Kollektív szerződés: tartalma és hatálya

A kollektív szerződés a munkáltató (vagy munkáltatói érdek-képviseleti szervezet) és a szakszervezet közötti írásbeli megállapodás, amely a munkaviszonyokat a munkáltatónál egységesen szabályozza. Munkaviszonyra vonatkozó szabálynak minősül, ezért a hatálya alá tartozó minden munkaviszonyra kötelező. Sok kérdésben a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénytől (Mt.) is eltérhet. A cikk bemutatja, ki kötheti, mit tartalmazhat, kire terjed ki, és hogyan szűnik meg.

Röviden #

• Kollektív szerződést a munkáltató vagy munkáltatói érdek-képviseleti szervezet köthet a szakszervezettel (Mt. 276. § (1) bekezdés).
• A szakszervezet akkor köthet, ha a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri a munkavállalói létszám tíz százalékát (Mt. 276. § (2) bekezdés).
• A kollektív szerződés – eltérő rendelkezés hiányában – az Mt. Második és Harmadik Részétől eltérhet (Mt. 277. § (2) bekezdés).
• Munkaviszonyra vonatkozó rendelkezése a munkáltatóval munkaviszonyban álló valamennyi munkavállalóra kiterjed, a vezetőre nem (Mt. 279. § (3) bekezdés, 209. § (3) bekezdés).
• Írásba kell foglalni, és három hónapos felmondási idővel felmondható, a megkötéstől számított hat hónapon belül azonban nem (Mt. 278. §, 280. § (1)–(2) bekezdés).

Mi a kollektív szerződés? #

Az Mt. a kollektív szerződést a munkaviszonyra vonatkozó szabályok között sorolja fel:

„E törvény alkalmazásában munkaviszonyra vonatkozó szabály a jogszabály, a kollektív szerződés és az üzemi megállapodás […]”

(Mt. 13. §)

A kollektív szerződés tehát nem egyszerű megállapodás a felek között, hanem a munkaviszonyokra a jogszabályhoz hasonlóan alkalmazandó szabály. A munkaszerződés a munkaviszonyra vonatkozó szabálytól csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 43. § (1) bekezdés). Ezért a kollektív szerződésnél kedvezőtlenebb munkaszerződési kikötés főszabályként nem alkalmazható. A munkaszerződéses eltérésről az eltérés a munka törvénykönyvétől című cikkünk szól.

Ki köthet kollektív szerződést? #

• Munkáltatói oldal: a munkáltató, vagy a tagok felhatalmazása alapján a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet (Mt. 276. § (1) bekezdés a) pont).
• Munkavállalói oldal: a szakszervezet vagy szakszervezeti szövetség (Mt. 276. § (1) bekezdés b) pont). Üzemi tanács kollektív szerződést nem köthet.
• Létszámfeltétel: a szakszervezet akkor jogosult, ha a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri a munkavállalók létszámának tíz százalékát (Mt. 276. § (2) bekezdés a) pont). Érdek-képviseleti szervezet által kötött kollektív szerződésnél a hatálya alá tartozó munkavállalók létszáma az alap (Mt. 276. § (2) bekezdés b) pont). A létszámot a szerződéskötést megelőző félévre számított átlagos statisztikai létszám alapján kell számítani (Mt. 276. § (6) bekezdés).
• Több szakszervezet: a jogosult szakszervezetek a kollektív szerződést együttesen köthetik meg (Mt. 276. § (4) bekezdés).
• Egy munkáltató – egy kollektív szerződés: a munkáltató egy kollektív szerződést köthet (Mt. 276. § (5) bekezdés).

A kollektív szerződés megkötése nem kötelező. A kollektív szerződés kötésére irányuló ajánlat tárgyalása azonban nem utasítható vissza (Mt. 276. § (7) bekezdés).

A kollektív szerződés tartalma #

Mit szabályozhat? #

A kollektív szerződés szabályozhatja (Mt. 277. § (1) bekezdés):

• a munkaviszonyból származó vagy az ezzel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket (például bérpótlékok, juttatások, munkaidő, felmondási idő);
• a felek – a munkáltató és a szakszervezet – egymás közötti kapcsolatát: a megkötéssel, teljesítéssel, megszüntetéssel kapcsolatos magatartásukat.

Mennyiben térhet el az Mt.-től? #

A kollektív szerződés – eltérő rendelkezés hiányában – az Mt. Második és Harmadik Részében foglaltaktól eltérhet (Mt. 277. § (2) bekezdés). Az Mt. fejezetei azonban sok helyen korlátozzák ezt: egyes szabályoktól semmilyen irányban nem lehet eltérni, másoktól csak a munkavállaló javára (például Mt. 85. §, Mt. 178. §). A munkavállaló javára történő eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni (Mt. 277. § (5) bekezdés). A kollektív szerződés az Mt. XIX. és XX. fejezetének rendelkezéseitől nem térhet el (Mt. 277. § (3) bekezdés a) pont).

