---
title: Munkába járás költségtérítése
description: "Helyközi munkába járásnál a munkáltató legalább a bérlet vagy jegy árának 86%-át téríti meg; bizonyos esetekben kilométeralapú térítés jár. Mutatjuk a feltételeket, az elszámolást és az adózást."
url: "https://www.iratmintatar.info/tudastar/munkaba-jaras-koltsegteritese/"
updated: "2026-10-27"
category: Munkajog / Munkabér és bérpótlékok
tags:
  - költségtérítés
  - munkába járás
  - munkabér
  - munkáltatóknak
  - Szja tv.
---

# Munkába járás költségtérítése

A **munkába járás költségtérítése** jogszabályon alapuló munkáltatói kötelezettség, ha a munkavállaló más településről, helyközi közösségi közlekedéssel jár be dolgozni (39/2010. Korm. rendelet 2. § a) pont, 3. § (1) bekezdés). A részletszabályokat a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet, az adózást a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) tartalmazza. Bemutatjuk, mikor és mennyi jár, hogyan kell elszámolni, és mikor nem számít jövedelemnek.

## Röviden

- Helyközi munkába járásnál a munkáltató legalább a bérlet vagy menetjegy árának 86%-át köteles megtéríteni (39/2010. Korm. rendelet 3. § (1)–(2) bekezdés).
- A hazautazás térítése is legalább 86%, de havi felső határral (39/2010. Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés).
- Ha a munkavállaló a rendelet szerint jár munkába – jellemzően más településről –, a bérlet helyett kilométeralapú térítés jár, ha nincs közösségi közlekedés; ha a munkavállaló azt a munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni; ha mozgáskorlátozottsága vagy súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni; vagy ha bölcsődés vagy 10 év alatti, köznevelési intézményben tanuló gyermeke van. Ez kilométerenként legalább 18 forint (39/2010. Korm. rendelet 2. § a) pont, 4. § (1) bekezdés).
- A helyi (városi) bérlet megtérítését a rendelet nem írja elő (39/2010. Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés).
- A kormányrendelet szerinti munkába járásnál a térítés a bérlet, jegy áráig, kilométeralapú térítésnél kilométerenként 30 forint összegig nem jövedelem (Szja tv. 25. § (2) bekezdés).
- A térítés a bérlettel, jeggyel való elszámolás ellenében jár, és a munkavállalónak nyilatkoznia kell a lakó- és tartózkodási helyéről (39/2010. Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés, 7. §).

## Mi a munkába járás költségtérítése?

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget (Mt. 51. § (2) bekezdés a) pont), a munkaviszonnyal összefüggő költségek megtérítésének szabályait pedig a Kormány rendeletben állapíthatja meg (Mt. 51. § (6) bekezdés). A munkába járásra a 39/2010. Korm. rendelet vonatkozik, amelynek hatálya kiterjed az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatókra és munkavállalókra (39/2010. Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés). A munkába járás költségtérítése tehát nem önkéntes juttatás, hanem a rendeletben meghatározott esetekben kötelező.

### Mi számít munkába járásnak?

A rendelet alkalmazásában munkába járás (39/2010. Korm. rendelet 2. § a) pont aa) és ab) alpont):

- a közigazgatási határon kívülről, a lakó- vagy tartózkodási hely és a munkavégzés helye között helyközi (távolsági) utazással – átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel is – megvalósuló napi munkába járás és hazautazás;
- a közigazgatási határon belüli napi munkába járás és hazautazás is, ha a munkavégzés helye a földrajzi elhelyezkedése miatt sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem érhető el, vagy csak olyan helyi járattal, amelyet kifejezetten a külterületen lévő munkáltató elérése miatt létesítettek vagy módosítottak.

A településen belüli, helyi közösségi közlekedéssel történő bejárás tehát főszabály szerint nem tartozik a rendelet alá. Annál a munkavállalónál, aki mozgáskorlátozottsága vagy súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, valamint annál, akinek bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy 10 év alatti, köznevelési intézményben tanuló gyermeke van, a munkáltató a közigazgatási határon belüli bejárást is a rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti (39/2010. Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés c)–d) pont, 5. §). Más munkavállalóra – például arra, aki csak a munkarendje miatt nem tudja igénybe venni a közösségi közlekedést – az 5. § nem vonatkozik. Ez a munkáltató döntése; ha így minősíti, a munkába járás költségtérítése kilométeralapon jár (39/2010. Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés).

