 24. § (1) bekezdés). Az aláírás az átvételt igazolja, nem az egyetértést. Megtagadáskor javasolt a közlést tanúkkal rögzíteni, mert vita esetén a munkáltató bizonyítja a közlést (Mt. 24. § (4) bekezdés).

Hány írásbeli figyelmeztetés után lehet felmondani? #

Az Mt. ilyen számot nem határoz meg, és figyelmeztetést sem ír elő a felmondás feltételeként. A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása is lehet; az indok valóságát és okszerűségét a munkáltató bizonyítja (Mt. 64. § (2) bekezdés, Mt. 66. § (2) bekezdés). Részletesen: a felmondás indokolása.

Van-e határideje az írásbeli figyelmeztetésnek? #

Az Mt. nem ír elő határidőt, mert a figyelmeztetést nem szabályozza. A hátrányos jogkövetkezményre és az azonnali hatályú felmondásra viszont a tudomásszerzéstől számított 15 napos határidő vonatkozik (Mt. 56. § (3) bekezdés, Mt. 78. § (2) bekezdés).

Megtámadhatja-e a munkavállaló az írásbeli figyelmeztetést? #

A munkavállaló a munkaviszonyból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti (Mt. 285. § (1) bekezdés). Azt azonban az Mt. kifejezetten nem rendezi, hogy a vagyoni hátránnyal nem járó figyelmeztetés a 30 napos keresetindítási határidő alá eső jogkövetkezménynek minősül-e (Mt. 287. § (1) bekezdés c) pont). Javasolt a munkavállaló írásbeli észrevételét a figyelmeztetéshez csatolni.

Kapcsolódó cikkek #

• Munkajogi kártérítési felelősség – áttekintés
• Hátrányos jogkövetkezmény: fegyelmi eszközök a munkahelyen
• Fegyelmi eljárás a munkahelyen lépésről lépésre
• Munkahelyi büntetés: kiszabhat-e a munkáltató pénzbírságot?
• A felmondás indokolása: mi a valós és okszerű ok?
• Jognyilatkozat közlése a munkajogban: írásbeliség és kézbesítés
• A munkáltató kártérítési felelőssége
• A munkavállaló kártérítési felelőssége

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 31. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 31-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.