A munkabér kifizetése: határidő, mód és bérjegyzék

A munkabér kifizetése a munkáltató alapkötelezettsége: a munkabért főszabály szerint havonta, utólag kell elszámolni, és legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni (Mt. 42. § (2) bekezdés b) pont, Mt. 155. § (1) bekezdés, Mt. 157. § (1) bekezdés). A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerint a bért a munkavállaló fizetési számlájára kell utalni, készpénzben csak írásbeli megállapodás alapján lehet fizetni (Mt. 158. § (1) bekezdés). Az elszámolásról írásbeli tájékoztatást – a gyakorlatban bérjegyzéket – kell adni (Mt. 155. § (2) bekezdés). Az alábbiakban a határidőket, a kifizetés módját és a bérjegyzék szabályait foglaljuk össze. A munkabér többi kérdéséről a munkabér szabályairól szóló útmutatónkban olvashat.

Röviden #

• A munkabért – eltérő megállapodás hiányában – utólag, legalább havonta kell elszámolni, és a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig ki kell fizetni (Mt. 155. § (1) bekezdés, Mt. 157. § (1) bekezdés).
• A munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni; utalványban vagy más fizetőeszköz-helyettesítő formában nem fizethető (Mt. 154. §).
• A bért a munkavállaló által megjelölt fizetési számlára kell utalni úgy, hogy a bérfizetési napon rendelkezhessen vele; készpénzes fizetéshez írásbeli megállapodás kell (Mt. 158. § (1)–(2) bekezdés).
• A kifizetett munkabér elszámolásáról a 10. napig ellenőrizhető írásbeli tájékoztatást kell adni (Mt. 155. § (2)–(3) bekezdés).
• A munkaviszony megszűnésekor a munkabért és az egyéb járandóságokat – felmondásnál az utolsó munkában töltött naptól, egyébként a megszűnéstől számított – ötödik munkanapon ki kell fizetni, és ki kell adni az igazolásokat (Mt. 80. § (2) bekezdés).
• A munkabérigény mint munkajogi igény 3 év alatt évül el (Mt. 286. § (1) bekezdés).

Mikor esedékes a munkabér kifizetése? #

Az általános határidő #

A munkavállaló részére járó munkabért – eltérő megállapodás hiányában – utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni (Mt. 155. § (1) bekezdés). A munkabért a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig ki kell fizetni (Mt. 157. § (1) bekezdés). A munkáltató a munkaviszony kezdetétől számított 7 napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót az elszámolás módjáról, a bérfizetés gyakoriságáról és a kifizetés napjáról (Mt. 46. § (1) bekezdés f) pont). Erről a munkáltatói tájékoztatásról szóló cikkünkben írunk.

Ha a bérfizetési nap pihenőnapra esik #

Készpénzes fizetésnél – eltérő megállapodás hiányában – a bért legkésőbb az előző munkanapon kell kifizetni, ha a bérfizetési nap heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik (Mt. 159. § (1)–(2) bekezdés). Átutalásnál külön szabály nincs: a munkavállalónak a bérfizetési napon rendelkeznie kell a munkabérével (Mt. 158. § (2) bekezdés). A határidő-számítás általános szabálya szerint a heti pihenő- vagy munkaszüneti napra eső határidő a következő munkanap végén jár le (Mt. 25. § (1) és (5) bekezdés). Az Mt. kifejezetten nem rendezi, hogy ezt a 10. napi kifizetési és elszámolási határidőre alkalmazni kell-e. Javasolt – nem jogszabályi előírásként – az utalást úgy indítani, hogy a jóváírás legkésőbb a 10. napon, ha az nem munkanap, az azt megelőző munkanapon megtörténjen. Ugyanez javasolt a bérjegyzék átadásánál is.

Teljesítménybér és egyenlőtlen munkaidő-beosztás #

Ha a kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló bérének alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg, a bért ennek megfelelő időpontban kell kifizetni. Ilyenkor legalább havonta az alapbér felének megfelelő előleget kell fizetni (Mt. 157. § (2) bekezdés).

Egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál havibér esetén a havi alapbér jár, a beosztott órák számától függetlenül (Mt. 156. § (1) bekezdés a) pont). Órabérnél – eltérő megállapodás hiányában – az általános munkarend szerinti munkanapok és a napi munkaidő alapján kell elszámolni és fizetni (Mt. 156. § (1) bekezdés b) pont). A munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végén a teljesített munkaidő alapján el kell számolni, a különbözetet a következő havi bérrel kell kifizetni (Mt. 156. § (2)–(3) bekezdés).