### Napi munkába járás és hazautazás

Napi munkába járás a lakó- vagy tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, illetve a munkarendtől függő gyakoriságú, rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás (39/2010. Korm. rendelet 2. § b) pont). Hazautazás a munkahelyről a lakóhelyre történő oda- és visszautazás legfeljebb hetente egyszer; az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztásnál legfeljebb havonta négyszer (39/2010. Korm. rendelet 2. § c) pont).

Lakóhely annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló életvitelszerűen lakik. Tartózkodási hely az a lakás, amelyben munkavégzési célból, a lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül, ideiglenesen tartózkodik (39/2010. Korm. rendelet 2. § d)–e) pont).

## Mennyi a munkába járás költségtérítése bérletnél és jegynél?

A munkáltató megtéríti a munkába járást szolgáló bérlet vagy menetjegy árának meghatározott részét, ha a munkavállaló (39/2010. Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés):

- belföldi vagy határon átmenő országos vasút 2. kocsiosztályán,
- menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton,
- elővárosi vasúton (HÉV-en), vagy
- menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, réven utazik, illetve hazautazáshoz légi járművet vesz igénybe.

A helyi (városi) autóbusz, villamos, trolibusz és metró nincs a felsorolásban. A szabály a teljes árú, a jogszabályi utazási kedvezménnyel megváltott és az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérletre és jegyre egyaránt vonatkozik (39/2010. Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés). A térítés mértéke:

- napi munkába járásnál a bérlet vagy menetjegy árának legalább 86%-a (39/2010. Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés);
- hazautazásnál szintén legalább 86%, de havonta legfeljebb a rendelet szerinti felső határ, amelyet évente a KSH által közzétett éves átlagos fogyasztói árnövekedéssel emelnek (39/2010. Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés).

A hazautazás tárgyévi felső határát a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter minden év január 25-ig teszi közzé a Hivatalos Értesítőben (39/2010. Korm. rendelet 3. § (4) bekezdés). A 86% alsó határ (39/2010. Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés): a munkáltató többet, akár a teljes árat is megtérítheti – munkaszerződésben, munkáltatói szabályzatban vagy egyoldalú kötelezettségvállalással (Mt. 16. § (1) bekezdés, Mt. 17. § (1) bekezdés).

### Milyen jegyek és bérletek számolhatók el?

A munkáltató a fenti mértékben, a 3. § (1) bekezdésében felsorolt eszközök figyelembevételével megtéríti (39/2010. Korm. rendelet 3. § (1b) bekezdés):

- bármely menetjegy vagy bérlet árát, amelyről a feltüntetett viszonylat alapján megállapítható, hogy alkalmas a napi munkába járásra és hazautazásra;
- a helyközi országbérlet, a helyközi vármegyebérlet és más, az országosnál kisebb területen érvényes bérlet árát, ha az alkalmas és szükséges a napi munkába járásra és hazautazásra.

Ha a bérletet vagy jegyet elektronikusan, papírra ki nem nyomtatható módon váltották meg, az elszámolás az elektronikus számla és a szolgáltató által kiadott igazolás alapján történik (39/2010. Korm. rendelet 3. § (3a) bekezdés).

## Kilométeralapú térítés: a munkába járás költségtérítése saját autóval

A rendelet szerinti munkába járásnál a bérlet- vagy jegyalapú térítés helyett kilométeralapú térítés jár, ha (39/2010. Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés):

- a lakó- vagy tartózkodási hely és a munkavégzés helye között nincs közösségi közlekedés;
- a munkavállaló a munkarendje miatt a közösségi közlekedést nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni;
- a munkavállaló mozgáskorlátozottsága vagy súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni – akkor is, ha a munkába járását a hozzátartozója biztosítja;
- a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő, vagy 10 év alatti, köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.

Hosszú várakozás az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és meghaladja az út megtételéhez szükséges időt (39/2010. Korm. rendelet 2. § g) pont). Gyermek az Mt. szerinti, saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek (39/2010. Korm. rendelet 2. § h) pont, Mt. 294. § (1) bekezdés c) pont).

Ilyenkor kötelezően az Szja tv. 25. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kilométerenkénti összeg (30 forint) 60 százaléka, vagyis kilométerenként 18 forint jár (39/2010. Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés). Ezen felül, legfeljebb kilométerenként 30 forint összegig, a munkáltató mérlegelési jogkörében adhat térítést (39/2010. Korm. rendelet 4. § (2) bekezdés). A távolságot a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között közforgalmi úton, oda-vissza kell mérni (Szja tv. 25. § (2) bekezdés b) pont).

## Elszámolás és nyilatkozat

A bérlet- és jegyalapú térítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében jár (39/2010. Korm. rendelet 3. § (2)–(3) bekezdés). A munkavállaló a költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozik a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás melyikről történik (39/2010. Korm. rendelet 7. §).

