Levonás a munkabérből: mit és mennyit lehet levonni?

A levonás a munkabérből csak a törvényben felsorolt jogcímeken lehetséges: jogszabály, végrehajtható határozat, a munkavállaló hozzájárulása vagy előlegnyújtás alapján (Mt. 161. §). A jogalapot a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), a levonható összeg felső határát a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) határozza meg. Az alábbiakban bemutatjuk, mit és mennyit vonhat le a munkáltató, és mi a teendője, ha letiltás érkezik.

Röviden #

• A munkabérből jogszabály (például adóelőleg, járulék) vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján lehet levonni (Mt. 161. § (1) bekezdés).
• A munkáltató saját követelését csak a munkavállaló hozzájárulásával, a levonásmentes munkabérrészig, vagy előlegnyújtás esetén vonhatja le (Mt. 161. § (2) bekezdés).
• Letiltás alapján a nettó munkabérből általában legfeljebb 33% vonható le (Vht. 65. § (1) bekezdés). Tartásdíj és néhány más követelés fejében, illetve több letiltásnál a korlát 50% (Vht. 65. § (2)–(3) bekezdés).
• A havi munkabérnek a minimálbér nettó összege 60%-át – a 2026. évi összeggel 128 797 forint – meg nem haladó része mentes a végrehajtás alól, kivéve a gyermektartásdíjat (Vht. 62. § (1) bekezdés).
• A levonás szabályaitól sem a munkaszerződés, sem kollektív szerződés nem térhet el (Mt. 165. § (1) bekezdés g) pont), a vezető állású munkavállaló munkaszerződését kivéve (Mt. 209. § (1) bekezdés).

Mikor lehetséges a levonás a munkabérből? #

Az Mt. a levonás jogalapjait zártan határozza meg:

„A munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye.”

(Mt. 161. § (1) bekezdés)

A levonásmentes munkabérrész a törvény fogalommeghatározása szerint „a bírósági végrehajtásról szóló jogszabály alapján teljesíthető levonások után fennmaradó munkabérrész” (Mt. 294. § (1) bekezdés j) pont). A mértékét tehát nem az Mt., hanem a Vht. adja meg. A díjazás általános szabályairól a munkabér szabályairól szóló összefoglalónkban olvashat.

Levonás a munkabérből jogszabály alapján #

Jogszabály írja elő a munkabért terhelő adóelőleg és társadalombiztosítási járulék levonását; a Vht. a végrehajtási korlátokat is az ezek levonása után fennmaradó összegből számítja (Vht. 61. § (1) bekezdés). Ezekhez a levonásokhoz nem kell a munkavállaló hozzájárulása. A bérelszámolásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja (Mt. 155. § (3) bekezdés). Erről a bérjegyzékről szóló cikkünkben írunk.

Letiltás: levonás a munkabérből végrehajtás alapján #

Ha az adós a végrehajtó helyszíni eljárásakor, illetve a végrehajtható okirat postai kézbesítésétől számított 15 napon belül nem fizet, a végrehajtó a munkabérét letiltja (Vht. 58. § (1) bekezdés). A letiltásban felhívja a munkáltatót, hogy a feltüntetett összeget vonja le, és fizesse ki a végrehajtást kérőnek (Vht. 58. § (2) bekezdés). A munkáltató ezt köteles teljesíteni (Vht. 75. §). A végrehajtható határozaton alapuló levonás is csak a levonásmentes munkabérrészig terjedhet (Mt. 161. § (1) bekezdés).

A munkáltató saját követelése #

A munkáltató a munkavállalóval szembeni követelését – például a munkáltatói kölcsön törlesztését, a cafeteria-keret túllépését vagy a munkavállaló által okozott kárt – két esetben vonhatja le (Mt. 161. § (2) bekezdés):

• a munkavállaló hozzájárulása alapján, a levonásmentes munkabérrészig;
• ha a követelés előlegnyújtásból ered.

