Munkaidő-nyilvántartás: mit kell rögzíteni?

A munkaidő-nyilvántartás a munkáltató kötelező nyilvántartása a rendes és a rendkívüli munkaidőről, a készenlétről, a szabadságról és az önként vállalt túlmunkáról (Mt. 134. § (1) bekezdés). A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerint a nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített munkaidő és a készenlét kezdő és befejező időpontjának is (Mt. 134. § (2) bekezdés). A 134. §-tól sem a felek megállapodása, sem kollektív szerződés nem térhet el (Mt. 135. § (1) bekezdés h) pont). Az alábbiakban sorra vesszük, mit kell rögzíteni, mikor elég a beosztás havi igazolása, és kire vonatkoznak eltérő szabályok.

Röviden #

• A munkáltató nyilvántartja a rendes és a rendkívüli munkaidő, a készenlét, a szabadság és az önként vállalt túlmunka tartamát (Mt. 134. § (1) bekezdés).
• A rendes és a rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontja naprakészen megállapítható legyen (Mt. 134. § (2) bekezdés).
• A munkaidő egyszerűsítve is nyilvántartható: az írásban közölt beosztás hónap végi igazolásával és a változások naprakész feltüntetésével (Mt. 134. § (3) bekezdés).
• A munkáltató a hosszabb teljes napi munkaidőről, a legfeljebb 24 órás beosztás szerinti napi munkaidőről, az önként vállalt túlmunkáról és a közlekedési munkakörökre vonatkozó eltérésről szóló megállapodásokat is nyilvántartja (Mt. 134. § (4) bekezdés).
• Kötetlen munkarendben a munkaidő és a készenlét nyilvántartását nem kell alkalmazni, a szabadságét igen (Mt. 96. § (3) bekezdés, Mt. 134. § (1) bekezdés c) pont).

Mi a munkaidő-nyilvántartás? #

Az Mt. a munkaidő-nyilvántartás fogalmát nem határozza meg, hanem azt írja elő, mit kell a munkáltatónak nyilvántartania:

„A munkáltató nyilvántartja a) a rendes és a rendkívüli munkaidő, b) a készenlét, c) a szabadság, d) a 109. § (2) bekezdés, valamint a 135. § (3) bekezdés szerinti megállapodás alapján teljesített rendkívüli munkaidő, tartamát.” (Mt. 134. § (1) bekezdés)

„A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is.” (Mt. 134. § (2) bekezdés)

A kötelezettség minden munkaviszonyra vonatkozik, a részmunkaidőre és a távmunkára is; kivétel csak az, amit a törvény kifejezetten kizár (lásd lent). A munkaidő többi szabályáról a munkaidő szabályairól szóló útmutatónkban olvashat.

Mit kell rögzíteni a munkaidő-nyilvántartásban? #

A munkaidő-nyilvántartás kötelező tartalma #

• Rendes munkaidő – a munkaidő-beosztás szerint teljesített munkaidő (Mt. 134. § (1) bekezdés a) pont).
• Rendkívüli munkaidő – a beosztástól eltérő, a munkaidőkereten vagy az elszámolási időszakon felüli munkaidő és az ügyelet (Mt. 107. §, Mt. 134. § (1) bekezdés a) pont). Részletesen: rendkívüli munkaidő.
• Készenlét (Mt. 134. § (1) bekezdés b) pont).
• Szabadság (Mt. 134. § (1) bekezdés c) pont) – munkanapban, egyenlőtlen beosztásnál a 124. § (3) bekezdése szerinti kiadáskor órában (Mt. 124. § (4) bekezdés). Részletesen: szabadság-nyilvántartás.
• Önként vállalt túlmunka – a megállapodás alapján teljesített rendkívüli munkaidő külön is (Mt. 134. § (1) bekezdés d) pont). Ez mutatja, hogy a munkavállaló meddig jutott a túlóra éves keret 250 – kollektív szerződés alapján 300 – órán felüli részéből (Mt. 109. § (1)–(2) bekezdés, Mt. 135. § (3) bekezdés).

