Jogellenes felmondás: a jogellenes munkaviszony-megszüntetés következményei

A jogellenes felmondás – a munka törvénykönyve szóhasználatával a munkaviszony jogellenes megszüntetése – a munkáltatónak jelentős kockázat. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) a következményeket a 82–84. §-ban rendezi. Eszerint a munkáltató kártérítéssel és végkielégítéssel, egyes esetekben a munkaviszony helyreállításával tartozik. A jogellenesen távozó munkavállaló a törvényben meghatározott összeget és kártérítést fizet (Mt. 82–84. §).

Röviden #

• A munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt; az elmaradt jövedelem címén legfeljebb 12 havi távolléti díj követelhető (Mt. 82. § (1)–(2) bekezdés).
• A munkavállaló a kártérítés helyett a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjat is követelheti (Mt. 82. § (4) bekezdés).
• A végkielégítés összege is jár, ha a munkaviszony jogellenesen nem felmondással – például azonnali hatályú felmondással – szűnt meg (Mt. 82. § (3) bekezdés).
• A munkaviszony helyreállítását a munkavállaló csak a törvényben felsorolt esetekben kérheti, például felmondási tilalom megsértésekor (Mt. 83. § (1) bekezdés).
• Ha a munkavállaló szünteti meg jogellenesen a munkaviszonyát, a munkavállalói felmondási időre járó, határozott idejű munkaviszonynál legfeljebb háromhavi távolléti díjat fizet (Mt. 84. § (1)–(2) bekezdés).
• A jogellenes felmondás miatt a keresetlevelet a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított 30 napon belül kell benyújtani (Mt. 287. § (1) bekezdés b) pont).

Mi a jogellenes felmondás? #

Az Mt. a „jogellenes felmondás” kifejezést nem használja, és a jogellenesség fogalmát sem határozza meg. A törvény a munkaviszony jogellenes megszüntetéséről rendelkezik, amely a munkáltató és a munkavállaló oldalán is előfordulhat (Mt. 82. §, Mt. 84. §). E cikkben – nem törvényi fogalomként – jogellenesnek azt a megszüntetést nevezzük, amely a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szabályokat megsérti. A megszüntetés módjairól a munkaviszony megszüntetéséről szóló útmutatónkban olvashat.

A 82–84. § szabályait akkor is megfelelően alkalmazni kell, ha a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat érvénytelen – kivéve, ha a munkáltató saját jognyilatkozatát támadta meg sikerrel (Mt. 29. § (5) bekezdés). Érvénytelen például az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat; az érvénytelenség jogkövetkezménye azonban nem alkalmazható, ha a nyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment (Mt. 22. § (4) bekezdés). Érvénytelen az a nyilatkozat is, amelyet nem a munkáltatói jogkör gyakorlója tett, és ő utóbb sem hagyta jóvá. Kivétel, ha a munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett az eljáró jogosultságára (Mt. 20. § (3) bekezdés).

