View Categories

Munkaközi szünet: mennyi jár és mikor?

A munkaközi szünet akkor kötelező, ha a beosztás szerinti napi munkaidő – vagy a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartama – 6 óránál hosszabb: ilyenkor 20 percet, 9 óra felett további 25 percet kell biztosítani (Mt. 103. § (1) bekezdés). A 6, illetve 9 órába a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő is beleszámít, a szünetet pedig legalább 3, legfeljebb 6 óra munkavégzés után kell kiadni (Mt. 103. § (2) és (5) bekezdés). A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerint a munkaközi szünet – a készenléti jellegű munkakört kivéve – nem munkaidő (Mt. 86. § (3) bekezdés a) pont). Az alábbiakban a kiadás szabályait, a kivételeket és a munkáltató teendőit is bemutatjuk.

Röviden #

  • 6 óránál hosszabb napi munkaidőnél 20 perc, 9 óránál hosszabbnál további 25 perc, összesen 45 perc munkaközi szünet jár (Mt. 103. § (1) bekezdés).
  • A napi munkaidőbe a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőt is be kell számítani (Mt. 103. § (2) bekezdés).
  • A felek megállapodása vagy kollektív szerződés legfeljebb 60 perc munkaközi szünetet biztosíthat (Mt. 103. § (3) bekezdés).
  • A szünetet a munkavégzés megszakításával, legalább 3, legfeljebb 6 óra munkavégzés után kell kiadni; több részletben is kiadható (Mt. 103. § (4)–(6) bekezdés).
  • A munkaközi szünet nem munkaidő, kivéve a készenléti jellegű munkakört (Mt. 86. § (3) bekezdés a) pont).
  • A fiatal munkavállalónak 4,5 óra felett legalább 30, 6 óra felett legalább 45 perc jár (Mt. 114. § (5) bekezdés e) pont).

Mennyi munkaközi szünet jár? #

A szünet hossza a beosztás szerinti napi munkaidőtől, illetve a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartamától függ (Mt. 103. § (1) bekezdés):

Napi munkaidő (a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidővel együtt)Munkaközi szünet
legfeljebb 6 óraaz Mt. nem írja elő
6 óránál több, legfeljebb 9 óra20 perc
9 óránál több20 + 25 = 45 perc

A beosztás szerinti napi munkaidőbe a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani (Mt. 103. § (2) bekezdés). Ha például a 8 órás beosztást 2 óra rendkívüli munkaidő követi, a napi munkaidő 10 óra, így 45 perc munkaközi szünet jár. A rendkívüli munkaidőről részletesen: rendkívüli munkaidő.

A törvényi mértéknél hosszabb, legfeljebb 60 perces szünetet a felek megállapodása vagy kollektív szerződés biztosíthat (Mt. 103. § (3) bekezdés). A munkaidő további szabályairól a munkaidő szabályairól szóló útmutatónkban írunk.

A munkaközi szünet kiadásának időpontja #

A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni (Mt. 103. § (4) bekezdés), legalább 3, legfeljebb 6 óra munkavégzést követően (Mt. 103. § (5) bekezdés). Ha a munka 8 órakor kezdődik, a szünetet tehát – megszakítás nélküli munkavégzés esetén – 11 és 14 óra között kell megkezdeni.

A munkáltató a szünetet több részletben is kiadhatja. Ilyenkor az időzítési szabálytól eltérhet, de a legalább 3, legfeljebb 6 óra munkavégzés utáni időszakban kiadott részletnek legalább 20 percesnek kell lennie (Mt. 103. § (6) bekezdés). Egy 12 órás, reggel 6 órakor kezdődő műszakban például kiadható 20 perc 10 órakor és 25 perc 14 órakor. A szünet időpontját célszerű a munkaidő-beosztásban rögzíteni; ez nem jogszabályi előírás.

Beleszámít-e a munkaközi szünet a munkaidőbe? #

Nem. Az Mt. szerint – a készenléti jellegű munkakört kivéve – a munkaközi szünet nem munkaidő (Mt. 86. § (3) bekezdés a) pont). Ezért nem számít bele a teljesítendő munkaidőbe: 8 órás napi munkaidő és 20 perc szünet esetén a munkavállaló 8 óra 20 percet tölt a munkahelyen. Készenléti jellegű a munkakör, ha a munkavállaló hosszabb időszak alapulvételével a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll rendelkezésre, vagy a munka az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár (Mt. 91. §).

