Munkajogi kártérítési felelősség – áttekintés

A munkajogi kártérítési felelősség két irányú: a munkáltató a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárért, a munkavállaló pedig a munkaviszonyból származó kötelezettsége megszegésével okozott kárért felel (Mt. 166. § (1) bekezdés, Mt. 179. § (1) bekezdés). A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) a két irányt eltérően szabályozza: a munkáltató felelőssége szigorúbb, a munkavállalóé főszabály szerint korlátozott. Ez az áttekintés sorra veszi a felelősségi alakzatokat, a kártérítés mértékét, a határidőket és az igényérvényesítés lépéseit, és mindegyik témánál a részletes cikkünkre mutat.

Röviden #

• A munkáltató a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt köteles megtéríteni, és csak két, szűk esetben mentesül (Mt. 166. § (1)–(2) bekezdés); a teljes kárt kell megtérítenie, de a kár egyes részeit nem (Mt. 167. §).
• A munkavállaló akkor felel, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható; gondatlanságnál legfeljebb négyhavi távolléti díj mértékéig (Mt. 179. § (1) és (3) bekezdés).
• Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozásnál a munkavállaló a teljes kárt téríti meg (Mt. 179. § (3) bekezdés).
• Megőrzési felelősségnél és leltárhiánynál a munkavállaló felelőssége szigorúbb, a leltárhiányért vétkességére tekintet nélkül felel (Mt. 180. §, Mt. 182. § (1) bekezdés).
• A munkajogi kártérítési felelősség szabályaitól kollektív szerződés főszabály szerint csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 178. §, Mt. 191. § (1) bekezdés).
• A munkajogi igény 3 év alatt évül el, a leltárhiány miatti igény 60 napos jogvesztő határidő alatt érvényesíthető (Mt. 286. § (1) bekezdés, Mt. 188. §).

Mi a munkajogi kártérítési felelősség? #

A munkajogi kártérítési felelősség a munkaviszony feleinek egymással szembeni kárfelelőssége. Az Mt. a munkáltató felelősségét a 166–178. §-ban, a munkavállalóét a 179–191. §-ban rendezi. A kár megtérítésére egyebekben – vagyis abban, amit ezek a kártérítési szabályok nem rendeznek – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:518–6:534. §-át kell alkalmazni (Mt. 177. §, Mt. 179. § (5) bekezdés).

A két irány közötti fő különbségek:

Ha az alkalmazott a foglalkoztatására irányuló jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek – például ügyfélnek – okoz kárt, a károsulttal szemben a munkáltató felel; szándékos károkozásnál a munkavállaló vele egyetemlegesen (Ptk. 6:540. § (1) és (3) bekezdés). Az Mt. kifejezetten nem mondja ki, hogy a munkáltató az általa megtérített összeget a munkavállalótól követelheti. Ez levezethető abból, hogy a munkáltató kára a munkavállaló kötelezettségszegéséből ered, így arra az Mt. 179. §-a alkalmazható.

Kiket érint a munkajogi kártérítési felelősség? #

Az Mt. kártérítési szabályai a munkaviszony feleire vonatkoznak (Mt. 166. § (1) bekezdés, Mt. 179. § (1) bekezdés). Más jogviszonyban – például megbízásnál – nem ezek a szabályok irányadók; a minősítésről a munkaviszony vagy megbízás cikkünk szól. Az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó kivételek között a kártérítési szabályok nem szerepelnek, ezért ott is alkalmazandók (Mt. 203. § (1) bekezdés). Eltérő szabályok vonatkoznak a vezető állású, a kölcsönzött és a cselekvőképtelen munkavállalóra (lásd a különös szabályoknál).

A munkáltató kártérítési felelőssége #

A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt (Mt. 166. § (1) bekezdés). Mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy a bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa; vagy ha a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta (Mt. 166. § (2) bekezdés). A teljes kárt kell megtéríteni, kivéve a károkozáskor előre nem látható kárt, valamint a munkavállaló vétkes magatartásával okozott, illetve a kárenyhítés elmulasztásából eredő részt (Mt. 167. § (1)–(2) bekezdés).

A munkáltató felel a munkahelyre bevitt dolgokért is, de ha megőrzési vagy bejelentési szabályt írt elő, és azt a munkavállaló megszegte, csak szándékos károkozásért (Mt. 168. §). A kártérítésből le kell vonni többek között a társadalombiztosítási ellátást (Mt. 172. § (1) bekezdés a) pont). Részletesen: a munkáltató kártérítési felelőssége; munkabalesetnél: munkabaleset és kártérítés.

