Munkába járás költségtérítése

A munkába járás költségtérítése jogszabályon alapuló munkáltatói kötelezettség, ha a munkavállaló más településről, helyközi közösségi közlekedéssel jár be dolgozni (39/2010. Korm. rendelet 2. § a) pont, 3. § (1) bekezdés). A részletszabályokat a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet, az adózást a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) tartalmazza. Bemutatjuk, mikor és mennyi jár, hogyan kell elszámolni, és mikor nem számít jövedelemnek.

Röviden #

• Helyközi munkába járásnál a munkáltató legalább a bérlet vagy menetjegy árának 86%-át köteles megtéríteni (39/2010. Korm. rendelet 3. § (1)–(2) bekezdés).
• A hazautazás térítése is legalább 86%, de havi felső határral (39/2010. Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés).
• Ha a munkavállaló a rendelet szerint jár munkába – jellemzően más településről –, a bérlet helyett kilométeralapú térítés jár, ha nincs közösségi közlekedés; ha a munkavállaló azt a munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni; ha mozgáskorlátozottsága vagy súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni; vagy ha bölcsődés vagy 10 év alatti, köznevelési intézményben tanuló gyermeke van. Ez kilométerenként legalább 18 forint (39/2010. Korm. rendelet 2. § a) pont, 4. § (1) bekezdés).
• A helyi (városi) bérlet megtérítését a rendelet nem írja elő (39/2010. Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés).
• A kormányrendelet szerinti munkába járásnál a térítés a bérlet, jegy áráig, kilométeralapú térítésnél kilométerenként 30 forint összegig nem jövedelem (Szja tv. 25. § (2) bekezdés).
• A térítés a bérlettel, jeggyel való elszámolás ellenében jár, és a munkavállalónak nyilatkoznia kell a lakó- és tartózkodási helyéről (39/2010. Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés, 7. §).

Mi a munkába járás költségtérítése? #

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget (Mt. 51. § (2) bekezdés a) pont), a munkaviszonnyal összefüggő költségek megtérítésének szabályait pedig a Kormány rendeletben állapíthatja meg (Mt. 51. § (6) bekezdés). A munkába járásra a 39/2010. Korm. rendelet vonatkozik, amelynek hatálya kiterjed az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatókra és munkavállalókra (39/2010. Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés). A munkába járás költségtérítése tehát nem önkéntes juttatás, hanem a rendeletben meghatározott esetekben kötelező.

Mi számít munkába járásnak? #

A rendelet alkalmazásában munkába járás (39/2010. Korm. rendelet 2. § a) pont aa) és ab) alpont):

• a közigazgatási határon kívülről, a lakó- vagy tartózkodási hely és a munkavégzés helye között helyközi (távolsági) utazással – átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel is – megvalósuló napi munkába járás és hazautazás;
• a közigazgatási határon belüli napi munkába járás és hazautazás is, ha a munkavégzés helye a földrajzi elhelyezkedése miatt sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem érhető el, vagy csak olyan helyi járattal, amelyet kifejezetten a külterületen lévő munkáltató elérése miatt létesítettek vagy módosítottak.

A településen belüli, helyi közösségi közlekedéssel történő bejárás tehát főszabály szerint nem tartozik a rendelet alá. Annál a munkavállalónál, aki mozgáskorlátozottsága vagy súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, valamint annál, akinek bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy 10 év alatti, köznevelési intézményben tanuló gyermeke van, a munkáltató a közigazgatási határon belüli bejárást is a rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti (39/2010. Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés c)–d) pont, 5. §). Más munkavállalóra – például arra, aki csak a munkarendje miatt nem tudja igénybe venni a közösségi közlekedést – az 5. § nem vonatkozik. Ez a munkáltató döntése; ha így minősíti, a munkába járás költségtérítése kilométeralapon jár (39/2010. Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés).

