Jognyilatkozat közlése a munkajogban: írásbeliség és kézbesítés

A jognyilatkozat közlése dönti el, hogy egy felmondás, munkáltatói intézkedés vagy munkavállalói kérelem mikor válik hatályossá. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerint az egyoldalú jognyilatkozat a címzettel való közléssel lesz hatályos (Mt. 15. § (4) bekezdés). A közlés napjától indul sok határidő is, ezért a munkáltatónak a közlést úgy kell megszerveznie, hogy később bizonyítani tudja. Az alábbiakban az írásbeliség és a közlés szabályait mutatjuk be.

Röviden #

• A jognyilatkozatot – ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik – alaki kötöttség nélkül lehet megtenni; a munkavállaló kérésére a munkáltatónak írásba kell foglalnia (Mt. 22. § (1) bekezdés).
• Írásbeli a megfelelő elektronikus dokumentumban közölt jognyilatkozat is (Mt. 22. § (2) bekezdés a) pont).
• Az írásbeli jognyilatkozat az átadással, illetve az elektronikus dokumentum hozzáférhetővé válásával közölt; az átvétel megtagadása nem akadályozza a közlést (Mt. 24. § (1) bekezdés).
• A tértivevényes postai küldemény meghatározott esetekben akkor is kézbesítettnek minősül, ha a címzett nem veszi át (Mt. 24. § (2) bekezdés).
• Vita esetén a nyilatkozattevő bizonyítja a szabályszerű közlést (Mt. 24. § (4) bekezdés).

Mi a jognyilatkozat, és mikor hatályos a jognyilatkozat közlése? #

A jognyilatkozat joghatás kiváltására irányuló nyilatkozat. Az Mt. két fajtáját különbözteti meg. A megállapodás a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatával jön létre (Mt. 14. §), ilyen a munkaszerződés vagy a közös megegyezés. Egyoldalú jognyilatkozatból – például felmondásból – csak munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott esetben származhatnak jogok vagy kötelezettségek (Mt. 15. § (1) bekezdés).

Az egyoldalú jognyilatkozat a címzettel való közléssel válik hatályossá, és – eltérő rendelkezés hiányában – ezután csak a címzett hozzájárulásával módosítható vagy vonható vissza (Mt. 15. § (4) bekezdés). A közlési szabályokat megfelelően alkalmazni kell a munka irányításával összefüggő munkáltatói jognyilatkozatokra, például az utasításokra is (Mt. 15. § (5) bekezdés).

Írásbeliség: mikor kötelező az írásba foglalás? #

Főszabály szerint nincs alaki kötöttség, de munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása írásbeliséget írhat elő (Mt. 22. § (1) bekezdés). Írásba kell foglalni például a munkaszerződést (Mt. 44. §), a hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést (Mt. 56. § (5) bekezdés) és a munkavállaló meghatalmazását (Mt. 21. § (1) bekezdés). Az írásba foglalt megállapodást csak írásban lehet módosítani vagy megszüntetni (Mt. 22. § (3) bekezdés). A megállapodás írásba foglalásáról a munkáltató gondoskodik, és egy példányát átadja a munkavállalónak (Mt. 23. § (1) bekezdés).

Mi számít írásbelinek? #

Írásbeli az a jognyilatkozat, amelyet olyan elektronikus dokumentumban közölnek, amely alkalmas a tartalom változatlan visszaidézésére, valamint a nyilatkozattevő és a megtétel időpontjának azonosítására (Mt. 22. § (2) bekezdés a) pont). Egyes tájékoztatások – például a személyiségi jog korlátozásáról, az adatkezelésről vagy a munkavállaló ellenőrzéséről szóló tájékoztatás – akkor is írásbelinek minősülnek, ha azokat a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik (Mt. 22. § (2) bekezdés b) pont).

Az alaki hiba következménye #

Az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat – ha az Mt. eltérően nem rendelkezik – érvénytelen. Az érvénytelenség jogkövetkezménye azonban nem alkalmazható, ha a jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment (Mt. 22. § (4) bekezdés). A munkaszerződésnél külön szabály van: az írásba foglalás elmulasztása miatt csak a munkavállaló hivatkozhat érvénytelenségre, a munkába lépést követő 30 napon belül (Mt. 44. §).

Indokolás és kioktatás #

A munkáltató az egyoldalú jognyilatkozatát az Mt.-ben meghatározott esetben köteles írásban indokolni. Ki kell oktatnia a munkavállalót az igény érvényesítésének módjáról, és ha az elévülési időnél rövidebb, annak határidejéről is (Mt. 22. § (5) bekezdés). Ha a határidőről való kioktatás elmarad, az igény hat hónap elteltével nem érvényesíthető. Ilyen eset a munkáltatói felmondás, amelyet a munkáltató köteles megindokolni (Mt. 66. § (1) bekezdés). A munkáltatói felmondást ezért írásban kell közölni (Mt. 22. § (5) bekezdés, Mt. 66. § (1) bekezdés). Indokolni nem kell a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyának és a vezető munkaviszonyának munkáltatói felmondását (Mt. 66. § (9) bekezdés, Mt. 210. § (1) bekezdés b) pont); a bizonyíthatóság érdekében azonban ilyenkor is érdemes írásban közölni. A munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyának felmondását nem köteles indokolni (Mt. 67. § (1) bekezdés), alakiságot pedig az Mt. erre nem ír elő (Mt. 22. § (1) bekezdés). A bizonyíthatóság érdekében ezt is érdemes írásban kérni. Lásd: a felmondás indokolása.