Kezdő és befejező időpont #

A tartamon túl naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is (Mt. 134. § (2) bekezdés). A naprakészség követelményéből következik, hogy a nyilvántartásnak bármely napon a már teljesített munkaidőt kell mutatnia; az utólagos, hónap végi kitöltés ennek nem felel meg. A (3) bekezdés szerinti egyszerűsített vezetésnél is csak a beosztás igazolása történhet a hónap végén, a változásokat naprakészen kell feltüntetni.

A munkaközi szünet külön rögzítését az Mt. kifejezetten nem írja elő. Mivel azonban a munkaközi szünet – a készenléti jellegű munkakört kivéve – nem munkaidő (Mt. 86. § (3) bekezdés a) pont), a ledolgozott idő pontos kimutatásához javasolt a szünetet is feltüntetni. Részletesen: munkaközi szünet.

Megállapodások #

A munkáltató nyilvántartja a következő megállapodásokat is (Mt. 134. § (4) bekezdés):

• a hosszabb, legfeljebb napi 12 órás teljes napi munkaidőről szóló megállapodást (Mt. 92. § (2) bekezdés);
• a legfeljebb napi 24 és heti 72 órás beosztás szerinti munkaidőről szóló megállapodást (Mt. 99. § (3) bekezdés);
• az önként vállalt túlmunkáról szóló megállapodást, kollektív szerződés esetén is (Mt. 109. § (2) bekezdés, Mt. 135. § (3) bekezdés);
• a közlekedési és kikötői munkakörökre vonatkozó eltérő megállapodást (Mt. 135. § (4) bekezdés).

Egyszerűsített munkaidő-nyilvántartás: a beosztás igazolása #

A rendes és a rendkívüli munkaidő nyilvántartása – a kezdő és befejező időpont napi rögzítése helyett – úgy is vezethető, hogy az írásban közölt munkaidő-beosztást a hónap végén igazolják, a változást pedig naprakészen feltüntetik (Mt. 134. § (3) bekezdés). Azt, hogy ki és hogyan igazol, az Mt. nem határozza meg. A munkaidő-beosztást főszabály szerint legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete előtt legalább 168 órával korábban írásban kell közölni (Mt. 97. § (4) bekezdés).

Ez a módszer csak a rendes és a rendkívüli munkaidőre vonatkozik. A készenlét kezdő és befejező időpontját, a szabadságot és az önként vállalt túlmunkát továbbra is külön kell nyilvántartani (Mt. 134. § (1)–(3) bekezdés). Minden eltérést – rendkívüli munkaidőt, távollétet, módosított beosztást – naprakészen, a gyakorlatban aznap kell bejegyezni.

A munkaidő-nyilvántartás formája és megőrzése #

Az Mt. a nyilvántartás formáját nem írja elő: papíron és elektronikusan is vezethető, ha a 134. § követelményeinek megfelel. Erről részletesen: jelenléti ív vezetése, elektronikus munkaidő-nyilvántartás. Biometrikus beléptetésnél az adatvédelmi szabályokat is figyelembe kell venni: ujjlenyomatos beléptetés.

A megőrzési időt az Mt. a munkaidő-nyilvántartásra nem határozza meg. A munkajogi igény három év alatt évül el (Mt. 286. § (1) bekezdés), ezért javasolt a nyilvántartást legalább eddig megőrizni. A munkaügyi iratok – köztük a bérszámfejtés alapjául szolgáló iratok – megőrzéséről: mennyi ideig kell megőrizni a munkaügyi iratokat.

