Munkaidőkeret: mikor és hogyan alkalmazható?

A munkaidőkeret alkalmazásakor a munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt egy hosszabb időszakra határozza meg (Mt. 93. § (1) bekezdés). A kereten belül a munkaidő egyenlőtlenül is beosztható: egyes napokon vagy heteken több, máskor kevesebb munkaidővel (Mt. 97. § (3) bekezdés). A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerint a munkaidőkeret legfeljebb 4 hónap vagy 16 hét lehet, egyes tevékenységeknél 6 hónap vagy 26 hét (Mt. 94. § (1)–(2) bekezdés).

Röviden #

• A munkaidőkeret elrendelése a munkáltató döntése (Mt. 93. § (1) bekezdés). Kezdő és befejező időpontját és a teljesítendő munkaidőt írásban kell meghatározni és közzétenni (Mt. 93. § (4) bekezdés).
• A munkaidőkeret legfeljebb 4 hónap vagy 16 hét, egyes tevékenységeknél és készenléti jellegű munkakörben 6 hónap vagy 26 hét (Mt. 94. § (1)–(2) bekezdés).
• Kollektív szerződés objektív, műszaki vagy munkaszervezési okból legfeljebb 36 hónapos munkaidőkeretet is megállapíthat (Mt. 94. § (3) bekezdés).
• A beosztás szerinti napi munkaidő legfeljebb 12 óra, a heti munkaidő átlagban legfeljebb 48 óra (Mt. 99. § (2) és (7) bekezdés).
• A munkaidőkereten felüli munka rendkívüli munkaidő, amelyre bérpótlék, vagy megállapodás alapján szabadidő jár (Mt. 107. § b) pont, Mt. 143. § (2) bekezdés).

Mi a munkaidőkeret? #

„A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhatja.”

Forrás: Mt. 93. § (1) bekezdés. A munkaidőkeret lényege, hogy a munkavállalónak nem kell minden nap 8 és minden héten 40 órát dolgoznia. Elegendő, ha a keret egészében teljesíti az előre meghatározott munkaidőt. A munkaidő így egyenlőtlenül is beosztható (Mt. 97. § (3) bekezdés).

Hasonló eszköz az elszámolási időszak, amely munkaidőkeret hiányában alkalmazható (Mt. 98. § (1) bekezdés). A különbségekről: elszámolási időszak.

Mikor alkalmazható a munkaidőkeret? #

Az Mt. nem köti a munkaidőkeretet meghatározott okhoz (Mt. 93. § (1) bekezdés). A munkarendet a munkáltató állapítja meg (Mt. 96. § (1) bekezdés). Ezért a munkaidőkeret elrendeléséhez főszabály szerint nem kell a munkavállaló hozzájárulása.

Más a helyzet, ha a munkaszerződés kifejezetten rögzít egy munkarendet. Az Mt. ezt kifejezetten nem rendezi, de a munkaszerződést a felek közös megegyezéssel módosíthatják (Mt. 58. §). A munkáltató egyoldalú eltérési joga pedig csak a munkakörre, a munkahelyre és a munkáltatóra terjed ki (Mt. 53. § (1) bekezdés). Ebből az következik, hogy ilyenkor a kerethez a munkavállaló hozzájárulása kell; ez értelmezés, nem kifejezett jogszabályi szabály.

A beosztásnál figyelembe kell venni az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményét és a munka jellegét (Mt. 97. § (1) bekezdés). Jellemzően ingadozó munkaerőigénynél vagy műszakos munkarendben hasznos.

