---
title: "Munkaköri alkalmassági vizsgálat: mikor kötelező?"
description: A munkaköri alkalmassági vizsgálat akkor kötelező, ha jogszabály előírja vagy a munkáltató elrendeli, rendszeres éjszakai munkánál pedig a törvény alapján. Mutatjuk a vizsgálat fajtáit, a munkáltató teendőit és a különös eseteket.
url: "https://www.iratmintatar.info/tudastar/munkakori-alkalmassagi-vizsgalat/"
updated: "2026-10-27"
category: Munkajog / Munkaviszony létesítése
tags:
  - munkaköri alkalmassági vizsgálat
  - munkáltatóknak
  - munkavédelem
  - munkaviszony létesítése
  - Mvt.
---

# Munkaköri alkalmassági vizsgálat: mikor kötelező?

A **munkaköri alkalmassági vizsgálat** annak orvosi megállapítása, hogy a vizsgált személy képes-e megfelelni egy meghatározott munkakör és munkahely megterhelésének. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) szerint orvosi vizsgálat alapján akkor kell dönteni a munkára való alkalmasságról, ha jogszabály előírja, vagy a munkáltató így dönt (Mvt. 49. § (1a) bekezdés). A vizsgálat tehát nem minden munkakörben kötelező. Az alábbiakban bemutatjuk, mikor az, milyen fajtái vannak, és mi a munkáltató feladata.

## Röviden

- A munkaköri alkalmassági vizsgálat akkor kötelező, ha jogszabály előírja, vagy ha a munkáltató elrendeli (Mvt. 49. § (1a) bekezdés, Mt. 51. § (4) bekezdés).
- Rendszeres éjszakai munkánál a munkába lépés előtt és időszakonként is kötelező az orvosi alkalmassági vizsgálat (Mvt. 49. § (3) bekezdés).
- A vizsgálatot a munkáltató ingyenesen köteles biztosítani (Mt. 51. § (4) bekezdés).
- A vizsgálat lehet előzetes, időszakos, soron kívüli és záró (33/1998. NM r. 3. § (2) bekezdés).
- Aki a vizsgálaton nem vett részt, vagy nem alkalmas minősítést kapott, az adott munkakörben nem foglalkoztatható (33/1998. NM r. 16. §).

## Mi a munkaköri alkalmassági vizsgálat?

A részletes szabályokat a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet (33/1998. NM r.) tartalmazza, amely így határozza meg a fogalmat:

> „munkaköri alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni”

(33/1998. NM r. 1. § a) pont)

A vizsgálat célja annak elbírálása, hogy a munka a munkavállaló egészségét ne veszélyeztesse, betegsége ne okozzon balesetveszélyt, és – szükség esetén – milyen feltételekkel foglalkoztatható (33/1998. NM r. 3. § (4) bekezdés). A munkáltató a munkavállalóval szemben csak olyan alkalmassági vizsgálatot alkalmazhat, amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy amely ilyen szabályban meghatározott jog gyakorlásához, kötelezettség teljesítéséhez szükséges (Mt. 10. § (4) bekezdés). A munkaköri alkalmassági vizsgálat nem azonos a személyi higiénés alkalmassági vizsgálattal. Ez utóbbi a nem szervezett munkavégzés keretében – például nem munkaviszonyban – járványügyi szempontból kiemelt munkaterületen dolgozó „munkát végző személyre” vonatkozik (33/1998. NM r. 1. § c)–d) pont, 2. § (1) bekezdés e) pont). Munkavállalónál a kiemelt munkakörben a munkaköri alkalmassági vizsgálat egészül ki a járványügyi vizsgálatokkal (33/1998. NM r. 4. § (5)–(6) bekezdés).

## Mikor kötelező a munkaköri alkalmassági vizsgálat?

Az Mvt. alapján jogszabályban meghatározott esetekben vagy a munkáltató erre irányuló döntése esetén kell a munkára való alkalmasságról orvosi vizsgálat alapján dönteni (Mvt. 49. § (1a) bekezdés). Ilyenkor a munkáltató a vizsgálatot a munkába lépés előtt és a munkaviszony alatt rendszeres időközönként, ingyenesen köteles biztosítani (Mt. 51. § (4) bekezdés).