Kivételek és különös szabályok #

Kötetlen munkarend és vezető #

Kötetlen munkarendben a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát írásban átengedi a munkavállalónak. Ilyenkor a 134. § (1) bekezdés a)–b) pontját – a rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét nyilvántartását – nem kell alkalmazni (Mt. 96. § (2)–(3) bekezdés). A szabadságot és a 134. § (4) bekezdése szerinti megállapodásokat ekkor is nyilván kell tartani (Mt. 134. § (1) bekezdés c) pont és (4) bekezdés). A vezető állású munkavállaló munkarendje kötetlen (Mt. 209. § (4) bekezdés).

Egyszerűsített foglalkoztatás #

Ha a felek az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaszerződést a minta-munkaszerződés alkalmazásával kötötték, a 134. §-t nem kell alkalmazni (Mt. 203. § (4) bekezdés). Részletesen: egyszerűsített foglalkoztatás.

Munkaerő-kölcsönzés #

A kikölcsönzés alatt a munkaidővel, a pihenőidővel és ezek nyilvántartásával kapcsolatos kötelezettségeket a kölcsönvevő teljesíti (Mt. 218. § (4) bekezdés c) pont). Ettől kollektív szerződés eltérhet, mert a 222. § (1) bekezdés c) pontja csak a 218. § (4) bekezdés a)–b) pontjától tiltja az eltérést (Mt. 277. § (2) bekezdés). A kölcsönvevő – eltérő megállapodás hiányában – legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig közli a kölcsönbeadóval a munkabér kifizetéséhez szükséges adatokat, hónap közbeni megszűnésnél az utolsó munkában töltött napot követő 3 munkanapon belül (Mt. 217. § (5) bekezdés).

Magyarországra kiküldött munkavállalók #

Ha külföldi munkáltató szolgáltatás nyújtása keretében foglalkoztat munkavállalót Magyarországon, a szolgáltatás jogosultja gondoskodik arról, hogy a munkaidő-nyilvántartás másolata a kiküldetés alatt a munkavégzés helyén, utána 3 évig a munkáltató székhelyén vagy telephelyén hozzáférhető legyen (Mt. 297. § (3) bekezdés b) pont).

Számpélda: egy munkanap a munkaidő-nyilvántartásban #

A munkavállaló beosztása 8:00-tól 16:20-ig tart, 12:00 és 12:20 között 20 perc munkaközi szünettel, így a rendes munkaidő 8 óra. A munkáltató aznap 2 óra rendkívüli munkaidőt rendel el. A napi munkaidő így 10 óra, ezért további 25 perc szünet jár (Mt. 103. § (1)–(2) bekezdés).

• rendes munkaidő: 8:00-tól 16:20-ig, 8 óra;
• munkaközi szünet: 12:00-tól 12:20-ig és 16:20-tól 16:45-ig, összesen 20 + 25 perc;
• rendkívüli munkaidő: 16:45-től 18:45-ig, 2 óra.

A 2 óra rendkívüli munkaidőt a munkáltató a túlóra éves keret felhasználásába is beszámítja (Mt. 109. § (1) bekezdés). A munkavállalónak ezért 50 százalék bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy megállapodás alapján – szabadidő jár (Mt. 143. § (2) bekezdés a) pont).

Gyakori hibák #

• Csak a beosztást vezetik, a tényleges eltéréseket – rendkívüli munkaidőt, korábbi távozást – nem jegyzik be aznap (Mt. 134. § (2)–(3) bekezdés).
• Hiányzik a kezdő és a befejező időpont, csak napi óraszám szerepel (Mt. 134. § (2) bekezdés).
• A nyilvántartást a hónap végén, emlékezetből töltik ki, így az nem naprakész (Mt. 134. § (2) bekezdés).
• Az ügyeletet nem rendkívüli munkaidőként rögzítik (Mt. 107. § d) pont).
• Nem tartják nyilván az önként vállalt túlmunkáról és a hosszabb munkaidőről szóló megállapodásokat (Mt. 134. § (4) bekezdés).
• Kötetlen munkarendben a szabadság nyilvántartását is elhagyják, pedig ezt a kivétel nem érinti (Mt. 96. § (3) bekezdés).