Tipikus esetek #

• A munkáltatói felmondás nincs megindokolva, vagy az indokolásból nem tűnik ki világosan a megszüntetés oka (Mt. 64. § (2) bekezdés, Mt. 66. § (1) bekezdés). Az indok valóságát és okszerűségét a nyilatkozattevő bizonyítja (Mt. 64. § (2) bekezdés). Nem kell indokolni a nyugdíjas munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyának felmondását (Mt. 66. § (9) bekezdés).
• A felmondás indoka nem a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, képessége vagy a munkáltató működése, illetve kizárólag a munkáltató személyében bekövetkező változás (Mt. 66. § (2)–(3) bekezdés).
• A munkáltató felmondási tilalom – például várandósság, szülési, apasági vagy szülői szabadság – alatt mond fel (Mt. 65. § (3) bekezdés).
• A munkáltató a nyugdíjkorhatár előtti öt évben lévő munkavállaló felmondásánál nem tartja meg az Mt. 66. § (4)–(5) bekezdésének korlátait.
• A munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt az Mt. 66. § (8) bekezdésében felsorolt okokon kívül mondja fel.
• Az azonnali hatályú felmondásnak nincs törvényi oka, vagy a jogot a tudomásszerzéstől számított 15 napon, illetve az ok bekövetkeztétől számított egy éven – bűncselekménynél a büntethetőség elévülésén – túl gyakorolják (Mt. 78. § (1)–(2) bekezdés). A 15 napos határidő akkor is megtartott, ha a nyilatkozatot az utolsó napon postára adták (Mt. 25. § (6) bekezdés). Jogszerűen, indokolás nélkül szüntetheti meg azonnali hatállyal a munkaviszonyt a próbaidő alatt bármelyik fél, a határozott idejű munkaviszonyt pedig a munkáltató, utóbbi esetben távolléti díj fizetésével (Mt. 79. § (1)–(2) bekezdés).
• Csoportos létszámcsökkentésnél a munkáltató nem tájékoztatja írásban a munkavállalót legalább 30 nappal a felmondás közlése előtt. Az így közölt felmondást a törvény kifejezetten jogellenesnek minősíti (Mt. 75. § (1) és (3) bekezdés).
• A munkáltató a munkavállalói képviselő munkaviszonyát a szükséges egyetértés nélkül mondja fel (lásd a következő alcímet).

A vezető állású munkavállalóra az indokolás és az azonnali hatályú felmondás határideje tekintetében eltérő szabályok vonatkoznak (lásd lent).

Részletesen: a felmondás indokolása, felmondási tilalmak, azonnali hatályú felmondás.

Jogellenes felmondás munkavállalói képviselőnél #

Munkavállalói képviselő az üzemi tanács tagja, az üzemi megbízott, a megjelölt szakszervezeti tisztségviselő, a munkavédelmi képviselő és a gazdasági társaság felügyelőbizottságának munkavállalói képviselője (Mt. 294. § (1) bekezdés e) pont). Közülük a következőknél a munkáltatói felmondáshoz egyetértés szükséges:

• a szakszervezet által megjelölt tisztségviselőnél a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése (Mt. 273. § (1), (3)–(4) bekezdés);
• az üzemi tanács elnökénél az üzemi tanács egyetértése (Mt. 260. § (3) bekezdés);
• az üzemi megbízottnál a munkavállalók közösségének egyetértése (Mt. 269. § (2) bekezdés);
• a munkavédelmi képviselőnél a munkavédelmi bizottság, ennek hiányában a választási bizottság tagjainak egyetértése (a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény – Mvt. – 76. § (3) bekezdés).

A védelem a megbízatás megszűnése után hat hónapig is fennáll, ha a tisztséget legalább 12 hónapig betöltötte (Mt. 260. § (3) bekezdés, Mt. 273. § (2) bekezdés). Az egyetértésre jogosult a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozik. Ha ezt elmulasztja, egyetértését meg kell adottnak tekinteni (Mt. 260. § (4) bekezdés, Mt. 273. § (6) bekezdés). Az egyetértés nélküli felmondás jogellenes.

A jogellenes felmondás következményei a munkáltatóra nézve #

Kártérítés #

A munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt (Mt. 82. § (1) bekezdés). A munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét (Mt. 82. § (2) bekezdés). A felső határ az elmaradt jövedelemre vonatkozik; az ezen felüli, egyéb vagyoni kárra a 82. § (2) bekezdése nem állapít meg korlátot. A távolléti díj számításáról a távolléti díjról szóló cikkünkben írunk.

Végkielégítés #

A munkavállaló a kártérítésen túl a végkielégítés összegére is jogosult, ha munkaviszonya jogellenesen nem felmondással – például jogellenes azonnali hatályú felmondással – szűnt meg (Mt. 82. § (3) bekezdés a) pont). Akkor is jár, ha a munkavállaló a felmondás indoka miatt nem kapott végkielégítést. Ez a helyzet, ha az indok a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége volt (Mt. 82. § (3) bekezdés b) pont, Mt. 77. § (5) bekezdés b) pont). A végkielégítés mértékéről a végkielégítésről szóló cikkünkben olvashat.

