Közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetés

A közös megegyezés a munkaviszony megszüntetésének az a módja, amelyben a munkáltató és a munkavállaló együtt döntenek a munkaviszony végéről és feltételeiről (Mt. 64. § (1) bekezdés a) pont). Nincs kötelező felmondási idő, nem kell indokolni, és a felmondási tilalmak sem akadályozzák. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) ugyanakkor szigorú formai szabályokat ír elő, és a hibásan megkötött megállapodás megtámadható. Az alábbiakban bemutatjuk a szabályokat, a tartalmát, a felmondástól való eltéréseket és a munkáltató teendőit. A megszüntetés többi módjáról a munkaviszony megszüntetéséről szóló útmutatónkban olvashat.

Röviden #

• A közös megegyezés a felek egybehangzó akaratán alapul, egyik fél sem kényszerítheti rá a másikat (Mt. 14. §, Mt. 64. § (1) bekezdés a) pont).
• Írásba kell foglalni, mert a munkaszerződést írásba kell foglalni, és az ilyen megállapodást csak írásban lehet megszüntetni (Mt. 44. §, Mt. 22. § (3) bekezdés).
• A megszűnés napját a felek határozzák meg; törvényi felmondási idő és felmentés nincs, indokolni nem kell.
• A munkavállalónak törvény alapján nem jár végkielégítés (Mt. 77. § (1) bekezdés), de a felek juttatásban megállapodhatnak. Köztulajdonban álló munkáltatónál végkielégítés nem köthető ki (Mt. 205. § (1) bekezdés b) pont).
• Bármelyik fél tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt megtámadhatja a megállapodást: a tévedés felismerésétől vagy a fenyegetés megszűnésétől számított 30 napon belül, legfeljebb hat hónapig, írásban (Mt. 28. § (1)–(4), (7)–(8) bekezdés).

Mi a közös megegyezés? #

Az Mt. a munkaviszony megszüntetésének három módját ismeri:

„A munkaviszony megszüntethető a) közös megegyezéssel, b) felmondással, c) azonnali hatályú felmondással.”

(Mt. 64. § (1) bekezdés)

A törvény a közös megegyezés fogalmát külön nem határozza meg. Megállapodásról van szó, amely a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatával jön létre (Mt. 14. §). Bármelyik fél kezdeményezheti, de csak akkor jön létre, ha a másik fél is elfogadja. A felmondással szemben tehát nem egyoldalú jognyilatkozat.

A felek a megszüntetés módjain nem változtathatnak: a 64. §-tól sem a felek megállapodása, sem kollektív szerződés nem térhet el (Mt. 85. § (1) bekezdés b) pont).

Mikor alkalmazható a közös megegyezés? #

A közös megegyezés bármikor megköthető, határozatlan és határozott idejű munkaviszonyban is. A felmondási tilalmak a munkáltató felmondására vonatkoznak (Mt. 65. § (3) bekezdés), ezért közös megegyezést például várandósság vagy szülői szabadság alatt is lehet kötni. Ugyanígy a nyugdíj előtti öt évben fennálló felmondási védelem (Mt. 66. § (4)–(5) bekezdés) is csak a felmondást korlátozza.

A munkavállalói képviselők – például a szakszervezeti tisztségviselő vagy az üzemi tanács elnöke – védelme szintén a munkáltató felmondására vonatkozik (Mt. 260. § (3) bekezdés, Mt. 273. § (1) bekezdés). Közös megegyezésnél a felsőbb szakszervezeti szerv vagy az üzemi tanács egyetértésére nincs szükség.

A védett helyzetben lévő munkavállalóval kötött megállapodásnál különösen fontos, hogy a döntés valóban önkéntes legyen. Ha a munkavállaló később sikerrel megtámadja, a bíróság a kérelmére helyreállítja a munkaviszonyát (Mt. 83. § (1) bekezdés c) pont).

A közös megegyezés szabályai #

Írásba foglalás és aláírás #

A munkaszerződést írásba kell foglalni (Mt. 44. §), az írásba foglalandó megállapodást pedig csak írásban lehet módosítani vagy megszüntetni (Mt. 22. § (3) bekezdés). A közös megegyezést ezért írásba kell foglalni. Ez nem vonatkozik az egyszerűsített foglalkoztatásra és az alkalmi munkára, ahol a munkaszerződést nem kell írásba foglalni (Mt. 202. § (1) bekezdés); ott is javasolt az írásbeliség. Az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat érvénytelen, de ennek jogkövetkezménye nem alkalmazható, ha a megállapodás a felek egyező akaratából teljesedésbe ment (Mt. 22. § (4) bekezdés).

