Munkahelyi kamera: mikor figyelheti meg a munkáltató a munkavállalókat?

A munkahelyi kamera a munkavállaló ellenőrzésére is alkalmas technikai eszköz, ezért alkalmazását a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) és az (EU) 2016/679 rendelet (GDPR) is szabályozza. Kamera csak a munkaviszonnyal összefüggő célra, szükséges és arányos mértékben, előzetes írásbeli tájékoztatás után működhet. Az alábbiakban sorra vesszük, hová szerelhető kamera, mit kell közölni a munkavállalókkal, és mire figyeljen a munkáltató a felvételek kezelésénél.

Röviden #

• A munkáltató a munkavállaló ellenőrzésére technikai eszközt, így kamerát is alkalmazhat, erről azonban előzetesen írásban tájékoztatja a munkavállalót (Mt. 11/A. § (1) bekezdés).
• A megfigyelés csak akkor jogszerű, ha a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a céllal arányos (Mt. 9. § (2) bekezdés).
• A kamera képe személyes adat, ezért jogalap, adatkezelési tájékoztató és korlátozott megőrzés kell hozzá (GDPR 6. cikk (1) bekezdés, 13. cikk, 5. cikk (1) bekezdés e) pont).
• Öltözőben, mosdóban, illemhelyen a vagyonőr nem alkalmazhat elektronikus megfigyelőrendszert (Szvtv. 30. § (3) bekezdés); a munkáltatóra értelmezésünk szerint ugyanez a szükségesség és az arányosság követelményéből következik (Mt. 9. § (2) bekezdés).
• Ahol üzemi tanács működik, a bevezetés előtt legalább 15 nappal ki kell kérni a véleményét (Mt. 264. § (1) bekezdés, (2) bekezdés d) pont).

Mi a munkahelyi kamera jogi szempontból? #

Az Mt. a kamerát nem nevesíti, hanem a technikai eszközzel végzett ellenőrzés általános szabályát alkalmazza:

„A munkavállaló a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizhető. Ennek keretében a munkáltató technikai eszközt is alkalmazhat, erről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatja.”

(Mt. 11/A. § (1) bekezdés)

A felvételen látható személy azonosítható, ezért a kép személyes adat (GDPR 4. cikk 1. pont), a rögzítés és a tárolás pedig adatkezelés (GDPR 4. cikk 2. pont). A munkahelyi kamera tehát egyszerre munkajogi és adatvédelmi kérdés. Az Mt. 10–11/A. §-a a GDPR végrehajtásához szükséges szabályokat tartalmazza (Mt. 300. §). Az ellenőrzés általános szabályairól a munkavállaló ellenőrzéséről szóló cikkünkben, az adatkezelés egészéről a munkavállalói adatkezelésről szóló összefoglalónkban olvashat.

Mikor alkalmazható a munkahelyi kamera? #

A munkavállaló személyiségi joga csak akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos (Mt. 9. § (2) bekezdés). A gyakorlatban ezért három kérdést kell feltenni:

• Van-e konkrét, a munkaviszonnyal összefüggő cél, például a vagyonvédelem, a pénzkezelés biztonsága vagy a balesetveszélyes munkafolyamat felügyelete?
• Elérhető-e a cél kevésbé korlátozó eszközzel, például zárral, beléptetéssel vagy csak munkaidőn kívüli rögzítéssel?
• Arányos-e a megfigyelés terjedelme: csak a szükséges területre és időre irányul-e a kamera?

A három kérdés az Mt. 9. § (2) bekezdéséből levezetett értelmezés, nem a törvény szövege. Adatvédelmi szempontból a munkahelyi kamera jellemzően a munkáltató jogos érdekén alapul (GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pont). Ilyenkor érdekmérlegeléssel kell alátámasztani, hogy a munkavállalók érdekei, alapvető jogai nem élveznek elsőbbséget. Hasonló elvek irányadók a járművek nyomkövetésére is: céges autó GPS-es követése.