Javasolt – ez jó gyakorlat, nem jogszabályi előírás –, hogy a munkáltató a nyilatkozatot évente és a lakcím változásakor megújíttassa. A leadott bérleteket, számlákat érdemes a bérszámfejtési dokumentációval együtt megőrizni.

## Adózás: mikor nem jövedelem a munkába járás költségtérítése?

Az Szja tv. a kormányrendelet szerinti munkába járásnál nem veszi figyelembe a jövedelem számításánál (Szja tv. 25. § (2) bekezdés):

- a bérlettel, jeggyel történő, a rendelet szerinti elszámolás ellenében adott térítést, legfeljebb a bérlet vagy jegy áráig – akkor is, ha a térítés a munkáltató nevére szóló számla ellenében történik;
- a költségtérítés címén – különösen a saját gépjárművel történő munkába járásért – adott összeget a munkában töltött napokra, illetve a hazautazásra, a közforgalmi úton mért oda-vissza távolság alapján, kilométerenként legfeljebb 30 forint értékben.

Az ezt meghaladó költségtérítés – ha a törvény másként nem rendelkezik – a munkavállaló jövedelme (Szja tv. 25. § (3) bekezdés). A munkavállaló a lakóhelye és a munkahelye közötti útra gépjárművel történő munkába járás címén költséget nem számolhat el (Szja tv. 25. § (4) bekezdés). A lakóhelyről a munkahelyre történő bejárás nem hivatali, üzleti utazás (Szja tv. 3. § 10. pont), ezért nem kiküldetési rendelvénnyel számolandó el.

Ha a munkáltató a rendelet hatályán kívüli bejárásért – például helyi bérletért vagy településen belüli autós bejárásért – önként ad térítést, az Szja tv. 25. § (2) bekezdése szerinti kedvezmény nem alkalmazható. A térítés ezért – más adómentességi szabály hiányában – a munkavállaló nem önálló tevékenységből származó jövedelme (Szja tv. 25. § (1) bekezdés).

## Eltérések és különös esetek

- Csoportos személyszállítás: ha a munkáltató a lakó- vagy tartózkodási hely és a munkahely közötti utazást csoportos személyszállítással oldja meg, a munkavállalóval kötött megállapodás szerint a bérletet, jegyet nem téríti meg (39/2010. Korm. rendelet 3. § (1a) bekezdés). A rendelet a fogalmat nem határozza meg. Az Szja tv. szerint csoportos személyszállítás, ha a munkáltató a munkavégzés érdekében legalább négy munkavállaló szállításáról gondoskodik saját, bérelt vagy lízingelt járművel, vagy kifizetőtől igénybe vett személyszállítási szolgáltatással. Négynél kevesebb munkavállaló szállítása is ilyennek minősülhet, ha a munkarend vagy a munkahely földrajzi elhelyezkedése miatt a közösségi közlekedés nem vehető igénybe (Szja tv. 3. § 63. pont).
- Munkaerő-kölcsönzés: a munkába járás költségeit – a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő eltérő megállapodása hiányában – a kölcsönbeadó viseli (Mt. 217. § (4) bekezdés). A kölcsönbeadó legkésőbb a kikölcsönzést megelőzően írásban tájékoztatja a munkavállalót a munkába járás feltételeiről (Mt. 218. § (3) bekezdés f) pont).
- Közszféra: a rendeletet – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a közszolgálati és más jogállási törvények hatálya alá tartozó munkáltatóknál is alkalmazni kell (39/2010. Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés).

## Számpélda: a munkába járás költségtérítése bérlettel

Egy munkavállaló a szomszédos településről helyközi autóbusszal jár be dolgozni. A havi bérlet ára 30 000 forint, a munkavállaló a bérletet havonta leadja, és megtette a lakóhelyére vonatkozó nyilatkozatot.

1. A munkáltató legalább a bérletár 86%-át köteles megtéríteni: 30 000 × 0,86 = 25 800 forint (39/2010. Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés).
2. Ha a munkáltató a teljes, 30 000 forintos bérletárat téríti meg, az a rendelet szerinti elszámolás mellett nem számít jövedelemnek, mert nem haladja meg a bérlet árát (Szja tv. 25. § (2) bekezdés a) pont).
3. Ha a munkavállaló gyermeke bölcsődébe jár, a bérlet helyett kilométeralapú térítés jár (39/2010. Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés d) pont). 20 kilométeres egyirányú távolságnál és 21 munkában töltött napnál a havi alap 20 × 2 × 21 = 840 kilométer.
4. A kötelező térítés legalább 840 × 18 forint = 15 120 forint. A munkáltató legfeljebb 840 × 30 forint = 25 200 forintot fizethet úgy, hogy az ne számítson jövedelemnek (Szja tv. 25. § (2) bekezdés b) pont, (3) bekezdés).

