Munkahelyi büntetés: kiszabhat-e a munkáltató pénzbírságot?

Nem, munkahelyi büntetésként a munkáltató önálló pénzbírságot nem szabhat ki: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) ilyen szankciót nem ismer. Kötelezettségszegés miatt csak kollektív szerződésben vagy munkaszerződésben előre meghatározott hátrányos jogkövetkezményt alkalmazhat (Mt. 56. § (1) bekezdés). Ez a munkaviszony feltételeit határozott időre módosíthatja, és a vagyoni hátrány összességében legfeljebb egyhavi alapbér (Mt. 56. § (2) bekezdés). Az alábbiakban bemutatjuk, mi a megengedett, és hol kezdődik a jogellenes bérlevonás.

Röviden #

• Az Mt. pénzbírságot nem nevesít; a munkáltató eszköze a hátrányos jogkövetkezmény (Mt. 56. §).
• Hátrányos jogkövetkezményt csak kollektív szerződés vagy munkaszerződés állapíthat meg, a kötelezettségszegés súlyával arányosan (Mt. 56. § (1) bekezdés).
• Csak a munkaviszony feltételeit határozott időre módosító hátrány lehet; a vagyoni hátrány összességében legfeljebb egyhavi alapbér (Mt. 56. § (2) bekezdés).
• Munkabérből levonni csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy – a munkáltató jogszerű követelésénél – a munkavállaló hozzájárulása alapján lehet; „bírságot” hozzájárulással sem (Mt. 161. § (1)–(2) bekezdés, Mt. 57. § (1) bekezdés e) pont).
• A jogkövetkezmény ellen a munkavállaló 30 napon belül bírósághoz fordulhat (Mt. 287. § (1) bekezdés c) pont).

Miért nem lehet pénzbírság a munkahelyi büntetés? #

„Munkahelyi büntetés” vagy „fegyelmi büntetés” – ezeket a kifejezéseket az Mt. nem használja. A törvény a kötelezettségszegés szankciójaként a hátrányos jogkövetkezményt szabályozza (Mt. 56. §). Ennek tartalmát így korlátozza:

„Hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonnyal összefüggő, annak feltételeit határozott időre módosító hátrány állapítható meg, amely a munkavállaló személyiségi jogát és emberi méltóságát nem sérti.”

A fenti szabály az Mt. 56. § (2) bekezdésében áll. Az egy összegben kirótt, a munkavállaló által megfizetendő pénzbírság nem a munkaviszony feltételeinek határozott idejű módosítása. A törvény szövege alapján ezért nem illeszkedik a hátrányos jogkövetkezmény kereteibe. A munkáltató a munkabérből sem vonhat le „bírságot” önhatalmúlag. Levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye (Mt. 161. § (1) bekezdés). A munkáltató követelését a munkavállaló hozzájárulásával, a levonásmentes munkabérrészig vonhatja le (Mt. 161. § (2) bekezdés a) pont). Ez azonban csak jogszerű követelésre – például kártérítésre – vonatkozik: meg nem engedett szankcióból követelés nem keletkezik. A „bírság” a munkavállaló hozzájárulásával sem köthető ki, mert a felek megállapodása az Mt. 56. § (2) bekezdésétől nem térhet el (Mt. 57. § (1) bekezdés e) pont). Részletesen: levonás a munkabérből.

A bírság szó a munkajogban leginkább a hatósági bírságra utal. Ezt nem a munkáltató szabja ki a munkavállalóra, hanem a hatóság a munkáltatóra. Erről a munkaügyi bírságról szóló cikkünkben írunk.

Milyen munkahelyi büntetés megengedett? #

Az Mt. a hátrányos jogkövetkezményeket nem sorolja fel; a kollektív szerződés vagy a munkaszerződés határozza meg őket az Mt. 56. § (2) bekezdésének keretei között. Vagyoni hátrány lehet például:

• az alapbér határozott időre szóló csökkentése;
• egy juttatás – például prémium vagy jutalom – határozott időre szóló megvonása vagy csökkentése.