A hozzájárulásra az Mt. alaki előírást nem tartalmaz, így az alaki kötöttség nélkül is megadható (Mt. 22. § (1) bekezdés). A bizonyíthatóság miatt javasolt, hogy írásban, a követelés jogcímének és összegének megjelölésével adják meg – ez jó gyakorlat, nem jogszabályi előírás. A hozzájárulás sem csökkentheti a munkabért a levonásmentes munkabérrész alá. A kár levonásáról: levonhatja-e a munkáltató a kárt a munkabérből.

Mennyi lehet a levonás a munkabérből? #

A végrehajtási levonás alapja a nettó munkabér, vagyis az adóelőleg és a járulékok levonása után fennmaradó összeg (Vht. 61. § (1) bekezdés). Ebből legfeljebb az alábbi hányad vonható le.

Mentes rész: meddig terjedhet a levonás a munkabérből? #

Mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a minimálbér nettó összegének 60%-át; ez a mentesség a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtásánál nem áll fenn (Vht. 62. § (1) bekezdés). A minimálbér havi bruttó összege 322 800 forint, nettó összege – az adó- és járulékterhek levonása után, kedvezmények nélkül számítva – 214 662 forint, ennek 60%-a 128 797 forint (minimálbér és garantált bérminimum).

Ha a munkavállaló ugyanattól a munkáltatótól több jogcímen kap munkabért, a mentességnél ezeket össze kell vonni. Ha több munkáltatótól kap munkabért, a mentesség abból illeti meg, amelyet elsőként tiltottak le (Vht. 62. § (2)–(3) bekezdés).

A Vht. 61. §-a szerinti levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek a 200 ezer forintot meghaladó része (Vht. 63. §). A Vht. nem részletezi, hogyan kell ezt a 33, illetve 50%-os korláttal együtt alkalmazni. A levonandó összeget ilyenkor a letiltás szerint, kétség esetén a végrehajtóval egyeztetve javasolt megállapítani.

Mi számít munkabérnek, és mi mentes? #

A korlátok szempontjából munkabér minden olyan pénzbeli juttatás, amelyet a munkaviszonyra vagy annak megszüntetésére tekintettel fizetnek ki. Feltétel, hogy utána személyi jövedelemadó-előleget kelljen fizetni; a béren kívüli juttatás kivétel (Vht. 65. § (4) bekezdés). Mentes a letiltás alól például a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés (Vht. 74. § i) pont). Ugyanígy mentes a családi kedvezmény nettó összege (Vht. 74. § l) pont).

A munkáltató teendői letiltás esetén #

A munkáltató legkésőbb a letiltás átvételét követő munkanapon köteles (Vht. 76. § (1) bekezdés):

• értesíteni a munkavállalót (adóst) a letiltásról;
• intézkedni, hogy a letiltott összeget a munkabér kifizetésének napján levonják, és kifizessék a végrehajtást kérőnek, illetve kivételesen átutalják a végrehajtói letéti vagy más számlára;
• értesíteni a letiltást kibocsátó szervet, ha a letiltás foganatosításának akadálya van.

Ha egy hónapban a levonás a munkabérből részben vagy teljesen elmaradt, az elmaradt részleteket le kell vonni, mihelyt lehetséges (Vht. 77. § (1) bekezdés). Ekkor is irányadók a levonást korlátozó szabályok (Vht. 77. § (3) bekezdés). Több követelést a Vht. 165. §-ában megállapított sorrendben kell levonni (Vht. 64. § (1) bekezdés).

A munkaviszony megszűnésekor a munkáltató igazolást köteles kiállítani a levonandó tartozásokról (Vht. 78. § (1) bekezdés). Ebben fel kell tüntetni, milyen tartozást, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni. Ha ilyen tartozás nincs, arról is igazolást kell adni (Vht. 78. § (2) bekezdés). Az új munkáltató köteles a tartozásigazolást bekérni és a végrehajtást folytatni (Vht. 78. § (4) bekezdés). A kilépéskor kiadandó iratokról: milyen igazolásokat kell kiadni kilépéskor.

Ha a munkáltató e kötelességét megszegi, a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek (Vht. 79. § (1) bekezdés).