Kinél korlátozott a munkaidőkeret? #

• Kötetlen munkarendben a 93–112. §-t, így a munkaidőkeret szabályait nem kell alkalmazni, és a munkaidő nyilvántartása sem kötelező (Mt. 96. § (3) bekezdés). Kötetlen a vezető munkarendje, ha munkaszerződése eltérően nem rendelkezik (Mt. 209. § (1) és (4) bekezdés). Eltérő megállapodás hiányában a bedolgozóé is kötetlen (Mt. 199. § (4) bekezdés).
• Fiatal munkavállaló számára legfeljebb egyheti munkaidőkeret rendelhető el (Mt. 114. § (5) bekezdés d) pont). A kereten belül is legfeljebb napi 8 óra osztható be neki, 16 év alatt legfeljebb 6 óra (Mt. 114. § (3) bekezdés). Heti pihenőnapja és heti pihenőideje nem osztható be egyenlőtlenül (Mt. 114. § (5) bekezdés b) pont). Napi pihenőideje legalább 12 óra, munkaközi szünete 4,5 óra felett legalább 30, 6 óra felett legalább 45 perc (Mt. 114. § (5) bekezdés e)–f) pont).
• A munkavállalónál várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig, a gyermekét egyedül nevelőnél a gyermek hároméves koráig, továbbá egészségkárosító kockázatnál a heti pihenőnap és pihenőidő nem osztható be egyenlőtlenül (Mt. 113. § (1) és (3) bekezdés).
• Ugyanezen munkavállalóknál a napi munkaidőtől eltérő beosztáshoz írásbeli hozzájárulásuk kell (Mt. 113. § (4) bekezdés).
• Behívás alapján végzett munkánál a munkaidőkeret legfeljebb 4 hónap (Mt. 193. § (1) bekezdés).

Mennyi lehet a munkaidőkeret tartama? #

A tevékenység több műszakos, ha tartama hetente eléri a 80 órát (Mt. 90. § b) pont). Idényjellegű, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik (Mt. 90. § c) pont). A 6 hónapos keretre jogosító közlekedési munkaköröket az Mt. 135. § (4) bekezdése sorolja fel.

A kollektív szerződés megszűnése az annak alapján elrendelt keretet legfeljebb 3 hónapig nem érinti (Mt. 94. § (4) bekezdés).

Hogyan kell elrendelni a munkaidőkeretet? #

1. Döntés a keretről. A munkáltató meghatározza a keret tartamát és azt, mely munkavállalókra vonatkozik (Mt. 93. § (1) bekezdés, Mt. 94. §).
2. Az üzemi tanács véleménye. Ha üzemi tanács működik, véleményét a döntés előtt legalább 15 nappal ki kell kérni (Mt. 264. § (1) bekezdés). A munkarend meghatározása ilyen intézkedés, ha a munkavállalók nagyobb csoportját érinti (Mt. 264. § (2) bekezdés j) pont).
3. Írásbeli meghatározás és közzététel. A keret kezdő és befejező időpontját, valamint a teljesítendő munkaidőt írásban meg kell határozni és közzé kell tenni (Mt. 93. § (4) bekezdés). A helyben szokásos módon való közzététel is írásbelinek minősül (Mt. 22. § (2) bekezdés b) pont).
4. Tájékoztatás. Ha a keret miatt változnak a munkaviszony kezdetén közölt munkaidő-adatok, erről legkésőbb a változás hatálybalépésekor írásban tájékoztatni kell (Mt. 46. § (1) bekezdés e) pont, (5) bekezdés).
5. A teljesítendő munkaidő kiszámítása. Alapja a keret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend (Mt. 93. § (2) bekezdés). A hétköznapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. Részletesen: munkaidőkeret számítása.
6. A munkaidő-beosztás közlése. A beosztást legalább egy hétre, legalább 168 órával korábban írásban kell közölni (Mt. 97. § (4) bekezdés). Lásd: munkaidő-beosztás.
7. Nyilvántartás. A rendes és a rendkívüli munkaidőt, a készenlétet és a szabadságot nyilván kell tartani (Mt. 134. § (1) bekezdés). Kötetlen munkarendben a munkaidő és a készenlét nyilvántartása nem kötelező (Mt. 96. § (3) bekezdés b) pont). Lásd: munkaidő-nyilvántartás.

A munkaidő beosztása a munkaidőkeretben #

A legfontosabb beosztási korlátok a következők.

