A munkabér szabályai – a díjazás útmutatója munkáltatóknak

A munkabér szabályai a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 136–165. §-ában találhatók. Ezek határozzák meg az alapbér legkisebb összegét, a bérpótlékokat, a távolléti díjat, a kifizetés határidejét és módját, valamint a levonások korlátait. A legkisebb alapbér összegét a Kormány rendeletben állapítja meg (Mt. 153. § (1) bekezdés). Ez az útmutató sorra veszi a szabályokat, és minden témánál továbbvezet a részletes cikkre.

Röviden #

• Az alapbér a munkaszerződés kötelező eleme, időbérben kell megállapítani, és el kell érnie a minimálbért, illetve a garantált bérminimumot (Mt. 45. § (1) bekezdés, Mt. 136. § (1)–(2) bekezdés).
• A bérpótlék a rendes munkaidőre járó munkabéren felül jár; alapja – eltérő megállapodás hiányában – az egy órára járó alapbér, általános teljes napi munkaidőnél a havi alapbér 174-ed része (Mt. 139. §).
• A munkabért utólag, legalább havonta egyszer kell elszámolni, és a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig ki kell fizetni (Mt. 155. § (1) bekezdés, Mt. 157. § (1) bekezdés).
• Főszabály a fizetési számlára utalás, készpénzben csak írásbeli megállapodás alapján lehet fizetni (Mt. 158. § (1) bekezdés).
• Levonni csak jogszabály, végrehajtható határozat, a munkavállaló hozzájárulása vagy előleg alapján lehet (Mt. 161. §).
• A munkabér szabályai közül sok olyan van, amelytől sem a munkaszerződés, sem a kollektív szerződés nem térhet el (Mt. 165. §).

Mi a munkabér? #

Az Mt. a munkabér általános fogalmát nem adja meg. Az egyenlő bánásmód alkalmazásában munkabérnek minősül:

„minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás”

(Mt. 12. § (2) bekezdés)

A munkaszerződés alapján a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni (Mt. 42. § (2) bekezdés b) pont). A díjazás elemei az Mt. szerint: alapbér (Mt. 136. §), teljesítménybér (Mt. 137–138. §), bérpótlék (Mt. 139–145. §) és a munkavégzés nélküli időre járó díjazás, különösen a távolléti díj (Mt. 146–152. §). Prémiumot, jutalmat és más juttatást a munkáltató ezeken felül is adhat; ezek feltételeit az Mt. külön nem szabályozza. Lásd: prémium, jutalom, bónusz.

A munkáltató a munkaviszony kezdetétől számított 7 napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót a munkabér elszámolásának módjáról, a kifizetés gyakoriságáról és napjáról, valamint az alapbéren túli munkabérről (Mt. 46. § (1) bekezdés f)–g) pont).

Kikre vonatkoznak a munkabér szabályai? #

Az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyokra: a versenyszféra mellett a köztulajdonban álló munkáltatókra is, ahol a vezető teljesítménybérét a tulajdonosi jogokat gyakorló állapítja meg (Mt. 207. § (2) bekezdés). A közszféra jogállási törvényei (például a közalkalmazottakra, kormánytisztviselőkre vonatkozók) saját illetményszabályokat tartalmaznak, ezeket itt nem tárgyaljuk. A minimálbérről szóló rendelet hatálya ugyanakkor minden munkáltatóra kiterjed (426/2025. Korm. r. 1. § (1)–(2) bekezdés). Különös szabályok:

• Egyszerűsített foglalkoztatás: alapbérként legalább a minimálbér 85 százaléka, garantált bérminimum esetén 87 százaléka jár (az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.) 4. § (1a) bekezdés). Minta-munkaszerződés alkalmazásakor az írásbeli bérelszámolás nem kötelező (Mt. 203. § (4) bekezdés).
• Munkaerő-kölcsönzés: a kikölcsönzés alatt a kölcsönvevőnél irányadó alapvető munkafeltételeket kell biztosítani, így a munkabér összegére és védelmére vonatkozókat is (Mt. 219. § (1)–(2) bekezdés). Egyes munkavállalóknál a munkabér összegére vonatkozó szabályt csak a kölcsönvevőnél töltött 184. naptól kell alkalmazni (Mt. 219. § (3) bekezdés).
• Vezető állású munkavállaló: munkaszerződése az Mt. Második Részétől – így a munkabérre vonatkozó szabályoktól is – a 209. § (2) bekezdésében felsorolt kivételekkel, a munkavállaló javára és hátrányára is eltérhet (Mt. 209. § (1)–(2) bekezdés). A minimálbérről szóló rendelet és az egyenlő bánásmód követelménye (Mt. 12. §) rá is kötelező. A vezetőre a kollektív szerződés nem terjed ki (Mt. 209. § (3) bekezdés). Munkarendje kötetlen, ezért a munkaidő-beosztás és a rendkívüli munkaidő szabályait (Mt. 93–112. §) rá nem kell alkalmazni (Mt. 209. § (4) bekezdés, Mt. 96. § (3) bekezdés a) pont). Munkaszerződéssel az minősíthető vezetőnek, aki kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi munkakört tölt be, és alapbére eléri a minimálbér hétszeresét (Mt. 208. § (2) bekezdés).

Alapbér és minimálbér #

A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk az alapbérben (Mt. 45. § (1) bekezdés). Alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért, illetve a garantált bérminimumot kell meghatározni, és az alapbért időbérben kell megállapítani (Mt. 136. § (1)–(2) bekezdés). A havi alapbér egy időszakra járó részét az egy órára eső összeg és az időszakra eső, általános munkarend szerinti teljesítendő órák szorzataként kell kiszámítani (Mt. 136. § (3) bekezdés).

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint 2026. január 1-jétől a minimálbér havi 322 800 forint, a garantált bérminimum havi 373 200 forint (426/2025. Korm. r. 2. § (1)–(2) bekezdés). Az összegeket naptári évenként felül kell vizsgálni (Mt. 153. § (4) bekezdés). Részletesen: alapbér, minimálbér és garantált bérminimum, ki jogosult a garantált bérminimumra.

Teljesítménybér #

A munkáltató a munkabért teljesítménybérként vagy idő- és teljesítménybér összekapcsolásával is megállapíthatja (Mt. 137. § (1) bekezdés). Kizárólag teljesítménybért csak a munkaszerződésbe foglalt megállapodás alapján lehet alkalmazni (Mt. 137. § (3) bekezdés). A teljesítménykövetelményt előzetes, objektív mérésen és számításon alapuló eljárással kell meghatározni (Mt. 138. § (1) bekezdés). Vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy eljárása megfelelt ezeknek a szabályoknak (Mt. 138. § (3) bekezdés).

A teljesítménykövetelményt és a teljesítménybér-tényezőt alkalmazásuk előtt írásban közölni kell (Mt. 138. § (4) bekezdés). A teljesítménybér-tényezőt úgy kell megállapítani, hogy a 100 százalékos teljesítés és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkabér legalább a minimálbért, illetve a garantált bérminimumot elérje (Mt. 138. § (5) bekezdés). Kizárólag teljesítménybérnél legalább az alapbér felét elérő garantált bért is meg kell állapítani (Mt. 138. § (6) bekezdés). Ha a kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló bérének alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg, legalább havonta az alapbér felének megfelelő előleget kell fizetni (Mt. 157. § (2) bekezdés). Részletesen: teljesítménybér és időbér.

Bérpótlékok #

A bérpótlék a rendes munkaidőre járó munkabéren felül jár (Mt. 139. § (1) bekezdés). Számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – az egy órára járó alapbér (Mt. 139. § (2) bekezdés). Havibérnél a havi alapbért általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával, részmunkaidőnél vagy az általánostól eltérő (rövidebb vagy hosszabb) teljes napi munkaidőnél a 174 óra arányos részével kell osztani (Mt. 139. § (3) bekezdés).