Hová nem szerelhető kamera? #

A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (Szvtv.) szerint a vagyonőr nem alkalmazhat elektronikus megfigyelőrendszert ott, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti. Ilyen hely különösen az öltöző, a próbafülke, a mosdó és az illemhely (Szvtv. 30. § (3) bekezdés). Ez a szabály a vagyonvédelmi vállalkozás vagyonőrére vonatkozik. A munkáltató saját kamerájára az Mt. nem tartalmaz ilyen felsorolást, de értelmezésünk szerint a szükségesség és az arányosság követelményéből (Mt. 9. § (2) bekezdés) ugyanez a korlát következik.

Értelmezésünk szerint ugyanígy aránytalan lehet a munkavállalók pihenésére szolgáló helyiség (például a teakonyha) folyamatos megfigyelése, mert ott nem a munkavégzés zajlik. Hasonlóképpen a munkavállaló munkavégzésének folyamatos megfigyelésére irányuló kamera is csak kivételesen, erős indokkal védhető.

A munkahelyi kamera szabályai #

Előzetes írásbeli tájékoztatás #

A kamera bekapcsolása előtt a munkavállalókat írásban tájékoztatni kell (Mt. 11/A. § (1) bekezdés). A tájékoztatásnak ki kell terjednie a korlátozás módjára, feltételeire, várható tartamára, valamint a szükségességét és arányosságát alátámasztó körülményekre (Mt. 9. § (2) bekezdés). A tájékoztatás akkor is írásbelinek minősül, ha a munkáltató a helyben szokásos és általában ismert módon teszi közzé (Mt. 22. § (2) bekezdés b) pont).

A GDPR szerint a tájékoztatásnak tartalmaznia kell többek között az adatkezelő kilétét, a célt és a jogalapot, jogos érdeknél magát a jogos érdeket, a címzetteket, a tárolás időtartamát és az érintett jogait (GDPR 13. cikk (1)–(2) bekezdés). Ezek kiegészíthetik a munkavállalói adatkezelési tájékoztató kamerára vonatkozó részét.

Figyelemfelhívó tábla #

A közönség számára nyilvános magánterületen a vagyonőr köteles jól látható helyen jelezni, hogy elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaznak. Ugyanott az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, a tárolás helyéről és idejéről is tájékoztatást kell adnia (Szvtv. 28. § (2) bekezdés c)–d) pont). A munkáltatóra ilyen kifejezett előírás nincs. Az ügyfelek és a látogatók azonban szintén érintettek, ezért a figyelemfelhívó tábla a GDPR szerinti tájékoztatás gyakorlati eszköze (GDPR 13. cikk (1) bekezdés).

Hangrögzítés #

Az Mt. a hangrögzítést külön nem szabályozza, így arra is a szükségesség és az arányosság követelménye irányadó (Mt. 9. § (2) bekezdés). A hang a beszélgetések tartalmát is rögzíti, ezért értelmezésünk szerint a hangot is rögzítő munkahelyi kamera jóval nehezebben igazolható, mint a csak képet rögzítő. Ha a cél hang nélkül is elérhető, a hangrögzítést kapcsolja ki.

A felvételek megőrzése és visszanézése #

Az Mt. és a GDPR a felvételek megőrzésére napban meghatározott időt nem ír elő. A felvétel csak a cél eléréséhez szükséges ideig őrizhető (GDPR 5. cikk (1) bekezdés e) pont), a megőrzési időt pedig a tájékoztatóban meg kell adni (GDPR 13. cikk (2) bekezdés a) pont). A vagyonőr által működtetett rendszernél a felvétel megismerésének okát, idejét és a megismerő személyét jegyzőkönyvben kell rögzíteni (Szvtv. 31. §). A munkáltató saját rendszerénél ez nem kötelező, de az elszámoltathatóság miatt ajánlott (GDPR 5. cikk (2) bekezdés).

