Minimálbér és garantált bérminimum

A minimálbér – jogszabályi nevén kötelező legkisebb munkabér – a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló alapbérének legkisebb összege. A garantált bérminimum ennek magasabb változata a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörökre (így a felsőfokú végzettséget igénylőkre is). Összegüket a Kormány rendeletben állapítja meg, és naptári évenként felül kell vizsgálni (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 153. § (1) és (4) bekezdés). A minimálbér 2026. január 1-jétől havi 322 800 forint, a garantált bérminimum havi 373 200 forint (a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (1)–(2) bekezdés).

Röviden #

• A minimálbér teljes munkaidő esetén havibérnél 322 800 forint, hetibérnél 74 210 forint, napibérnél 14 850 forint, órabérnél 1856 forint (426/2025. Korm. r. 2. § (1) bekezdés).
• A legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben a garantált bérminimum jár: havibérnél 373 200 forint (426/2025. Korm. r. 2. § (2) bekezdés).
• Alapbérként legalább ezt az összeget kell megállapítani, ettől sem a munkaszerződés, sem a kollektív szerződés nem térhet el (Mt. 136. § (1) bekezdés, Mt. 165. § (1) bekezdés a) pont).
• Részmunkaidőben a havi, heti és napi összeg arányosan csökken, az órabér viszont nem (426/2025. Korm. r. 2. § (5) bekezdés).
• Egyszerűsített foglalkoztatásnál legalább a minimálbér 85 százaléka, garantált bérminimum esetén 87 százaléka jár (Efo. tv. 4. § (1a) bekezdés).

Mi a minimálbér és a garantált bérminimum? #

A rendelet a minimálbért így határozza meg:

„A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér)”

(426/2025. Korm. r. 2. § (1) bekezdés)

A garantált bérminimum pedig a „legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított” legkisebb összeg (426/2025. Korm. r. 2. § (2) bekezdés). A köznyelv ezt gyakran szakmunkás minimálbérnek nevezi.

Mindkét összeget a Kormány állapítja meg rendeletben, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban és a Kormány által kijelölt fórumban folytatott konzultációt követően (Mt. 153. § (1) bekezdés). Az összegeket naptári évenként felül kell vizsgálni (Mt. 153. § (4) bekezdés). A rendelet hatálya minden munkáltatóra és munkavállalóra kiterjed (426/2025. Korm. r. 1. § (1) bekezdés). A munkabér többi szabályáról a munkabér szabályairól szóló útmutatónkban olvashat.

Mennyi a minimálbér és a garantált bérminimum? #

A 2026. január 1-jétől érvényes összegek, teljes munkaidő teljesítése esetén (426/2025. Korm. r. 2. § (1)–(3) bekezdés):

A rendelet rendelkezéseit először a 2026. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni (426/2025. Korm. r. 3. § (2) bekezdés).

Kinek jár a minimálbér, és kinek a garantált bérminimum? #

A minimálbér az a legkisebb alapbér, amely minden teljes munkaidős munkavállalónak jár. Ha a munkakör legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ettől eltérően a garantált bérminimum a legkisebb alapbér (426/2025. Korm. r. 2. § (2) bekezdés). A rendelet szövege a munkakör követelményéhez köti a garantált bérminimumot, nem önmagában a munkavállaló végzettségéhez. Részletesen: ki jogosult a garantált bérminimumra.

A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk az alapbérben (Mt. 45. § (1) bekezdés). Alapbérként legalább a 153. § (1) bekezdése szerinti munkabért kell meghatározni, az alapbért pedig időbérben kell megállapítani (Mt. 136. § (1)–(2) bekezdés). Lásd még: alapbér meghatározása.