• A beosztás szerinti napi munkaidő legfeljebb 12 óra, és – a részmunkaidőt kivéve – legalább 4 óra (Mt. 99. § (1) bekezdés és (2) bekezdés a) pont).
• A heti munkaidő legfeljebb 48 óra. Egyenlőtlen beosztásnál ezt a 94. § (1)–(2) bekezdése szerinti, legfeljebb 4 hónapos vagy 16 hetes, illetve 6 hónapos vagy 26 hetes időszakon átlagban kell figyelembe venni (Mt. 99. § (2) bekezdés b) pont, (7) bekezdés a) pont).
• Kollektív szerződés objektív, műszaki vagy munkaszervezési okból legfeljebb 12 hónapon belüli átlagolást is előírhat, akkor is, ha a keret ennél hosszabb (Mt. 99. § (7) bekezdés b) pont).
• A napi korlátba a beosztástól eltérő, a heti korlátba minden rendkívüli munkaidőt be kell számítani (Mt. 99. § (5) bekezdés).
• Hosszabb teljes napi munkaidőben, például készenléti jellegű munkakörben, a felek írásbeli megállapodása alapján napi 24, heti 72 óra is beosztható (Mt. 99. § (3) bekezdés).
• A napi pihenőidő legalább 11 óra, egyes esetekben legalább 8 óra (Mt. 104. § (1)–(2) bekezdés).
• Egyenlőtlen beosztásnál 6 egybefüggő munkanap után legalább egy heti pihenőnap jár (Mt. 105. § (2) bekezdés). Havonta legalább egy heti pihenőnapnak vasárnapra kell esnie (Mt. 105. § (4) bekezdés).

A heti pihenőnapok helyett hetente legalább 48 órás, megszakítás nélküli heti pihenőidő is beosztható (Mt. 106. § (1) bekezdés). A csökkentett napi pihenőidőről és a műszakos tevékenység enyhébb pihenőnap-szabályairól: napi pihenőidő, heti pihenőnap és heti pihenőidő.

Munkaidőkereten felüli munka és díjazás #

A kereten felüli munka rendkívüli munkaidő (Mt. 107. § b) pont). Ugyanígy rendkívüli munkaidő a beosztástól eltérő munka is (Mt. 107. § a) pont). Az elrendelés korlátairól: rendkívüli munkaidő.

• A beosztás szerinti napi munkaidőn felül elrendelt és a kereten felüli munkáért 50 százalék bérpótlék, vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jár (Mt. 143. § (2) bekezdés).
• A heti pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkaidőért 100 százalék jár, vagy 50 százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot ad (Mt. 143. § (4) bekezdés).
• Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőért 100 százalék jár (Mt. 143. § (5) bekezdés).
• A szabadidőt egyenlőtlen beosztásnál legkésőbb a keret végéig, a kereten felüli munkánál legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni (Mt. 143. § (6) bekezdés).

Munkabér a munkaidőkeretben #

Havibéres díjazásnál a havi alapbér a beosztott munkaidőtől függetlenül jár (Mt. 156. § (1) bekezdés a) pont). Órabérnél – eltérő megállapodás hiányában – a hónap általános munkarend szerinti munkanapjai és a napi munkaidő alapján kell fizetni (Mt. 156. § (1) bekezdés b) pont). Ha a keretet kollektív szerződés a 94. § (3) bekezdése alapján állapította meg, ilyen eltérő megállapodás csak a kollektív szerződés rendelkezése szerint köthető (Mt. 165. § (3) bekezdés).

A keret lejártakor el kell számolni: az általános munkarend, a napi munkaidő és a teljesített munkaidő az alap (Mt. 156. § (2) bekezdés). Ha a munkavállaló ennél kevesebbet kapott, a különbözetet a következő havi bérrel ki kell fizetni (Mt. 156. § (3) bekezdés). Ha többet, az előlegre vonatkozó szabályok irányadók (Mt. 156. § (4) bekezdés).

Ha a munkaviszony a munkaidőkeret vége előtt megszűnik #

Ilyenkor az általános munkarend, a napi munkaidő és a teljesített munkaidő alapján kell elszámolni (Mt. 95. § (1) bekezdés). A többletmunkára a rendkívüli munkaidő, a hiányzó munkaidőre az állásidő szabályai irányadók (Mt. 95. § (2)–(3) bekezdés). Ez a következő megszűnési módoknál érvényes.

• A munkáltató jogutód nélkül megszűnik.
• Lejár a határozott idő.
• A munkáltató indokolás nélküli azonnali hatályú felmondást közöl.
• A munkáltató a működésével összefüggő okból mond fel.
• A munkavállaló – nem a próbaidő alatt – azonnali hatállyal mond fel.

Ha a munkavállaló a beosztás szerinti munkaidőre járónál több bért kapott, az előlegre vonatkozó szabályok irányadók (Mt. 95. § (4) bekezdés). Ez a következő esetekben érvényes.