Az alapbér csökkentésekor is legalább a kötelező legkisebb munkabért (havi 322 800 forint) kell alapbérként megállapítani. Legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben a garantált bérminimum (havi 373 200 forint) az alsó határ (Mt. 136. § (1) bekezdés, a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés). A teljes eszköztárat a hátrányos jogkövetkezményről szóló cikkünk mutatja be.

A munkahelyi büntetés korlátai #

• Jogalap: kollektív szerződés, ennek hiányában munkaszerződés; munkáltatói szabályzat nem elég (Mt. 56. § (1) bekezdés).
• Vétkesség és arányosság: csak vétkes kötelezettségszegés miatt, annak súlyával arányosan (Mt. 56. § (1) bekezdés).
• Felső határ: a vagyoni hátrány összességében nem haladhatja meg a megállapításkor irányadó egyhavi alapbért (Mt. 56. § (2) bekezdés).
• Határidő: a tudomásszerzéstől számított 15 napon, legfeljebb a kötelezettségszegéstől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig (Mt. 56. § (3) bekezdés, Mt. 78. § (2) bekezdés).
• Alak: írásban, indokolással (Mt. 56. § (5) bekezdés).
• Kettős szankció tilalma: nem alkalmazható olyan kötelezettségszegés miatt, amelyet a munkáltató a munkaviszony megszüntetésének indokaként is megjelöl (Mt. 56. § (4) bekezdés).

Az Mt. 56. § (2)–(5) bekezdésétől sem a felek megállapodása, sem kollektív szerződés nem térhet el (Mt. 57. § (1) bekezdés e) pont).

Kivételek és különös szabályok #

• Egyszerűsített foglalkoztatás: az Mt. 56. §-a nem alkalmazható (Mt. 203. § (1) bekezdés c) pont), így hátrányos jogkövetkezmény sem köthető ki.
• Vezető állású munkavállaló: rá a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki (Mt. 209. § (3) bekezdés), ezért jogalap csak a munkaszerződés lehet. A munkaszerződése az Mt. Második Részétől – így az 56. §-tól is – eltérhet (Mt. 209. § (1) bekezdés), ezért nála a fenti korlátok a szerződés tartalmától függnek.
• Kártérítés: ha a munkavállaló kötelezettségszegéssel kárt okoz, a munkáltató kártérítést követelhet. Ez nem büntetés, hanem a kár megtérítése. Mértéke legfeljebb négyhavi távolléti díj, szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozásnál a teljes kár (Mt. 179. § (1) és (3) bekezdés).
• Kötbér: az Mt. kötbér kikötéséről a versenytilalmi megállapodásnál és a tanulmányi szerződésnél rendelkezik (Mt. 228. § (6) bekezdés, Mt. 229. § (8) bekezdés).

Mit tegyen a munkáltató? #

1. Rögzítse a munkaszerződésben vagy a kollektív szerződésben a hátrányos jogkövetkezményeket, a felső határral együtt.
2. Kötelezettségszegéskor vizsgálja ki a tényállást, és dokumentálja a tudomásszerzés időpontját.
3. Határozza meg az arányos jogkövetkezményt, és ellenőrizze az egyhavi alapbéres felső határt.
4. A 15 napos határidőn belül közölje írásban, indokolással és jogorvoslati kioktatással (Mt. 56. § (5) bekezdés, Mt. 22. § (5) bekezdés).

Az első három lépés nem jogszabályi előírás, hanem jó gyakorlat. A teljes eljárásról: fegyelmi eljárás lépésről lépésre.

Számpélda: munkahelyi büntetés pénzbírság helyett #

Egy munkavállaló havi alapbére 500 000 forint. Többször igazolatlanul késett; a munkáltató 50 000 forint „bírságot” vonna le a béréből.