Néhány lehetőség, amely csak kollektív szerződésben adott:

• legfeljebb harminchat hónapos munkaidőkeret, ha objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják (Mt. 94. § (3) bekezdés);
• legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő (túlóra) (Mt. 135. § (3) bekezdés);
• gondatlan károkozásnál legfeljebb nyolchavi távolléti díjnak megfelelő kártérítés (Mt. 191. § (2) bekezdés).

A kollektív szerződés hatálya #

• Munkáltatókra: kiterjed arra a munkáltatóra, amely megkötötte, vagy amely a kollektív szerződést kötő munkáltatói érdek-képviseleti szervezet tagja (Mt. 279. § (1) bekezdés).
• Munkavállalókra: a munkaviszonyra vonatkozó rendelkezés a munkáltatóval munkaviszonyban álló valamennyi munkavállalóra kiterjed, nem csak a szakszervezeti tagokra (Mt. 279. § (3) bekezdés).
• A felek kapcsolata: a felek kapcsolatát szabályozó rendelkezések csak a kollektív szerződést kötő felekre terjednek ki (Mt. 279. § (2) bekezdés).
• Hatálybalépés: a kollektív szerződés a kihirdetéssel lép hatályba (Mt. 279. § (5) bekezdés).
• Tájékoztatás: a munkáltató a munkaviszony kezdetétől számított hét napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót arról is, hogy kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e (Mt. 46. § (1) bekezdés l) pont).

A kollektív szerződés megkötésének bejelentésére és nyilvántartására vonatkozó szabályokat miniszteri rendelet határozza meg (Mt. 284. §).

A kollektív szerződés megszűnése #

• Felmondás: három hónapos felmondási idővel felmondható; több szakszervezet által kötött kollektív szerződést bármelyik szakszervezet felmondhatja (Mt. 280. § (1) bekezdés).
• Felmondási tilalom: a felmondási jog a megkötéstől számított hat hónapon belül nem gyakorolható (Mt. 280. § (2) bekezdés).
• Határozott idő: a határozott időre kötött kollektív szerződés a határozott idő lejártával megszűnik (Mt. 280. § (3) bekezdés).
• Jogutód nélküli megszűnés: a munkáltató vagy a szakszervezet jogutód nélküli megszűnésével a kollektív szerződés hatályát veszti (Mt. 281. § (1) bekezdés). Több szakszervezet által kötött kollektív szerződés csak akkor veszti hatályát, ha valamennyi szakszervezet jogutód nélkül megszűnik (Mt. 281. § (3) bekezdés).
• Elvesztett jogosultság: hatályát veszti akkor is, ha a kötő szakszervezet már nem jogosult kollektív szerződés kötésére (Mt. 281. § (4) bekezdés). Több szakszervezet által kötött kollektív szerződésnél ez csak akkor következik be, ha egyik szakszervezet sem jogosult kollektív szerződés kötésére (Mt. 281. § (5) bekezdés).

Kivételek, eltérési lehetőség #

• Vezető állású munkavállaló: a vezetőre a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki (Mt. 209. § (3) bekezdés).
• A munkáltató személyében bekövetkező változás: az átvevő munkáltató a kollektív szerződésben meghatározott munkafeltételeket az átvételt követő egy évig köteles fenntartani (Mt. 282. § (1) bekezdés). Nem terheli ez a kötelezettség, ha a kollektív szerződés hatálya korábban megszűnik, vagy a munkaviszonyra az átvételt követően más kollektív szerződés hatálya terjed ki (Mt. 282. § (2) bekezdés). Felszámolási eljárásban a 282. § nem alkalmazható (Mt. 36. § (2) bekezdés h) pont).
• Köztulajdonban álló munkáltató: kollektív szerződés a felmondási idő és a végkielégítés egyes szabályaitól nem térhet el (Mt. 205. § (1) bekezdés).
• Munkaerő-kölcsönzés: a kölcsönzésre vonatkozó egyes szabályoktól kollektív szerződés nem, másoktól csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 222. § (1)–(2) bekezdés).
• Üzemi megállapodás: ha a munkáltató nem tartozik általa kötött kollektív szerződés hatálya alá, vagy nincs kötésre jogosult szakszervezet, az üzemi tanáccsal kötött üzemi megállapodás is szabályozhat munkaviszonyra vonatkozó kérdéseket, a munka díjazását kivéve (Mt. 268. § (1) bekezdés).
• A fejezet kógens: a kollektív szerződésre vonatkozó fejezettől – a 279. § (4) bekezdése, valamint a 280. § (1) és (3) bekezdése kivételével – nem lehet eltérni (Mt. 283. §).