• A munkavállaló felmond.
• A munkavállaló a próbaidő alatt azonnali hatállyal mond fel.
• A munkáltató az Mt. 78. § (1) bekezdése szerint azonnali hatállyal mond fel.
• A munkáltató a munkavállaló magatartásával vagy nem egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondást közöl.

Eltérési lehetőségek és különös szabályok #

A munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 43. § (1) bekezdés). Kollektív szerződés a 88–93. §-tól, a 95. §-tól, a 99. §-tól és a 101–108. §-tól csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 135. § (2) bekezdés b), c), f) és g) pont). A keret tartamát viszont legfeljebb 36 hónapra emelheti (Mt. 94. § (3) bekezdés). A közölt beosztás módosítását 48 órával korábban is megengedheti (Mt. 135. § (7) bekezdés).

A közlekedési ágazat egyes munkaköreiben a felek írásbeli megállapodása a napi és heti korláttól legfeljebb 12 órával eltérhet (Mt. 135. § (4)–(5) bekezdés). Egyszerűsített foglalkoztatásnál a napi munkaidő keret nélkül is beosztható egyenlőtlenül (Mt. 203. § (3) bekezdés).

Munkaerő-kölcsönzésnél a munkaidővel és a pihenőidővel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a kikölcsönzés alatt a kölcsönvevő gyakorolja (Mt. 218. § (4) bekezdés c) pont). A munkarendről a kölcsönvevő a kölcsönbeadót, az pedig a munkavállalót írásban tájékoztatja (Mt. 217. § (3) bekezdés a) pont, Mt. 218. § (3) bekezdés d) pont).

Számpélda: négyhetes munkaidőkeret #

A munkáltató 2027. február 1-jétől (hétfő) február 28-ig (vasárnap) négyhetes munkaidőkeretet rendel el. A munkavállaló általános teljes napi munkaidőben dolgozik, kollektív szerződés nincs.

1. A keretben 20 általános munkarend szerinti munkanap van, munkaszüneti nap nem esik hétköznapra. A teljesítendő munkaidő 20 × 8 = 160 óra (Mt. 93. § (2) bekezdés).
2. Az első két héten hétfőtől csütörtökig napi 12 órát oszt be, ez heti 48 óra. A harmadik és a negyedik héten hétfőtől csütörtökig napi 8 órát, vagyis heti 32 órát. Péntektől vasárnapig heti pihenőnap van.
3. Összesen 2 × 48 + 2 × 32 = 160 óra, a heti átlag a négyhetes kereten 40 óra, így a 48 órás korlát teljesül (Mt. 99. § (2) bekezdés b) pont, (7) bekezdés a) pont).
4. A 12 órás napokon 20 + 25 = 45 perc munkaközi szünet jár, amely nem munkaidő (Mt. 103. § (1) bekezdés, Mt. 86. § (3) bekezdés a) pont).
5. A negyedik hét hétfőjén és keddjén a munkáltató előre nem látható ok miatt 3-3 órával több munkát rendel el. Ez rendkívüli munkaidő (Mt. 107. § a) pont). A két nap így 11 órás, ami belefér a 12 órás korlátba (Mt. 99. § (2) bekezdés a) pont, (5) bekezdés a) pont). Erre 50 százalék bérpótlék, vagy megállapodás alapján szabadidő jár (Mt. 143. § (2) bekezdés a) pont).
6. Egy napra a 6 óra nem rendelhető el, mert a nap 14 órás lenne (Mt. 99. § (2) bekezdés a) pont). Pénteken, heti pihenőnapon 100 százalék, másik pihenőnappal 50 százalék pótlék járna (Mt. 143. § (4) bekezdés).