Napi munkába járás és hazautazás #

Napi munkába járás a lakó- vagy tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, illetve a munkarendtől függő gyakoriságú, rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás (39/2010. Korm. rendelet 2. § b) pont). Hazautazás a munkahelyről a lakóhelyre történő oda- és visszautazás legfeljebb hetente egyszer; az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztásnál legfeljebb havonta négyszer (39/2010. Korm. rendelet 2. § c) pont).

Lakóhely annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló életvitelszerűen lakik. Tartózkodási hely az a lakás, amelyben munkavégzési célból, a lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül, ideiglenesen tartózkodik (39/2010. Korm. rendelet 2. § d)–e) pont).

Mennyi a munkába járás költségtérítése bérletnél és jegynél? #

A munkáltató megtéríti a munkába járást szolgáló bérlet vagy menetjegy árának meghatározott részét, ha a munkavállaló (39/2010. Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés):

• belföldi vagy határon átmenő országos vasút 2. kocsiosztályán,
• menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton,
• elővárosi vasúton (HÉV-en), vagy
• menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, réven utazik, illetve hazautazáshoz légi járművet vesz igénybe.

A helyi (városi) autóbusz, villamos, trolibusz és metró nincs a felsorolásban. A szabály a teljes árú, a jogszabályi utazási kedvezménnyel megváltott és az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérletre és jegyre egyaránt vonatkozik (39/2010. Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés). A térítés mértéke:

• napi munkába járásnál a bérlet vagy menetjegy árának legalább 86%-a (39/2010. Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés);
• hazautazásnál szintén legalább 86%, de havonta legfeljebb a rendelet szerinti felső határ, amelyet évente a KSH által közzétett éves átlagos fogyasztói árnövekedéssel emelnek (39/2010. Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés).

A hazautazás tárgyévi felső határát a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter minden év január 25-ig teszi közzé a Hivatalos Értesítőben (39/2010. Korm. rendelet 3. § (4) bekezdés). A 86% alsó határ (39/2010. Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés): a munkáltató többet, akár a teljes árat is megtérítheti – munkaszerződésben, munkáltatói szabályzatban vagy egyoldalú kötelezettségvállalással (Mt. 16. § (1) bekezdés, Mt. 17. § (1) bekezdés).

Milyen jegyek és bérletek számolhatók el? #

A munkáltató a fenti mértékben, a 3. § (1) bekezdésében felsorolt eszközök figyelembevételével megtéríti (39/2010. Korm. rendelet 3. § (1b) bekezdés):

• bármely menetjegy vagy bérlet árát, amelyről a feltüntetett viszonylat alapján megállapítható, hogy alkalmas a napi munkába járásra és hazautazásra;
• a helyközi országbérlet, a helyközi vármegyebérlet és más, az országosnál kisebb területen érvényes bérlet árát, ha az alkalmas és szükséges a napi munkába járásra és hazautazásra.

Ha a bérletet vagy jegyet elektronikusan, papírra ki nem nyomtatható módon váltották meg, az elszámolás az elektronikus számla és a szolgáltató által kiadott igazolás alapján történik (39/2010. Korm. rendelet 3. § (3a) bekezdés).

Kilométeralapú térítés: a munkába járás költségtérítése saját autóval #

A rendelet szerinti munkába járásnál a bérlet- vagy jegyalapú térítés helyett kilométeralapú térítés jár, ha (39/2010. Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés):

• a lakó- vagy tartózkodási hely és a munkavégzés helye között nincs közösségi közlekedés;
• a munkavállaló a munkarendje miatt a közösségi közlekedést nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni;
• a munkavállaló mozgáskorlátozottsága vagy súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni – akkor is, ha a munkába járását a hozzátartozója biztosítja;
• a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő, vagy 10 év alatti, köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.