Számpélda: jogosult-e a szakszervezet kollektív szerződést kötni? #

Egy kft.-nél a szerződéskötést megelőző félév átlagos statisztikai létszáma 140 fő. A munkáltatónál működő szakszervezetnek 13 olyan tagja van, aki a kft.-vel munkaviszonyban áll.

1. A küszöb a létszám tíz százaléka: 140 × 0,1 = 14 fő (Mt. 276. § (2) és (6) bekezdés).
2. A 13 tag ezt nem éri el, ezért a szakszervezet nem jogosult kollektív szerződést kötni.
3. Ha a taglétszám a megkötés után eléri a küszöböt, a szakszervezet kezdeményezheti a már megkötött kollektív szerződés módosítását (Mt. 276. § (8) bekezdés).

Gyakori hibák #

• Kedvezőtlenebb munkaszerződés: a munkaszerződés a kollektív szerződéstől csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 43. § (1) bekezdés).
• A tárgyalás elutasítása: a kollektív szerződés kötésére irányuló ajánlat tárgyalása nem utasítható vissza (Mt. 276. § (7) bekezdés).
• Csak a tagokra alkalmazzák: a munkaviszonyra vonatkozó rendelkezések minden munkavállalóra kiterjednek (Mt. 279. § (3) bekezdés).
• Elmaradt tájékoztatás: az új munkavállalót tájékoztatni kell arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e (Mt. 46. § (1) bekezdés l) pont).
• Átvételkor figyelmen kívül hagyják: az átvevő munkáltató egy évig köteles fenntartani a kollektív szerződés munkafeltételeit (Mt. 282. § (1) bekezdés).

Kapcsolódó iratminták #

• Munkáltatói tájékoztató minta (KKV 0005) – a belépéskori írásbeli tájékoztatáshoz, benne arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e.
• Munkaszerződés minta (KKV 0001) – a munkaszerződés megkötéséhez, összhangban a kollektív szerződéssel.
• Hátrányos jogkövetkezmények – munkaszerződési kikötés és szabályzat (KKV 0569) – ha a hátrányos jogkövetkezményeket nem kollektív szerződés, hanem munkaszerződés rendezi.
• Vezető állású munkavállaló munkaszerződése minta (KKV 0528) – a vezetőre, akire a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki.

Jogszabályi háttér #

A cikkben felhasznált jogszabály: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.).

Gyakori kérdések #

Kötelező-e kollektív szerződést kötni? #

Nem, az Mt. a megkötést nem írja elő. Ha azonban kötésre jogosult szakszervezet ajánlatot tesz, annak tárgyalása nem utasítható vissza (Mt. 276. § (7) bekezdés).

A kollektív szerződés csak a szakszervezeti tagokra vonatkozik? #

Nem. A munkaviszonyra vonatkozó rendelkezése a munkáltatóval munkaviszonyban álló valamennyi munkavállalóra kiterjed (Mt. 279. § (3) bekezdés). Kivétel a vezető állású munkavállaló (Mt. 209. § (3) bekezdés).

Mi történik a kollektív szerződéssel, ha a céget átveszik? #

Az átvevő munkáltató az átvétel időpontjában hatályos kollektív szerződés munkafeltételeit az átvételt követő egy évig köteles fenntartani (Mt. 282. § (1) bekezdés). A munkáltatói jogutódlásról a munkáltatói jogutódlásról szóló cikkünk szól.

Mi a különbség a kollektív szerződés és az üzemi megállapodás között? #

Kollektív szerződést a szakszervezet köt (Mt. 276. § (1) bekezdés), üzemi megállapodást az üzemi tanács (Mt. 267. § (1) bekezdés). Munkaviszonyra vonatkozó kérdéseket üzemi megállapodás csak akkor szabályozhat, ha a munkáltató nem tartozik általa kötött kollektív szerződés hatálya alá, vagy nincs kötésre jogosult szakszervezet (Mt. 268. § (1) bekezdés). Az üzemi tanácsról az üzemi tanácsról szóló cikkünkben olvashat.

Kapcsolódó cikkek #

• Üzemi tanács és üzemi megbízott
• Eltérés a munka törvénykönyvétől: mit enged a munkaszerződésben?
• Munkáltatói jogutódlás: a munkáltató személyében bekövetkező változás
• Vezető állású munkavállaló: eltérő szabályok

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 31. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 31-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.