Írni nem tudó vagy nem képes személy írásbeli jognyilatkozata csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban érvényes, például ha két tanú aláírásával igazolják (Mt. 22. § (6) bekezdés). Ha a nyilatkozó nem tud olvasni vagy nem érti az okirat nyelvét, az okiratból ki kell tűnnie, hogy tartalmát felolvasták és megmagyarázták neki (Mt. 22. § (7) bekezdés).

A jognyilatkozat közlése személyes átadással és elektronikusan #

Az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, vagy az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik (Mt. 24. § (1) bekezdés). Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek lehetősége nyílik arra, hogy tartalmát megismerje. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza.

A közzététellel írásbelinek minősülő tájékoztatás a helyben szokásos és általában ismert módon történő közzététellel közölt (Mt. 24. § (1) bekezdés). Ugyanez igaz a munkáltatói szabályzatra (Mt. 17. § (2) bekezdés).

Javasolt gyakorlat (nem jogszabályi előírás): személyes átadáskor a munkavállaló az egyik példányon dátummal írja alá az átvételt. Ha megtagadja, a munkáltató két tanú jelenlétében jegyzőkönyvben rögzítse a megtagadást. Így a közlés később bizonyítható (Mt. 24. § (4) bekezdés).

A jognyilatkozat közlése postán: a kézbesítési fikció #

A postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményt a törvény bizonyos esetekben átvétel nélkül is kézbesítettnek tekinti (Mt. 24. § (2) bekezdés):

• ha a címzett vagy az átvételre jogosult az átvételt megtagadta, vagy a bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult: a kézbesítés megkísérlésének napján;
• egyéb esetekben – például ha a címzett nem veszi át a küldeményt –: az eredménytelen kézbesítési kísérlet és az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon.

Kézbesítési kifogás #

Ha a jognyilatkozattal kapcsolatban bírósági eljárásnak van helye, a kézbesítési fikcióval szemben kézbesítési kifogás terjeszthető elő a bíróságnál. A kifogást az eljárás kezdeményezésével egyidejűleg, a fikció beálltáról való tudomásszerzéstől számított 15 napon, de legkésőbb a fikció beálltától számított három hónapon belül lehet benyújtani. Ha a bíróság a kifogásnak helyt ad, a bírósági eljárás kezdeményezésére előírt határidőt megtartottnak kell tekinteni (Mt. 24. § (3) bekezdés).

Ki teheti meg és ki veheti át a jognyilatkozatot? #

A munkáltató képviseletében a munkáltatói jogkör gyakorlója tehet jognyilatkozatot (Mt. 20. § (1) bekezdés). A jogosulatlan személy eljárása érvénytelen, kivéve, ha a jogkör gyakorlója jóváhagyta, vagy ha a munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett az eljáró jogosultságára (Mt. 20. § (3) bekezdés).

A munkavállaló személyesen vagy írásbeli meghatalmazással rendelkező képviselője útján tehet jognyilatkozatot. Akadályoztatása esetén meghatalmazás nélkül is eljárhat helyette a hozzátartozója (Mt. 21. § (1) bekezdés). Eltérés esetén a munkavállaló személyesen tett jognyilatkozata az irányadó (Mt. 21. § (2) bekezdés). A fiatal munkavállaló, illetve a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban cselekvőképességében részlegesen korlátozott munkavállaló munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányuló jognyilatkozatához a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges (Mt. 21. § (4) bekezdés).

Munkaerő-kölcsönzés: a munkaviszony megszüntetésének jogát kizárólag a kölcsönbeadó gyakorolhatja (Mt. 217. § (1) bekezdés). A munkavállaló a megszüntető jognyilatkozatát a kölcsönbeadóval közli (Mt. 220. § (6) bekezdés).

Számpélda: a jognyilatkozat közlése tértivevénnyel #

A munkáltató tértivevényes levélben küldi meg a felmondást. A postás 2026. november 2-án, hétfőn sikertelenül kísérli meg a kézbesítést, és értesítést hagy. A munkavállaló a küldeményt nem veszi át. A számításnál az általános munkarend szerinti munkanapokat (hétfőtől péntekig) vesszük alapul (Mt. 97. § (2) bekezdés), és feltételezzük, hogy a hétre munkaszüneti nap nem esik.