A munkavállaló kártérítési felelőssége #

A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt akkor köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható (Mt. 179. § (1) bekezdés). A felelősség feltételeit, a kárt és az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania (Mt. 179. § (2) bekezdés).

• A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét (Mt. 179. § (3) bekezdés).
• Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni (Mt. 179. § (3) bekezdés).
• Nem kell megtéríteni az előre nem látható kárt, a munkáltató vétkes magatartásával okozott kárt és a kárenyhítés elmulasztásából eredő kárt (Mt. 179. § (4) bekezdés).
• Kollektív szerződés gondatlan károkozásra legfeljebb nyolchavi távolléti díjig emelheti a felső határt (Mt. 191. § (2) bekezdés).

A bíróság a munkavállalót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti (Mt. 190. §). Részletesen: a munkavállaló kártérítési felelőssége; a távolléti díjról: távolléti díj.

Megőrzési felelősség #

A munkavállaló a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dologban bekövetkezett hiányért felel, ha a dolgot állandóan őrizetben tartja, kizárólagosan használja vagy kezeli (Mt. 180. § (1) bekezdés). Feltétel, hogy a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján, aláírásával igazoltan vette át (Mt. 180. § (3) bekezdés). A pénztárost, a pénzkezelőt és az értékkezelőt az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében jegyzék vagy elismervény nélkül is terheli a felelősség (Mt. 180. § (4) bekezdés).

A munkavállaló mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő (Mt. 180. § (2) bekezdés). A feltételeket és a kárt a munkáltató bizonyítja (Mt. 180. § (5) bekezdés). A megőrzésre átadott dolog megrongálódásáért a munkavállaló a 179. § szerint felel, de akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy az általában elvárható módon járt el (Mt. 180. § (6) bekezdés). Ilyen dolog jellemzően a laptop, a mobiltelefon vagy a szerszám. Részletesen: megőrzési felelősség és leltárhiány.

Leltárhiány és leltárfelelősség #

Leltárhiány az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban ismeretlen okból keletkezett, a forgalmazási veszteséget meghaladó hiány (Mt. 183. § (1) bekezdés). A leltárhiányért a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felel (Mt. 182. § (1) bekezdés), ha (Mt. 182. § (2) bekezdés):

• a leltáridőszakra írásbeli leltárfelelősségi megállapodást kötöttek (Mt. 184. § (1) bekezdés);
• a leltári készletet szabályszerűen átadták és átvették;
• a hiányt a teljes készletet érintő, szabályos leltárfelvétel alapján állapították meg;
• a munkavállaló legalább a leltáridőszak felében az adott munkahelyen dolgozott.

Ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, további feltétel, hogy a felelős munkavállaló az adott munkakörben vagy munkahelyen történő foglalkoztatáshoz írásban hozzájáruljon (Mt. 182. § (3) bekezdés).

A készletet állandóan egyedül kezelő munkavállaló – eltérő megállapodás hiányában – a teljes hiányért felel; ha a készletet más is kezeli, legfeljebb hathavi távolléti díja mértékéig (Mt. 186. § (1)–(2) bekezdés). Csoportos leltárfelelősségi megállapodásnál a kártérítés legfeljebb a megállapodást kötött munkavállalók hathavi távolléti díjának együttes összege. Egyetemleges felelősség nincs; ha a megállapodás a felelősség megosztását nem rendezi, a munkavállalók távolléti díjuk arányában felelnek (Mt. 186. § (3) bekezdés). A munkáltató az igényét a leltárfelvétel befejezését követő 60 napos jogvesztő határidő alatt érvényesítheti (Mt. 188. §). Részletesen: leltárfelelősségi megállapodás.

Több munkavállaló együttes károkozása #

Ha több munkavállaló okozza a kárt, vétkességük arányában, ha ez nem állapítható meg, közrehatásuk arányában viselik; ha egyik sem állapítható meg, egyenlő arányban (Mt. 181. § (1)–(2) bekezdés). A több munkavállalónak megőrzésre átadott dologban bekövetkezett hiányért munkabérük arányában felelnek, szándékos közös károkozásnál pedig egyetemleges a kötelezés (Mt. 181. § (3)–(4) bekezdés).