Éjszakai munka a 22 és 6 óra közötti munkavégzés (Mt. 89. §). A felek a vasárnapi, a munkaszüneti napi, a műszak- és az éjszakai pótlékot (Mt. 140–142. §) is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg (Mt. 145. § (1) bekezdés). A munkaszerződésben bérpótlék helyett – készenlétnél és ügyeletnél a munkavégzés díjazását is magában foglaló – havi pótlékátalányban is megállapodhatnak (Mt. 145. § (2) bekezdés). A pótlékmértékektől kollektív szerződés eltérhet (Mt. 277. § (2) bekezdés), a munkaszerződés csak a munkavállaló javára (Mt. 43. § (1) bekezdés). Részletesen: bérpótlékok, túlórapótlék, pótlékátalány.

Díjazás munkavégzés nélkül: távolléti díj és állásidő #

Távolléti díj jár többek között a szabadság tartamára, egyes mentesülési esetekben (például kötelező orvosi vizsgálat, véradás, hozzátartozó halála), valamint tanúként való meghallgatáskor (Mt. 146. § (1) bekezdés). A betegszabadságra a távolléti díj 70 százaléka jár (Mt. 146. § (3) bekezdés). Az apasági szabadság 5 munkanapjára távolléti díj, a 6. munkanaptól a távolléti díj 40 százaléka jár (Mt. 146. § (4) bekezdés). A szülői szabadságra a távolléti díj 10 százaléka jár, csökkentve az ellátások összegével (Mt. 146. § (5) bekezdés).

A távolléti díjat az esedékességkor érvényes alapbér és pótlékátalány, valamint az előző 6 hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék alapján kell megállapítani (Mt. 148. § (1) bekezdés). A bérpótlékok közül csak a vasárnapi, a műszak-, az éjszakai, valamint a készenléti és ügyeleti pótlék számít bele, a munkaszüneti napi és a rendkívüli munkaidőért járó pótlék nem (Mt. 151. § (1) bekezdés). Ezek is csak meghatározott mérték felett: a vasárnapi pótlék, ha a munkavállaló a vasárnapok legalább egyharmadában dolgozott, a műszak- és az éjszakai pótlék a beosztás szerinti munkaidő legalább 30 százalékánál, a készenlét és ügyelet havi átlagosan legalább 96 óránál (Mt. 151. § (2)–(4) bekezdés).

Ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget (állásidő), alapbér jár, kivéve az elháríthatatlan külső okot (Mt. 147. § (1) bekezdés). Részletesen: távolléti díj, állásidő, munkabér munkavégzés nélkül.

Kifizetés és elszámolás – a munkabér szabályai a gyakorlatban #

A munkabért – külföldi munkavégzés vagy eltérő jogszabály hiányában – forintban kell megállapítani és kifizetni, utalványban vagy más fizetőeszköz-helyettesítő formában nem lehet (Mt. 154. §). A munkabért – eltérő megállapodás hiányában – utólag, legalább havonta egyszer kell elszámolni (Mt. 155. § (1) bekezdés). Az elszámolásról a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig írásbeli tájékoztatást (bérjegyzéket) kell adni, amelyből a munkavállaló ellenőrizni tudja az elszámolást és a levonásokat (Mt. 155. § (2)–(3) bekezdés). A munkabért a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig ki kell fizetni (Mt. 157. § (1) bekezdés).

A munkabért a munkavállaló által megjelölt fizetési számlára kell utalni, készpénzben csak a felek írásbeli megállapodása alapján (Mt. 158. § (1) bekezdés). A munkavállalónak a bérfizetési napon rendelkeznie kell a munkabérrel, és a kifizetés – a külföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlát kivéve – nem okozhat neki költséget (Mt. 158. § (2)–(3) bekezdés). Készpénznél, ha a bérfizetési nap pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, az előző munkanapon kell fizetni (Mt. 159. § (2) bekezdés).

Egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál havibér esetén a havi alapbér jár, órabérnél – eltérő megállapodás hiányában – az általános munkarend szerinti munkanapok és a napi munkaidő alapján kell elszámolni. A munkaidőkeret végén el kell számolni, a különbözetet a következő havi bérrel ki kell fizetni, a többletet pedig az előlegre vonatkozó szabályok szerint lehet levonni (Mt. 156. § (1)–(4) bekezdés). A munkaviszony megszűnésekor a munkabért felmondásnál legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, más esetben a megszűnéstől számított 5. munkanapon kell kifizetni (Mt. 80. § (2) bekezdés). Részletesen: a munkabér kifizetése, bérjegyzék.

Levonás a munkabérből #

A munkabérből jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján lehet levonni (Mt. 161. § (1) bekezdés). A munkáltató saját követelését a munkavállaló hozzájárulásával a levonásmentes munkabérrészig, vagy ha az előlegnyújtásból ered, vonhatja le (Mt. 161. § (2) bekezdés). Tilos a munkaviszony létesítéséért vagy megtartásáért a munkáltató vagy közvetítő javára történő levonás (Mt. 161. § (3) bekezdés). A levonásmentes munkabérrésszel szemben beszámításnak nincs helye (Mt. 162. §). Levonásmentes munkabérrész a bírósági végrehajtásról szóló jogszabály szerinti levonások után fennmaradó rész (Mt. 294. § (1) bekezdés j) pont). Részletesen: levonás a munkabérből, munkabérelőleg.

A munkabér védelme: lemondás, visszakövetelés, elévülés #

A munkavállaló a munkabérére vonatkozó igényéről egyoldalú jognyilatkozattal nem mondhat le (Mt. 163. § (1) bekezdés). A levonásmentes munkabérrész nem engedményezhető, munkáltatói tartozást a munkavállaló nem vállalhat át (Mt. 163. § (2)–(3) bekezdés). A jogalap nélkül kifizetett munkabér 60 napon túl csak akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő (Mt. 164. §). A munkajogi igény 3 év alatt évül el (Mt. 286. § (1) bekezdés). Részletesen: jogalap nélkül kifizetett munkabér.

Egyenlő munkáért egyenlő bér #

A munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani (Mt. 12. § (1) bekezdés). A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen a munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, a fizikai vagy szellemi erőfeszítést, a tapasztalatot, a felelősséget és a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni (Mt. 12. § (3) bekezdés). Részletesen: egyenlő munkáért egyenlő bér.

Eltérés a munkabér szabályai alól #

A munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – csak a munkavállaló javára térhet el az Mt. Második Részétől és a munkaviszonyra vonatkozó szabályoktól (Mt. 43. § (1) bekezdés), a kollektív szerződés pedig – eltérő rendelkezés hiányában – mindkét irányban (Mt. 277. § (2) bekezdés). A munkabér szabályai esetében ezt az Mt. 165. §-a szűkíti:

• sem a felek megállapodása, sem kollektív szerződés nem térhet el az alapbér legkisebb összegétől és időbér-jellegétől, a kizárólagos teljesítménybér feltételétől, a teljesítménykövetelmény szabályaitól, a bérpótlék munkabéren felüli jellegétől, a forintban fizetés és az utalvány tilalmától, a készpénzes kifizetés helyére és a megszűnés utáni elküldésre vonatkozó szabálytól, a levonás, a beszámítás, a lemondás és az engedményezés szabályaitól (Mt. 165. § (1) bekezdés);
• kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el az időarányos alapbér számításától, a garantált bértől, a kamatszabálytól és a jogalap nélküli kifizetés visszakövetelésének szabályától (Mt. 165. § (2) bekezdés).