Gyakori hibák #

• A keret kezdetét, végét és a teljesítendő munkaidőt nem rögzítik írásban, és nem teszik közzé (Mt. 93. § (4) bekezdés).
• Négy hónapnál hosszabb keretet alkalmaznak, pedig a tevékenység nem tartozik az Mt. 94. § (2) bekezdése alá, és kollektív szerződés sincs.
• A heti 48 órás korlátot nem a 94. § (1)–(2) bekezdése szerinti időszak átlagában ellenőrzik (Mt. 99. § (2) bekezdés b) pont, (7) bekezdés).
• Fiatal munkavállalónak a kereten belül 8 óránál hosszabb napot osztanak be (Mt. 114. § (3) bekezdés).
• A heti pihenőnapra elrendelt munkáért csak 50 százalék pótlékot fizetnek, pedig másik pihenőnap nélkül 100 százalék jár (Mt. 143. § (4) bekezdés).
• A munkaviszony keret közbeni megszűnésekor nem számolják el a többlet- vagy a hiányzó munkaidőt (Mt. 95. §).

Kapcsolódó iratminták #

• Munkaidőkeret elrendelése minta (KKV 0011) – a keret és a teljesítendő munkaidő írásbeli rögzítéséhez és közzétételéhez.
• Munkaidő-beosztás minta (KKV 0012) – a kereten belüli heti beosztáshoz és módosításához.
• Havi csoportos műszakbeosztás (KKV 0548) – ha egy csoport havi beosztását műszakkódokkal készíti el.
• Munkaidő-nyilvántartás minta (KKV 0013) – a teljesített munkaidő nyilvántartásához, a keret végi elszámolás alapjához.
• Munkáltatói tájékoztató minta (KKV 0005) – a kezdeti tájékoztatáshoz, munkaidőkeretes változattal.
• Elszámolási időszak elrendelése (KKV 0547) – ha munkaidőkeret helyett elszámolási időszakot alkalmaz.

Jogszabályi háttér #

Jogszabály: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban.

Gyakori kérdések #

Kell-e a munkavállaló hozzájárulása a munkaidőkeret elrendeléséhez? #

Főszabály szerint nem: a munkaidőkeretet és a munkarendet a munkáltató határozza meg (Mt. 93. § (1) bekezdés, Mt. 96. § (1) bekezdés). Ha a munkaszerződés kifejezetten más munkarendet rögzít, értelmezésünk szerint annak módosításához megállapodás kell (Mt. 58. §). A várandós és a kisgyermekes munkavállalók egy körénél a napi munkaidőtől eltérő beosztáshoz írásbeli hozzájárulás szükséges (Mt. 113. § (4) bekezdés).

Mi történik, ha a munkavállaló a munkaidőkeretben kevesebbet dolgozik? #

Ha a munkáltató osztott be kevesebb munkaidőt, havibérnél a havi alapbér akkor is jár (Mt. 156. § (1) bekezdés a) pont). Keret közbeni megszűnésnél a megszűnés módjától függ, hogy az állásidő vagy az előleg szabályai irányadók (Mt. 95. § (3)–(4) bekezdés).

Mi a különbség a munkaidőkeret és az elszámolási időszak között? #

Munkaidőkeretben a teljesítendő munkaidőt a keret egészére kell meghatározni (Mt. 93. § (2) bekezdés). Elszámolási időszakban a heti munkaidőt kell teljesíteni egy hosszabb, az érintett héttel kezdődő időtartam alatt (Mt. 98. § (1) bekezdés). Az alapul szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő rendkívüli munkaidő (Mt. 107. § c) pont). Részletesen: elszámolási időszak.

Lehet-e munkaidőkeretet alkalmazni részmunkaidőben? #

Igen. A teljesítendő munkaidőt ilyenkor is a napi munkaidő – vagyis a részmunkaidő – alapján kell megállapítani (Mt. 93. § (2) bekezdés). A 4 órás napi minimum részmunkaidőnél nem kötelező (Mt. 99. § (1) bekezdés). A rendkívüli munkaidő éves mértékét arányosan kell alkalmazni (Mt. 109. § (3) bekezdés c) pont).

Kapcsolódó cikkek #

• A munkaidő szabályai és a pihenőidő – teljes útmutató munkáltatóknak
• Munkaidőkeret számítása: hány órát kell teljesíteni?
• Munkaidő-beosztás: közlés, módosítás és szabályok
• Rendkívüli munkaidő (túlóra): elrendelés és korlátok
• Teljes napi munkaidő és általános munkarend
• Túlóra éves keret: mennyi túlóra rendelhető el egy évben?
• Munkaközi szünet: mennyi jár és mikor?
• Munkaidő-nyilvántartás: mit kell rögzíteni?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 22. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 22-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.