A felmondási időre járó távolléti díj a kártérítés helyett #

A munkavállaló a kártérítés helyett a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget is követelheti (Mt. 82. § (4) bekezdés). Ez az összeg nem a kárhoz, hanem az irányadó felmondási időhöz igazodik. Ez a törvényi 30 nap és a munkáltatónál töltött idő szerinti meghosszabbodás (Mt. 69. § (1)–(2) bekezdés), illetve a munkaszerződésben vagy kollektív szerződésben kikötött hosszabb felmondási idő (Mt. 69. § (3) bekezdés, Mt. 85. § (3) bekezdés). Köztulajdonban álló munkáltatónál hosszabb felmondási idő nem köthető ki (Mt. 205. § (2) bekezdés a) pont). A (4) bekezdés kifejezetten csak az (1)–(2) bekezdés helyett alkalmazható, a végkielégítésre vonatkozó (3) bekezdést nem említi. Ebből következik, hogy a végkielégítés összege a (4) bekezdés szerinti összeg mellett is követelhető; az Mt. ezt külön nem mondja ki. A számításról: felmondási idő.

Mikor kérhető a munkaviszony helyreállítása? #

A munkavállaló kérelmére a bíróság a munkaviszonyt a következő esetekben helyreállítja (Mt. 83. § (1) bekezdés):

• A megszüntetés az egyenlő bánásmód követelményébe, a joggal való visszaélés tilalmába, a felmondási tilalmakba (Mt. 65. § (3) bekezdés) vagy a szakszervezeti tisztségviselő védelmébe (Mt. 273. § (1) bekezdés) ütközött.
• A munkavállaló a megszüntetéskor munkavállalói képviselő – például üzemi tanácstag, üzemi megbízott, megjelölt szakszervezeti tisztségviselő vagy munkavédelmi képviselő – volt (Mt. 83. § (1) bekezdés b) pont, Mt. 294. § (1) bekezdés e) pont).
• A munkavállaló a közös megegyezést vagy a saját megszüntető jognyilatkozatát sikerrel támadta meg.

Helyreállításkor a megszüntetés és a helyreállítás közötti időt munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni (Mt. 83. § (2) bekezdés). Meg kell téríteni az elmaradt munkabért, az egyéb járandóságot és az ezt meghaladó kárt; elmaradt munkabérként a távolléti díjat kell figyelembe venni (Mt. 83. § (3) bekezdés). Le kell vonni, amit a munkavállaló megkeresett vagy elvárhatóan megkereshetett volna, valamint a megszüntetéskor kifizetett végkielégítést (Mt. 83. § (4) bekezdés). A 83. § az elmaradt munkabérre nem állapít meg a 82. § (2) bekezdéséhez hasonló felső határt.

A munkáltató a felmondást a várandósságról vagy az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésről szóló tájékoztatástól számított 15 napon belül írásban visszavonhatja. Ilyenkor is a 83. § (2)–(4) bekezdését kell alkalmazni (Mt. 65. § (5)–(6) bekezdés). A visszavonásról: visszavonható-e a felmondás.

Ha a munkavállaló szünteti meg jogellenesen a munkaviszonyát #

Jogellenes lehet a munkavállaló megszüntetése is, például ha az azonnali hatályú felmondásának nincs meg a törvényi oka (Mt. 78. § (1) bekezdés). Azt az esetet, amikor a munkavállaló megállapodás nélkül, a felmondási idő letelte előtt végleg távozik, az Mt. külön nem nevesíti; ez a körülményektől függően a munkaviszony jogellenes megszüntetésének minősülhet. A jogkövetkezmények:

• A munkavállaló a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni (Mt. 84. § (1) bekezdés). Ez alapesetben 30 napra járó távolléti díj (Mt. 69. § (1) bekezdés), hosszabb kikötött felmondási időnél annak megfelelő összeg (Mt. 69. § (3) bekezdés).
• Határozott idejű munkaviszonynál a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget fizet (Mt. 84. § (2) bekezdés).
• A munkáltató az ezt meghaladó kárát is követelheti, de a két tétel együtt legfeljebb a munkavállaló 12 havi távolléti díját érheti el (Mt. 84. § (3) bekezdés).