Biztosíték #

A felek írásbeli megállapodása alapján a munkavállaló biztosítékot ad, ha munkaköre ellátása során pénzt vagy más értéket vesz át vagy fizet ki, illetve ezt közvetlenül ellenőrzi (Mt. 189. § (1) bekezdés). A biztosíték legfeljebb egyhavi alapbér lehet (Mt. 189. § (2) bekezdés). A munkáltató legkésőbb az átvételt követő munkanapon elkülönített számlán helyezi el (Mt. 189. § (3) bekezdés). Ha a munkakör megváltozásával a biztosítékadás feltétele megszűnik, vagy megszűnik a munkaviszony, a jegybanki alapkamattal növelt összegét haladéktalanul visszafizeti (Mt. 189. § (4) bekezdés). A biztosíték csak kártérítési igény kielégítésére, a munkabérből való levonás szabályai szerint használható fel (Mt. 189. § (5) bekezdés).

Különös szabályok a munkajogi kártérítési felelősségben #

• Vezető állású munkavállaló: gondatlan károkozás esetén a teljes kárért felel (Mt. 209. § (5) bekezdés). Részletesen: vezető állású munkavállaló.
• Munkaerő-kölcsönzés: a kölcsönvevő a munkavállalóval szembeni kárigényét az Mt. szerint érvényesítheti, de a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megállapodhat az alkalmazott károkozására vonatkozó polgári jogi szabályok alkalmazásáról (Mt. 221. § (1)–(2) bekezdés). A munkavállalónak a kikölcsönzés során okozott kárért vagy személyiségi jogai megsértéséért a kölcsönvevő és a kölcsönbeadó egyetemlegesen felel (Mt. 221. § (4) bekezdés).
• Cselekvőképtelen vagy a cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott munkavállaló: kártérítésre vagy sérelemdíj megfizetésére nem kötelezhető (Mt. 212. § (1), (4) bekezdés). Munkaerő-kölcsönzés esetén a 212. § nem alkalmazható (Mt. 222. § (3) bekezdés d) pont).
• Több munkáltató: ha a munkáltató a munkavállalót az Mt. 53. §-a szerint átmenetileg más munkáltatónál foglalkoztatja, a munkáltatók egyetemlegesen felelnek (Mt. 53. § (1) bekezdés, Mt. 166. § (3) bekezdés). A több munkáltató által létesített munkaviszonyban a munkáltatók a munkavállaló munkajogi igényével kapcsolatban egyetemlegesen felelnek (Mt. 195. § (3) bekezdés).
• Jogellenes munkaviszony-megszüntetés: külön szabályok vonatkoznak rá (Mt. 82. §, Mt. 84. §). Részletesen: a jogellenes felmondás következményei.
• Személyiségi jogsértés: a sérelemdíj és a kártérítés feltételeire az Mt. kártérítési szabályai irányadók (Mt. 9. § (1) bekezdés).

Eltérés a munkajogi kártérítési felelősség szabályaitól #

A munkáltató felelősségére vonatkozó szabályoktól kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 178. §). A munkavállaló felelősségénél ugyanez a főszabály, kivéve a leltárhiányért való felelősség mértékét (Mt. 191. § (1) bekezdés); gondatlan károkozásnál a kollektív szerződés legfeljebb nyolchavi távolléti díjig emelheti a kártérítés mértékét (Mt. 191. § (2) bekezdés). A munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 43. § (1) bekezdés). A vezető munkaszerződése az Mt. Második Részének rendelkezéseitől – a 209. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott kivétellel – eltérhet (Mt. 209. § (1) bekezdés).

A munkajogi kártérítési felelősség határidői #

Az elévülés részleteiről: elévülés a munkajogban.