A munkabér kifizetése a munkaviszony megszűnésekor #

Felmondásnál legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyéb esetben a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon ki kell fizetni a munkabért és az egyéb járandóságokat. Ugyaneddig ki kell adni az előírt igazolásokat is (Mt. 80. § (2) bekezdés). Felmentés esetén tehát a határidő az utolsó munkában töltött naptól számít, nem a munkaviszony megszűnésétől. Részletesen: elszámolás a munkaviszony végén és kilépő papírok.

Hogyan történik a munkabér kifizetése? #

Átutalás a munkavállaló számlájára #

A munkabért a munkavállaló által megjelölt fizetési számlára utalással kell megfizetni (Mt. 158. § (1) bekezdés). A kifizetés a munkavállalónak költséget nem okozhat, kivéve a nem magyarországi székhelyű vagy fióktelepű pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlára történő utalást (Mt. 158. § (3) bekezdés). A bért a munkavállalónak vagy meghatalmazottjának kell kifizetni, kivéve, ha bírósági vagy hatósági határozat ebben korlátozza (Mt. 158. § (4) bekezdés).

A munkabért – külföldi munkavégzés vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – forintban kell megállapítani és kifizetni (Mt. 154. § (1) bekezdés). Utalványban vagy fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más formában nem fizethető (Mt. 154. § (2) bekezdés). Ezektől sem a felek, sem kollektív szerződés nem térhet el (Mt. 165. § (1) bekezdés e) pont).

A munkabér kifizetése készpénzben #

Készpénzben a felek írásbeli megállapodása esetén kell fizetni (Mt. 158. § (1) bekezdés). Ilyenkor – eltérő megállapodás hiányában – a következő szabályok irányadók (Mt. 159. § (1) bekezdés):

• ha a bérfizetési nap pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, legkésőbb az előző munkanapon kell fizetni (Mt. 159. § (2) bekezdés);
• ha a munkavállaló a bérfizetési napon jogos okból nincs a munkahelyén, a bérfizetés előtti utolsó, munkahelyen töltött munkanapon kell fizetni, vagy a munkáltató költségére a tartózkodási helyére kell küldeni (Mt. 159. § (3) bekezdés);
• a szabadság előtti munkanapon ki kell fizetni a szabadság idejére eső bérfizetési napon esedékes bért és a szabadság idejére járó munkabért (Mt. 159. § (4) bekezdés);
• ha a munkaviszony a bérfizetési nap előtt megszűnt, a bért a munkáltató költségére a megadott címre kell elküldeni (Mt. 159. § (5) bekezdés);
• a bért a munkahelyen vagy a telephelyen, munkaidőben kell kifizetni; szórakozóhelyen csak az ott dolgozóknak fizethető ki (Mt. 159. § (6) bekezdés).

Az utolsó két szabálytól sem a felek, sem kollektív szerződés nem térhet el (Mt. 165. § (1) bekezdés f) pont).

Bérjegyzék: elszámolás a munkabér kifizetése után #

A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni (Mt. 155. § (2) bekezdés). A tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló ellenőrizni tudja az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét (Mt. 155. § (3) bekezdés). Az Mt. a bérjegyzék adattartalmát tételesen nem sorolja fel; a gyakorlati tartalomról a bérjegyzékről szóló cikkünk szól.

A bérjegyzék a munkaszerződés teljesítése során adott, jognyilatkozatnak nem minősülő tájékoztatás. Az ilyen nyilatkozatra a 20–26. § szabályait – így az írásbeliségről szóló 22. §-t – megfelelően alkalmazni kell (Mt. 15. § (5) bekezdés). Az Mt. ezt kifejezetten nem mondja ki, de ebből következik, hogy a bérjegyzék elektronikus dokumentumként is kiadható. Feltétel, hogy alkalmas legyen a tartalom változatlan visszaidézésére, a kiállító és az időpont azonosítására (Mt. 22. § (2) bekezdés a) pont). Az elektronikus dokumentum akkor közölt, amikor a munkavállaló számára hozzáférhetővé válik (Mt. 24. § (1) bekezdés), ezért a 10. napig hozzáférhetővé kell tenni.