A munkabér szabályai: határidők összefoglaló táblázata #

Teendők lépésről lépésre a munkabér szabályai szerint #

1. Állapodjon meg a munkaszerződésben az alapbérben, legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum összegében (Mt. 45. § (1) bekezdés, Mt. 136. § (1) bekezdés).
2. Tájékoztassa írásban a munkavállalót 7 napon belül a bérezés elemeiről és a kifizetés rendjéről (Mt. 46. § (1) bekezdés f)–g) pont).
3. Teljesítménybérnél mérje fel előzetesen és közölje írásban a követelményt (Mt. 138. § (1) és (4) bekezdés).
4. Vezesse a munkaidő-nyilvántartást, mert ebből számolhatók a pótlékok (Mt. 134. §).
5. Számfejtse a bért havonta; a pótlékalap osztója – eltérő megállapodás hiányában – általános teljes napi munkaidőnél 174, egyébként ennek arányos része (Mt. 139. § (2)–(3) bekezdés).
6. Adja ki a bérjegyzéket és fizesse ki a bért a következő hónap 10. napjáig (Mt. 155. § (2) bekezdés, Mt. 157. § (1) bekezdés).
7. Csak jogalappal vonjon le a bérből (Mt. 161. §).
8. Javasolt minden év elején ellenőrizni a minimálbér és a garantált bérminimum változását; az összegeket a Kormány évente felülvizsgálja (Mt. 153. § (4) bekezdés).

Számpélda: a bérpótlék kiszámítása #

Egy munkavállaló havi alapbére 400 000 forint, általános teljes napi munkaidőben dolgozik, műszakpótlékra nem jogosult. A hónapban 5 éjszaka 4-4 órát dolgozik 22 és 6 óra között, és egy munkaszüneti napon, amelyre jogszerűen osztották be, 8 óra rendes munkaidőt teljesít.

1. A pótlékalap: 400 000 / 174 = 2 298,85 forint óránként (Mt. 139. § (3) bekezdés a) pont).
2. Éjszakai pótlék: 20 óra × 2 298,85 × 15% = 6 896,55 forint (Mt. 142. §).
3. Munkaszüneti napi pótlék: 8 óra × 2 298,85 × 100% = 18 390,80 forint (Mt. 140. § (2) bekezdés).
4. A pótlékok összesen 25 287,35 forintot tesznek ki, amely a havi alapbéren felül jár (Mt. 139. § (1) bekezdés). A kerekítést az Mt. nem szabályozza, a példában fillérre kerekítettünk.

Gyakori hibák a munkabér szabályai alkalmazásában #

• A részmunkaidős vagy a garantált bérminimumot igénylő munkakörben dolgozó munkavállaló alapbére nem éri el az arányos legkisebb összeget (Mt. 136. § (1) bekezdés).
• A pótlékalapot nem a 174-es, illetve eltérő teljes napi munkaidőnél nem az arányos osztóval számolják (Mt. 139. § (3) bekezdés).
• A bérjegyzék késik, vagy nem derül ki belőle a levonások jogcíme és összege (Mt. 155. § (2)–(3) bekezdés).
• A munkabért a következő hónap 10. napja után fizetik ki, vagy írásbeli megállapodás nélkül készpénzben (Mt. 157. § (1) bekezdés, Mt. 158. § (1) bekezdés).
• A munkáltató hozzájárulás nélkül, vagy a levonásmentes munkabérrészen felül von le követelést (Mt. 161. § (2) bekezdés).
• A teljesítménykövetelményt nem közlik előre írásban (Mt. 138. § (4) bekezdés).

Kapcsolódó iratminták #

• Munkaszerződés minta (KKV 0001) – az alapbér és a munkakör kötelező rögzítéséhez, havi- vagy órabérrel.
• Bérmegállapodás minta (KKV 0019) – az alapbér, a teljesítménybér, a pótlékok, a prémium és a kifizetés szabályainak részletes rögzítéséhez.
• Munkáltatói tájékoztató minta (KKV 0005) – a 7 napon belül kötelező írásbeli tájékoztatáshoz, a bérezési pontokkal együtt.
• Teljesítménybéres munkaszerződés minta (KKV 0531) – darabbér, normabér vagy jutalék esetén.
• Teljesítménykövetelmény és teljesítménybér-tényező közlése (KKV 0556) – a követelmény alkalmazás előtti írásbeli közléséhez.
• Munkaidő-nyilvántartás minta (KKV 0013) – a pótlékok és a távollétek bérszámfejtéshez szükséges adataihoz.
• Bérlevonási nyilatkozat minta (KKV 0023) – ha a munkáltató saját követelését a munkavállaló hozzájárulásával vonja le.
• Béremelési értesítő minta (KKV 0024) – az alapbér emelésének közléséhez.