Írásbelinek minősül az elektronikus dokumentum is, ha alkalmas a tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő és a nyilatkozattétel időpontjának azonosítására (Mt. 22. § (2) bekezdés a) pont). Az írásba foglalásról a munkáltató gondoskodik, és egy példányt átad a munkavállalónak (Mt. 23. § (1) bekezdés). A megállapodásban meg kell jelölni a felek nevét és a teljesítés szempontjából lényeges adatokat (Mt. 23. § (2) bekezdés).

A munkáltató nevében a munkáltatói jogkör gyakorlója írja alá (Mt. 20. § (1) bekezdés). Ha nem ő jár el, a jognyilatkozat érvénytelen, kivéve, ha a jogkör gyakorlója jóváhagyja, vagy ha a munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett az eljáró jogosultságára (Mt. 20. § (3)–(4) bekezdés). A fiatal, illetve a cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott munkavállaló jognyilatkozatához a törvényes képviselő hozzájárulása is kell (Mt. 21. § (4) bekezdés).

A megszűnés időpontja, feltétel nélkül #

A munkaviszony a felek által meghatározott napon szűnik meg. A felmondási időre és a felmentésre vonatkozó szabályok (Mt. 68–70. §) a felmondáshoz kapcsolódnak, ezért közös megegyezésnél nem kötelezőek. A felek azonban megállapodhatnak abban, hogy a munkavállaló a megszűnésig mentesül a munkavégzés alól. Az erre az időre járó díjazásról az Mt. közös megegyezésnél nem rendelkezik, ezért erről is a megállapodásban célszerű dönteni.

A megszűnést nem lehet jövőbeli, bizonytalan eseményhez kötni. Nem köthető ki ugyanis olyan feltétel, amely a munkaviszony megszűnését eredményezné (Mt. 19. § (1) bekezdés). A megállapodásban ezért a megszűnés napját határozottan, naptár szerint meghatározható módon kell megadni – javasolt a naptári dátum –, nem pedig bizonytalan eseményhez, például egy projekt befejezéséhez kötve.

Nincs indokolás #

Az Mt. a közös megegyezéshez nem ír elő indokolást; az indokolási kötelezettség a munkáltató felmondására vonatkozik (Mt. 66. § (1) bekezdés). A megállapodásba ezért nem kell okot írni. Ha a felek mégis rögzítenek okot, javasolt, hogy az a valóságnak megfeleljen.

A közös megegyezés tartalma #

A törvény nem írja elő a megállapodás kötelező tartalmát, a gyakorlatban azonban érdemes minden lényeges kérdést egy okiratban rendezni:

• a munkaviszony megszűnésének napja és – ha van – a munkavégzés alóli mentesítés;
• a munkakör átadása és az elszámolás rendje (Mt. 80. § (1) bekezdés);
• a munkabér, az egyéb járandóságok és az igazolások kiadásának határideje: legkésőbb a megszűnéstől számított ötödik munkanap (Mt. 80. § (2) bekezdés);
• a ki nem adott arányos szabadság megváltása (Mt. 125. §);
• a megállapodás szerinti pénzbeli juttatás összege és esedékessége – köztulajdonban álló munkáltatónál lásd a korlátozást lent (jár-e végkielégítés közös megegyezésnél);
• a versenytilalmi megállapodás, ha a felek ilyet kötnek: legfeljebb a megszűnést követő két évre, írásban, legalább az alapbér egyharmadának megfelelő ellenértékkel (Mt. 228. § (1)–(3) bekezdés);
• a tanulmányi szerződés rendezése.

A tanulmányi szerződésben a munkavállaló azt vállalja, hogy munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg (Mt. 229. § (1) bekezdés). A közös megegyezés nem felmondás, ezért javasolt a megállapodásban kifejezetten rendezni a támogatás visszafizetését vagy elengedését.

Ha a munkaviszony legalább egy évig fennállt, a munkavállaló kérelmére a munkáltató írásban értékeli a munkáját (Mt. 81. § (1) bekezdés). Erről a működési bizonyítványról szóló cikkünkben, a kilépéskor kiadandó iratokról a kilépő papírokról szóló cikkünkben olvashat.

A közös megegyezés megtámadása #

A megállapodást az a fél támadhatja meg, aki a megkötésekor lényeges körülményben tévedésben volt, ha a tévedést a másik fél okozta vagy felismerhette (Mt. 28. § (1) bekezdés). Megtámadható akkor is, ha a felet megtévesztették vagy jogellenes fenyegetéssel vették rá a megkötésre (Mt. 28. § (3)–(4) bekezdés).