Ha a tárgyhónap elszámolását utóbb bekövetkező ok miatt módosítani kell, erről legkésőbb a következő havi elszámoláskor tájékoztatni kell a munkavállalót. A különbözetet a következő havi bérrel együtt ki kell fizetni; a többletkifizetés az előlegre vonatkozó szabályok szerint levonható (Mt. 155. § (4) bekezdés).

Levonás és visszakövetelés #

A munkabérből levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye (Mt. 161. § (1) bekezdés). A munkáltató a saját követelését a munkavállaló hozzájárulásával a levonásmentes részig, illetve előlegnyújtásból eredő követelést vonhat le (Mt. 161. § (2) bekezdés). A levonásmentes munkabérrel szemben beszámításnak nincs helye (Mt. 162. §). A munkavállaló a munkabérére vonatkozó igényéről egyoldalú jognyilatkozattal nem mondhat le (Mt. 163. § (1) bekezdés). Részletesen: levonás a munkabérből.

A jogalap nélkül kifizetett munkabér 60 napon túl csak akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő (Mt. 164. §). Részletesen: jogalap nélkül kifizetett munkabér.

Ha a munkabér kifizetése késik #

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:47. §-a szerinti (ügyleti) kamat a munkabér után csak a felek megállapodása alapján jár (Mt. 160. §). Ettől el kell határolni a késedelmi kamatot: az Mt. a jognyilatkozatokra a Ptk. pénztartozásra vonatkozó szabályait – köztük a késedelmi kamatról szólót – megfelelően alkalmazni rendeli (Mt. 31. §, Ptk. 6:48. § (1) bekezdés). Ebből következik, hogy késedelmes kifizetésnél késedelmi kamat jár; az Mt. ezt külön nem mondja ki. A munkavállaló a munkabérét bíróság előtt követelheti (Mt. 285. § (1) bekezdés), az igény 3 év alatt évül el (Mt. 286. § (1) bekezdés). Az elévülésről a munkajogi elévülésről szóló cikkünk szól.

Eltérések a munkabér kifizetése szabályaitól #

A felek megállapodása és a kollektív szerződés sem térhet el a forintban fizetés és az utalvány tilalma (Mt. 154. §), a készpénzes fizetés 159. § (5)–(6) bekezdése, valamint a levonás és a beszámítás szabályaitól (Mt. 165. § (1) bekezdés e)–g) pont). A 155–158. §-tól kollektív szerződés – eltérő rendelkezés hiányában – mindkét irányban eltérhet (Mt. 277. § (2) bekezdés). A munkaszerződés csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 43. § (1) bekezdés). Ahol a törvény maga enged „eltérő megállapodást”, ott a felek is eltérhetnek (Mt. 155. § (1) bekezdés, Mt. 159. § (1) bekezdés). A kamatról (Mt. 160. §) és a jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelésének 60 napos szabályától (Mt. 164. §) kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 165. § (2) bekezdés c)–d) pont).

Munkaerő-kölcsönzés #

A kölcsönvevő – eltérő megállapodás hiányában – a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig közli a kölcsönbeadóval a bérfizetéshez szükséges adatokat. Hónap közbeni megszűnésnél az utolsó munkában töltött napot követő 3 munkanapon belül kell közölnie (Mt. 217. § (5) bekezdés). A munkabéren kívüli juttatást megállapodás alapján a kölcsönvevő is nyújthatja (Mt. 217. § (2) bekezdés).

Egyszerűsített foglalkoztatás és vezető #

Egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszonyban nem kell írásbeli bérelszámolást adni és munkaidő-nyilvántartást vezetni, ha a felek a minta-munkaszerződést alkalmazták (Mt. 203. § (4) bekezdés). A vezető munkaszerződése a Második Rész szabályaitól – kivételekkel – eltérhet (Mt. 209. § (1) bekezdés).

Számpélda: a munkabér kifizetése határidőben #

A munkáltatónál általános munkarend van, hétfőtől péntekig; a bért átutalással fizeti.

1. Az októberi munkabért és a bérjegyzéket legkésőbb 2026. november 10-ig (kedd) kell kifizetni, illetve átadni (Mt. 155. § (2) bekezdés, Mt. 157. § (1) bekezdés).
2. Egy munkavállaló felmondása után a munkaviszonya 2026. november 20-án (péntek) szűnik meg, ez az utolsó munkanapja is. A bért és az egyéb járandóságokat legkésőbb az ötödik munkanapon, 2026. november 27-én (péntek) kell kifizetni (Mt. 80. § (2) bekezdés).
3. Készpénzes megállapodás esetén, ha a bérfizetési nap 2027. április 10. (szombat), a bért legkésőbb 2027. április 9-én (péntek) kell kifizetni (Mt. 159. § (2) bekezdés).

