Munkajogi elévülés: 3 év, kezdete, megszakítása

A munkajogi elévülés azt jelenti, hogy a munkaviszonyból származó igény egy idő után bírósági úton már nem érvényesíthető. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerint a munkajogi igény három év alatt évül el (Mt. 286. § (1) bekezdés). Ez vonatkozik a munkavállaló bérigényére és a munkáltató kártérítési igényére is. Az elévülés kezdetére, nyugvására és megszakítására a polgári jogi szabályok irányadók, néhány fontos munkajogi eltéréssel.

Röviden #

A munkajogi igény három év alatt évül el (Mt. 286. § (1) bekezdés).
A bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére vagy a személyiségi jogsértéssel összefüggő sérelemdíjra irányuló igény öt év, illetve a büntethetőség hosszabb elévülési ideje alatt évül el (Mt. 286. § (2) bekezdés).
Az elévülést a bíróság hivatalból figyelembe veszi (Mt. 286. § (3) bekezdés).
Az elévülés az esedékességkor kezdődik, nyugodhat és megszakadhat; ezekre a Polgári Törvénykönyv szabályai vonatkoznak (Mt. 286. § (4) bekezdés).
A munkavállaló igényének elévülési idejét a felek nem rövidíthetik le (Mt. 286. § (4) bekezdés).

Mi a munkajogi elévülés? #

Az elévülés az igény érvényesíthetőségének időbeli korlátja. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) szerint az elévült követelést – eltérő rendelkezés hiányában – bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni (Ptk. 6:23. § (1) bekezdés). A kötelezettség azonban nem szűnik meg: az elévült követelés alapján teljesített szolgáltatást az elévülésre hivatkozva visszakövetelni nem lehet (Ptk. 6:23. § (2) bekezdés). Ha tehát a munkáltató elévült bértartozást fizet ki, azt nem követelheti vissza.

A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések is elévülnek (Ptk. 6:23. § (3) bekezdés).

Fontos munkajogi eltérés: a Ptk. szerint az elévülést hivatalból nem lehet figyelembe venni (Ptk. 6:23. § (4) bekezdés), a munkajogi igény elévülését viszont hivatalból kell figyelembe venni (Mt. 286. § (3) bekezdés). A munkaügyi perben tehát a bíróság akkor is vizsgálja az elévülést, ha a másik fél nem hivatkozik rá.

Mennyi a munkajogi elévülés ideje? #

Az általános elévülési idő a polgári jogban öt év (Ptk. 6:22. § (1) bekezdés), a munkajogi igényeknél azonban három év (Mt. 286. § (1) bekezdés). Ez a munkavállaló és a munkáltató igényére egyaránt vonatkozik, például:

az elmaradt munkabér, pótlék, szabadságmegváltás iránti igényre;
a munkáltató kártérítési felelősségén alapuló igényre;
a munkavállalóval szembeni munkáltatói kártérítési igényre.

Hosszabb az elévülési idő, ha a kárt bűncselekménnyel okozták, vagy a sérelemdíj iránti igény bűncselekménnyel összefüggő személyiségi jogsértésből ered: ilyenkor öt év, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, annak megfelelő idő (Mt. 286. § (2) bekezdés).

Mikor kezdődik az elévülés? #

Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik (Ptk. 6:22. § (2) bekezdés). A munkabért a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni (Mt. 157. § (1) bekezdés), a bérigény elévülése ezért ettől az időponttól indul. Minden havi bér külön követelés, így mindegyiknek külön elévülési ideje van.

A kártérítési igényeknél az Mt. külön szabályt ad. Önállónak kell tekinteni például az elmaradt jövedelem és a táppénz különbözetének megtérítése iránti igényt. Ha a sérelemből több, eltérő időpontban esedékes kárigény származik, az elévülést igényenként, az esedékességtől külön-külön kell számítani (Mt. 175. § (1)–(2) bekezdés). Az elmaradt jövedelem és a táppénz különbözetére az elévülés a táppénz első fizetésének napjától kezdődik (Mt. 175. § (3) bekezdés a) pont).

A munkajogi elévülés nyugvása és megszakítása #

Nyugvás #

Ha a jogosult a követelést menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik (Ptk. 6:24. § (1) bekezdés). Az akadály megszűnésétől számított egy éven belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb van hátra (Ptk. 6:24. § (2) bekezdés).