### Jogszabályi előírás alapján

A 33/1998. NM r. előzetes, időszakos és záró vizsgálatra vonatkozó szabályai azokra a munkáltatókra terjednek ki, amelyek szervezett munkavégzés keretében (33/1998. NM r. 2. § (1) bekezdés a) pont):

- az Mvt. 49. § (1a) bekezdése alapján kiadott jogszabályban meghatározott esetekben, vagy a miniszteri rendeletben meghatározott expozíció alá tartozó munkakörben foglalkoztatnak munkavállalót, illetve
- úgy döntöttek, hogy a munkára való alkalmasságról orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.

A rendelet maga is előír vizsgálatokat. A járványügyi érdekből kiemelt munkakörökben (1. számú melléklet) az előzetes vizsgálatot kötelező vizsgálatok egészítik ki, és a munkavállaló Egészségügyi Nyilatkozatot tölt ki (33/1998. NM r. 4. § (5)–(6) bekezdés). Ha a munkakör a rendelet hatálya alá tartozik (2. § (1) bekezdés a) pont), a rendelet a vizsgálatok tartalmát és gyakoriságát is meghatározza: időszakos vizsgálat kell többek között a 18 év alatti és a nyugdíjkorhatárt betöltött (idősödő) munkavállalónál, a fizikai, kémiai vagy biológiai kóroki tényezőknek kitett, valamint a fokozott baleseti veszéllyel vagy fokozott pszichés terheléssel járó munkakörben (33/1998. NM r. 6. § (1) bekezdés). Hogy e munkavállalói csoportoknál a vizsgálat munkakörtől függetlenül kötelező-e, azt a rendelet kifejezetten nem mondja ki; ezt javasolt a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatóval egyeztetni.

### Éjszakai munka

Ha a munkavállaló a munkarendje szerint rendszeresen vagy az éves munkaidejének legalább egynegyedében éjszakai munkát végez, a munkáltató a munkába lépés előtt és a munkaviszony alatt is köteles biztosítani az orvosi alkalmassági vizsgálatot (Mvt. 49. § (3) bekezdés). Ha a vizsgálat szerint az éjszakai munka veszélyezteti az egészségét, vagy megbetegedése az éjszakai munkával okozati összefüggésben áll, nappali munkára kell beosztani (Mvt. 49. § (4) bekezdés). Részletesen: éjszakai munka szabályai.

### A munkáltató döntése alapján

Ha jogszabály nem írja elő, a munkáltató maga dönthet úgy, hogy egy munkakörben orvosi vizsgálat alapján bírálja el az alkalmasságot (Mvt. 49. § (1a) bekezdés). Ekkor a rendelet szabályai rá is vonatkoznak (33/1998. NM r. 2. § (1) bekezdés a) pont ab) alpont). A soron kívüli vizsgálat szabályai pedig minden szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató munkáltatóra kiterjednek (33/1998. NM r. 2. § (1) bekezdés b) pont).

Mivel a kötelező eseteket több jogszabály határozza meg, javasolt a munkakörönkénti döntést a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatóval közösen, írásban rögzíteni. A munkáltató a vizsgálatok rendjét egyébként is írásban köteles meghatározni, a foglalkozás-egészségügyi orvos véleményének kikérésével (33/1998. NM r. 15. § (1)–(2) bekezdés).

## A munkaköri alkalmassági vizsgálat fajtái

### Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat

Előzetes vizsgálatot kell végezni a foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdése előtt (33/1998. NM r. 4. § (1) bekezdés a) pont). Munkakör, munkahely vagy munkakörülmény változása előtt is kell, ha a munkavállaló fizikai munkát végez, fiatalkorú, vagy az új munkakörben nagyobb, illetve eltérő megterhelésnek lesz kitéve (33/1998. NM r. 4. § (1) bekezdés b) pont). Előzetes vizsgálat kell továbbá – a rendeletben meghatározott feltételekkel – a két hetet meghaladó külföldi munkavégzés előtt, kirendeléskor, valamint ha az alkalmasságról a foglalkoztatás megkezdése után kell orvosi vizsgálat alapján dönteni (33/1998. NM r. 4. § (1) bekezdés c)–e) pont). Ha a munkavállalót azonos munkakörben ismételten foglalkoztatják, és a munkaköre időszakos vizsgálatra nem kötelezett, illetve nem járványügyi érdekből kiemelt, az előzetes vélemény a munkaviszony megszűnését követő 1 évig érvényes, ha az egészségi állapota nem változott (33/1998. NM r. 5. §).

### Időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat

Az időszakos vizsgálat gyakorisága a munkakör kockázataitól függ. Többek között a 18 év alattiaknál, az idősödő munkavállalóknál, a fokozott pszichés terhelésnél, a pszichoszociális kóroki tényezőknek, a biológiai tényezőknek kitett és a járványügyi érdekből kiemelt munkaköröknél évente, a fizikai és kémiai kóroki tényezőknek, valamint a fokozott baleseti veszélynek kitett munkaköröknél a rendelet 3. és 4. számú mellékletében meghatározott gyakorisággal (33/1998. NM r. 6. § (1) bekezdés). A 3. számú mellékletben nem szereplő, idült vagy késői hatású veszélyes anyagoknál is évente kell vizsgálni (33/1998. NM r. 6. § (4) bekezdés). Az orvos rövidebb érvényességi időt is megállapíthat (33/1998. NM r. 6. § (5) bekezdés).

### Soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat

Soron kívüli vizsgálat kell többek között, ha a munkavállaló egészségi állapota olyan mértékben változott, hogy az feltehetően alkalmatlanná teszi a munkakörre, 30 napos keresőképtelenséget követően (a 3. vagy 4. csoportba tartozó biológiai tényezőknek kitett munkavállalónál már a 10 napot meghaladó keresőképtelenség után), valamint ha a munkavégzés nem egészségi ok miatt 6 hónapot meghaladóan szünetel (33/1998. NM r. 7. § (1) bekezdés a), d) és f) pont). A soron kívüli vizsgálatot a munkáltató és a munkavállaló is kezdeményezheti (33/1998. NM r. 7. § (3) bekezdés).

### Záróvizsgálat

A munkáltató kezdeményezésére záróvizsgálatot kell végezni például az idült foglalkozási betegség veszélyével járó munkavégzés megszűnésekor és a külföldi munkavégzésből való végleges hazatérés után (33/1998. NM r. 8. §).

## A munkáltató teendői a munkaköri alkalmassági vizsgálatnál

A munkaköri alkalmassági vizsgálat megszervezése a felvétel folyamatának része, amelyet a [munkaviszony létesítéséről szóló útmutatónk](https://www.iratmintatar.info/tudastar/munkaviszony-letesitese/) foglal össze.

1. Biztosítsa a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást saját szolgálattal vagy külső szolgáltatóval kötött szerződéssel (Mvt. 58. § (1) bekezdés).
2. Határozza meg írásban a vizsgálatok rendjét és gyakoriságát, valamint azokat a munkaköröket, amelyekben a 8. számú melléklet szerinti megterhelések miatt a rendelet 10. §-a szerinti nők – különösen a várandós, a nemrégen szült és a szoptató nők – nem foglalkoztathatók (33/1998. NM r. 15. § (1) bekezdés).
3. A munkavállalót a 14. számú melléklet szerinti beutalón küldje vizsgálatra, és adja meg az orvosnak a szükséges munkaköri és munkahelyi adatokat (33/1998. NM r. 15. § (3) és (6) bekezdés).
4. Viselje a költséget: a vizsgálat a munkavállaló számára ingyenes (Mt. 51. § (4) bekezdés).
5. Az orvosi vélemény alapján döntsön: a vélemény „alkalmas”, „ideiglenesen nem alkalmas” vagy „nem alkalmas”, és korlátozásokat is tartalmazhat (33/1998. NM r. 13. § (1)–(2) bekezdés). Az alkalmatlanság okát az orvos a munkáltatóval csak a munkavállaló írásbeli hozzájárulásával közölheti (33/1998. NM r. 13. § (5) bekezdés); az egészségügyi adatok kezeléséről: egészségügyi adatok a munkahelyen.
6. A nem alkalmas vagy a vizsgálaton meg nem jelent munkavállalót az adott munkakörben ne foglalkoztassa (33/1998. NM r. 16. §).

A munkavállaló köteles a részére előírt orvosi vizsgálaton részt venni (Mvt. 60. § (1) bekezdés f) pont). Ha a munkáltató az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit elmulasztja, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti, a munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot alkalmaz (Mvt. 82. § (1) bekezdés a) pont). Súlyos veszélyeztetésnek minősül különösen, ha a munkáltató a veszélyes munkakörben vagy sérülékeny csoportnál előírt munkaköri alkalmassági vizsgálatot elmulasztja, illetve ha az előírt foglalkoztatási tilalmat megszegi, például a nem alkalmas vagy a vizsgálaton meg nem jelent munkavállalót foglalkoztatja (Mvt. 82. § (2) bekezdés g)–h) pont).

### Ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem ért egyet a véleménnyel

Az első fokú véleménnyel nem egyetértő munkáltató vagy munkavállaló a kézhezvételtől számított 15 napon belül kérheti a másodfokú elbírálást, a 10. számú melléklet szerinti nyomtatványon, az első fokon eljáró szervnél (33/1998. NM r. 12. § (1) bekezdés). A másodfokú döntésig az első fokú vélemény szerint kell eljárni (33/1998. NM r. 12. § (5) bekezdés).

## Különös esetek

### Egyszerűsített foglalkoztatás

Alkalmi munkánál és idénymunkánál foglalkoztathatósági szakvélemény kérhető, amely a foglalkoztatásnak főszabály szerint nem kötelező feltétele. A rendelet szövege szerint a szakvélemény „a betöltendő munkakörre vonatkozó érvényes előzetes munkaköri alkalmassági véleménnyel egyébként nem rendelkező fiatalkorú és idősödő munkavállaló, illetve várandós, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák foglalkoztatása kivételével” nem kötelező (33/1998. NM r. 16/A. § (1) bekezdés).

A könnyítés nem érinti a járványügyi érdekből kiemelt munkakörben (1. számú melléklet) és az egészségkárosító kockázatok között végzett munkára előírt alkalmassági vizsgálatot, valamint az állat- és növényegészségügyi jogszabályokban előírt vizsgálatokat: ezeket egyszerűsített foglalkoztatásnál is el kell végezni (33/1998. NM r. 16/A. § (1) bekezdés). Ez a vendéglátásban és az élelmiszerrel kapcsolatos munkakörökben gyakori. A szakvélemény 2 évig érvényes, díját a vizsgálatot kezdeményező viseli (33/1998. NM r. 16/A. § (3)–(4) bekezdés).

### Munkaerő-kölcsönzés

Az elvégzendő munkára vonatkozó alkalmassági feltételről a kölcsönvevő írásban tájékoztatja a kölcsönbeadót (Mt. 217. § (3) bekezdés d) pont). A kikölcsönzés alatt a munkavédelmi kötelezettségeket – így az időszakos és a soron kívüli vizsgálatra küldést – a kölcsönvevő teljesíti (Mt. 218. § (4) bekezdés a) és b) pont); a vizsgálat díját eltérő megállapodás hiányában a kölcsönbeadó viseli (Mt. 217. § (4) bekezdés).

### Külön szabályok

Egyes foglalkozásoknál – például a gépjárművezetőknél és az egészségügyi tevékenységet folytatóknál – a külön jogszabályok szerint kell eljárni (33/1998. NM r. 2. § (2) bekezdés). Ha a jogviszonyt szabályozó jogszabály sajátos egészségi alkalmassági követelményt ír elő, az Mvt. 49. § (1a) bekezdése nem alkalmazandó (Mvt. 49. § (1b) bekezdés).

## Gyakorlati példa: soron kívüli vizsgálat és másodfok

Egy kft. raktári munkavállalója betegség miatt 2027. január 4-től február 12-ig, összesen 40 napig keresőképtelen volt. Mivel a keresőképtelenség legalább 30 napig tartott, a munkáltatónak soron kívüli vizsgálatra kell küldenie (33/1998. NM r. 7. § (1) bekezdés d) pont, 15. § (3) bekezdés c) pont). Az orvos „ideiglenesen nem alkalmas” véleményt ad, és megjelöli a következő vizsgálat időpontját (33/1998. NM r. 13. § (2) bekezdés). Ha a munkáltató 2027. február 15-én kapja kézhez a véleményt, és nem ért vele egyet, a kézhezvételtől számított 15 napon belül kérheti a másodfokú vizsgálatot (33/1998. NM r. 12. § (1) bekezdés). A rendelet a számítás módját nem határozza meg; a kézhezvétel napját nem számítva a határidő 2027. március 2-án (kedden) jár le. Addig az első fokú vélemény szerint kell eljárni, így a munkavállaló a munkakörében átmenetileg nem foglalkoztatható (33/1998. NM r. 12. § (5) bekezdés, 13. § (1)–(2) bekezdés).

