Munkaidő-beosztás: közlés, módosítás és szabályok

A munkaidő-beosztás határozza meg, hogy a munkavállaló mely napokon, mikor kezdi és mikor fejezi be a munkát. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerint a munkaidő-beosztás szabályait a munkáltató állapítja meg (Mt. 96. § (1) bekezdés). A beosztást legalább egy hétre, a napi munkaidő kezdete előtt legalább 168 órával írásban kell közölni (Mt. 97. § (4) bekezdés). Az alábbiakban bemutatjuk a közlés és a módosítás szabályait, valamint a beosztás korlátait.

Röviden #

• A munkarendet a munkáltató állapítja meg (Mt. 96. § (1) bekezdés). Kötetlen munkarendben a beosztás jogát írásban átengedi a munkavállalónak (Mt. 96. § (2) bekezdés).
• A munkaidő-beosztás közlése: legalább egy hétre, legalább 168 órával korábban, írásban. Közlés hiányában az utolsó beosztás az irányadó (Mt. 97. § (4) bekezdés).
• Előre nem látható körülmény esetén a közölt beosztás legalább 96 órával korábban módosítható, a munkavállaló írásbeli kérésére pedig külön határidő nélkül (Mt. 97. § (5) bekezdés).
• A beosztás szerinti napi munkaidő legfeljebb 12 óra, és – a részmunkaidőt kivéve – legalább 4 óra; a heti legfeljebb 48 óra (Mt. 99. § (1)–(2) bekezdés).
• A munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő rendkívüli munkaidő (Mt. 107. § a) pont).

Mi a munkaidő-beosztás? #

„A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg, és erről (…) tájékoztatja a munkavállalót.”

Forrás: Mt. 96. § (1) bekezdés. Az Mt. a munkaidő-beosztást külön nem határozza meg. A munkarendet a munkaidő-beosztás szabályaiként írja le, a beosztás szerinti napi munkaidőt pedig a munkanapra elrendelt rendes munkaidőként (Mt. 88. § (2) bekezdés). A beosztás szerinti heti munkaidő a hétre elrendelt rendes munkaidő (Mt. 88. § (3) bekezdés). A munkaidő-beosztás tehát annak meghatározása, hogy melyik napra mettől meddig tart a rendes munkaidő.

A beosztás lehet egyenletes vagy egyenlőtlen. Egyenlőtlen, ha a munkaidő eltér a napi munkaidőtől, vagy a heti pihenőnap, illetve pihenőidő eltér az alapszabálytól (Mt. 97. § (3) bekezdés). Egyenlőtlen beosztás munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazásával lehetséges. Lásd: munkaidőkeret, elszámolási időszak.

Kötetlen munkarendben a munkáltató a beosztás jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – írásban átengedi a munkavállalónak (Mt. 96. § (2) bekezdés). Ilyenkor a 93–112. §-t nem kell alkalmazni, és a munkaidő-nyilvántartás sem kötelező (Mt. 96. § (3) bekezdés). Részletesen: kötetlen munkarend.

A munkaidő-beosztás elvei #

A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be (Mt. 97. § (1) bekezdés). A munkavállaló érdekeit méltányos mérlegelés alapján kell figyelembe venni. A teljesítés módjának egyoldalú meghatározása nem okozhat aránytalan sérelmet (Mt. 6. § (3) bekezdés).

Ha a munkavállaló egészségi állapota megváltozik, a munkáltató köteles a munkafeltételeket és a munkaidő-beosztást megfelelően módosítani (Mt. 51. § (3) bekezdés). A munkaviszony kezdetén a munkáltató 7 napon belül írásban tájékoztat a beosztható napokról és a napi munkaidő lehetséges kezdő és befejező időpontjáról (Mt. 46. § (1) bekezdés e) pont).

A munkaidő-beosztás közlése #

A munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 168 órával korábban írásban közli (Mt. 97. § (4) bekezdés). Ha nem közöl új beosztást, az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.

Írásbelinek minősül az elektronikus dokumentum, ha alkalmas a tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő és az időpont azonosítására (Mt. 22. § (2) bekezdés a) pont). A beosztás akkor is írásban közöltnek számít, ha a helyben szokásos és általában ismert módon teszik közzé (Mt. 22. § (2) bekezdés b) pont). Ilyen lehet például a hirdetőtábla vagy a belső elektronikus felület.

Számpélda: a munkaidő-beosztás közlési határideje #

A munkavállaló hete 2027. március 8-án (hétfőn) 6:00-kor kezdődik. A munkáltatónak a heti beosztást legkésőbb 2027. március 1-jén (hétfőn) 6:00-ig írásban közölnie kell, mert 168 óra éppen 7 nap.