Üzemi tanács és hatásvizsgálat #

Ahol üzemi tanács működik, a munkavállaló ellenőrzésére szolgáló technikai eszköz alkalmazásáról a döntés előtt legalább 15 nappal ki kell kérni a véleményét (Mt. 264. § (1) bekezdés, (2) bekezdés d) pont). Ha a kamera nyilvános helyet figyel nagymértékben és módszeresen, adatvédelmi hatásvizsgálatot kell végezni (GDPR 35. cikk (3) bekezdés c) pont).

Kivételek és eltérési lehetőség #

• Nincs lemondás: a munkavállaló a személyiségi jogáról általános jelleggel előre nem mondhat le (Mt. 9. § (3) bekezdés). A munkaszerződésbe írt általános „hozzájárulok a megfigyeléshez” kikötés ezért nem pótolja a törvényi feltételeket.
• Eltérés: a kollektív szerződés csak a Második és a Harmadik Résztől térhet el (Mt. 277. § (2) bekezdés), a munkaszerződés pedig a munkaviszonyra vonatkozó szabálytól csak a munkavállaló javára (Mt. 43. § (1) bekezdés). A személyiségi jogokra és az ellenőrzésre vonatkozó szabályok az általános rendelkezések között szerepelnek. Ezért értelmezésünk szerint ezektől a munkavállaló hátrányára egyik sem térhet el; a munkaszerződés legfeljebb szigorúbb korlátokat köthet ki.
• Távmunka: a távmunkavégzés helyén végzett ellenőrzés nem jelenthet aránytalan terhet a munkavállalónak és az ingatlant használó más személynek (Mt. 196. § (4) bekezdés). Az otthoni munkavégzés kamerás megfigyelése ezért értelmezésünk szerint nem fér bele.
• Érintetti jogok: a munkavállaló másolatot kérhet a róla készült felvételről, ez azonban nem érintheti hátrányosan mások jogait (GDPR 15. cikk (3)–(4) bekezdés). A felvételen látható más személyeket ezért szükség esetén felismerhetetlenné kell tenni.

Gyakorlati példa: munkahelyi kamera egy kisboltban #

Egy élelmiszerbolt tulajdonosa a lopások miatt kamerákat szerelne fel az eladótérbe, a pénztárhoz, a raktárba és az öltözőbe.

1. Az eladótér és a pénztár megfigyelése vagyonvédelmi célból indokolható; ezt érdekmérlegeléssel dokumentálja (GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pont).
2. A raktárba szerelt kamerát csak az árubejárásra irányítja, a pihenősarokra nem (Mt. 9. § (2) bekezdés).
3. Az öltözőbe nem szerel kamerát, mert ott a megfigyelés az emberi méltóságot sértené (Mt. 9. § (2) bekezdés; vö. Szvtv. 30. § (3) bekezdés).
4. A hangrögzítést kikapcsolja, mert a lopások megelőzéséhez nincs rá szükség.
5. A bekapcsolás előtt írásban tájékoztatja a munkavállalókat, a vásárlótérben pedig figyelemfelhívó táblát helyez ki (Mt. 11/A. § (1) bekezdés, GDPR 13. cikk).
6. Rögzíti a megőrzési időt, és naplózza, ki és miért nézett vissza felvételt (GDPR 5. cikk (1) bekezdés e) pont, (2) bekezdés).

Gyakori hibák a munkahelyi kamera alkalmazásánál #

• A kamerát előzetes írásbeli tájékoztatás nélkül kapcsolják be (Mt. 11/A. § (1) bekezdés).
• Öltözőt, mosdót vagy pihenőhelyiséget is megfigyelnek (Mt. 9. § (2) bekezdés).
• A tájékoztató csak annyit mond, hogy „a területen kamera működik”, a cél, a jogalap és a megőrzési idő nélkül (GDPR 13. cikk (1)–(2) bekezdés).
• A felvételeket hónapokig őrzik, mert „hátha kell” (GDPR 5. cikk (1) bekezdés e) pont).
• Bárki visszanézheti a felvételt, nincs jogosultsági rend és napló (GDPR 5. cikk (2) bekezdés, GDPR 32. cikk (1) bekezdés).