Ha a munkavállaló nem járul hozzá a levonáshoz #

Hozzájárulás nélkül a munkáltató saját követelését – az előleget kivéve – csak végrehajtható határozat alapján vonhatja le (Mt. 161. § (1)–(2) bekezdés). Igényét bíróság előtt érvényesítheti (Mt. 285. § (1) bekezdés). A munkaviszonnyal összefüggő, a kötelező legkisebb munkabér háromszorosát meg nem haladó igényét fizetési felszólítással is érvényesítheti, amelyet írásba kell foglalni (Mt. 285. § (2) bekezdés).

A fizetési felszólítás elleni keresetet a közlésétől számított 30 napon belül lehet benyújtani, és ennek halasztó hatálya van (Mt. 287. § (1) bekezdés d) pont, (5) bekezdés). A keresettel nem támadott fizetési felszólítást a bíróság végrehajtási záradékkal látja el (Vht. 23. § (1) bekezdés). Ennek feltétele, hogy a tartozás munkabérből való közvetlen levonása ne legyen lehetséges, eredménytelen legyen, vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva vezessen eredményre; a feltételeket a munkáltató igazolja (Vht. 23. § (2)–(3) bekezdés).

A Vht. tehát abból indul ki, hogy a nem támadott fizetési felszólítás alapján a tartozás elsősorban – a levonásmentes munkabérrészig – a munkabérből vonható le. Az Mt. ezt kifejezetten nem mondja ki, ez a két szabály együttes értelmezése. A munkavállaló felelősségéről: a munkavállaló kártérítési felelőssége.

Előleg és tévesen kifizetett munkabér #

Előlegnyújtásból eredő követelésnél a levonás a munkabérből a munkavállaló hozzájárulása nélkül is lehetséges (Mt. 161. § (2) bekezdés b) pont). A törvény ennél – a hozzájáruláson alapuló levonással szemben – nem említi a levonásmentes munkabérrészt. A levonásmentes munkabérrel szemben azonban beszámításnak nincs helye (Mt. 162. §). Az Mt. kifejezetten nem rendezi, hogy az előleg levonása érintheti-e a levonásmentes munkabérrészt. Ezért javasolt az előleg visszafizetéséről – például részletekben – előre megállapodni; ez jó gyakorlat, nem jogszabályi előírás. Részletesen: munkabérelőleg.

Az előlegre vonatkozó szabályok szerint vonható le a többletkifizetés, ha az elszámolás módosítását a tárgyhavi elszámolást követően bekövetkező ok teszi szükségessé (Mt. 155. § (4) bekezdés). Ugyanez érvényes, ha a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak lejártakor a munkavállaló több munkabért kapott, mint ami a teljesített munkaidő alapján járt (Mt. 156. § (2) és (4) bekezdés), illetve ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt a törvényben felsorolt módon szűnik meg (Mt. 95. § (4) bekezdés).

Más téves kifizetés – például számítási hiba vagy kétszeri utalás – jogalap nélküli kifizetés, amelyre a 161. § (2) bekezdés b) pontja nem vonatkozik. Ezt a munkáltató a munkavállaló hozzájárulásával vagy végrehajtható határozat alapján vonhatja le (Mt. 161. § (1)–(2) bekezdés). A jogalap nélkül kifizetett munkabér 60 napon túl csak akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő (Mt. 164. §). Erről a jogalap nélkül kifizetett munkabér visszaköveteléséről szóló cikkünkben olvashat.

Tilalmak és eltérési lehetőség #

• Tilos az olyan bérlevonás, amely a munkáltató, annak képviselője vagy közvetítő személy javára szolgál annak ellenértékeként, hogy a munkavállaló munkaviszonyt létesítsen vagy azt megtartsa (Mt. 161. § (3) bekezdés).
• A levonásmentes munkabérrel szemben beszámításnak nincs helye (Mt. 162. §).
• A munkavállaló a munkabérére vonatkozó igényéről egyoldalú jognyilatkozattal nem mondhat le, és a levonásmentes munkabérrész nem engedményezhető (Mt. 163. § (1)–(2) bekezdés).
• A pénzt vagy más értéket kezelő munkavállaló írásbeli megállapodás alapján biztosítékot ad (Mt. 189. § (1) bekezdés). Ez kizárólag a kártérítési igény kielégítésére, a munkabérből való levonás szabályai szerint használható fel (Mt. 189. § (5) bekezdés).