• Az ötödik munkanap a kísérletet követően: november 3., 4., 5., 6. és 9. A felmondás tehát 2026. november 9-én minősül kézbesítettnek (Mt. 24. § (2) bekezdés b) pont).
• A felmondási idő legkorábban a közlést követő napon, november 10-én kezdődik (Mt. 68. § (1) bekezdés).
• A munkavállaló a keresetet a közléstől számított 30 napon belül, 2026. december 9-ig nyújthatja be (Mt. 287. § (1) bekezdés b) pont, Mt. 25. § (3) bekezdés).
• Kézbesítési kifogást a fikció beálltától számított három hónapon belül lehet előterjeszteni; a biztonság kedvéért legkésőbb 2027. február 9-ig érdemes benyújtani (Mt. 24. § (3) bekezdés).

Ha a munkavállaló november 2-án az átvételt megtagadta volna, a felmondás már aznap közöltnek minősülne (Mt. 24. § (2) bekezdés a) pont).

Gyakori hibák a jognyilatkozat közlése során #

• Egyszerű postai levél vagy bizonyíthatatlan üzenet. A közlést a nyilatkozattevő bizonyítja; a kézbesítési fikció csak tértivevényes küldeményre vonatkozik (Mt. 24. § (2) és (4) bekezdés).
• Elektronikus küldés a feltételek vizsgálata nélkül. Csak az az elektronikus dokumentum minősül írásbelinek, amely a tartalom, a nyilatkozattevő és az időpont azonosítására alkalmas (Mt. 22. § (2) bekezdés a) pont).
• Hiányzó kioktatás. Ha a munkáltató nem tájékoztat a rövidebb igényérvényesítési határidőről, az igény hat hónapig érvényesíthető (Mt. 22. § (5) bekezdés).
• Jogosulatlan aláíró. A munkáltatói jogkört nem gyakorló személy nyilatkozata főszabály szerint érvénytelen (Mt. 20. § (3) bekezdés).
• Szóbeli módosítás írásbeli megállapodásnál. Az írásba foglalt megállapodást csak írásban lehet módosítani (Mt. 22. § (3) bekezdés).

Kapcsolódó iratminták #

• Felmondás minta (KKV 0026) – írásbeli felmondáshoz, indokolással és jogorvoslati kioktatással.
• Azonnali hatályú megszüntetés minta (KKV 0028) – ha a munkaviszonyt azonnali hatállyal kell megszüntetni, és a közlés időpontja kiemelten fontos.
• Közös megegyezés minta (KKV 0027) – a munkaviszony írásbeli, közös megegyezéses megszüntetéséhez.
• Munkaszerződés módosítása minta (KKV 0002) – mert az írásba foglalt munkaszerződés csak írásban módosítható.
• Elektronikus aláírási szabályzat minta (KKV 0246) – ha a munkáltató elektronikus dokumentumban teszi meg jognyilatkozatait.

Jogszabályi háttér #

Jogszabály: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.).

Gyakori kérdések #

Érvényes-e az e-mailben küldött felmondás? #

Akkor írásbeli, ha az elektronikus dokumentum alkalmas a tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő és a megtétel időpontjának azonosítására (Mt. 22. § (2) bekezdés a) pont). Közöltnek akkor minősül, amikor a címzett megismerheti a tartalmát (Mt. 24. § (1) bekezdés). Részletesen: felmondás közlése.

Mi történik, ha a munkavállaló nem veszi át a felmondást? #

Az átvétel megtagadása vagy szándékos megakadályozása nem akadályozza a közlést (Mt. 24. § (1) bekezdés). Tértivevényes küldeménynél a megtagadás napján áll be a kézbesítési fikció (Mt. 24. § (2) bekezdés a) pont).

Visszavonható-e a felmondás a közlés után? #

Főszabály szerint csak a címzett hozzájárulásával (Mt. 15. § (4) bekezdés). Kivételt az Mt. kifejezetten megenged, például a várandósságról vagy a reprodukciós kezelésről utólag tájékoztató munkavállaló esetén, a tájékoztatástól számított 15 napon belül (Mt. 65. § (5) bekezdés).

Ki bizonyít, ha vitatott a jognyilatkozat közlése? #

A jognyilatkozatot tevő félnek kell bizonyítania, hogy a közlés szabályszerűen megtörtént (Mt. 24. § (4) bekezdés). A határidők számításáról lásd: határidő számítása, a keresetindításról: keresetindítási határidő.

Kapcsolódó cikkek #

• A munka törvénykönyve – a munkajog alapjai munkáltatóknak
• Felmondás közlése: hogyan kell átadni a felmondást?
• A felmondás indokolása: mi a valós és okszerű ok?
• Határidő számítása a munkajogban: kezdőnap, lejárat, munkaszüneti nap
• Keresetindítási határidő: mennyi idő alatt lehet pert indítani a felmondás ellen?
• Mi a munkaviszony? A munkaviszony fogalma és ismérvei
• Munkaviszony vagy megbízás: hogyan minősül a jogviszony?
• Eltérés a munka törvénykönyvétől: mit enged a munkaszerződésben?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 29. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 29-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.