--- title: "Munkajogi elévülés: meddig érvényesíthető egy igény?" description: A munkajogi igény főszabály szerint három év alatt évül el. Mutatjuk, mikor kezdődik az elévülés, mi szakítja meg, mikor nyugszik, és mely munkajogi határidők rövidebbek ennél. url: "https://www.iratmintatar.info/tudastar/munkajogi-elevules/" updated: "2026-10-29" category: Munkajog / A munkajog alapjai tags: - elévülés - Mt. - munkajogi igény - munkáltatóknak - Ptk. --- # Munkajogi elévülés: meddig érvényesíthető egy igény? A **munkajogi elévülés** azt jelenti, hogy a munkaviszonyból származó igény egy idő után bírósági úton már nem érvényesíthető. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerint a munkajogi igény három év alatt évül el (Mt. 286. § (1) bekezdés). Ez vonatkozik a munkavállaló bérigényére és a munkáltató kártérítési igényére is. Az elévülés kezdetére, nyugvására és megszakítására a polgári jogi szabályok irányadók, néhány fontos munkajogi eltéréssel. ## Röviden - A munkajogi igény három év alatt évül el (Mt. 286. § (1) bekezdés). - A bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére vagy a személyiségi jogsértéssel összefüggő sérelemdíjra irányuló igény öt év, illetve a büntethetőség hosszabb elévülési ideje alatt évül el (Mt. 286. § (2) bekezdés). - Az elévülést a bíróság hivatalból figyelembe veszi (Mt. 286. § (3) bekezdés). - Az elévülés az esedékességkor kezdődik, nyugodhat és megszakadhat; ezekre a Polgári Törvénykönyv szabályai vonatkoznak (Mt. 286. § (4) bekezdés). - A munkavállaló igényének elévülési idejét a felek nem rövidíthetik le (Mt. 286. § (4) bekezdés). ## Mi a munkajogi elévülés? Az elévülés az igény érvényesíthetőségének időbeli korlátja. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) szerint az elévült követelést – eltérő rendelkezés hiányában – bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni (Ptk. 6:23. § (1) bekezdés). A kötelezettség azonban nem szűnik meg: az elévült követelés alapján teljesített szolgáltatást az elévülésre hivatkozva visszakövetelni nem lehet (Ptk. 6:23. § (2) bekezdés). Ha tehát a munkáltató elévült bértartozást fizet ki, azt nem követelheti vissza. A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések is elévülnek (Ptk. 6:23. § (3) bekezdés). Fontos munkajogi eltérés: a Ptk. szerint az elévülést hivatalból nem lehet figyelembe venni (Ptk. 6:23. § (4) bekezdés), a munkajogi igény elévülését viszont hivatalból kell figyelembe venni (Mt. 286. § (3) bekezdés). A munkaügyi perben tehát a bíróság akkor is vizsgálja az elévülést, ha a másik fél nem hivatkozik rá. ## Mennyi a munkajogi elévülés ideje? Az általános elévülési idő a polgári jogban öt év (Ptk. 6:22. § (1) bekezdés), a munkajogi igényeknél azonban három év (Mt. 286. § (1) bekezdés). Ez a munkavállaló és a munkáltató igényére egyaránt vonatkozik, például: - az elmaradt munkabér, pótlék, szabadságmegváltás iránti igényre; - a munkáltató kártérítési felelősségén alapuló igényre; - a munkavállalóval szembeni munkáltatói kártérítési igényre. Hosszabb az elévülési idő, ha a kárt bűncselekménnyel okozták, vagy a sérelemdíj iránti igény bűncselekménnyel összefüggő személyiségi jogsértésből ered: ilyenkor öt év, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, annak megfelelő idő (Mt. 286. § (2) bekezdés). ## Mikor kezdődik az elévülés? Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik (Ptk. 6:22. § (2) bekezdés). A munkabért a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni (Mt. 157. § (1) bekezdés), a bérigény elévülése ezért ettől az időponttól indul. Minden havi bér külön követelés, így mindegyiknek külön elévülési ideje van. A kártérítési igényeknél az Mt. külön szabályt ad. Önállónak kell tekinteni például az elmaradt jövedelem és a táppénz különbözetének megtérítése iránti igényt. Ha a sérelemből több, eltérő időpontban esedékes kárigény származik, az elévülést igényenként, az esedékességtől külön-külön kell számítani (Mt. 175. § (1)–(2) bekezdés). Az elmaradt jövedelem és a táppénz különbözetére az elévülés a táppénz első fizetésének napjától kezdődik (Mt. 175. § (3) bekezdés a) pont). ## A munkajogi elévülés nyugvása és megszakítása ### Nyugvás Ha a jogosult a követelést menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik (Ptk. 6:24. § (1) bekezdés). Az akadály megszűnésétől számított egy éven belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb van hátra (Ptk. 6:24. § (2) bekezdés). ### Megszakítás Az elévülést megszakítja (Ptk. 6:25. § (1) bekezdés): - a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése; - a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség; - a követelés bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; - a követelés végrehajtási úton történő érvényesítése, ha ezt bírósági eljárásnak nem kell megelőznie, és a végrehajtást elrendelték; - a követelés csődeljárásban történő bejelentése. A megszakítástól, illetve az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés újból kezdődik (Ptk. 6:25. § (2) bekezdés). Egy egyszerű felszólító levél nem szerepel a felsorolásban (a munkáltatói fizetési felszólítás alapján elrendelt végrehajtás más eset). ## Eltérő megállapodás A munkavállaló igényének érvényesítésével kapcsolatos elévülési időt a felek nem rövidíthetik le (Mt. 286. § (4) bekezdés). Az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni, az elévülést kizáró megállapodás pedig semmis (Ptk. 6:22. § (3)–(4) bekezdés). Emellett a munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – csak a munkavállaló javára térhet el a munkaviszonyra vonatkozó szabálytól (Mt. 43. § (1) bekezdés). ## Elévülés, jogvesztő és keresetindítási határidő Nem minden munkajogi határidő elévülési idő. A jogszabályban előírt határidő eltelte akkor jár jogvesztéssel, ha ezt jogszabály kifejezetten így rendeli; ha a határidő nem jogvesztő, arra az elévülés szabályai vonatkoznak (Ptk. 6:21. §). A legfontosabb eltérő határidők: | Igény | Határidő | Jogszabályhely | | --- | --- | --- | | A munkaviszony munkáltatói megszüntetésének (felmondás, azonnali hatályú felmondás) jogellenessége, egyoldalú szerződésmódosítás, kötelezettségszegés miatti jogkövetkezmény, fizetési felszólítás miatti kereset | a közléstől számított 30 nap; igazolás esetén legfeljebb 6 hónap | Mt. 287. § (1), (4) bekezdés | | A munkavállaló azonnali hatályú felmondásával, illetve a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatti felmondásával kapcsolatos igény | az elévülési időn belül | Mt. 287. § (2) bekezdés | | Leltárhiány miatti kártérítés | a leltárfelvétel befejezését követő 60 napos jogvesztő határidő | Mt. 188. § | | Megtámadás | 30 nap; az elévülés szabályai megfelelően irányadók, de 6 hónap után nem gyakorolható | Mt. 28. § (7) bekezdés | Ha a munkáltató az igényérvényesítés elévülési időnél rövidebb határidejéről nem oktatja ki a munkavállalót, az igény hat hónap elteltével nem érvényesíthető (Mt. 22. § (5) bekezdés). A keresetindításról lásd: [keresetindítási