## Gyakori hibák

- Minden munkakörben automatikusan előzetes vizsgálatot írnak elő, vagy fordítva: a jogszabály által előírt esetben elmarad a vizsgálat (Mvt. 49. § (1a) bekezdés).
- A rendszeres éjszakai munkát végző munkavállaló vizsgálata elmarad (Mvt. 49. § (3) bekezdés).
- A vizsgálat díját a munkavállalóval fizettetik meg (Mt. 51. § (4) bekezdés).
- Legalább 30 napos keresőképtelenség után (a 3. vagy 4. csoportba tartozó biológiai tényezőknek kitett munkavállalónál a 10 napot meghaladó után) elmarad a soron kívüli vizsgálat (33/1998. NM r. 7. § (1) bekezdés d) pont).
- Alkalmi munkánál vagy idénymunkánál a járványügyi érdekből kiemelt munkakörben is elmarad a vizsgálat, pedig a könnyítés erre nem vonatkozik (33/1998. NM r. 16/A. § (1) bekezdés).
- A munkáltató a diagnózist kéri a munkavállalótól vagy az orvostól, holott az alkalmatlanság oka csak a munkavállaló írásbeli hozzájárulásával közölhető (33/1998. NM r. 13. § (5) bekezdés).
- A vizsgálatok rendjét nem rögzítik írásban (33/1998. NM r. 15. § (1) bekezdés).

## Kapcsolódó iratminták

- [Belépési checklist (KKV 0004)](https://www.iratmintatar.info/download/belepesi-checklist-kkv-0004/) – a beléptetés teendői, köztük az előzetes vizsgálat megszervezése, határidőkkel.
- [Belépési checklist – építőipar és ipari munkakörök (KKV 0535)](https://www.iratmintatar.info/download/belepesi-checklist-epitoipar-ipari-munkakorok-kkv-0535/) – fizikai és veszélyes munkakörökben, éjszakai munkánál az alkalmassági vizsgálat és a kapcsolódó teendők.
- [Belépési checklist – vendéglátás és élelmiszeripar (KKV 0534)](https://www.iratmintatar.info/download/belepesi-checklist-vendeglatas-elelmiszeripar-kkv-0534/) – a járványügyi szempontból kiemelt munkakörök vizsgálati teendőivel.
- [Munkaköri kockázatértékelés minta (KKV 0052)](https://www.iratmintatar.info/download/munkakori-kockazatertekeles-minta-kkv-0052/) – a munkakör terheléseinek felméréséhez, amely alapján eldönthető, kell-e alkalmassági vizsgálat.
- [Munkavédelmi szabályzat minta (KKV 0047)](https://www.iratmintatar.info/download/munkavedelmi-szabalyzat-minta-kkv-0047/) – az alkalmassági vizsgálatok rendjének írásbeli szabályozásához.

## Jogszabályi háttér

Jogszabályok: a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet, [hatályos szövege a Jogtárban](https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99800033.NM); a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.), [hatályos szövege a Jogtárban](https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99300093.TV); a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), [hatályos szövege a Jogtárban](https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV).

| Jogszabályhely | Tartalom |
| --- | --- |
| 33/1998. NM r. 1. § a), c) és d) pont | munkaköri és személyi higiénés alkalmassági vizsgálat; munkát végző személy |
| 33/1998. NM r. 2. § (1)–(2) bekezdés | a rendelet hatálya, külön szabályok |
| 33/1998. NM r. 3. § (2) és (4) bekezdés | a vizsgálat fajtái és célja |
| 33/1998. NM r. 4. § (1), (5)–(6) bekezdés, 5. § | előzetes vizsgálat, a vélemény érvényessége |
| 33/1998. NM r. 6. § (1), (4) és (5) bekezdés | időszakos vizsgálat |
| 33/1998. NM r. 7. § (1) és (3) bekezdés, 8. § | soron kívüli és záróvizsgálat |
| 33/1998. NM r. 12. § (1) és (5) bekezdés | másodfokú elbírálás |
| 33/1998. NM r. 13. § (1), (2), (5) bekezdés | az alkalmassági vélemény |
| 33/1998. NM r. 15. § (1)–(3), (6) bekezdés | a munkáltató kötelezettségei |
| 33/1998. NM r. 16. §, 16/A. § (1), (3)–(4) bekezdés | foglalkoztatási tilalom; egyszerűsített foglalkoztatás és a könnyítés alóli kivételek |
| Mvt. 49. § (1a)–(1b), (3)–(4) bekezdés | a kötelező vizsgálat esetei, éjszakai munka |
| Mvt. 58. § (1) bekezdés, Mvt. 60. § (1) bekezdés f) pont | foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás; a munkavállaló kötelezettsége |
| Mvt. 82. § (1) bekezdés a) pont, (2) bekezdés g)–h) pont | munkavédelmi bírság; súlyos veszélyeztetés |
| Mt. 10. § (4) bekezdés, Mt. 51. § (3)–(5) bekezdés | alkalmazható alkalmassági vizsgálat; egészségi állapot, ingyenes biztosítás, ésszerű alkalmazkodás |
| Mt. 58. §, Mt. 66. § (2) bekezdés | a munkaszerződés módosítása; a felmondás indoka |
| Mt. 217. § (3)–(4) bekezdés, Mt. 218. § (4) bekezdés a) és b) pont | munkaerő-kölcsönzés |