1. Önálló pénzbírság nem szabható ki, így levonható követelés sem keletkezik; ezt a munkavállaló hozzájárulása sem pótolja (Mt. 56. § (2) bekezdés, Mt. 57. § (1) bekezdés e) pont, Mt. 161. § (2) bekezdés a) pont).
2. Ha a munkaszerződés lehetővé teszi, az alapbér 2 hónapra 10 százalékkal csökkenthető: 2 × 50 000 = 100 000 forint vagyoni hátrány (Mt. 56. § (1)–(2) bekezdés).
3. Ez az egyhavi alapbér (500 000 forint) alatt marad. A csökkentett alapbér (450 000 forint) a minimálbér és a garantált bérminimum (havi 373 200 forint) felett van (Mt. 136. § (1) bekezdés, Mt. 153. § (1) bekezdés, 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (1)–(2) bekezdés).

Gyakori hibák #

• A munkáltató belső szabályzatban állapít meg pénzbírságot (Mt. 56. § (1) bekezdés).
• „Bírságot” von le a munkabérből – akár a munkavállaló hozzájárulására hivatkozva is (Mt. 56. § (2) bekezdés, Mt. 57. § (1) bekezdés e) pont, Mt. 161. § (2) bekezdés).
• A vagyoni hátrány meghaladja az egyhavi alapbért (Mt. 56. § (2) bekezdés).
• Az intézkedést szóban, indokolás nélkül közli (Mt. 56. § (5) bekezdés).

Kapcsolódó iratminták #

• Hátrányos jogkövetkezmények – munkaszerződési kikötés és szabályzat (KKV 0569) – a megengedett jogkövetkezmények és felső határuk munkaszerződésbe illesztéséhez.
• Kötelezettségszegési jegyzőkönyv minta (KKV 0042) – a tényállás és a tudomásszerzés időpontjának rögzítéséhez.
• Munkavállalói meghallgatási jegyzőkönyv minta (KKV 0043) – a munkavállaló nyilatkozatának dokumentálásához.
• Írásbeli felszólítás minta (KKV 0041) – kisebb súlyú kötelezettségszegésnél, vagyoni hátrány nélkül.

Jogszabályi háttér #

Jogszabályok: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.); a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet.

Gyakori kérdések #

Levonhatja-e a munkáltató a büntetést a munkabérből? #

Önálló pénzbírságot nem – a munkavállaló hozzájárulásával sem, mert a felek megállapodása az 56. § (2) bekezdésétől nem térhet el (Mt. 57. § (1) bekezdés e) pont). A hozzájáruláson alapuló levonás csak a munkáltató jogszerű követelésére – például kártérítésre – vonatkozik (Mt. 161. § (2) bekezdés a) pont). A hátrányos jogkövetkezményként megállapított alapbércsökkentés ettől eltér: ilyenkor eleve a csökkentett alapbér jár.

Mi a különbség a munkahelyi büntetés és a kártérítés között? #

A hátrányos jogkövetkezmény a kötelezettségszegést szankcionálja, kár nélkül is (Mt. 56. § (1) bekezdés). A kártérítés a ténylegesen okozott kár megtérítése, amelyet a munkáltatónak kell bizonyítania (Mt. 179. § (1)–(2) bekezdés). Részletesen: a munkavállaló kártérítési felelőssége.

Kiszabhat-e a munkáltató pénzbírságot késés miatt? #

Nem. Késésnél is csak a kollektív szerződésben vagy munkaszerződésben előre meghatározott hátrányos jogkövetkezmény alkalmazható, az Mt. 56. §-ának korlátai között. A távolmaradás munkabérre gyakorolt hatásáról az igazolatlan távollétről szóló cikkünkben írunk.

Megtámadhatja-e a munkavállaló a hátrányos jogkövetkezményt? #

Igen, a közléstől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat, és a keresetlevélnek halasztó hatálya van (Mt. 287. § (1) bekezdés c) pont, (5) bekezdés).

Kapcsolódó cikkek #

• Munkajogi kártérítési felelősség – áttekintés
• Hátrányos jogkövetkezmény: fegyelmi eszközök a munkahelyen
• Fegyelmi eljárás a munkahelyen lépésről lépésre
• Levonás a munkabérből: mit és mennyit lehet levonni?
• A munkavállaló kártérítési felelőssége
• Írásbeli figyelmeztetés: mikor és hogyan?
• A munkáltató kártérítési felelőssége
• Megőrzési felelősség és leltárhiány

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 31. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 31-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.