A 161–163. §-tól sem a felek megállapodása, sem kollektív szerződés nem térhet el (Mt. 165. § (1) bekezdés g) pont). A munkaszerződés tehát főszabály szerint nem bővítheti a levonás eseteit. A jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelésére vonatkozó szabálytól kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 165. § (2) bekezdés d) pont).

Kivétel a vezető állású munkavállaló: a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészben – helyettesítésére jogosított más munkavállaló (Mt. 208. § (1) bekezdés). Ugyanez érvényes arra a munkavállalóra, akinek munkaszerződése a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írja elő (Mt. 208. § (2) bekezdés). Erre kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakörben, a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét elérő alapbér mellett van lehetőség. A vezető munkaszerződése az Mt. Második Részének szabályaitól – a 209. § (2) bekezdésében felsorolt kivételekkel – eltérhet, és a 161–165. § nincs a kivételek között (Mt. 209. § (1)–(2) bekezdés). A vezetőre kollektív szerződés nem terjed ki (Mt. 209. § (3) bekezdés). A Vht. végrehajtási korlátai (Vht. 61–65. §) a vezetőre is vonatkoznak.

Számpélda: levonás a munkabérből letiltás alapján #

Egy munkavállaló munkabére az adóelőleg és a járulékok levonása után havi 180 000 forint. A munkáltatóhoz egyetlen letiltás érkezik, más levonás nincs. A példa a minimálbér 2026. évi összegével számol, és megmutatja, hogy a mentes rész miatt mennyi lehet a levonás a munkabérből.

1. Ha a letiltás gyermektartásdíjra szól, legfeljebb a nettó munkabér 50%-a, azaz 90 000 forint vonható le (Vht. 65. § (2) bekezdés a) pont). A minimálbérhez kötött mentesség ilyenkor nem alkalmazandó (Vht. 62. § (1) bekezdés).
2. Ha a letiltás egyéb tartozásra, például fogyasztási kölcsönre szól, a nettó munkabér 33%-a 59 400 forint volna (Vht. 65. § (1) bekezdés), és a munkavállalónak 120 600 forint maradna.
3. A mentes rész azonban 128 797 forint (Vht. 62. § (1) bekezdés). Mivel a 120 600 forint ennél kevesebb, legfeljebb a 180 000 forint és a mentes rész különbözete, azaz 51 203 forint vonható le, és a munkavállalónak a mentes rész marad.
4. Ha a munkavállaló emellett egy munkáltatói követelés levonásához is hozzájárul, az is csak a levonásmentes munkabérrészig vonható le (Mt. 161. § (2) bekezdés a) pont). Mivel a letiltás a levonható részt már kimeríti, ebben a hónapban hozzájárulás alapján sem vonható le további összeg (Mt. 294. § (1) bekezdés j) pont).

A minimálbér változásakor a mentes rész és a levonható összeg is változik, ezért a számítást minden évben a hatályos értékkel kell elvégezni.

Gyakori hibák #

• A munkáltató a kárt vagy a hiányt a munkavállaló hozzájárulása nélkül vonja le a munkabérből (Mt. 161. § (2) bekezdés a) pont).
• A levonási korlátot a bruttó munkabérből számítják, pedig az alap az adó és a járulékok levonása után fennmaradó összeg (Vht. 61. § (1) bekezdés).
• Letiltásnál csak a 33%-os korlátot nézik, és figyelmen kívül hagyják a minimálbér nettó összegének 60%-át kitevő mentes részt (Vht. 62. § (1) bekezdés).
• A munkavállalót nem értesítik a letiltásról a letiltás átvételét követő munkanapon (Vht. 76. § (1) bekezdés a) pont).
• Kilépéskor nem adnak tartozásigazolást, vagy belépéskor nem kérik be az új munkavállalótól (Vht. 78. § (1) és (4) bekezdés).
• A levonásmentes munkabérrészt is érintő levonást végeznek arra hivatkozva, hogy a munkaszerződés megengedi, pedig ettől megállapodás – a vezető állású munkavállaló kivételével – nem térhet el (Mt. 165. § (1) bekezdés g) pont, Mt. 209. § (1) bekezdés).