## Gyakori kérdések

### Ki fizeti a munkaköri alkalmassági vizsgálatot?

A munkáltató. Ha jogszabály előírja vagy a munkáltató elrendeli, a vizsgálatot ingyenesen köteles biztosítani (Mt. 51. § (4) bekezdés). Kölcsönzésnél – eltérő megállapodás hiányában – a kölcsönbeadó viseli a díjat (Mt. 217. § (4) bekezdés).

### Meddig érvényes az alkalmassági vélemény?

Az időszakos vizsgálat gyakorisága a munkakör kockázataitól függ, és az orvos rövidebb érvényességet is megállapíthat (33/1998. NM r. 6. § (1) és (5) bekezdés). Időszakos vizsgálatra nem kötelezett munkakörben az előzetes vélemény a munkaviszony megszűnését követő 1 évig érvényes ugyanabban a munkakörben, ha az egészségi állapot nem változott (33/1998. NM r. 5. §).

### Megtagadhatja-e a munkavállaló a munkaköri alkalmassági vizsgálatot?

Nem. A munkavállaló köteles a részére előírt orvosi vizsgálaton részt venni (Mvt. 60. § (1) bekezdés f) pont). Aki az előírt vizsgálaton nem vett részt, az adott munkakörben nem foglalkoztatható (33/1998. NM r. 16. §).

### Mi a teendő, ha a munkavállaló nem alkalmas?

Az adott munkakörben nem foglalkoztatható (33/1998. NM r. 16. §). A munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának változására tekintettel köteles a munkafeltételeket és a munkaidő-beosztást megfelelően módosítani (Mt. 51. § (3) bekezdés); fogyatékossággal élő munkavállalónál az ésszerű alkalmazkodás feltételeiről is gondoskodni kell (Mt. 51. § (5) bekezdés). Más munkakörben a munkaszerződés közös megegyezéssel történő módosításával foglalkoztatható (Mt. 58. §; [munkaszerződés módosítása](https://www.iratmintatar.info/tudastar/munkaszerzodes-modositasa/)). Ha erre nincs mód, a munkaviszony a munkavállaló képességével indokolt felmondással is megszüntethető (Mt. 66. § (2) bekezdés; [munkáltatói felmondás](https://www.iratmintatar.info/tudastar/munkaltatoi-felmondas/)). Ha a munkáltató vitatja a véleményt, 15 napon belül másodfokú elbírálást kérhet (33/1998. NM r. 12. § (1) bekezdés).

## Kapcsolódó cikkek

- [Munkaviszony létesítése lépésről lépésre – teljes útmutató](https://www.iratmintatar.info/tudastar/munkaviszony-letesitese/)
- [Munkavállaló felvétele: a munkáltató teendőinek listája](https://www.iratmintatar.info/tudastar/munkavallalo-felvetele/)
- [Egyszerűsített foglalkoztatás: alkalmi munka és idénymunka](https://www.iratmintatar.info/tudastar/egyszerusitett-foglalkoztatas/)
- [Várandós munkavállaló jogai és a munkáltató kötelezettségei](https://www.iratmintatar.info/tudastar/varandos-munkavallalo/)
- [Fiatal munkavállaló foglalkoztatása](https://www.iratmintatar.info/tudastar/fiatal-munkavallalo/)
- [Munkáltatói tájékoztatás a munkaviszony kezdetén](https://www.iratmintatar.info/tudastar/munkaltatoi-tajekoztatas/)
- [Próbaidő: hossza, meghosszabbítása és szabályai](https://www.iratmintatar.info/tudastar/probaido/)
- [Próbaidő alatti felmondás: hogyan szüntethető meg a munkaviszony?](https://www.iratmintatar.info/tudastar/probaido-alatti-felmondas/)

*Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 27. · Iratmintatár Szerkesztőség*

*A cikk a 2026. október 27-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.*