Kilépő papírok: milyen igazolásokat kell kiadni kilépéskor?

A kilépő papírok közül a munkáltatónak a munkaviszony megszűnésekor a foglalkoztatási igazolást, a biztosítási időről és a levont járulékokról szóló igazolást, valamint a munkabérből levonandó tartozásokról – vagy azok hiányáról – szóló igazolást kell kiadnia (Flt. 36/A. § (1) bekezdés, Tbj. 75. § (2) bekezdés, Vht. 78. § (1)–(2) bekezdés). A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerint a határidő felmondásnál az utolsó munkában töltött naptól, egyéb esetben a megszűnéstől számított ötödik munkanap; ekkorra a munkabért is ki kell fizetni (Mt. 80. § (2) bekezdés). Alább sorra vesszük, mit tartalmaznak ezek az igazolások, és milyen kivételek vannak.

Röviden #

• A kilépő papírok kiadásának és a munkabér kifizetésének határideje azonos: felmondásnál az utolsó munkában töltött naptól, egyébként a megszűnéstől számított ötödik munkanap (Mt. 80. § (2) bekezdés).
• A munkaadó a munkaviszony megszűnésekor foglalkoztatási igazolást állít ki, amelyet a munkavállaló papír alapon is kérhet (Flt. 36/A. § (1) és (4) bekezdés).
• A biztosítási időről és a levont járulékokról szóló igazolást év közbeni megszűnésnél soron kívül kell kiadni (Tbj. 75. § (2) bekezdés).
• A munkabérből levonandó tartozásokról akkor is igazolást kell adni, ha ilyen tartozás nincs (Vht. 78. § (1)–(2) bekezdés).
• Legalább egyéves munkaviszony után a munkavállaló kérésére írásbeli értékelést kell adni a munkájáról (Mt. 81. § (1) bekezdés).

Melyek a kilépő papírok? #

Foglalkoztatási igazolás #

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) szerint a munkaadó a munkaviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor foglalkoztatási igazolást állít ki (Flt. 36/A. § (1) bekezdés). Az igazolás többek között tartalmazza (Flt. 36/A. § (2) bekezdés):

• a munkaadó és a munkavállaló adatait, a munkaviszony kezdetét és végét, a munkakört;
• a megszűnést megelőző négy naptári negyedévben elért társadalombiztosítási járulékalapot;
• a megszűnéskor irányadó munkabért, távolléti díjat és a végkielégítés összegét;
• a munkabérből levonandó tartozást és jogosultját, vagy azt, hogy tartozás nincs;
• a megszűnés jogcímét, a kiadott apasági és szülői szabadság tartamát;
• a tárgyévi biztosítási időt, a levont járulékokat, az adóévben kifizetett jövedelmet és a levont adóelőleget;
• a megszűnést megelőző három évben igénybe vett, 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot, vagy azt, hogy ilyen nem volt.

Az igazolás kitöltésekor a munkaviszony megszűnésének időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni (Flt. 59/G. § (2) bekezdés).

Igazolás a járulékokról és az adóelőlegről #

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerint a foglalkoztató igazolást ad a tárgyévi biztosítási idő kezdetéről és végéről, a levont járulékokról és a családi járulékkedvezményről. Ha a jogviszony év közben szűnik meg, az igazolást soron kívül kell kiadni (Tbj. 75. § (2) bekezdés). A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerint az adóelőleget megállapító kifizető a levont adóelőlegről igazolást ad (Szja tv. 46. § (5) bekezdés); ez a szakasz az igazolás kiadását nem köti a munkaviszony megszűnéséhez. A megszűnéskor ezeket az adatokat a foglalkoztatási igazolás is tartalmazza (Flt. 36/A. § (2) bekezdés 11–12. pont).

Tartozásigazolás #

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) szerint a munkáltató a munkaviszony megszűnésekor igazolást állít ki arról, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni (Vht. 78. § (1) bekezdés). Igazolást kell adni arról is, ha ilyen tartozás nincs (Vht. 78. § (2) bekezdés). A munkavállaló az igazolást az új munkáltatójának a munkába lépés előtt átadja, az új munkáltató pedig köteles bekérni és a végrehajtást folytatni (Vht. 78. § (3)–(4) bekezdés).