Rendelkezésre állás és behívás #

A rendelkezésre állás – készenlét vagy ügyelet – tartamát legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre közölni kell (Mt. 110. § (6) bekezdés). Ettől a munkáltató a 97. § (5) bekezdése szerint eltérhet. Behívás alapján végzett munkánál a beosztás szerinti munkaidő kezdő és befejező időpontját legalább 72 órával korábban kell közölni (Mt. 193. § (2) bekezdés). Lásd: készenlét és ügyelet.

A munkaidő-beosztás módosítása #

A közölt beosztást a munkáltató két esetben módosíthatja (Mt. 97. § (5) bekezdés):

• Ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel. Ilyenkor a módosítást a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete előtt legalább 96 órával kell közölni.
• Ha a munkavállaló írásban kéri. Erre a törvény nem ír elő határidőt, és a munkáltató nem köteles teljesíteni a kérést.

Kollektív szerződés alapján a közölt beosztás a napi munkaidő kezdete előtt legkésőbb 48 órával is módosítható (Mt. 135. § (7) bekezdés). Ha a munkáltató e határidők betartása nélkül rendel el a beosztástól eltérő munkát, az rendkívüli munkaidő (Mt. 107. § a) pont). Erre a rendkívüli munkaidő korlátai és díjazása vonatkozik (Mt. 109. §, Mt. 143. § (2)–(5) bekezdés). Pihenőnapra vagy munkaszüneti napra eső munkáért 100 százalék pótlék jár, pihenőnapnál 50 százalék, ha a munkáltató másik pihenőnapot ad (Mt. 143. § (4)–(5) bekezdés). A munkavállaló számára várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig, a gyermekét egyedül nevelő számára gyermeke hároméves koráig, továbbá az egészségkárosító kockázatnak kitett és a fiatal munkavállaló számára rendkívüli munkaidő nem rendelhető el (Mt. 113. § (1) bekezdés, Mt. 114. § (5) bekezdés a) pont). Részletesen: munkaidő-beosztás módosítása, rendkívüli munkaidő.

Számpélda: a munkaidő-beosztás módosítása #

A munkavállaló négyhetes munkaidőkeretben dolgozik. A szerdai, 2027. március 10-i műszakja 8 órás, és 14:00-kor kezdődik. Egy előre nem látható megrendelés miatt a munkáltató a kezdést 10:00-ra hozná előre, a befejezés változatlan marad. A beosztás szerinti napi munkaidő így 12 óra lesz, ami még belefér a korlátba (Mt. 99. § (2) bekezdés a) pont). Egyenletes, napi 8 órás beosztásnál ez rendes munkaidőként nem lehetséges (Mt. 97. § (3) bekezdés).

A 96 órát a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetétől kell visszaszámolni (Mt. 97. § (5) bekezdés). Az Mt. nem mondja meg, hogy módosításnál az eredeti vagy az új kezdés számít. Biztonságosabb a korábbit, a 10:00-t alapul venni, így a módosítást legkésőbb 2027. március 6-án (szombaton) 10:00-ig kell közölni, mert 96 óra 4 nap. Ha később közli, a beosztáson kívüli 4 óra rendkívüli munkaidő (Mt. 107. § a) pont). A határidőben közölt módosításnál a 4 óra csak akkor marad rendes munkaidő, ha a keretben beosztott órák összege így sem haladja meg a teljesítendő munkaidőt, például mert a munkáltató egy másik napon – szintén a 97. § (5) bekezdés szerint – 4 órával kevesebbet oszt be. Ellenkező esetben a többlet a keret végén kereten felüli rendkívüli munkaidő, amelyért 50 százalék bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jár (Mt. 107. § b) pont, Mt. 143. § (2) bekezdés b) pont).

Korlátok a munkaidő-beosztásban #

A fiatal munkavállalóra eltérő szabályok vonatkoznak, lásd lent. Megszakítás nélküli, több műszakos és idényjellegű tevékenységnél egyenlőtlen beosztás esetén havonta legalább egy heti pihenőnap, illetve legalább 40 órás heti pihenőidő is elegendő lehet, átlagban heti 48 órás pihenőidővel (Mt. 105. § (3) bekezdés, Mt. 106. § (3) bekezdés). Munkanap-áthelyezéssel érintett héten – munkaidőkeret hiányában – a heti 48 órás korlát nem irányadó (Mt. 99. § (8) bekezdés). A közlekedési ágazat egyes munkaköreiben a felek írásbeli megállapodása a napi és heti korlátot legfeljebb 12 órával meghaladhatja (Mt. 135. § (4)–(5) bekezdés).