Ugyanezeket a szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállaló munkakörét nem az előírt rendben adja át (Mt. 84. § (4) bekezdés, Mt. 80. § (1) bekezdés). A vezető állású munkavállaló jogellenes megszüntetés esetén – a 84. § (1)–(2) bekezdésétől eltérően – 12 havi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni (Mt. 209. § (6) bekezdés). Részletesen: ha a munkavállaló nem dolgozza le a felmondási időt.

A munkáltató a követelését a munkabérből a munkavállaló hozzájárulásával vagy végrehajtható határozat alapján, a levonásmentes munkabérrészig vonhatja le (Mt. 161. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont). A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) háromszorosát meg nem haladó igényét írásbeli fizetési felszólítással is érvényesítheti, egyébként bírósághoz fordulhat (Mt. 285. § (1)–(2) bekezdés). Részletesen: a munkáltatói követelés érvényesítése.

Meddig lehet perelni jogellenes felmondás miatt? #

A munkaviszony megszüntetésének jogellenességével kapcsolatos igény érvényesítése iránt a keresetlevelet a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított 30 napon belül kell előterjeszteni (Mt. 287. § (1) bekezdés b) pont). A határidő megtartott, ha a keresetlevelet legkésőbb az utolsó napon postára adták. Elmulasztása esetén igazolással lehet élni, de hat hónap elteltével az igény nem érvényesíthető (Mt. 287. § (4) bekezdés). A keresetlevél benyújtásának nincs halasztó hatálya (Mt. 287. § (5) bekezdés).

A munkáltató az egyoldalú jognyilatkozatában – az Mt.-ben meghatározott esetben – köteles a munkavállalót kioktatni az igényérvényesítés módjáról és az elévülési időnél rövidebb határidejéről. A határidőről való kioktatás elmulasztása esetén hat hónap elteltével az igény nem érvényesíthető (Mt. 22. § (5) bekezdés). A munkavállaló 40. § szerinti felmondásával (a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt) és 78. § szerinti azonnali hatályú felmondásával kapcsolatos igény az elévülési időn, azaz 3 éven belül érvényesíthető (Mt. 287. § (2) bekezdés, Mt. 286. § (1) bekezdés). Megtámadásnál a 30 napos határidő a megtámadás eredménytelenségének megállapításától számít (Mt. 287. § (3) bekezdés). Részletesen: keresetindítási határidő.

Eltérés és különös szabályok #

A munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – csak a munkavállaló javára térhet el az Mt. Második Részétől (Mt. 43. § (1) bekezdés). A 82. § (1) bekezdésétől sem a felek, sem kollektív szerződés nem térhet el, a 83. §-tól kollektív szerződés csak a munkavállaló javára (Mt. 85. § (1) bekezdés c) pont, (2) bekezdés g) pont). A 82. § (2)–(4) bekezdését és a 84. §-t a 85. § nem korlátozza, ezért ezektől kollektív szerződés mindkét irányban eltérhet (Mt. 277. § (2) bekezdés).