A munkaszerződés a munkavállaló javára eltérhet (Mt. 43. § (1) bekezdés). Kollektív szerződés a 86. §-tól csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 135. § (2) bekezdés a) pont). Köztulajdonban álló munkáltatónál a 86. § (3) bekezdésétől nem lehet eltérni (Mt. 205. § (2) bekezdés b) pont).

Kivételek és különös szabályok #

Fiatal munkavállaló #

A 18. életévét be nem töltött munkavállalónak 4,5 óránál hosszabb beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább 30 perc, 6 óránál hosszabb esetén legalább 45 perc munkaközi szünetet kell kiadni (Mt. 114. § (5) bekezdés e) pont, Mt. 294. § (1) bekezdés a) pont). Részletesen: fiatal munkavállaló foglalkoztatása.

Kötetlen munkarend és vezető #

Kötetlen munkarendben a munkavállaló maga osztja be a munkaidejét, és az Mt. 93–112. §-át, így a munkaközi szünet szabályát sem kell alkalmazni (Mt. 96. § (2)–(3) bekezdés). A vezető állású munkavállaló munkarendje kötetlen (Mt. 209. § (4) bekezdés). Részletesen: kötetlen munkarend.

Képernyő előtti munka, meleg és hideg munkahely #

Azoknál, akik napi munkaidejükből legalább 4 órán át rendszeresen képernyős eszközt használnak, a folyamatos képernyő előtti munkát óránként legalább 10 perces, főszabály szerint össze nem vonható szüneteknek kell megszakítaniuk; a rendelet hatálya alól kivételek vannak, például a pénztárgépek és a járművek vezetőfülkéi (50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 1. § (1)–(2) bekezdés és 4. § (1) bekezdés). A melegnek vagy hidegnek minősülő munkahelyen a munkaidő részeként óránként legalább 5, legfeljebb 10 perc pihenőidőt kell közbeiktatni; a meleg és a hideg munkahely fogalmát a rendelet határozza meg (3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM együttes rendelet 7. § (8)–(8b) bekezdés). Ez a pihenőidő a rendelet szerint a munkaidő része, tehát nem azonos a munkaközi szünettel. A képernyős szünetről a rendelet nem mondja ki, hogy a munkaközi szünetbe beszámítható, ezért a kötelezettségeket célszerű külön kezelni.

Kollektív szerződés, közlekedés, kölcsönzés #

Kollektív szerződés a 103. §-tól csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 135. § (2) bekezdés g) pont). A polgári repülésben, a közúti és a vasúti közlekedésben és a kikötőben a felsorolt munkakörökben kollektív szerződés a 101–109. §-tól is eltérhet, a 135. § (5) bekezdésében foglalt feltételekkel (Mt. 135. § (4)–(5) bekezdés). Kölcsönzésnél a kikölcsönzés alatt a pihenőidővel kapcsolatos munkáltatói kötelezettségeket a kölcsönvevő teljesíti (Mt. 218. § (4) bekezdés c) pont).

Mit tegyen a munkáltató? #

  1. A munkaidő-beosztás készítésekor ellenőrizze, hogy a napi munkaidő a rendkívüli munkaidővel együtt meghaladja-e a 6, illetve a 9 órát (Mt. 103. § (1)–(2) bekezdés).
  2. Jelölje ki a szünet idejét legalább 3, legfeljebb 6 óra munkavégzés utánra; részletekben való kiadásnál ebben az időszakban legalább 20 percet (Mt. 103. § (5)–(6) bekezdés).
  3. A szünet alatt ne kérjen munkavégzést, mert azt a munkavégzés megszakításával kell kiadni (Mt. 103. § (4) bekezdés).
  4. Fiatal munkavállalónál a hosszabb szünetet alkalmazza (Mt. 114. § (5) bekezdés e) pont), képernyős munkakörben és meleg vagy hideg munkahelyen a rendeletek szerinti szüneteket is biztosítsa.
  5. A szünetet javasolt a munkaidő-nyilvántartásban is feltüntetni; a nyilvántartás szabályairól: munkaidő-nyilvántartás.