## Gyakori hibák

- A térítést a bérlet, jegy leadása nélkül fizetik ki, pedig az a bérlettel, menetjeggyel való elszámolás ellenében jár (39/2010. Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés, Szja tv. 25. § (2) bekezdés a) pont).
- A bérletárnak csak egy részét, a 86%-nál kevesebbet térítik meg (39/2010. Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés).
- A más településről bejáró, bölcsődés vagy 10 év alatti gyermeket nevelő munkavállalónál nem alkalmazzák a kilométeralapú térítést (39/2010. Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés d) pont).
- A kilométeralapú térítést nem a közforgalmi úton mért távolság vagy nem a munkában töltött napok alapján számolják (Szja tv. 25. § (2) bekezdés b) pont).
- A kilométerenkénti 30 forint összeget meghaladó, illetve a rendelet hatályán kívüli bejárásért adott térítést nem kezelik jövedelemként (Szja tv. 25. § (1)–(3) bekezdés).
- A munkába járást kiküldetési rendelvénnyel számolják el, pedig a lakóhelyről történő bejárás nem hivatali, üzleti utazás (Szja tv. 3. § 10. pont).

## Kapcsolódó iratminták

- [Munkavállalói nyilatkozatok csomagja (KKV 0010)](https://www.iratmintatar.info/download/munkavallaloi-nyilatkozatok-csomagja-kkv-0010/) – belépéskor; a 6. pontja a költségtérítéshez szükséges nyilatkozat a lakó- és tartózkodási helyről és a munkába járás módjáról.
- [Éves munkavállalói nyilatkozatcsomag (KKV 0545)](https://www.iratmintatar.info/download/eves-munkavallaloi-nyilatkozatcsomag-kkv-0545/) – az adatok évenkénti felülvizsgálatához, benne a munkába járás módjának, távolságának és térítésének változásával.
- [Munkaszerződés minta (KKV 0001)](https://www.iratmintatar.info/download/munkaszerzodes-minta-kkv-0001/) – választható kikötéssel arról, hogy a munkáltató milyen mértékben téríti a munkába járás költségeit.
- [Juttatások adózási checklist minta (KKV 0209)](https://www.iratmintatar.info/download/juttatasok-adozasi-checklist-minta-kkv-0209/) – a munkába járás térítésének és más juttatásoknak az adózási minősítéséhez és dokumentálásához.
- [Kiküldetési rendelvény és útnyilvántartás – saját gépkocsi (KKV 0625)](https://www.iratmintatar.info/download/kikuldetesi-rendelveny-sajat-gepkocsi-kkv-0625/) – a saját gépkocsival tett hivatali, üzleti utak elszámolásához, amelyeket el kell különíteni a munkába járástól.

## Jogszabályi háttér

Jogszabályok: a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet, [hatályos szövege a Jogtárban](https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1000039.KOR); a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.), [hatályos szövege a Jogtárban](https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500117.TV); a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), [hatályos szövege a Jogtárban](https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV); a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.), [hatályos szövege a Jogtárban](https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99400053.TV).

| Jogszabályhely | Tartalom |
| --- | --- |
| 39/2010. Korm. rendelet 1. § | a rendelet hatálya |
| 39/2010. Korm. rendelet 2. § | munkába járás, napi munkába járás, hazautazás, lakóhely, hosszú várakozás, gyermek |
| 39/2010. Korm. rendelet 3. § | a bérlet és a menetjegy térítése, mértéke, elszámolása; csoportos személyszállítás |
| 39/2010. Korm. rendelet 4–5. § | kilométeralapú térítés; a közigazgatási határon belüli munkába járás |
| 39/2010. Korm. rendelet 7. § | a munkavállaló nyilatkozata |
| Szja tv. 3. § 10. pont, 63. pont | hivatali, üzleti utazás; csoportos személyszállítás |
| Szja tv. 25. § (1)–(4) bekezdés | a munkába járás térítésének adózása |
| Mt. 16. § (1) bekezdés, Mt. 17. § (1) bekezdés | kötelezettségvállalás, munkáltatói szabályzat |
| Mt. 51. § (2) és (6) bekezdés | a munkáltató költségtérítési kötelezettsége |
| Mt. 217. § (4) bekezdés, Mt. 218. § (3) bekezdés | munkaerő-kölcsönzés |
| Mt. 294. § (1) bekezdés c) pont | a gyermek fogalma |
| Vht. 74. § i) pont | a letiltás alól mentes költségtérítés |