Megszakítás #

Az elévülést megszakítja (Ptk. 6:25. § (1) bekezdés):

a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése;
a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség;
a követelés bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott;
a követelés végrehajtási úton történő érvényesítése, ha ezt bírósági eljárásnak nem kell megelőznie, és a végrehajtást elrendelték;
a követelés csődeljárásban történő bejelentése.

A megszakítástól, illetve az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés újból kezdődik (Ptk. 6:25. § (2) bekezdés). Egy egyszerű felszólító levél nem szerepel a felsorolásban (a munkáltatói fizetési felszólítás alapján elrendelt végrehajtás más eset).

Eltérő megállapodás #

A munkavállaló igényének érvényesítésével kapcsolatos elévülési időt a felek nem rövidíthetik le (Mt. 286. § (4) bekezdés). Az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni, az elévülést kizáró megállapodás pedig semmis (Ptk. 6:22. § (3)–(4) bekezdés). Emellett a munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – csak a munkavállaló javára térhet el a munkaviszonyra vonatkozó szabálytól (Mt. 43. § (1) bekezdés).

Elévülés, jogvesztő és keresetindítási határidő #

Nem minden munkajogi határidő elévülési idő. A jogszabályban előírt határidő eltelte akkor jár jogvesztéssel, ha ezt jogszabály kifejezetten így rendeli; ha a határidő nem jogvesztő, arra az elévülés szabályai vonatkoznak (Ptk. 6:21. §). A legfontosabb eltérő határidők:

Igény	Határidő	Jogszabályhely
A munkaviszony munkáltatói megszüntetésének (felmondás, azonnali hatályú felmondás) jogellenessége, egyoldalú szerződésmódosítás, kötelezettségszegés miatti jogkövetkezmény, fizetési felszólítás miatti kereset	a közléstől számított 30 nap; igazolás esetén legfeljebb 6 hónap	Mt. 287. § (1), (4) bekezdés
A munkavállaló azonnali hatályú felmondásával, illetve a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatti felmondásával kapcsolatos igény	az elévülési időn belül	Mt. 287. § (2) bekezdés
Leltárhiány miatti kártérítés	a leltárfelvétel befejezését követő 60 napos jogvesztő határidő	Mt. 188. §
Megtámadás	30 nap; az elévülés szabályai megfelelően irányadók, de 6 hónap után nem gyakorolható	Mt. 28. § (7) bekezdés

Ha a munkáltató az igényérvényesítés elévülési időnél rövidebb határidejéről nem oktatja ki a munkavállalót, az igény hat hónap elteltével nem érvényesíthető (Mt. 22. § (5) bekezdés). A keresetindításról lásd: keresetindítási határidő, a határidők számításáról: határidő számítása.

Különös szabályok #

Munkáltató személyében bekövetkező változás: a munkavállaló a 40. § szerinti felmondás jogát a változást követő 30 napon belül gyakorolhatja (Mt. 40. § (3) bekezdés), az ezzel kapcsolatos igényt pedig az elévülési időn belül érvényesítheti (Mt. 287. § (2) bekezdés a) pont).
Vezető állású munkavállaló: vele szemben az azonnali hatályú felmondás joga az ok bekövetkeztétől számított három éven belül, bűncselekmény esetén a büntethetőség elévüléséig gyakorolható (Mt. 210. § (2) bekezdés).
Fizetési felszólítás: a munkáltató a kötelező legkisebb munkabér háromszorosát meg nem haladó, munkaviszonnyal összefüggő igényét írásbeli fizetési felszólítással is érvényesítheti (Mt. 285. § (2) bekezdés). A felszólítás elleni keresetre a 30 napos határidő vonatkozik (Mt. 287. § (1) bekezdés d) pont).

Számpélda: munkajogi elévülés elmaradt munkabérnél #

A munkáltató a 2026. szeptemberi munkabért nem fizeti ki. A bért a következő hónap tizedik napjáig, 2026. október 10-ig kellett volna kifizetni (Mt. 157. § (1) bekezdés). Az elévülés ekkor kezdődik (Ptk. 6:22. § (2) bekezdés), és – nyugvás vagy megszakítás nélkül – a három év 2029 októberében telik le (Mt. 286. § (1) bekezdés).