Jogszabályi háttér #

Jogszabályok: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban; a 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet, hatályos szövege a Jogtárban; az Efo. tv., hatályos szövege a Jogtárban.

Gyakori kérdések #

Hol találhatók a munkabér szabályai? #

A munkabér szabályai az Mt. 136–165. §-ában találhatók, a minimálbér és a garantált bérminimum összege pedig a 426/2025. Korm. r.-ben (Mt. 153. § (1) bekezdés). A munkabér fogalmát az egyenlő bánásmód alkalmazására az Mt. 12. § (2) bekezdése adja meg.

Mikor kell kifizetni a munkabért? #

A tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig (Mt. 157. § (1) bekezdés). Számlára utalásnál úgy kell eljárni, hogy a munkavállaló a bérfizetési napon rendelkezhessen a munkabérével (Mt. 158. § (2) bekezdés).

Fizethető-e a munkabér készpénzben? #

Igen, de csak a felek írásbeli megállapodása alapján; főszabály a munkavállaló által megjelölt fizetési számlára utalás (Mt. 158. § (1) bekezdés). Készpénzes fizetésnél a munkahelyen vagy a telephelyen, munkaidőben kell fizetni (Mt. 159. § (6) bekezdés).

Csökkentheti-e a munkáltató egyoldalúan a munkabért? #

Nem. Az alapbér a munkaszerződés része, amelyet csak közös megegyezéssel lehet módosítani (Mt. 45. § (1) bekezdés, Mt. 58. §). Átmeneti átirányításkor is legalább a munkaszerződés szerinti alapbér jár (Mt. 53. § (5) bekezdés). Hátrányos jogkövetkezményként a feltételek határozott időre módosíthatók, ha ezt kollektív szerződés vagy munkaszerződés előírja; vagyoni hátránynál legfeljebb egyhavi alapbér összegéig (Mt. 56. § (1)–(2) bekezdés). Részletesen: bércsökkentés.

Vonatkoznak-e a munkabér szabályai a vezetőre? #

Igen, de a vezető munkaszerződése az Mt. Második Részétől – a 209. § (2) bekezdésében felsorolt kivételekkel – mindkét irányban eltérhet, és a kollektív szerződés rá nem terjed ki (Mt. 209. § (1)–(3) bekezdés). Munkarendje kötetlen, ezért a rendkívüli munkaidő szabályai rá nem vonatkoznak (Mt. 209. § (4) bekezdés, Mt. 96. § (3) bekezdés a) pont). A minimálbérről szóló rendelet hatálya minden munkavállalóra kiterjed (426/2025. Korm. r. 1. § (1) bekezdés), és az egyenlő bánásmód követelménye is kötelező (Mt. 12. § (1) bekezdés). Munkaszerződéssel csak az minősíthető vezetőnek, aki kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi munkakört tölt be, és alapbére eléri a minimálbér hétszeresét (Mt. 208. § (2) bekezdés).

Kapcsolódó cikkek #

• Minimálbér és garantált bérminimum
• Ki jogosult a garantált bérminimumra?
• Bérpótlékok áttekintése
• Távolléti díj: mikor jár és hogyan számítjuk?
• A munkabér kifizetése: határidő, mód és bérjegyzék
• Levonás a munkabérből: mit és mennyit lehet levonni?
• Műszakpótlék: mikor és mennyi jár?
• A rendkívüli munkaidő díjazása (túlórapótlék)
• Munkába járás költségtérítése

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 27. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 27-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.