## Gyakori kérdések

### Kötelező-e megtéríteni a helyi bérletet?

Nem. A településen belüli, helyi közösségi közlekedéssel történő bejárás nem a rendelet szerinti munkába járás (39/2010. Korm. rendelet 2. § a) pont), és a bérlet- vagy jegyalapú térítést a rendelet a 3. § (1) bekezdésében felsorolt eszközökhöz köti, amelyek között a helyi közlekedés nem szerepel. Ha a munkavállaló a helyi közlekedést a helyközi utazás részeként, átutazáshoz használja, az a munkába járás része (2. § a) pont aa) alpont); hogy ilyenkor van-e térítési kötelezettség, a rendelet kifejezetten nem rendezi. Ha a munkáltató az ilyen jegyet a rendelet szerinti, bérlettel, jeggyel való elszámolás ellenében megtéríti, a térítés a bérlet, jegy áráig nem számít jövedelemnek (Szja tv. 25. § (2) bekezdés a) pont). Ez a két jogszabály együttes értelmezése: az adómentesség feltétele a rendelet által előírt elszámolás, a rendelet pedig az átutazásra használt helyi jegy térítéséről kifejezetten nem rendelkezik.

### Mennyi a munkába járás költségtérítése saját autóval?

Ha a munkavállaló a rendelet szerint jár munkába – vagyis jellemzően más településről, vagy a munkáltató a határon belüli bejárást az 5. § alapján munkába járásnak minősítette –, és a 4. § (1) bekezdésének valamelyik feltétele fennáll, kilométerenként legalább 18 forint jár, és a munkáltató kilométerenként 30 forint összegig is elmehet (39/2010. Korm. rendelet 4. § (1)–(2) bekezdés). Ha egyik feltétel sem áll fenn, a rendelet saját autós bejárásért térítést nem ír elő. A kilométerenkénti 30 forint összeget meghaladó, illetve a rendelet hatályán kívüli bejárásért adott térítés jövedelem (Szja tv. 25. § (1)–(3) bekezdés).

### Kell-e térítést fizetni, ha a munkáltató buszt biztosít?

Ha a munkáltató a munkavállalók lakó- vagy tartózkodási helye és a munkahely közötti utazását csoportos személyszállítással oldja meg, a munkavállalóval való megállapodás szerint a bérletet, jegyet nem téríti meg (39/2010. Korm. rendelet 3. § (1a) bekezdés). Ehhez a megállapodást célszerű írásban rögzíteni (jó gyakorlat).

### Letiltható-e a munkába járás költségtérítése?

Nem. A kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés mentes a letiltás alól (Vht. 74. § i) pont). A letiltás szabályairól a [levonás a munkabérből című cikkünkben](https://www.iratmintatar.info/tudastar/levonas-a-munkaberbol/) olvashat; a díjazás általános szabályairól a [munkabér szabályairól szóló összefoglalónkban](https://www.iratmintatar.info/tudastar/munkaber-szabalyai/), a kiküldetésről a kiküldetés és kirendelés különbségéről szóló cikkünkben, a bejárás munkaidejéről a munkába járás és munkaidő kapcsolatáról szóló cikkünkben.

## Kapcsolódó cikkek

- [A munkabér szabályai – a díjazás útmutatója munkáltatóknak](https://www.iratmintatar.info/tudastar/munkaber-szabalyai/)
- [Levonás a munkabérből: mit és mennyit lehet levonni?](https://www.iratmintatar.info/tudastar/levonas-a-munkaberbol/)
- [A munkabér kifizetése: határidő, mód és bérjegyzék](https://www.iratmintatar.info/tudastar/munkaber-kifizetese/)
- [Minimálbér és garantált bérminimum](https://www.iratmintatar.info/tudastar/minimalber-es-garantalt-berminimum/)
- [Ki jogosult a garantált bérminimumra?](https://www.iratmintatar.info/tudastar/garantalt-berminimum/)
- [Bérpótlékok áttekintése](https://www.iratmintatar.info/tudastar/berpotlekok-attekintese/)
- [Műszakpótlék: mikor és mennyi jár?](https://www.iratmintatar.info/tudastar/muszakpotlek/)
- [A rendkívüli munkaidő díjazása (túlórapótlék)](https://www.iratmintatar.info/tudastar/tulorapotlek/)

*Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 22. · Iratmintatár Szerkesztőség*

*A cikk a 2026. október 22-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.*