A munkajogi kártérítési felelősség érvényesítése lépésről lépésre #

1. A kár rögzítése. Vegye fel a kár idejét, helyét, okát és összegét, és gyűjtse össze a bizonyítékokat. Jegyzőkönyv készítése jó gyakorlat, nem jogszabályi előírás.
2. A jogalap kiválasztása. Döntse el, hogy általános felelősség (Mt. 179. §), megőrzési felelősség (Mt. 180. §) vagy leltárhiány (Mt. 182. §) áll-e fenn, mert ettől függ a bizonyítási teher és a kártérítés mértéke.
3. A munkavállaló meghallgatása. Leltárhiánynál a munkavállalóval az elszámolást és eredményét ismertetni kell, és – a szabályszerű értesítés ellenére távol maradót kivéve – meg kell hallgatni (Mt. 185. § (4) bekezdés). Más esetben is javasolt.
4. Az összeg meghatározása. Számolja ki a kárt, és alkalmazza a törvényi felső határt (Mt. 179. § (3) bekezdés, Mt. 186. §).
5. Az igény érvényesítése. A munkabérből a munkáltató a munkavállaló hozzájárulásával vagy végrehajtható határozat alapján, a levonásmentes munkabérrészig vonhat le (Mt. 161. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont). A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) háromszorosát meg nem haladó igény írásbeli fizetési felszólítással is érvényesíthető, egyébként bírósághoz kell fordulni (Mt. 285. § (1)–(2) bekezdés).
6. A határidők figyelése. A fizetési felszólítással szemben a munkavállaló 30 napon belül keresetet indíthat, ennek halasztó hatálya van (Mt. 287. § (1) bekezdés d) pont, (5) bekezdés). Ügyeljen az elévülésre és a leltárhiány jogvesztő határidejére (Mt. 286. §, Mt. 188. §).

Részletesen: a munkáltatói követelés érvényesítése, levonhatja-e a munkáltató a kárt a munkabérből.

Számpélda #

Egy munkavállaló vigyázatlanságból leejti és tönkreteszi a céges laptopot; a kár 800 000 forint, havi távolléti díja 180 000 forint. A laptop megrongálódott, nem hiányzik: megrongálódásnál a munkavállaló akkor is az Mt. 179. §-a szerint felel, ha a dolgot jegyzék alapján, megőrzésre vette át (Mt. 180. § (6) bekezdés). Itt jegyzék nem volt, ezért a felelősség feltételeit a munkáltatónak kell bizonyítania (Mt. 179. § (2) bekezdés). Jegyzékkel történt átadásnál a munkavállalónak kellene bizonyítania, hogy az elvárható módon járt el; a felső határ ekkor is négyhavi távolléti díj. Kollektív szerződés nincs.

1. Gondatlan károkozásnál a felső határ 4 × 180 000 = 720 000 forint, ezt kell megtérítenie (Mt. 179. § (3) bekezdés).
2. Ha a károkozás súlyosan gondatlan volt, a teljes 800 000 forint jár (Mt. 179. § (3) bekezdés).
3. Ha kollektív szerződés nyolchavi felső határt állapít meg, a korlát 8 × 180 000 = 1 440 000 forint, így ilyenkor is a teljes 800 000 forint jár (Mt. 191. § (2) bekezdés).

Leltárhiánynál: ha a megállapított hiány 900 000 forint, a készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezelte – amihez a felelős munkavállaló írásban hozzájárult (Mt. 182. § (3) bekezdés) –, és a felelős munkavállaló havi távolléti díja 200 000 forint, a felső határ 6 × 200 000 = 1 200 000 forint (Mt. 186. § (2) bekezdés). A kártérítés így legfeljebb a hiány teljes összege, de a felelősség és a mérték megállapításánál az eset összes körülményét – például a biztonságos őrzésre vonatkozó munkáltatói kötelezettségek teljesítését – figyelembe kell venni (Mt. 187. §).

Megelőzés: a munkajogi kártérítési felelősség kockázatainak csökkentése #

A kártérítési viták egy része megelőzhető, ha a munkáltató előre rendezi a felelősség feltételeit. Javasolt lépések, a jogszabályi alapjukkal:

• Írja elő a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését; a szabály megsértésével bevitt dolgokért ilyenkor csak szándékos károkozásnál felel (Mt. 168. § (2) bekezdés).
• Az eszközöket jegyzék vagy elismervény alapján, aláírással adja át, mert ez a megőrzési felelősség feltétele (Mt. 180. § (3) bekezdés).
• Leltárkezelő munkakörben kössön írásbeli leltárfelelősségi megállapodást, és határozza meg benne a leltári készlet körét (Mt. 184. § (1)–(2) bekezdés).
• Ha a leltári készletet más is kezeli, kérje a leltárfelelős írásbeli hozzájárulását ehhez a foglalkoztatáshoz (Mt. 182. § (3) bekezdés).
• Állapítsa meg a forgalmazási veszteség elszámolható mértékét, az átadás-átvétel és a leltározás rendjét, valamint a biztonságos megőrzést szolgáló munkáltatói kötelezettségeket. Ezekről a munkavállalót a megállapodás megkötése vagy a leltáridőszak kezdete előtt írásban tájékoztatni kell (Mt. 185. § (1)–(2) bekezdés).
• Munkabalesetnél vizsgálja ki és dokumentálja az okokat, mert a mentesülés feltételeit a munkáltatónak kell bizonyítania (Mt. 166. § (2) bekezdés).