A megállapodást bármelyik fél megtámadhatja, a munkáltató is. A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés felismerésétől vagy a jogellenes fenyegetés megszűnésétől kezdődik; hat hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható (Mt. 28. § (7) bekezdés). A megtámadást írásban kell közölni a másik féllel (Mt. 28. § (8) bekezdés).

A megtámadás eredménytelen, ha a másik fél 15 napon belül nem válaszol, vagy nem fogadja el. Ezt követően 30 napon belül lehet keresetlevelet benyújtani (Mt. 287. § (3) bekezdés). A sikeresen megtámadott megállapodás érvénytelen (Mt. 28. § (9) bekezdés). Ilyenkor – kivéve, ha a munkáltató a saját jognyilatkozatát támadta meg sikerrel – a jogellenes megszüntetés jogkövetkezményeit kell alkalmazni (Mt. 29. § (5) bekezdés). A munkavállaló kérheti a munkaviszony helyreállítását (Mt. 83. § (1) bekezdés c) pont). Ehelyett kártérítést és a végkielégítés összegét (Mt. 82. § (1)–(3) bekezdés), vagy a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjat is követelheti (Mt. 82. § (4) bekezdés). A jogellenes megszüntetés jogkövetkezményeiről a jogellenes munkaviszony-megszüntetésről szóló cikkünkben írunk.

Közös megegyezés vagy munkáltatói felmondás? #

A munkáltatói felmondás feltételeiről a munkáltatói felmondásról szóló cikkünkben, a munkavállaló egyoldalú megszüntetéséről a munkavállalói felmondásról szóló cikkünkben olvashat.

Kivételek és különös szabályok #

• Munkaerő-kölcsönzés: munkáltatói oldalon a munkaviszony megszüntetésének jogát kizárólag a kölcsönbeadó gyakorolhatja, a kölcsönvevő nem (Mt. 217. § (1) bekezdés). A közös megegyezést tehát a kölcsönbeadóval kell megkötni, nem a kölcsönvevővel.
• Csoportos létszámcsökkentés: a létszám megállapításánál a munkáltató által kezdeményezett közös megegyezést is figyelembe kell venni (Mt. 73. § (3)–(4) bekezdés). Részletesen: csoportos létszámleépítés.
• Köztulajdonban álló munkáltató (Mt. 204. § (1) bekezdés): a felek megállapodása a végkielégítés törvényi szabályaitól nem térhet el (Mt. 205. § (1) bekezdés b) pont), ezért közös megegyezésnél végkielégítés nem köthető ki. Az Mt. nem rendezi, hogy más elnevezésű, a megszűnésre tekintettel adott juttatás kiköthető-e; ha az valójában a végkielégítést pótolja, a törvény megkerülésének minősülhet és semmis lehet (Mt. 27. § (1) bekezdés); ilyen kikötés előtt javasolt jogi szakértő bevonása. Részletesen: végkielégítés közös megegyezés esetén. Ha a munkavállaló közös megegyezés után közvetlenül másik köztulajdonban álló munkáltatónál helyezkedik el, és csak a jogszabály szerint járó juttatásokat kapta, a korábbi munkaviszonyát a felmondási időnél és a végkielégítésnél is figyelembe kell venni (Mt. 205. § (2a) bekezdés).
• Fiatal munkavállaló: a törvényes képviselő hozzájárulása nélkül a jognyilatkozata nem érvényes (Mt. 21. § (4) bekezdés).

Számpélda: közös megegyezés a hónap végére #

A munkáltató – amely nem köztulajdonban álló – és a munkavállaló 2026. november 2-án közös megegyezést köt, a munkaviszony 2026. november 30-án szűnik meg. A munkavállalónak 6 nap ki nem adott arányos szabadsága van. A munkáltatónál hétfőtől péntekig vannak a munkanapok.

1. A munkaviszony a megállapodásban rögzített napon, 2026. november 30-án szűnik meg; felmondási időt nem kell számolni.
2. A 6 nap ki nem adott szabadságot meg kell váltani (Mt. 125. §).
3. A munkabért, a járandóságokat és az igazolásokat a megszűnéstől számított ötödik munkanapon, 2026. december 7-én kell legkésőbb kiadni (Mt. 80. § (2) bekezdés).
4. Ha a felek kéthavi alapbérnek megfelelő juttatásban állapodnak meg, az nem törvényi végkielégítés, hanem szerződéses juttatás; a megállapodás szerint kell kifizetni.