Kapcsolódó iratminták #

• Kamerás adatkezelési tájékoztató minta (KKV 0115) – a kamerás megfigyelésről szóló részletes, írásbeli tájékoztatáshoz.
• Kamerás megfigyelés – figyelemfelhívó tábla és rövid tájékoztató (KKV 0604) – a megfigyelt terület bejáratánál kihelyezendő jelzéshez.
• Érdekmérlegelési teszt (jogos érdeken alapuló adatkezeléshez) (KKV 0601) – annak dokumentálásához, hogy a kamera szükséges és arányos.
• Adatvédelmi hatásvizsgálat (DPIA) (KKV 0602) – ha a kamera nyilvános helyet nagymértékben, módszeresen figyel.

Jogszabályi háttér #

A cikkben felhasznált jogszabályok: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.); a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (Szvtv.); az (EU) 2016/679 rendelet (általános adatvédelmi rendelet, GDPR).

Gyakori kérdések #

Kell-e a munkavállaló hozzájárulása a munkahelyi kamera működtetéséhez? #

Nem, az Mt. a munkáltatónak előzetes írásbeli tájékoztatási kötelezettséget ír elő, nem hozzájárulást (Mt. 11/A. § (1) bekezdés). A kamera ettől még csak szükséges és arányos mértékben működhet (Mt. 9. § (2) bekezdés), az adatkezelés jogalapja pedig jellemzően a jogos érdek (GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pont).

Be kell-e jelenteni a munkahelyi kamera felszerelését a hatóságnak? #

Az Mt. és a GDPR a kamerarendszer hatósági bejelentését nem írja elő. A munkáltatónak a munkavállalókat kell előzetesen írásban tájékoztatnia (Mt. 11/A. § (1) bekezdés). Ha pedig a megfigyelés magas kockázattal jár, előtte hatásvizsgálatot kell végeznie (GDPR 35. cikk (1) bekezdés). Ha a hatásvizsgálat szerint a kockázat a mérséklő intézkedések nélkül is magas, a kamera bekapcsolása előtt a felügyeleti hatósággal (NAIH) előzetesen konzultálni kell (GDPR 36. cikk (1) bekezdés).

Rögzíthet-e hangot a munkahelyi kamera? #

Az Mt. ezt kifejezetten nem tiltja, de a hangrögzítésnek is szükségesnek és arányosnak kell lennie (Mt. 9. § (2) bekezdés). Mivel a hang a beszélgetések tartalmát is rögzíti, értelmezésünk szerint csak kivételesen, erős indokkal védhető.

Felhasználható-e a kamerafelvétel a munkavállaló ellen? #

Értelmezésünk szerint, ha a kamera jogszerűen, a tájékoztatóban megjelölt célra működik, a felvétel a munkaviszonnyal összefüggő kötelezettségszegés bizonyítására is felhasználható. A felvételt azonban nem lehet a céllal össze nem egyeztethető módon felhasználni (GDPR 5. cikk (1) bekezdés b) pont). Ezért a tájékoztatóban célszerű megjelölni a munkaviszonyból eredő kötelezettségek ellenőrzését is.

Kapcsolódó cikkek #

• Munkavállalói adatkezelés – GDPR a munkahelyen
• Munkavállaló ellenőrzése és személyiségi jogai: mit tehet a munkáltató?
• Munkavállalói adatkezelési tájékoztató: mit kell tartalmaznia?
• Céges autó GPS: nyomon követheti-e a munkáltató a munkavállalót?
• Munkahelyi e-mail ellenőrzése: beleolvashat-e a munkáltató a levelekbe?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 28. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 28-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.