határidő](https://www.iratmintatar.info/tudastar/keresetinditasi-hatarido-felmondas/), a határidők számításáról: [határidő számítása](https://www.iratmintatar.info/tudastar/hatarido-szamitasa-munkajog/). ## Különös szabályok - **Munkáltató személyében bekövetkező változás:** a munkavállaló a 40. § szerinti felmondás jogát a változást követő 30 napon belül gyakorolhatja (Mt. 40. § (3) bekezdés), az ezzel kapcsolatos igényt pedig az elévülési időn belül érvényesítheti (Mt. 287. § (2) bekezdés a) pont). - **Vezető állású munkavállaló:** vele szemben az azonnali hatályú felmondás joga az ok bekövetkeztétől számított három éven belül, bűncselekmény esetén a büntethetőség elévüléséig gyakorolható (Mt. 210. § (2) bekezdés). - **Fizetési felszólítás:** a munkáltató a kötelező legkisebb munkabér háromszorosát meg nem haladó, munkaviszonnyal összefüggő igényét írásbeli fizetési felszólítással is érvényesítheti (Mt. 285. § (2) bekezdés). A felszólítás elleni keresetre a 30 napos határidő vonatkozik (Mt. 287. § (1) bekezdés d) pont). ## Számpélda: munkajogi elévülés elmaradt munkabérnél A munkáltató a 2026. szeptemberi munkabért nem fizeti ki. A bért a következő hónap tizedik napjáig, 2026. október 10-ig kellett volna kifizetni (Mt. 157. § (1) bekezdés). Az elévülés ekkor kezdődik (Ptk. 6:22. § (2) bekezdés), és – nyugvás vagy megszakítás nélkül – a három év 2029 októberében telik le (Mt. 286. § (1) bekezdés). Ha a munkáltató 2028 márciusában írásban elismeri a tartozást, az elévülés megszakad, és az elismeréstől újból kezdődik (Ptk. 6:25. § (1) bekezdés a) pont, (2) bekezdés). Az igény így 2031 márciusáig érvényesíthető. Javasolt gyakorlat: a munkavállaló az elismerést írásban kérje, mert vita esetén ezt bizonyítania kell. ## Gyakori hibák a munkajogi elévülés kapcsán - **Az ötéves polgári jogi elévülési idővel számolás.** Munkajogi igénynél főszabály szerint három év (Mt. 286. § (1) bekezdés). - **A 30 napos keresetindítási határidő összekeverése az elévüléssel.** A felmondás jogellenessége miatt a keresetet 30 napon belül kell beadni (Mt. 287. § (1) bekezdés b) pont). - **A munkavállalói igény elévülési idejének szerződéses rövidítése.** Ez nem lehetséges (Mt. 286. § (4) bekezdés). - **Annak feltételezése, hogy a felszólító levél megszakítja az elévülést.** A megszakító okokat a Ptk. 6:25. § (1) bekezdése sorolja fel. - **Az iratok túl korai selejtezése.** Az igény elévüléséig a bizonyítékokra szükség lehet; az iratmegőrzésről lásd: [munkaügyi iratok megőrzési ideje](https://www.iratmintatar.info/tudastar/munkaugyi-iratok-megorzesi-ideje/). ## Kapcsolódó iratminták - [Fizetési felszólítás munkavállaló részére – munkáltatói kártérítési igény (KKV 0710)](https://www.iratmintatar.info/download/fizetesi-felszolitas-munkaltatoi-karteritesi-igeny-kkv-0710/) – ha a munkáltató kisebb összegű kárigényét fizetési felszólítással érvényesíti. - [Kártérítési nyilatkozat (kárelismerés) minta (KKV 0467)](https://www.iratmintatar.info/download/karteritesi-nyilatkozat-karelismeres-minta-kkv-0467/) – a tartozás elismeréséhez, amely megszakítja az elévülést. - [Tartozáselismerő nyilatkozat és részletfizetési megállapodás (KKV 0621)](https://www.iratmintatar.info/download/tartozaselismero-nyilatkozat-reszletfizetes-kkv-0621/) – ha a felek a tartozás elismeréséről és részletekben történő megfizetéséről állapodnak meg. - [Dokumentummegőrzési rend minta (KKV 0240)](https://www.iratmintatar.info/download/dokumentummegorzesi-rend-minta-kkv-0240/) – hogy