Kapcsolódó iratminták #

• Bérlevonási nyilatkozat minta (KKV 0023) – a munkavállaló hozzájárulása egy meghatározott munkáltatói követelés (például kölcsön, kár) levonásához, egy összegben vagy részletekben.
• Nyilatkozat cafeteria-tartozás munkabérből történő levonásához (KKV 0546) – ha a munkavállaló túllépte a cafeteria-keretet, például év közbeni kilépés miatt.
• Belépési adatlap minta (KKV 0003) – belépéskor a fennálló letiltások és levonások rögzítéséhez.
• Munkáltatói igazolás minta (KKV 0031) – a munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolásokhoz, a fennálló levonások és letiltások adataival.
• Kilépési checklist (KKV 0030) – a tartozások felmérése, a levonási hozzájárulás és a letiltó szerv értesítése a kilépéskor.
• Eszközvisszaadási jegyzőkönyv minta (KKV 0032) – a hiány vagy sérülés rögzítéséhez, mielőtt a felek a megtérítésről megállapodnak.

Jogszabályi háttér #

Jogszabályok: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban; a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.), hatályos szövege a Jogtárban.

Gyakori kérdések #

Levonhatja-e a munkáltató a kárt a munkavállaló beleegyezése nélkül? #

Nem. Saját követelését a munkáltató csak a munkavállaló hozzájárulásával, a levonásmentes munkabérrészig vonhatja le, kivéve az előlegből eredő követelést (Mt. 161. § (2) bekezdés). Hozzájárulás nélkül bírósághoz fordulhat, kisebb összegnél fizetési felszólítást is alkalmazhat (Mt. 285. § (1)–(2) bekezdés).

Mennyi a levonásmentes munkabérrész? #

Az a munkabérrész, amely a bírósági végrehajtás szabályai szerint teljesíthető levonások után fennmarad (Mt. 294. § (1) bekezdés j) pont). Egyéb követelésnél ez főszabály szerint a nettó munkabér 33%-os levonás utáni része, de legalább a minimálbér nettó összegének 60%-a (128 797 forint); ha a nettó munkabér ennél kevesebb, a teljes nettó munkabér (Vht. 62. § (1) bekezdés, Vht. 65. § (1) bekezdés). Ha a Vht. 61. §-a szerinti levonás után maradó havi összeg meghaladja a 200 ezer forintot, a Vht. 63. §-át is alkalmazni kell.

Milyen sorrendben történik a levonás a munkabérből több letiltásnál? #

A követeléseket a Vht. 165. §-a szerinti sorrendben kell levonni: elöl áll a gyermektartásdíj, majd a jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj (Vht. 64. § (1) bekezdés, Vht. 165. § (1) bekezdés). Az azonos csoportba tartozó követelések közül az előbb érkezett letiltás az első, hacsak a bíróság arányos kielégítést nem rendel el (Vht. 64. § (2)–(3) bekezdés). A hátrébb álló követelés csak az előbb álló teljes kielégítése után következik (Vht. 167. §). Több letiltásnál a levonás együtt legfeljebb a nettó munkabér 50%-a lehet (Vht. 65. § (3) bekezdés).

Letiltható-e a munkába járás költségtérítése? #

Nem. A kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés mentes a letiltás alól (Vht. 74. § i) pont). A költségtérítés szabályairól a munkába járás költségtérítéséről szóló cikkünkben olvashat.

Kapcsolódó cikkek #

• A munkabér szabályai – a díjazás útmutatója munkáltatóknak
• A munkabér kifizetése: határidő, mód és bérjegyzék
• Minimálbér és garantált bérminimum
• Ki jogosult a garantált bérminimumra?
• Bérpótlékok áttekintése
• Műszakpótlék: mikor és mennyi jár?
• A rendkívüli munkaidő díjazása (túlórapótlék)
• Távolléti díj: mikor jár és hogyan számítjuk?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 22. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 22-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.