A minimálbér alkalmazásának szabályai #

Az alapbérnek kell elérnie a legkisebb összeget #

A rendelet az alapbér legkisebb összegét határozza meg (426/2025. Korm. r. 2. § (1) bekezdés), ezért a követelményt az alapbérnek kell teljesítenie. A külön fizetett bérpótlék a rendes munkaidőre járó munkabéren felül illeti meg a munkavállalót (Mt. 139. § (1) bekezdés), így azzal az alapbér nem egészíthető ki a minimálbér szintjére. Ugyanez igaz a prémiumra és a jutalomra is, mert ezek nem részei az alapbérnek (Mt. 136. § (1) bekezdés).

Kivétel, ha a felek a vasárnapi, a munkaszüneti napi, a műszak- vagy az éjszakai pótlékot is magában foglaló alapbért állapítanak meg (Mt. 145. § (1) bekezdés). Ilyenkor a pótlék az alapbér része, és az így megállapított alapbérnek kell elérnie a minimálbért, illetve a garantált bérminimumot (Mt. 136. § (1) bekezdés). Az Mt. nem szabályozza, hogy a pótlékot magában foglaló alapbér mennyivel haladja meg a legkisebb összeget; ez nyitott kérdés. Javasolt úgy megállapítani, hogy a benne foglalt pótlékrész nélkül is elérje azt. A bérpótlék helyett adott havi pótlékátalány (Mt. 145. § (2) bekezdés) nem alapbér, ezért nem számít bele.

Részmunkaidő #

Részmunkaidő esetén a havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni (426/2025. Korm. r. 2. § (5) bekezdés a) pont). Az órabértétel viszont nem csökken: azt az ott szereplő összeggel, illetve a (4) bekezdés szerint módosított összeggel kell alkalmazni (426/2025. Korm. r. 2. § (5) bekezdés b) pont). Részmunkaidő az, ha a felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben állapodnak meg (Mt. 92. § (5) bekezdés). Lásd: részmunkaidős foglalkoztatás.

Rövidebb vagy hosszabb teljes napi munkaidő #

Az általános teljes napi munkaidő napi 8 óra (Mt. 92. § (1) bekezdés). Ha a teljes napi munkaidő ennél hosszabb (Mt. 92. § (2) bekezdés), az órabértételt arányosan csökkentett mértékben kell figyelembe venni. Ha rövidebb (Mt. 92. § (4) bekezdés), arányosan növelt mértékben (426/2025. Korm. r. 2. § (4) bekezdés). Ez a szabály csak az órabérre vonatkozik, a havi összeg teljes munkaidő teljesítésekor nem változik.

Teljesítménybér #

Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények 100 százalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a havi munkabér legalább a minimálbér, illetve a garantált bérminimum havi összege (426/2025. Korm. r. 2. § (3) bekezdés). A teljesítménybér-tényezőt is így kell megállapítani (Mt. 138. § (5) bekezdés). A kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállalónak legalább az alapbér felét elérő garantált bért is meg kell állapítani (Mt. 138. § (6) bekezdés). Lásd: teljesítménybér és időbér.

Ha változik a minimálbér #

Az új összeget a rendeletben meghatározott első hónaptól – a 426/2025. Korm. r. szerint a 2026. január hónapra járó munkabértől (426/2025. Korm. r. 3. § (2) bekezdés) – kell alkalmazni: ha a munkaszerződésben rögzített alapbér alá kerül, legalább az új összeget kell fizetni (Mt. 136. § (1) bekezdés). Javasolt a munkaszerződés alapbérét is írásban módosítani (Mt. 58. §, Mt. 22. § (3) bekezdés), vagy legalább béremelési értesítővel közölni a változást; a teljesítménybéreseknél pedig a teljesítménybér-tényezőt is felül kell vizsgálni (Mt. 138. § (5) bekezdés).