Ha a munkáltató 2028 márciusában írásban elismeri a tartozást, az elévülés megszakad, és az elismeréstől újból kezdődik (Ptk. 6:25. § (1) bekezdés a) pont, (2) bekezdés). Az igény így 2031 márciusáig érvényesíthető. Javasolt gyakorlat: a munkavállaló az elismerést írásban kérje, mert vita esetén ezt bizonyítania kell.

Gyakori hibák a munkajogi elévülés kapcsán #

Az ötéves polgári jogi elévülési idővel számolás. Munkajogi igénynél főszabály szerint három év (Mt. 286. § (1) bekezdés).
A 30 napos keresetindítási határidő összekeverése az elévüléssel. A felmondás jogellenessége miatt a keresetet 30 napon belül kell beadni (Mt. 287. § (1) bekezdés b) pont).
A munkavállalói igény elévülési idejének szerződéses rövidítése. Ez nem lehetséges (Mt. 286. § (4) bekezdés).
Annak feltételezése, hogy a felszólító levél megszakítja az elévülést. A megszakító okokat a Ptk. 6:25. § (1) bekezdése sorolja fel.
Az iratok túl korai selejtezése. Az igény elévüléséig a bizonyítékokra szükség lehet; az iratmegőrzésről lásd: munkaügyi iratok megőrzési ideje.

Kapcsolódó iratminták #

Fizetési felszólítás munkavállaló részére – munkáltatói kártérítési igény (KKV 0710) – ha a munkáltató kisebb összegű kárigényét fizetési felszólítással érvényesíti.
Kártérítési nyilatkozat (kárelismerés) minta (KKV 0467) – a tartozás elismeréséhez, amely megszakítja az elévülést.
Tartozáselismerő nyilatkozat és részletfizetési megállapodás (KKV 0621) – ha a felek a tartozás elismeréséről és részletekben történő megfizetéséről állapodnak meg.
Dokumentummegőrzési rend minta (KKV 0240) – hogy a bizonyítékok az elévülési idő végéig rendelkezésre álljanak.

Jogszabályi háttér #

Jogszabályok: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.); a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.).

Jogszabályhely	Tartalom
Mt. 286. § (1)–(4) bekezdés	az elévülési idő, hivatalbóli figyelembevétel, eltérési tilalom
Ptk. 6:21–6:25. §	jogvesztés, elévülés, kezdete, joghatásai, nyugvása, megszakítása
Mt. 157. § (1) bekezdés, Mt. 175. § (1)–(3) bekezdés	a munkabér esedékessége, kárigények elévülése
Mt. 22. § (5) bekezdés, Mt. 28. § (7) bekezdés, Mt. 188. §	kioktatás, megtámadás, jogvesztő határidő
Mt. 285. § (2) bekezdés, Mt. 287. § (1)–(2), (4) bekezdés	fizetési felszólítás, keresetindítási határidők
Mt. 40. § (3) bekezdés, Mt. 43. § (1) bekezdés, Mt. 210. § (2) bekezdés	különös szabályok, eltérés

Gyakori kérdések #

Meddig követelheti a munkavállaló az elmaradt munkabért? #

A munkajogi igény három év alatt évül el, az elévülés az esedékességgel kezdődik (Mt. 286. § (1) bekezdés, Ptk. 6:22. § (2) bekezdés). Minden hónap bére külön esedékes, ezért külön évül el (Mt. 157. § (1) bekezdés).

Meddig érvényesítheti a munkáltató a kártérítési igényét? #

Főszabály szerint három évig (Mt. 286. § (1) bekezdés). Bűncselekménnyel okozott kárnál legalább öt évig (Mt. 286. § (2) bekezdés). A leltárhiány miatti igényre azonban 60 napos jogvesztő határidő vonatkozik (Mt. 188. §). Részletesen: munkavállaló kártérítési felelőssége.

Figyelembe veszi-e a bíróság magától az elévülést? #

Igen. A munkajogi igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni (Mt. 286. § (3) bekezdés), eltérően a Ptk. főszabályától (Ptk. 6:23. § (4) bekezdés).

Mi szakítja meg a munkajogi elévülés folyamatát? #

Többek között a tartozás elismerése, a kötelem megegyezéssel történő módosítása, az egyezség és a bírósági érvényesítés jogerős érdemi határozattal (Ptk. 6:25. § (1) bekezdés). A megszakítás után az elévülés újból kezdődik (Ptk. 6:25. § (2) bekezdés). Áttekintés: a munka törvénykönyve.

Kapcsolódó cikkek #

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 29. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 29-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.