Írásbeli értékelés kérésre #

Ha a munkaviszony legalább egy évig fennállt, a munkáltató a munkavállaló kérelmére a megszűnéskor vagy az azt követő egy éven belül írásban értékeli a munkáját (Mt. 81. § (1) bekezdés). Az értékelés valótlan ténymegállapításainak megsemmisítését vagy módosítását a munkavállaló bíróságtól kérheti (Mt. 81. § (2) bekezdés), a keresetindítási határidő 30 nap (Mt. 287. § (1) bekezdés e) pont). Részletesen: működési bizonyítvány.

Mikor kell kiadni a kilépő papírokat? #

Felmondásnál legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon kell kifizetni a munkabért és az egyéb járandóságokat, és ki kell adni az előírt igazolásokat (Mt. 80. § (2) bekezdés). A foglalkoztatási igazolásra az Flt. ugyanezt a határidőt írja elő (Flt. 36/A. § (4) bekezdés). Ugyanekkor kell kifizetni a ki nem adott arányos szabadság megváltását is, az apasági és a szülői szabadság kivételével. Az Mt. 125. §-a maga határidőt nem ír elő; a határidő abból következik, hogy az Mt. 80. § (2) bekezdése szerint ekkor kell kifizetni az egyéb járandóságokat is (Mt. 125. §, Mt. 80. § (2) bekezdés).

Az Mt. 85. §-a a 80. §-tól való eltérést nem korlátozza, ezért ettől kollektív szerződés eltérhet (Mt. 277. § (2) bekezdés), a munkaszerződés pedig csak a munkavállaló javára (Mt. 43. § (1) bekezdés). A kollektív szerződés azonban csak az Mt. Második és Harmadik Részétől térhet el, ebből következően a más törvényben – például az Flt.-ben – előírt határidőt nem módosíthatja.

Példa: munkáltatói felmondásnál a munkavállalót a felmondási idő második felére felmentik, utolsó munkanapja 2026. november 20., péntek. A papírokat legkésőbb 2026. november 27-én, pénteken kell kiadni, akkor is, ha a munkaviszony csak december közepén szűnik meg. Közös megegyezésnél, 2026. november 30-i megszűnéssel a határidő 2026. december 7. (hétfőtől péntekig tartó munkahéttel, munkaszüneti nap nélkül számolva).

Kivételek #

• Egyszerűsített foglalkoztatás: foglalkoztatási igazolást nem kell kiállítani (Flt. 36/A. § (1) bekezdés), és az írásbeli értékelésre vonatkozó szabály sem alkalmazható (Mt. 203. § (1) bekezdés f) pont). Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.) szerint a munkavállaló nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak, és utána járulékot, adóelőleget sem kell vonni (Efo. tv. 8. § (3) bekezdés, 10. § (1) bekezdés a) pont). Ebből következően a járulékokról és az adóelőlegről szóló igazolás, valamint a biztosítási jogviszony megszűnésének bejelentése nála nem értelmezhető. A tartozásigazolást neki is ki kell adni, és a munkabérét is az Mt. 80. § (2) bekezdése szerinti határidőben kell kifizetni (Vht. 78. § (1) bekezdés, Mt. 80. § (2) bekezdés). Az évente, az elszámolási évet követő év január 31-éig kiadandó összesített igazolást sem kell kiadni (Efo. tv. 14. §).
• Munkaerő-kölcsönzés: az igazolásokat a munkáltató, vagyis a kölcsönbeadó adja ki, mert a munkavállaló vele áll munkaviszonyban (Mt. 214. § (1) bekezdés b) és d) pont). Hónap közbeni megszűnésnél a kölcsönvevő az utolsó munkában töltött napot követő három munkanapon belül közli vele a szükséges adatokat (Mt. 217. § (5) bekezdés).
• Nagyon rövid munkaviszony: ha a munkaviszony hét nap eltelte előtt megszűnik, a munkáltató a munkafeltételekről szóló írásbeli tájékoztatást is a 80. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban adja meg (Mt. 46. § (4) bekezdés).