Kivételek és eltérési lehetőség #

• Nincs eltérés: a felek megállapodása vagy kollektív szerződés nem térhet el az Mt. 136. § (1)–(2) bekezdésétől és a 138. § (1)–(5) bekezdésétől (Mt. 165. § (1) bekezdés a) és c) pont).
• Csoportos eltérés: a Kormány a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összeget is megállapíthat (Mt. 153. § (2) bekezdés). A 426/2025. Korm. r. a két összegen túl ilyen csoportot nem határoz meg.
• Egyszerűsített foglalkoztatás: az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.) szerint alapbérként legalább a minimálbér 85 százaléka, garantált bérminimum esetén 87 százaléka jár (Efo. tv. 4. § (1a) bekezdés). Lásd: egyszerűsített foglalkoztatás.
• Közszféra: a rendelet alkalmazásában munkáltató a költségvetési szerv is, alapbér pedig az illetmény is (426/2025. Korm. r. 1. § (2) bekezdés).

Mire hivatkozik még a minimálbér? #

A minimálbér több szabály viszonyítási alapja. A munkáltató a munkavállalóval szembeni, a minimálbér háromszorosát meg nem haladó igényét fizetési felszólítással is érvényesítheti (Mt. 285. § (2) bekezdés). Munkaszerződés akkor írhatja elő a vezetőre vonatkozó szabályok alkalmazását, ha a munkavállaló kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be, és alapbére eléri a minimálbér hétszeresét (Mt. 208. § (2) bekezdés). A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerint a biztosított társas vállalkozó és egyéni vállalkozó társadalombiztosítási járulékának alapja havonta legalább a minimálbér (Tbj. 39. § (1) bekezdés, Tbj. 40. § (3) bekezdés).

Számpélda: a minimálbér részmunkaidőben és eltérő munkaidőnél #

1. Napi 6 órás részmunkaidő, 8 órás teljes napi munkaidő mellett: a havi alapbér legalább 322 800 forint × 6/8, azaz a havi minimálbér 75 százaléka (426/2025. Korm. r. 2. § (5) bekezdés a) pont). Garantált bérminimumot igénylő munkakörben 373 200 forint 75 százaléka.
2. Órabéres, napi 4 órás részmunkaidő: az órabér legalább 1856 forint, mert az órabértétel részmunkaidőben nem csökken (426/2025. Korm. r. 2. § (5) bekezdés b) pont).
3. Napi 12 órás teljes napi munkaidő készenléti jellegű munkakörben (Mt. 92. § (2) bekezdés): az órabér legalább 1856 forint × 8/12, azaz kétharmada (426/2025. Korm. r. 2. § (4) bekezdés a) pont).
4. Napi 7 órás teljes napi munkaidő (Mt. 92. § (4) bekezdés): az órabér legalább 1856 forint × 8/7 (426/2025. Korm. r. 2. § (4) bekezdés b) pont).

Gyakori hibák #

• A részmunkaidős munkavállaló havibérét nem arányosítják helyesen, vagy órabéreseknél az órabért is csökkentik (426/2025. Korm. r. 2. § (5) bekezdés).
• A garantált bérminimum helyett minimálbért fizetnek olyan munkakörben, amely legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel (426/2025. Korm. r. 2. § (2) bekezdés).
• A külön fizetett bérpótlékkal vagy prémiummal „egészítik ki” az alapbért a minimálbér szintjére (Mt. 136. § (1) bekezdés, Mt. 139. § (1) bekezdés).
• Az új összeget nem a rendeletben előírt első hónaptól – a 426/2025. Korm. r. szerint a januári munkabértől – alkalmazzák (426/2025. Korm. r. 3. § (2) bekezdés).
• A teljesítménybér-tényezőt úgy állapítják meg, hogy a 100 százalékos teljesítés sem éri el a minimálbért (Mt. 138. § (5) bekezdés).