A beosztás szerinti napi munkaidőbe a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőt, a heti munkaidőbe minden rendkívüli munkaidőt be kell számítani (Mt. 99. § (5) bekezdés). Ha a téli időszámítás kezdete a beosztás szerinti munkaidőre esik, a korlát legfeljebb egy órával túlléphető (Mt. 99. § (4) bekezdés). Hosszabb teljes napi munkaidőnél írásbeli megállapodással napi 24, heti 72 óra is beosztható (Mt. 99. § (3) bekezdés). A munkaközi szünet kiadásáról, legfeljebb 60 perces mértékéről és a csökkentett napi pihenőidőről: munkaközi szünet, napi pihenőidő.

Kik számára korlátozott a beosztás? #

• A várandós munkavállaló és a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára a gyermek hároméves koráig, továbbá egészségkárosító kockázatnál a heti pihenőnap és pihenőidő nem osztható be egyenlőtlenül (Mt. 113. § (1) és (3) bekezdés).
• Nekik a napi munkaidőtől eltérő beosztás csak írásbeli hozzájárulásukkal lehetséges (Mt. 113. § (4) bekezdés).
• Éjszakai munka nem osztható be a várandósság megállapításától a gyermek hároméves koráig, és a gyermekét egyedül nevelőnek a gyermek hároméves koráig (Mt. 113. § (5) bekezdés).
• A nő számára gyermeke 3–10 éves kora között, valamint a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára gyermeke 3–10 éves kora között éjszakai munka csak írásbeli hozzájárulásával osztható be (Mt. 113. § (6) bekezdés).
• Egészségkárosító kockázatnál az éjszakai beosztás szerinti napi munkaidő legfeljebb 8 óra (Mt. 113. § (7) bekezdés).
• A fiatal munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb 8 óra, 16 év alatt legfeljebb 6 óra. Több munkaviszonya esetén a beosztás szerinti napi munkaidőket össze kell számítani (Mt. 114. § (3)–(4) bekezdés).
• A fiatal munkavállalónak éjszakai munka nem osztható be, heti pihenőnapja és heti pihenőideje nem osztható be egyenlőtlenül, és legfeljebb egyheti munkaidőkeret rendelhető el. Munkaközi szünete 4,5 óra felett legalább 30, 6 óra felett legalább 45 perc, napi pihenőideje legalább 12 óra (Mt. 114. § (5) bekezdés b)–f) pont).

Részletesen: várandós munkavállaló, fiatal munkavállaló foglalkoztatása.

Eltérési lehetőségek és különös szabályok #

A munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 43. § (1) bekezdés). Kollektív szerződés a 97. § (1) bekezdésétől, a 99. §-tól és a 101–108. §-tól csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 135. § (2) bekezdés e)–g) pont). A kötetlen munkarend 96. § (2) bekezdés szerinti szabályától és a nyilvántartásra vonatkozó 134. §-tól sem kollektív szerződés, sem a felek megállapodása nem térhet el (Mt. 135. § (1) bekezdés b) és h) pont).

Egyszerűsített foglalkoztatásnál a beosztás közlésére és módosítására vonatkozó 97. § (4)–(5) bekezdés és a vasárnapi beosztás korlátai (101. §) nem alkalmazhatók (Mt. 203. § (1) bekezdés i)–j) pont). A napi munkaidő ilyenkor keret nélkül is beosztható egyenlőtlenül (Mt. 203. § (3) bekezdés). Minta-munkaszerződés esetén a munkaidő-nyilvántartás sem kötelező (Mt. 203. § (4) bekezdés).

A vezető munkarendje – ha munkaszerződése eltérően nem rendelkezik – kötetlen (Mt. 209. § (1) és (4) bekezdés). Munkakör megosztásánál a beosztásra a kötetlen munkarend szabályai irányadók (Mt. 194. § (2) bekezdés). A bedolgozó munkarendje eltérő megállapodás hiányában kötetlen (Mt. 199. § (4) bekezdés).

Munkaerő-kölcsönzésnél a munkaidővel és a pihenőidővel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a kikölcsönzés alatt a kölcsönvevő gyakorolja (Mt. 218. § (4) bekezdés c) pont). A kölcsönbeadó a kikölcsönzés előtt írásban tájékoztatja a munkavállalót a kölcsönvevőnél irányadó munkarendről (Mt. 218. § (3) bekezdés d) pont). Az Mt. 53. § szerinti eltérő foglalkoztatásnál a munkavégzés helye szerinti munkarend az irányadó (Mt. 96. § (4) bekezdés).

A munkaidő-beosztás és a nyilvántartás #

Főszabály szerint a nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő kezdő és befejező időpontjának (Mt. 134. § (2) bekezdés). Ettől eltérően a nyilvántartás úgy is vezethető, hogy a munkáltató az írásban közölt beosztást hónap végén igazolja, és a változást naprakészen feltünteti (Mt. 134. § (3) bekezdés). Kötetlen munkarendben ez a nyilvántartás nem kötelező (Mt. 96. § (3) bekezdés b) pont). Lásd: munkaidő-nyilvántartás.