A cikk a hiányos vagy nem naprakész nyilvántartás hatósági jogkövetkezményeivel nem foglalkozik.

Kapcsolódó iratminták #

• Munkaidő-nyilvántartás minta (KKV 0013) – havi, munkavállalónkénti nyilvántartás a kezdés, a befejezés, a szünet, a rendes és rendkívüli munkaidő, a készenlét és a távollétek rögzítésére.
• Munkaidő-nyilvántartás – Excel-sablon (KKV 0550) – automatikus óraszámítás havi és éves összesítéssel, a rendkívüli munkaidő éves keretének figyelésével.
• Csoportos napi jelenléti ív (KKV 0549) – egy munkanap érkezés- és távozásadatai csoportoknak, a vezető napi igazolásával.
• Munkaidő-beosztás minta (KKV 0012) – az írásban közölt beosztás, amelynek hónap végi igazolásával a nyilvántartás egyszerűsítve vezethető.
• Szabadság-nyilvántartás minta (KKV 0015) – a szabadság jogcímenkénti, éves nyilvántartása.
• Szabadság-nyilvántartás – Excel-sablon (KKV 0552) – automatikus keretszámítás és egyenleg több munkavállalóra.

Jogszabályi háttér #

Jogszabály: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban.

Gyakori kérdések #

Kell-e munkaidő-nyilvántartás home office vagy távmunka esetén? #

Igen. A 134. § a távmunkára és az otthoni munkavégzésre is vonatkozik, a távmunka szabályai (Mt. 196. §) nem tartalmaznak kivételt. Ha azonban a munkarend kötetlen, a munkaidő és a készenlét nyilvántartását nem kell alkalmazni (Mt. 96. § (3) bekezdés). Részletesen: munkaidő-nyilvántartás távmunka esetén.

Elegendő-e a munkaidő-beosztás aláíratása a hónap végén? #

A rendes és a rendkívüli munkaidőre igen, ha a beosztást írásban közölték, a hónap végén igazolják, és minden változást naprakészen feltüntetnek (Mt. 134. § (3) bekezdés). A készenlétet, a szabadságot és az önként vállalt túlmunkát ilyenkor is külön kell nyilvántartani (Mt. 134. § (1)–(2) bekezdés).

Alá kell-e írnia a munkavállalónak a munkaidő-nyilvántartást? #

Az Mt. nem írja elő a munkavállaló aláírását; az egyszerűsített vezetésnél a beosztás hónap végi igazolását követeli meg, de annak módját nem részletezi (Mt. 134. § (3) bekezdés). Vita esetén segít, ha a nyilvántartást a munkavállaló és a munkáltató képviselője is aláírja; ez nem jogszabályi előírás.

Eltérhet-e a munkaszerződés vagy a kollektív szerződés a nyilvántartás szabályaitól? #

Nem. A 134. §-tól sem a felek megállapodása, sem kollektív szerződés nem térhet el (Mt. 135. § (1) bekezdés h) pont). Kivételt csak a törvény tesz, például kötetlen munkarendben és egyszerűsített foglalkoztatásnál (Mt. 96. § (3) bekezdés, Mt. 203. § (4) bekezdés).

Kapcsolódó cikkek #

• A munkaidő szabályai és a pihenőidő – teljes útmutató munkáltatóknak
• Túlóra éves keret: mennyi túlóra rendelhető el egy évben?
• Teljes napi munkaidő és általános munkarend
• Munkaidőkeret: mikor és hogyan alkalmazható?
• Munkaidőkeret számítása: hány órát kell teljesíteni?
• Munkaidő-beosztás: közlés, módosítás és szabályok
• Rendkívüli munkaidő (túlóra): elrendelés és korlátok
• Munkaközi szünet: mennyi jár és mikor?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 22. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 22-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.