a bizonyítékok az elévülési idő végéig rendelkezésre álljanak. ## Jogszabályi háttér Jogszabályok: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.); a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.). | Jogszabályhely | Tartalom | | --- | --- | | Mt. 286. § (1)–(4) bekezdés | az elévülési idő, hivatalbóli figyelembevétel, eltérési tilalom | | Ptk. 6:21–6:25. § | jogvesztés, elévülés, kezdete, joghatásai, nyugvása, megszakítása | | Mt. 157. § (1) bekezdés, Mt. 175. § (1)–(3) bekezdés | a munkabér esedékessége, kárigények elévülése | | Mt. 22. § (5) bekezdés, Mt. 28. § (7) bekezdés, Mt. 188. § | kioktatás, megtámadás, jogvesztő határidő | | Mt. 285. § (2) bekezdés, Mt. 287. § (1)–(2), (4) bekezdés | fizetési felszólítás, keresetindítási határidők | | Mt. 40. § (3) bekezdés, Mt. 43. § (1) bekezdés, Mt. 210. § (2) bekezdés | különös szabályok, eltérés | ## Gyakori kérdések ### Meddig követelheti a munkavállaló az elmaradt munkabért? A munkajogi igény három év alatt évül el, az elévülés az esedékességgel kezdődik (Mt. 286. § (1) bekezdés, Ptk. 6:22. § (2) bekezdés). Minden hónap bére külön esedékes, ezért külön évül el (Mt. 157. § (1) bekezdés). ### Meddig érvényesítheti a munkáltató a kártérítési igényét? Főszabály szerint három évig (Mt. 286. § (1) bekezdés). Bűncselekménnyel okozott kárnál legalább öt évig (Mt. 286. § (2) bekezdés). A leltárhiány miatti igényre azonban 60 napos jogvesztő határidő vonatkozik (Mt. 188. §). Részletesen: [munkavállaló kártérítési felelőssége](https://www.iratmintatar.info/tudastar/munkavallalo-karteritesi-felelossege/). ### Figyelembe veszi-e a bíróság magától az elévülést? Igen. A munkajogi igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni (Mt. 286. § (3) bekezdés), eltérően a Ptk. főszabályától (Ptk. 6:23. § (4) bekezdés). ### Mi szakítja meg a munkajogi elévülés folyamatát? Többek között a tartozás elismerése, a kötelem megegyezéssel történő módosítása, az egyezség és a bírósági érvényesítés jogerős érdemi határozattal (Ptk. 6:25. § (1) bekezdés). A megszakítás után az elévülés újból kezdődik (Ptk. 6:25. § (2) bekezdés). Áttekintés: [a munka törvénykönyve](https://www.iratmintatar.info/tudastar/munka-torvenykonyve/). ## Kapcsolódó cikkek - [A munka törvénykönyve – a munkajog alapjai munkáltatóknak](https://www.iratmintatar.info/tudastar/munka-torvenykonyve/) - [Határidő számítása a munkajogban: kezdőnap, lejárat, munkaszüneti nap](https://www.iratmintatar.info/tudastar/hatarido-szamitasa-munkajog/) - [Keresetindítási határidő: mennyi idő alatt lehet pert indítani a felmondás ellen?](https://www.iratmintatar.info/tudastar/keresetinditasi-hatarido-felmondas/) - [A munkavállaló kártérítési felelőssége](https://www.iratmintatar.info/tudastar/munkavallalo-karteritesi-felelossege/) - [Mennyi ideig kell megőrizni a munkaügyi iratokat?](https://www.iratmintatar.info/tudastar/munkaugyi-iratok-megorzesi-ideje/) - [Mi a munkaviszony? A munkaviszony fogalma és ismérvei](https://www.iratmintatar.info/tudastar/munkaviszony-fogalma/) - [Munkaviszony vagy megbízás: hogyan minősül a jogviszony?](https://www.iratmintatar.info/tudastar/munkaviszony-vagy-megbizas/) - [Eltérés a munka törvénykönyvétől: mit enged a munkaszerződésben?](https://www.iratmintatar.info/tudastar/elteres-a-munka-torvenykonyvetol/) *Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 29. · Iratmintatár Szerkesztőség* *A cikk a 2026. október 29-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.*