Gyakori hibák #

• A beosztást szóban vagy csak az előző napon közlik (Mt. 97. § (4) bekezdés).
• A közölt beosztást előre nem látható körülmény nélkül vagy 96 órán belül módosítják, és a többletórát nem kezelik rendkívüli munkaidőként (Mt. 97. § (5) bekezdés, Mt. 107. § a) pont).
• Munkaidőkeret vagy elszámolási időszak nélkül egyenlőtlenül osztják be a munkaidőt (Mt. 97. § (3) bekezdés).
• A beosztás nem biztosítja a 11 órás napi pihenőidőt vagy a heti pihenőnapokat, vagy havonta egyszer sem esik heti pihenőnap vasárnapra (Mt. 104. § (1) bekezdés, Mt. 105. § (1) és (4) bekezdés).
• A várandósága megállapításától gyermeke hároméves koráig védett vagy a három év alatti gyermekét egyedül nevelő munkavállalónak (Mt. 113. § (1) bekezdés) írásbeli hozzájárulás nélkül osztanak be a napi munkaidőtől eltérő munkaidőt (Mt. 113. § (4) bekezdés).
• A munkavállaló egészségi állapotának változásakor nem igazítják a beosztást (Mt. 51. § (3) bekezdés).

Kapcsolódó iratminták #

• Munkaidő-beosztás minta (KKV 0012) – egyéni vagy csoportos heti beosztáshoz, a módosítások rögzítésével és a korlátok ellenőrzőlistájával.
• Havi csoportos műszakbeosztás (KKV 0548) – ha egy csoport teljes havi beosztását műszakkódokkal készíti el.
• Munkaidőkeret elrendelése minta (KKV 0011) – ha a munkaidőt egyenlőtlenül, munkaidőkeretben osztja be.
• Munkaidő-nyilvántartás minta (KKV 0013) – a beosztás hónap végi igazolásához és az eltérések naprakész vezetéséhez.
• Munkáltatói tájékoztató minta (KKV 0005) – a munkaviszony kezdetén kötelező tájékoztatáshoz a beosztható napokról és a munkarendről.

Jogszabályi háttér #

Jogszabály: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban.

Gyakori kérdések #

Elég-e szóban közölni a munkaidő-beosztást? #

Nem. A beosztást írásban kell közölni (Mt. 97. § (4) bekezdés). Ennek megfelel az elektronikus dokumentum és a helyben szokásos, általában ismert módon történő közzététel is (Mt. 22. § (2) bekezdés a)–b) pont).

Mi történik, ha a munkáltató nem közöl új munkaidő-beosztást? #

Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó (Mt. 97. § (4) bekezdés). A munkavállaló tehát a legutóbb közölt beosztás szerint köteles dolgozni. Ha a munkáltató ettől eltérő munkát rendel el, az rendkívüli munkaidő (Mt. 107. § a) pont).

Kérheti-e a munkavállaló a munkaidő-beosztás módosítását? #

Igen, írásban, de a munkáltató nem köteles teljesíteni (Mt. 97. § (5) bekezdés). A gyermeke nyolcéves koráig a munkavállaló, illetve a gondozást végző munkavállaló – a munkaviszony első hat hónapját kivéve – a munkarendje módosítását is kérheti (Mt. 61. § (4) bekezdés b) pont). Erre a munkáltató 15 napon belül írásban nyilatkozik, az elutasítást meg kell indokolnia (Mt. 61. § (6) bekezdés).

Lehet-e egy napon két részletben dolgozni? #

Igen, a felek megállapodása alapján a napi munkaidő legfeljebb két részletben is beosztható (osztott napi munkaidő). A részletek között legalább 2 óra pihenőidőt kell biztosítani (Mt. 100. §). Osztott munkaidőnél a napi pihenőidő legalább 8 óra (Mt. 104. § (2) bekezdés a) pont).

Kapcsolódó cikkek #

• A munkaidő szabályai és a pihenőidő – teljes útmutató munkáltatóknak
• Munkaidőkeret: mikor és hogyan alkalmazható?
• Munkaidő-nyilvántartás: mit kell rögzíteni?
• Teljes napi munkaidő és általános munkarend
• Munkaidőkeret számítása: hány órát kell teljesíteni?
• Rendkívüli munkaidő (túlóra): elrendelés és korlátok
• Túlóra éves keret: mennyi túlóra rendelhető el egy évben?
• Munkaközi szünet: mennyi jár és mikor?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 22. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 22-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.