Gyakori hibák #

• A felek csak szóban állapodnak meg, vagy a munkáltató nem ad példányt a munkavállalónak (Mt. 22. § (3)–(4) bekezdés, Mt. 23. § (1) bekezdés).
• A megszűnést egy bizonytalan eseményhez kötik, például egy megrendelés elmaradásához (Mt. 19. § (1) bekezdés).
• A munkavállalót gondolkodási idő nélkül, nyomás alatt íratják alá; ez megtámadáshoz és a munkaviszony helyreállításához vezethet (Mt. 28. § (4) bekezdés, Mt. 83. § (1) bekezdés c) pont).
• Elmarad a szabadság megváltása vagy a határidőben történő elszámolás (Mt. 80. § (2) bekezdés, Mt. 125. §).
• Munkaerő-kölcsönzésnél a kölcsönvevő köti meg a megállapodást (Mt. 217. § (1) bekezdés).
• Csoportos létszámcsökkentés közelében nem számolják bele a munkáltató által kezdeményezett közös megegyezéseket (Mt. 73. § (4) bekezdés b) pont).

Kapcsolódó iratminták #

• Közös megegyezés minta (KKV 0027) – a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez: megszűnési nap, elszámolás, juttatások.
• Kilépési checklist (KKV 0030) – a megszűnés munkajogi, bérszámfejtési és adminisztratív teendőinek időrendi ellenőrzéséhez.
• Munkáltatói igazolás minta (KKV 0031) – a munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazoláshoz.
• Írásbeli értékelés a munkavállaló munkájáról (KKV 0561) – ha a munkavállaló kéri a munkája értékelését (működési bizonyítvány).
• Csoportos létszámcsökkentés dokumentációs csomag (KKV 0563) – ha a munkáltató által kezdeményezett megszüntetések elérik a csoportos létszámcsökkentés küszöbét.

Jogszabályi háttér #

Jogszabály: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban.

Gyakori kérdések #

Van-e felmondási idő közös megegyezés esetén? #

Törvényi felmondási idő nincs: a munkaviszony a felek által meghatározott napon szűnik meg. A felmondási időre és a felmentésre vonatkozó szabályok (Mt. 68–70. §) a felmondáshoz kapcsolódnak. A felek szabadon megállapodhatnak a megszűnés napjáról és a munkavégzés alóli mentesítésről.

Jár-e végkielégítés közös megegyezés esetén? #

Törvény alapján nem, mert az Mt. a végkielégítést a munkáltató felmondásához, a munkáltató jogutód nélküli megszűnéséhez és a 63. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esethez köti (Mt. 77. § (1) bekezdés). A felek azonban a megállapodásban pénzbeli juttatást köthetnek ki; köztulajdonban álló munkáltatónál végkielégítés nem köthető ki (Mt. 205. § (1) bekezdés b) pont). Részletesen: végkielégítés közös megegyezés esetén.

Mi történik, ha a munkavállaló nem írja alá a közös megegyezést? #

Akkor a megállapodás nem jön létre, mert ehhez mindkét fél egybehangzó jognyilatkozata kell (Mt. 14. §). A munkaviszony változatlanul fennmarad. A munkáltató ezután csak felmondással vagy azonnali hatályú felmondással szüntetheti meg, ha ennek törvényi feltételei fennállnak (Mt. 64. § (1) bekezdés).

Visszavonható-e az aláírt közös megegyezés? #

Az Mt. az aláírt megállapodás egyoldalú visszavonását nem szabályozza. A megállapodás a felek közös akaratával módosítható vagy szüntethető meg, írásban (Mt. 22. § (3) bekezdés). Egyoldalúan akkor lehet fellépni ellene, ha a felek a megállapodásban elállási jogot kötöttek ki, amelynek gyakorlása a megállapodást visszamenőleges hatállyal megszünteti (Mt. 15. § (2) bekezdés), vagy ha a megtámadás törvényi okai fennállnak (Mt. 28. §). A felmondás visszavonásáról: visszavonható-e a felmondás.

Kapcsolódó cikkek #

• Munkaviszony megszüntetése – teljes útmutató munkáltatóknak
• Jár-e végkielégítés közös megegyezésnél?
• Munkáltatói felmondás: feltételek és lépések
• Munkavállalói felmondás: teendők a munkáltató oldalán
• Jogellenes felmondás: a jogellenes munkaviszony-megszüntetés következményei
• Kilépő papírok: milyen igazolásokat kell kiadni kilépéskor?
• A felmondás indokolása: mi a valós és okszerű ok?
• Felmondási tilalom: mikor nem lehet felmondani?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 23. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 23-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.