A munkajogi kártérítési felelősség kockázatát a megfelelő iratok – eszközátadási jegyzőkönyv, leltárfelelősségi megállapodás, baleseti dokumentáció – jelentősen csökkentik; ezek mintái alább találhatók.

Gyakori hibák #

• A munkáltató a teljes kárt követeli gondatlan károkozásnál is, a négyhavi távolléti díj felső határát figyelmen kívül hagyva (Mt. 179. § (3) bekezdés).
• A kárt a munkavállaló hozzájárulása vagy végrehajtható határozat nélkül levonják a munkabérből (Mt. 161. § (1)–(2) bekezdés).
• Megőrzési felelősségre hivatkoznak, de a dolgot nem jegyzék vagy elismervény alapján adták át (Mt. 180. § (3) bekezdés).
• Leltárhiánynál nincs írásbeli leltárfelelősségi megállapodás, vagy a 60 napos jogvesztő határidő eltelik (Mt. 184. § (1) bekezdés, Mt. 188. §).
• A munkaszerződésben a munkavállaló felelősségét a törvényinél szigorúbban határozzák meg (Mt. 43. § (1) bekezdés).

Kapcsolódó iratminták #

• Fizetési felszólítás munkavállaló részére – munkáltatói kártérítési igény (KKV 0710) – a minimálbér háromszorosát meg nem haladó kárigény per nélküli érvényesítéséhez.
• Kártérítési nyilatkozat (kárelismerés) minta (KKV 0467) – ha a károkozó elismeri a kárt és vállalja a megtérítést.
• Leltárfelelősségi megállapodás minta (KKV 0711) – a leltárhiányért való felelősség írásbeli feltétele, egyéni és csoportos változatban.
• Eszközátadási jegyzőkönyv minta (KKV 0009) – az eszközök aláírással igazolt átadásához, amely a megőrzési felelősség feltétele.
• Eszközvisszaadási jegyzőkönyv minta (KKV 0032) – a visszaadott eszközök állapotának és az esetleges hiánynak a rögzítéséhez.
• Munkabaleseti eljárásrend – teendők baleset esetén (KKV 0583) – a munkáltató teendői munkabaleset után.

Jogszabályi háttér #

Jogszabályok: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban; a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), hatályos szövege a Jogtárban.

Gyakori kérdések #

Mi a különbség a munkajogi kártérítési felelősség és a polgári jogi felelősség között? #

A Ptk. általános szabálya szerint a károkozó mentesül, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható (Ptk. 6:519. §). Az Mt. ettől eltér: a munkáltató csak a 166. § (2) bekezdésében írt esetekben mentesül, a munkavállaló felelősségénél pedig a munkáltató bizonyít, és gondatlanságnál felső határ van (Mt. 179. § (2)–(3) bekezdés). A Ptk. szabályai csak kiegészítésként alkalmazandók (Mt. 177. §).

Levonhatja-e a munkáltató a kárt a munkabérből? #

Csak a munkavállaló hozzájárulásával, a levonásmentes munkabérrészig, vagy végrehajtható határozat alapján (Mt. 161. § (1)–(2) bekezdés). A biztosíték is csak a levonás szabályai szerint használható fel (Mt. 189. § (5) bekezdés).

Ki felel, ha a munkavállaló az ügyfélnek okoz kárt? #

A károsulttal szemben a munkáltató, ha a kárt a munkavállaló a foglalkoztatására irányuló jogviszonyával összefüggésben okozta; szándékos károkozásnál a munkavállaló is egyetemlegesen felel (Ptk. 6:540. § (1) és (3) bekezdés).

Kérhet-e a munkáltató biztosítékot a munkavállalótól? #

Igen, de csak írásbeli megállapodással, pénzt vagy értéket kezelő, illetve ezt ellenőrző munkakörben, és legfeljebb egyhavi alapbér összegében (Mt. 189. § (1)–(2) bekezdés).

Kapcsolódó cikkek #

• A munkáltató kártérítési felelőssége
• A munkavállaló kártérítési felelőssége
• Jogellenes felmondás: a jogellenes munkaviszony-megszüntetés következményei
• Hátrányos jogkövetkezmény: fegyelmi eszközök a munkahelyen
• Fegyelmi eljárás a munkahelyen lépésről lépésre

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 27. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 27-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.