Mit tegyen a munkáltató a kilépő papírok kiadásakor? #

1. A megszüntetés közlésekor rögzítse az utolsó munkanapot és a megszűnés napját, és ebből számolja ki az ötödik munkanapot (Mt. 80. § (2) bekezdés).
2. Bérszámfejtéssel készíttesse el a foglalkoztatási igazolást és a járulék-, adóelőleg- és tartozásigazolást (Flt. 36/A. § (2) bekezdés, Tbj. 75. § (2) bekezdés, Vht. 78. § (1)–(2) bekezdés).
3. Gondoskodjon a munkakör átadásáról és az elszámolásról, ennek feltételeit a munkáltatónak kell biztosítania (Mt. 80. § (1) bekezdés). Részletesen: elszámolás és munkakör átadása.
4. A biztosítási jogviszony megszűnését jelentse be az adóhatóságnak (Tbj. 66. § (2) bekezdés). Egyszerűsített foglalkoztatásnál erre nincs szükség: a munkavállaló nem Tbj. szerinti biztosított, a munkaviszony napjainak számát pedig már a munkavégzés megkezdése előtt be kell jelenteni (Efo. tv. 10. § (1) bekezdés a) pont, 11. § (1)–(2) bekezdés). Részletesen: biztosítotti bejelentés.
5. A kilépő papírok átvételét a munkavállaló aláírásával igazoltassa – ez jó gyakorlat, nem jogszabályi előírás.

A teljes kiléptetési folyamatról a offboardingról szóló útmutatónkban, a munkaviszony megszüntetéséről a pillércikkünkben olvashat.

Kapcsolódó iratminták #

• Munkáltatói igazolás minta (KKV 0031) – a foglalkoztatási igazolás mellé: igazolja az átadott iratok átvételét és rögzíti a kiegészítő adatokat.
• Kilépési checklist (KKV 0030) – a kiléptetés teendői időrendben, határidőkkel, a papírok kiadásáig.
• Írásbeli értékelés a munkavállaló munkájáról (KKV 0561) – ha a kilépő munkavállaló az Mt. 81. §-a szerinti értékelést kéri.
• Eszközvisszaadási jegyzőkönyv minta (KKV 0032) – a munkakör átadásához és az elszámoláshoz: a visszaadott eszközök és hozzáférések dokumentálása.

Jogszabályi háttér #

Jogszabályok (hatályos szövegük a Jogtárban):

• a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.),
• a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.),
• a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.),
• a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.),
• a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.),
• az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.).

Gyakori kérdések #

Kiadhatók-e elektronikusan a kilépő papírok? #

Az Mt. a munkáltató jognyilatkozatainál a megfelelő elektronikus dokumentumot írásbelinek tekinti (Mt. 22. § (2) bekezdés a) pont). Ez a jognyilatkozatokra vonatkozik; a kilépő papírokat előíró jogszabályok a hivatkozott szakaszokban az igazolás formáját nem határozzák meg (Vht. 78. §, Tbj. 75. § (2) bekezdés, Szja tv. 46. § (5) bekezdés). A foglalkoztatási igazolást azonban a munkavállaló kérésére papír alapon is ki kell adni (Flt. 36/A. § (4) bekezdés).

Mi történik, ha a munkáltató késve adja ki a kilépő papírokat? #

Az Mt. 80. §-a külön jogkövetkezményt nem nevesít. A munkavállaló az igényét bíróság előtt érvényesítheti (Mt. 285. § (1) bekezdés), a késedelemmel okozott kárért pedig a munkáltató a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárra vonatkozó szabályok szerint felelhet (Mt. 166. § (1) bekezdés).

Kell-e tartozásigazolás, ha a munkavállalónak nincs letiltása? #

Igen. A Vht. kifejezetten előírja, hogy arról is igazolást kell adni, hogy a munkavállalónak levonandó tartozása nincs (Vht. 78. § (2) bekezdés). Ezt a foglalkoztatási igazolás is tartalmazza (Flt. 36/A. § (2) bekezdés 8. pont).

Kapcsolódó cikkek #

• Munkaviszony megszüntetése – teljes útmutató munkáltatóknak
• Biztosítotti bejelentés: mikor és hogyan kell bejelenteni az új munkavállalót?
• Közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetés
• Jár-e végkielégítés közös megegyezésnél?
• Munkáltatói felmondás: feltételek és lépések
• A felmondás indokolása: mi a valós és okszerű ok?
• Felmondási tilalom: mikor nem lehet felmondani?
• Nyugdíj előtti felmondási védelem: mikor mondhat fel a munkáltató?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 27. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 27-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.