Hosszú várakozás az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és meghaladja az út megtételéhez szükséges időt (39/2010. Korm. rendelet 2. § g) pont). Gyermek az Mt. szerinti, saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek (39/2010. Korm. rendelet 2. § h) pont, Mt. 294. § (1) bekezdés c) pont).

Ilyenkor kötelezően az Szja tv. 25. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kilométerenkénti összeg (30 forint) 60 százaléka, vagyis kilométerenként 18 forint jár (39/2010. Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés). Ezen felül, legfeljebb kilométerenként 30 forint összegig, a munkáltató mérlegelési jogkörében adhat térítést (39/2010. Korm. rendelet 4. § (2) bekezdés). A távolságot a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között közforgalmi úton, oda-vissza kell mérni (Szja tv. 25. § (2) bekezdés b) pont).

Elszámolás és nyilatkozat #

A bérlet- és jegyalapú térítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében jár (39/2010. Korm. rendelet 3. § (2)–(3) bekezdés). A munkavállaló a költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozik a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás melyikről történik (39/2010. Korm. rendelet 7. §).

Javasolt – ez jó gyakorlat, nem jogszabályi előírás –, hogy a munkáltató a nyilatkozatot évente és a lakcím változásakor megújíttassa. A leadott bérleteket, számlákat érdemes a bérszámfejtési dokumentációval együtt megőrizni.

Adózás: mikor nem jövedelem a munkába járás költségtérítése? #

Az Szja tv. a kormányrendelet szerinti munkába járásnál nem veszi figyelembe a jövedelem számításánál (Szja tv. 25. § (2) bekezdés):

• a bérlettel, jeggyel történő, a rendelet szerinti elszámolás ellenében adott térítést, legfeljebb a bérlet vagy jegy áráig – akkor is, ha a térítés a munkáltató nevére szóló számla ellenében történik;
• a költségtérítés címén – különösen a saját gépjárművel történő munkába járásért – adott összeget a munkában töltött napokra, illetve a hazautazásra, a közforgalmi úton mért oda-vissza távolság alapján, kilométerenként legfeljebb 30 forint értékben.

Az ezt meghaladó költségtérítés – ha a törvény másként nem rendelkezik – a munkavállaló jövedelme (Szja tv. 25. § (3) bekezdés). A munkavállaló a lakóhelye és a munkahelye közötti útra gépjárművel történő munkába járás címén költséget nem számolhat el (Szja tv. 25. § (4) bekezdés). A lakóhelyről a munkahelyre történő bejárás nem hivatali, üzleti utazás (Szja tv. 3. § 10. pont), ezért nem kiküldetési rendelvénnyel számolandó el.

Ha a munkáltató a rendelet hatályán kívüli bejárásért – például helyi bérletért vagy településen belüli autós bejárásért – önként ad térítést, az Szja tv. 25. § (2) bekezdése szerinti kedvezmény nem alkalmazható. A térítés ezért – más adómentességi szabály hiányában – a munkavállaló nem önálló tevékenységből származó jövedelme (Szja tv. 25. § (1) bekezdés).

Eltérések és különös esetek #

• Csoportos személyszállítás: ha a munkáltató a lakó- vagy tartózkodási hely és a munkahely közötti utazást csoportos személyszállítással oldja meg, a munkavállalóval kötött megállapodás szerint a bérletet, jegyet nem téríti meg (39/2010. Korm. rendelet 3. § (1a) bekezdés). A rendelet a fogalmat nem határozza meg. Az Szja tv. szerint csoportos személyszállítás, ha a munkáltató a munkavégzés érdekében legalább négy munkavállaló szállításáról gondoskodik saját, bérelt vagy lízingelt járművel, vagy kifizetőtől igénybe vett személyszállítási szolgáltatással. Négynél kevesebb munkavállaló szállítása is ilyennek minősülhet, ha a munkarend vagy a munkahely földrajzi elhelyezkedése miatt a közösségi közlekedés nem vehető igénybe (Szja tv. 3. § 63. pont).
• Munkaerő-kölcsönzés: a munkába járás költségeit – a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő eltérő megállapodása hiányában – a kölcsönbeadó viseli (Mt. 217. § (4) bekezdés). A kölcsönbeadó legkésőbb a kikölcsönzést megelőzően írásban tájékoztatja a munkavállalót a munkába járás feltételeiről (Mt. 218. § (3) bekezdés f) pont).
• Közszféra: a rendeletet – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a közszolgálati és más jogállási törvények hatálya alá tartozó munkáltatóknál is alkalmazni kell (39/2010. Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés).