Gyakori hibák a munkabér kifizetése során #

• Írásbeli megállapodás nélkül fizetnek készpénzben (Mt. 158. § (1) bekezdés).
• Az utalást úgy indítják, hogy a jóváírás csak a bérfizetési nap után történik meg (Mt. 157. § (1) bekezdés, Mt. 158. § (2) bekezdés).
• A bérjegyzékből nem derül ki a levonások jogcíme és összege (Mt. 155. § (3) bekezdés).
• Az utólag észlelt elszámolási hibát nem a következő havi bérrel rendezik (Mt. 155. § (4) bekezdés).
• Kilépéskor a következő rendes bérfizetési napig várnak a kifizetéssel (Mt. 80. § (2) bekezdés).
• A munkabér egy részét utalványban adják, vagy a kifizetés költségét a munkavállalóra hárítják (Mt. 154. § (2) bekezdés, Mt. 158. § (3) bekezdés).

Kapcsolódó iratminták #

• Bérmegállapodás minta (KKV 0019) – a bérelemek mellett rögzíti a kifizetés, a bérjegyzék és a levonás szabályait.
• Munkavállalói nyilatkozatok csomagja (KKV 0010) – belépéskor, benne a bérfizetési módról és a bankszámláról szóló nyilatkozattal.
• Munkáltatói tájékoztató minta (KKV 0005) – a bérelszámolás módjáról, a fizetés gyakoriságáról és napjáról szóló kötelező tájékoztatáshoz.
• Bérlevonási nyilatkozat minta (KKV 0023) – a munkáltatói követelés levonásához szükséges munkavállalói hozzájáruláshoz.
• Kilépési checklist (KKV 0030) – a megszűnéskori kifizetések és igazolások határidőben történő teljesítéséhez.
• Bérszámfejtési adóellenőrző lista minta (KKV 0208) – a havi bérszámfejtés ellenőrzéséhez, benne a 10. napi kifizetéssel és a bérelszámolással.

Jogszabályi háttér #

Jogszabályok: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban; a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), hatályos szövege a Jogtárban.

Gyakori kérdések #

Meddig kell kifizetni a munkabért? #

A tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, a munkáltató által közölt bérfizetési napon (Mt. 157. § (1) bekezdés, Mt. 46. § (1) bekezdés f) pont). Átutalásnál úgy kell eljárni, hogy a munkavállaló a bérfizetési napon rendelkezhessen a bérével (Mt. 158. § (2) bekezdés).

Kifizethető-e a munkabér készpénzben? #

Igen, ha a felek ebben írásban megállapodtak (Mt. 158. § (1) bekezdés). Ilyenkor a bért a munkahelyen vagy a telephelyen, munkaidőben kell kifizetni (Mt. 159. § (6) bekezdés).

Kötelező-e papíron átadni a bérjegyzéket? #

Az Mt. papíralapú formát nem ír elő, de a tájékoztatásnak írásbelinek kell lennie (Mt. 155. § (2) bekezdés). A szöveg alapján elektronikus dokumentum is megfelel, ha a tartalom változatlanul visszaidézhető, és a kiállító, valamint az időpont azonosítható (Mt. 22. § (2) bekezdés a) pont, Mt. 15. § (5) bekezdés). Az Mt. ezt kifejezetten nem mondja ki.

Kifizethető-e a munkabér euróban? #

Főszabály szerint nem: a munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni, kivéve a külföldön történő munkavégzést vagy ha jogszabály eltérően rendelkezik (Mt. 154. § (1) bekezdés). Ettől a felek megállapodása sem térhet el (Mt. 165. § (1) bekezdés e) pont).

Kapcsolódó cikkek #

• A munkabér szabályai – a díjazás útmutatója munkáltatóknak
• Levonás a munkabérből: mit és mennyit lehet levonni?
• Munkáltatói tájékoztatás a munkaviszony kezdetén
• Minimálbér és garantált bérminimum
• Ki jogosult a garantált bérminimumra?
• Bérpótlékok áttekintése
• Műszakpótlék: mikor és mennyi jár?
• A rendkívüli munkaidő díjazása (túlórapótlék)

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 23. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 23-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.