• Vezető állású munkavállaló: munkáltatói felmondásnál rá a 66. § (1)–(6) bekezdését nem kell alkalmazni: a felmondást nem kell indokolni, és a nyugdíjkorhatár előtti védelem sem illeti meg (Mt. 210. § (1) bekezdés b) pont). Vele szemben az azonnali hatályú felmondás joga az ok bekövetkeztétől számított három éven, bűncselekménynél a büntethetőség elévülésén belül gyakorolható (Mt. 210. § (2) bekezdés). Munkaszerződése az Mt. Második Részétől – a 209. § (2)–(3) bekezdésében írt kivétellel – eltérhet (Mt. 209. § (1) bekezdés). Vezetőnek minősülhet az is, akinek munkaszerződése ezt előírja (Mt. 208. § (2) bekezdés).
• Munkaerő-kölcsönzés: a munkaviszony megszüntetésének jogát kizárólag a kölcsönbeadó gyakorolhatja, a munkavállaló a megszüntető nyilatkozatot vele közli (Mt. 217. § (1) bekezdés, Mt. 220. § (6) bekezdés). A felmondási idő 15 nap, a 69. § (1)–(2) bekezdése nem alkalmazható, és ettől kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 220. § (2) bekezdés, Mt. 222. § (2) bekezdés b) pont, (3) bekezdés a) pont); a 82. § (4) és a 84. § (1) bekezdése szerinti összeg is ehhez igazodik. Az azonnali hatályú felmondás 15 napos határideje a kölcsönvevő írásbeli tájékoztatásának közlésével kezdődik (Mt. 220. § (5) bekezdés).
• Csoportos létszámcsökkentés: a munkavállaló írásbeli tájékoztatására vonatkozó szabály megszegésével közölt felmondás jogellenes (Mt. 75. § (3) bekezdés); munkaerő-kölcsönzésnél a 71–76. §-t nem kell alkalmazni (Mt. 222. § (4) bekezdés). Részletesen: csoportos létszámleépítés.

Számpélda: mennyibe kerülhet a jogellenes felmondás? #

Egy munkavállaló 6 éve dolgozik a munkáltatónál, havi távolléti díja 500 000 forint. A munkáltató azonnali hatályú felmondással szünteti meg a munkaviszonyát, a bíróság a megszüntetést jogellenesnek mondja ki, helyreállítást a munkavállaló nem kér. Kollektív szerződés és eltérő megállapodás nincs; a munkavállaló nem nyugdíjas, nem áll az öregségi nyugdíjkorhatár előtti öt éven belül, és 30 napot meghaladó, munkabér nélküli időszaka nem volt.

1. Elmaradt jövedelem címén legfeljebb 12 × 500 000 = 6 000 000 forint kártérítés követelhető, a ténylegesen elmaradt jövedelem mértékéig (Mt. 82. § (2) bekezdés).
2. Ehelyett a munkáltatói felmondási időre, 6 év után 30 + 15 = 45 napra járó távolléti díjat is választhatja (Mt. 82. § (4) bekezdés, Mt. 69. § (1)–(2) bekezdés).
3. A munkaviszony jogellenesen nem felmondással szűnt meg, ezért a végkielégítés összege is jár. Legalább 5 év munkaviszony után ez kéthavi távolléti díj, azaz 1 000 000 forint (Mt. 82. § (3) bekezdés a) pont, Mt. 77. § (3) bekezdés b) pont). A nyugdíjkorhatár előtti öt éven belül a végkielégítés egyhavi távolléti díjjal emelkedne (Mt. 77. § (4) bekezdés a) pont).

Fordított helyzetben: egy határozott idejű munkaviszonyban álló, 400 000 forint havi távolléti díjú munkavállaló 5 hónappal a határozott idő lejárta előtt jogellenesen távozik. A hátralévő 5 hónap helyett a háromhavi felső határ érvényesül: 3 × 400 000 = 1 200 000 forint (Mt. 84. § (2) bekezdés). Ha a munkáltató ezt meghaladó kárt is bizonyít, a két tétel együtt legfeljebb 12 × 400 000 = 4 800 000 forint lehet (Mt. 84. § (3) bekezdés).

Gyakori hibák #

A jogellenes felmondás leggyakoribb munkáltatói okai:

• A munkáltatói felmondás indokolása általános, nem derül ki belőle a konkrét ok. Vita esetén a munkáltató nem tudja bizonyítani az indok valóságát (Mt. 64. § (2) bekezdés).
• A munkáltató szóban mondja fel a munkaviszonyt. Az írásbeliség az Mt.-ben külön nem szerepel, de a munkaszerződés kötelező írásbeliségéből következik (Mt. 44. §, Mt. 22. § (3) bekezdés). Az alaki hiba érvénytelenséghez vezet; az érvénytelenség jogkövetkezménye azonban nem alkalmazható, ha a nyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment (Mt. 22. § (4) bekezdés, Mt. 29. § (5) bekezdés).
• Az azonnali hatályú felmondás jogát a 15 napos határidő után gyakorolják (Mt. 78. § (2) bekezdés); vezetővel szemben az ok bekövetkeztétől számított határidő 3 év (Mt. 210. § (2) bekezdés), a 15 napot ekkor is javasolt megtartani.
• A felmondás elmulasztja a keresetindítási határidőről való kioktatást, így a munkavállaló 30 nap helyett hat hónapig támadhatja (Mt. 22. § (5) bekezdés).
• A munkáltató a jogellenesen távozó munkavállaló tartozását hozzájárulás vagy végrehajtható határozat nélkül levonja a munkabérből (Mt. 161. § (1)–(2) bekezdés).

Kapcsolódó iratminták #

• Felmondás minta (KKV 0026) – munkáltatói és munkavállalói felmondáshoz, indokolással és jogorvoslati tájékoztatással.
• Azonnali hatályú megszüntetés minta (KKV 0028) – az Mt. 78–79. § szerinti azonnali hatályú felmondáshoz.
• Felmentési és felmondási dokumentáció (KKV 0029) – a felmondási tilalmak ellenőrzéséhez és a végkielégítés számításához.
• Kérelem a felmondás indokolására és munkáltatói válasz (KKV 0562) – ha a munkavállaló az indokolás nélküli megszüntetés indokát kéri.
• Közös megegyezés minta (KKV 0027) – vitás helyzetben a felmondás alternatívája.
• Fizetési felszólítás munkavállaló részére – munkáltatói kártérítési igény (KKV 0710) – a munkáltató kárigényének per nélküli érvényesítéséhez.

Jogszabályi háttér #

Jogszabályok: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban; a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), hatályos szövege a Jogtárban; a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.), hatályos szövege a Jogtárban.

Gyakori kérdések #

Mennyi kártérítés jár jogellenes felmondás esetén? #

A munkáltató az okozott kárt köteles megtéríteni, az elmaradt jövedelem címén legfeljebb 12 havi távolléti díjig; a munkavállaló ehelyett a munkáltatói felmondási időre járó távolléti díjat is követelheti (Mt. 82. § (1)–(2), (4) bekezdés). Jogellenes azonnali hatályú felmondásnál ezen felül a végkielégítés összege is megilleti (Mt. 82. § (3) bekezdés a) pont).

Vissza kell-e venni a munkavállalót jogellenes felmondás után? #

Csak ha a munkavállaló kéri, és a törvényi feltételek fennállnak, például ha a megszüntetés felmondási tilalomba vagy az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött, vagy a munkavállaló munkavállalói képviselő volt (Mt. 83. § (1) bekezdés). A kiesett idő munkaviszonyban töltött időnek számít, és az elmaradt munkabért meg kell téríteni (Mt. 83. § (2)–(3) bekezdés).

Jár-e sérelemdíj jogellenes felmondás miatt? #

A 82–84. § alapján nem. Sérelemdíj akkor követelhető, ha a megszüntetés személyiségi jogot is sért, például hátrányos megkülönböztetés miatt; erre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) szabályait kell alkalmazni, az Mt. kártérítési szabályaival (Mt. 9. § (1) bekezdés, Ptk. 2:43. § c) pont, Ptk. 2:52. § (1) bekezdés).

Kapcsolódó cikkek #

• Munkaviszony megszüntetése – teljes útmutató munkáltatóknak
• Azonnali hatályú felmondás: mikor jogszerű?
• Keresetindítási határidő: mennyi idő alatt lehet pert indítani a felmondás ellen?
• Végkielégítés: ki jogosult és mennyi jár?
• Felmondási idő: mennyi és hogyan kell számolni?
• Közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetés
• Jár-e végkielégítés közös megegyezésnél?
• Munkáltatói felmondás: feltételek és lépések

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 27. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 27-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.