Számpélda: a munkába járás költségtérítése bérlettel #

Egy munkavállaló a szomszédos településről helyközi autóbusszal jár be dolgozni. A havi bérlet ára 30 000 forint, a munkavállaló a bérletet havonta leadja, és megtette a lakóhelyére vonatkozó nyilatkozatot.

1. A munkáltató legalább a bérletár 86%-át köteles megtéríteni: 30 000 × 0,86 = 25 800 forint (39/2010. Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés).
2. Ha a munkáltató a teljes, 30 000 forintos bérletárat téríti meg, az a rendelet szerinti elszámolás mellett nem számít jövedelemnek, mert nem haladja meg a bérlet árát (Szja tv. 25. § (2) bekezdés a) pont).
3. Ha a munkavállaló gyermeke bölcsődébe jár, a bérlet helyett kilométeralapú térítés jár (39/2010. Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés d) pont). 20 kilométeres egyirányú távolságnál és 21 munkában töltött napnál a havi alap 20 × 2 × 21 = 840 kilométer.
4. A kötelező térítés legalább 840 × 18 forint = 15 120 forint. A munkáltató legfeljebb 840 × 30 forint = 25 200 forintot fizethet úgy, hogy az ne számítson jövedelemnek (Szja tv. 25. § (2) bekezdés b) pont, (3) bekezdés).

Gyakori hibák #

• A térítést a bérlet, jegy leadása nélkül fizetik ki, pedig az a bérlettel, menetjeggyel való elszámolás ellenében jár (39/2010. Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés, Szja tv. 25. § (2) bekezdés a) pont).
• A bérletárnak csak egy részét, a 86%-nál kevesebbet térítik meg (39/2010. Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés).
• A más településről bejáró, bölcsődés vagy 10 év alatti gyermeket nevelő munkavállalónál nem alkalmazzák a kilométeralapú térítést (39/2010. Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés d) pont).
• A kilométeralapú térítést nem a közforgalmi úton mért távolság vagy nem a munkában töltött napok alapján számolják (Szja tv. 25. § (2) bekezdés b) pont).
• A kilométerenkénti 30 forint összeget meghaladó, illetve a rendelet hatályán kívüli bejárásért adott térítést nem kezelik jövedelemként (Szja tv. 25. § (1)–(3) bekezdés).
• A munkába járást kiküldetési rendelvénnyel számolják el, pedig a lakóhelyről történő bejárás nem hivatali, üzleti utazás (Szja tv. 3. § 10. pont).

Kapcsolódó iratminták #

• Munkavállalói nyilatkozatok csomagja (KKV 0010) – belépéskor; a 6. pontja a költségtérítéshez szükséges nyilatkozat a lakó- és tartózkodási helyről és a munkába járás módjáról.
• Éves munkavállalói nyilatkozatcsomag (KKV 0545) – az adatok évenkénti felülvizsgálatához, benne a munkába járás módjának, távolságának és térítésének változásával.
• Munkaszerződés minta (KKV 0001) – választható kikötéssel arról, hogy a munkáltató milyen mértékben téríti a munkába járás költségeit.
• Juttatások adózási checklist minta (KKV 0209) – a munkába járás térítésének és más juttatásoknak az adózási minősítéséhez és dokumentálásához.
• Kiküldetési rendelvény és útnyilvántartás – saját gépkocsi (KKV 0625) – a saját gépkocsival tett hivatali, üzleti utak elszámolásához, amelyeket el kell különíteni a munkába járástól.