Kapcsolódó iratminták #

• Béremelési értesítő minta (KKV 0024) – az alapbér emelésének közléséhez, többek között a minimálbér vagy a garantált bérminimum változásakor.
• Munkaszerződés módosítása minta (KKV 0002) – az alapbér írásbeli módosításához a minimálbér változásakor.
• Bérmegállapodás minta (KKV 0019) – a munkabér elemeinek (alapbér, teljesítménybér, pótlékok) részletes rögzítéséhez.
• Munkaszerződés minta (KKV 0001) – az alapbér és a munkakör kötelező rögzítéséhez, havi- vagy órabérrel.
• Teljesítménykövetelmény és teljesítménybér-tényező közlése (KKV 0556) – teljesítménybéreseknél a 100 százalékos teljesítéshez tartozó bér rögzítéséhez.
• Bérszámfejtési adóellenőrző lista minta (KKV 0208) – a havi bérszámfejtés ellenőrzéséhez, a minimálbér-megfeleléssel együtt.
• Egyszerűsített foglalkoztatás – munkaszerződés és checklist minta (KKV 0533) – alkalmi és idénymunkához, a csökkentett bérminimum alkalmazásához.

Jogszabályi háttér #

Jogszabályok: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban; a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet, hatályos szövege a Jogtárban; az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.), hatályos szövege a Jogtárban; a Tbj., hatályos szövege a Jogtárban.

Gyakori kérdések #

Mi a különbség a minimálbér és a garantált bérminimum között? #

A minimálbér minden teljes munkaidős munkavállaló alapbérének legkisebb összege. A garantált bérminimum a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörökben alkalmazandó, magasabb legkisebb alapbér (426/2025. Korm. r. 2. § (1)–(2) bekezdés).

Mennyi a minimálbér órabérben? #

2026. január 1-jétől a minimálbér órabérben 1856 forint, a garantált bérminimum 2145 forint, napi 8 órás teljes munkaidő esetén (426/2025. Korm. r. 2. § (1)–(2) bekezdés). Ettől eltérő teljes napi munkaidőnél az órabértételt arányosan kell módosítani (426/2025. Korm. r. 2. § (4) bekezdés).

Részmunkaidőben is jár a minimálbér? #

Igen, arányosan: a havi, heti és napi összeget a munkaidő mértékével arányosan csökkentve kell alkalmazni, az órabér viszont nem csökken (426/2025. Korm. r. 2. § (5) bekezdés).

Beleszámít-e a bérpótlék a minimálbérbe? #

A külön fizetett bérpótlék nem: a rendelet az alapbér legkisebb összegét határozza meg, a bérpótlék pedig a rendes munkaidőre járó munkabéren felül jár (426/2025. Korm. r. 2. § (1) bekezdés, Mt. 139. § (1) bekezdés). Ha azonban a felek pótlékot magában foglaló alapbért állapítanak meg, ez jogszerű, és a teljes alapbérnek kell elérnie a minimálbért (Mt. 145. § (1) bekezdés, Mt. 136. § (1) bekezdés). Hogy ilyenkor az alapbérnek mennyivel kell meghaladnia a minimálbért, azt az Mt. nem szabályozza. A bérpótlék helyett adott havi pótlékátalány nem alapbér (Mt. 145. § (2) bekezdés).

Mikor változik a minimálbér? #

Az összegeket naptári évenként felül kell vizsgálni, az új összeget és hatályát a Kormány rendeletben állapítja meg (Mt. 153. § (1) és (4) bekezdés). A hatályos összegek 2026. január 1-jétől érvényesek (426/2025. Korm. r. 2. § (1) bekezdés).

Kapcsolódó cikkek #

• A munkabér szabályai – a díjazás útmutatója munkáltatóknak
• Ki jogosult a garantált bérminimumra?
• Részmunkaidős foglalkoztatás szabályai
• Egyszerűsített foglalkoztatás: alkalmi munka és idénymunka
• Bérpótlékok áttekintése
• Műszakpótlék: mikor és mennyi jár?
• A rendkívüli munkaidő díjazása (túlórapótlék)
• Távolléti díj: mikor jár és hogyan számítjuk?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 27. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 27-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.