Kapcsolódó iratminták #

Jogszabályi háttér #

Jogszabályok: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban; a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet, hatályos szövege; a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM együttes rendelet, hatályos szövege.

JogszabályhelyTartalom
Mt. 43. § (1) bekezdéseltérés a munkaszerződésben
Mt. 86. § (3) bekezdés a) ponta munkaközi szünet nem munkaidő
Mt. 91. §, Mt. 92. § (2) bekezdés a) pontkészenléti jellegű munkakör, hosszabb teljes napi munkaidő
Mt. 96. § (2)–(3) bekezdéskötetlen munkarend
Mt. 103. §a munkaközi szünet mértéke és kiadása
Mt. 107. §rendkívüli munkaidő
Mt. 114. § (5) bekezdés e) pontfiatal munkavállaló
Mt. 135. § (2) bekezdés a) és g) pont, (4)–(5) bekezdéseltérés kollektív szerződéssel
Mt. 205. § (2) bekezdés b) pontköztulajdonban álló munkáltató
Mt. 209. § (4) bekezdésa vezető kötetlen munkarendje
Mt. 218. § (4) bekezdés c) pontmunkaerő-kölcsönzés
Mt. 294. § (1) bekezdés a) pontfiatal munkavállaló fogalma
50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 1. § (1)–(2) bekezdés, 4. § (1) bekezdésszünet képernyő előtti munkánál
3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM együttes rendelet 7. § (8)–(8b) bekezdéspihenőidő meleg és hideg munkahelyen

Gyakori kérdések #

Elhagyhatja-e a munkavállaló a munkahelyet a munkaközi szünet alatt? #

Az Mt. ezt kifejezetten nem szabályozza. A szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni, és az – a készenléti jellegű munkakört kivéve – nem munkaidő (Mt. 103. § (4) bekezdés, Mt. 86. § (3) bekezdés a) pont). Ha a munkáltató a szünet alatt munkavégzést vár el, az nem felel meg a munkaközi szünet követelményének.

Kell-e munkaközi szünet 6 órás részmunkaidőben? #

Nem kötelező, mert a szünet csak a 6 órát meghaladó napi munkaidő esetén jár (Mt. 103. § (1) bekezdés a) pont). Ha azonban a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő miatt a napi munkaidő 6 óránál hosszabb lesz, 20 perc jár (Mt. 103. § (2) bekezdés). Fiatal munkavállalónak már 4,5 óra felett legalább 30 perc jár (Mt. 114. § (5) bekezdés e) pont). Részletesen: részmunkaidős foglalkoztatás.

Mennyi a munkaközi szünet 12 órás munkarendben? #

A 12 órás napi munkaidő meghaladja a 9 órát, ezért 20 + 25 = 45 perc jár (Mt. 103. § (1) bekezdés). A szünet – a készenléti jellegű munkakört kivéve – nem munkaidő, így a munkahelyen töltött idő 12 óra 45 perc (Mt. 86. § (3) bekezdés a) pont). Készenléti jellegű munkakörben, ahol a 12 órás teljes napi munkaidő megállapodással kiköthető (Mt. 92. § (2) bekezdés a) pont), a szünet munkaidő, így a munkahelyen töltött idő 12 óra. A 45 perc részletekben is kiadható, ha a legalább 3, legfeljebb 6 óra munkavégzés után kiadott részlet legalább 20 perc (Mt. 103. § (6) bekezdés).

Kiváltható-e a munkaközi szünet korábbi hazamenetellel? #

Nem. A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával, legfeljebb 6 óra munkavégzést követően kell kiadni (Mt. 103. § (4)–(5) bekezdés), ezért a munkanap végén, korábbi távozással nem váltható ki. Kollektív szerződés ettől csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 135. § (2) bekezdés g) pont).

Kapcsolódó cikkek #

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 22. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 22-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.

Powered by BetterDocs

Hiba: Kérem, jelentkezzen be!