Jogszabályi háttér #

Jogszabályok: a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet, hatályos szövege a Jogtárban; a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.), hatályos szövege a Jogtárban; a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban; a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.), hatályos szövege a Jogtárban.

Gyakori kérdések #

Kötelező-e megtéríteni a helyi bérletet? #

Nem. A településen belüli, helyi közösségi közlekedéssel történő bejárás nem a rendelet szerinti munkába járás (39/2010. Korm. rendelet 2. § a) pont), és a bérlet- vagy jegyalapú térítést a rendelet a 3. § (1) bekezdésében felsorolt eszközökhöz köti, amelyek között a helyi közlekedés nem szerepel. Ha a munkavállaló a helyi közlekedést a helyközi utazás részeként, átutazáshoz használja, az a munkába járás része (2. § a) pont aa) alpont); hogy ilyenkor van-e térítési kötelezettség, a rendelet kifejezetten nem rendezi. Ha a munkáltató az ilyen jegyet a rendelet szerinti, bérlettel, jeggyel való elszámolás ellenében megtéríti, a térítés a bérlet, jegy áráig nem számít jövedelemnek (Szja tv. 25. § (2) bekezdés a) pont). Ez a két jogszabály együttes értelmezése: az adómentesség feltétele a rendelet által előírt elszámolás, a rendelet pedig az átutazásra használt helyi jegy térítéséről kifejezetten nem rendelkezik.

Mennyi a munkába járás költségtérítése saját autóval? #

Ha a munkavállaló a rendelet szerint jár munkába – vagyis jellemzően más településről, vagy a munkáltató a határon belüli bejárást az 5. § alapján munkába járásnak minősítette –, és a 4. § (1) bekezdésének valamelyik feltétele fennáll, kilométerenként legalább 18 forint jár, és a munkáltató kilométerenként 30 forint összegig is elmehet (39/2010. Korm. rendelet 4. § (1)–(2) bekezdés). Ha egyik feltétel sem áll fenn, a rendelet saját autós bejárásért térítést nem ír elő. A kilométerenkénti 30 forint összeget meghaladó, illetve a rendelet hatályán kívüli bejárásért adott térítés jövedelem (Szja tv. 25. § (1)–(3) bekezdés).

Kell-e térítést fizetni, ha a munkáltató buszt biztosít? #

Ha a munkáltató a munkavállalók lakó- vagy tartózkodási helye és a munkahely közötti utazását csoportos személyszállítással oldja meg, a munkavállalóval való megállapodás szerint a bérletet, jegyet nem téríti meg (39/2010. Korm. rendelet 3. § (1a) bekezdés). Ehhez a megállapodást célszerű írásban rögzíteni (jó gyakorlat).

Letiltható-e a munkába járás költségtérítése? #

Nem. A kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés mentes a letiltás alól (Vht. 74. § i) pont). A letiltás szabályairól a levonás a munkabérből című cikkünkben olvashat; a díjazás általános szabályairól a munkabér szabályairól szóló összefoglalónkban, a kiküldetésről a kiküldetés és kirendelés különbségéről szóló cikkünkben, a bejárás munkaidejéről a munkába járás és munkaidő kapcsolatáról szóló cikkünkben.

Kapcsolódó cikkek #

• A munkabér szabályai – a díjazás útmutatója munkáltatóknak
• Levonás a munkabérből: mit és mennyit lehet levonni?
• A munkabér kifizetése: határidő, mód és bérjegyzék
• Minimálbér és garantált bérminimum
• Ki jogosult a garantált bérminimumra?
• Bérpótlékok áttekintése
• Műszakpótlék: mikor és mennyi jár?
• A rendkívüli munkaidő díjazása (túlórapótlék)

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 22. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 22-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.