Munkaszerződés egyoldalú módosítása: megteheti-e a munkáltató?

Nem: a munkaszerződés egyoldalú módosítása a munkáltató részéről – a törvényben meghatározott kivételekkel – nem megengedett, mert a munkaszerződést a felek csak közös megegyezéssel módosíthatják (Mt. 58. §). A munkáltató azonban átmenetileg a munkaszerződéstől eltérően is foglalkoztathatja a munkavállalót, vétkes kötelezettségszegés esetén határozott idejű hátrányos jogkövetkezményt alkalmazhat, a munkavállaló javára pedig egyoldalú kötelezettségvállalással is vállalhat többletet (Mt. 53. §, Mt. 56. §, Mt. 16. § (1) bekezdés). A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerint az alábbiakban bemutatjuk, hol húzódik a határ, és mit tehetnek a felek.

Röviden #

• A munkaszerződés – így az alapbér, a munkakör, a munkahely, a munkaidő mértéke – csak közös megegyezéssel, írásban módosítható (Mt. 58. §, Mt. 22. § (3) bekezdés).
• Az 58. §-tól sem a felek megállapodása, sem kollektív szerződés nem térhet el (Mt. 62. § (1) bekezdés); a vezető állású munkavállaló munkaszerződése ettől eltérő szabályt is tartalmazhat (Mt. 209. § (1) bekezdés).
• Egyoldalúan a munkáltató – ha a munkaszerződés eltérően nem rendelkezik – a munkarendet és a munkaidő-beosztást határozza meg (Mt. 96. § (1) bekezdés). Átmenetileg, naptári évenként összesen legfeljebb 44 beosztás szerinti munkanapra vagy 352 órára – évközi kezdésnél, határozott időnél, részmunkaidőnél arányosan – eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál is foglalkoztathat (Mt. 53. § (1)–(2) bekezdés).
• Vétkes kötelezettségszegés esetén a kollektív szerződésben vagy munkaszerződésben előre meghatározott, határozott idejű hátrányos jogkövetkezmény is alkalmazható, vagyoni hátránynál legfeljebb egyhavi alapbér összegéig (Mt. 56. § (1)–(2) bekezdés).
• A munkavállaló az egyoldalú munkaszerződés-módosítással kapcsolatos igényét a közléstől számított 30 napon belül érvényesítheti bíróság előtt (Mt. 287. § (1) bekezdés a) pont).

Részletesen: miért tilos a munkaszerződés egyoldalú módosítása? #

A munkaszerződés megállapodás, ezért módosításához is a felek egyező akarata kell. Az Mt. ezt így rögzíti:

„A felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják.”

(Mt. 58. §)

Egyoldalú jognyilatkozatból csak munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott esetben származhatnak jogok vagy kötelezettségek (Mt. 15. § (1) bekezdés). Ez a belső szabályzatra is igaz: a munkáltatói szabályzat a 15–16. § szerinti jognyilatkozatok megtételének egyik formája (Mt. 17. § (1) bekezdés). Az alapbérben és a munkakörben a feleknek kötelezően meg kell állapodniuk, ezt megállapodás sem zárhatja ki (Mt. 45. § (1) bekezdés, Mt. 50. § (1) bekezdés c) pont).

A munkaszerződés módosításának teljes menetéről a munkaszerződés módosításáról szóló összefoglalónkban olvashat.

Kivételek: amit a munkáltató egyoldalúan is megtehet #

• Munkarend, munkaidő-beosztás. A munkarendet – ha a munkaszerződés eltérően nem rendelkezik – a munkáltató állapítja meg (Mt. 96. § (1) bekezdés). Ha a felek a munkarendet a munkaszerződésben rögzítették, annak megváltoztatásához közös megegyezés kell (Mt. 58. §). A beosztást legalább egy hétre, legalább 168 órával előre közli, és előre nem látható körülmény esetén legalább 96 órával előre módosíthatja (Mt. 97. § (4)–(5) bekezdés). A munkaidő mértéke viszont a munkaszerződés része (Mt. 45. § (4) bekezdés).
• Átmeneti eltérő foglalkoztatás. A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni, az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződés szerinti alapbérrel (Mt. 53. § (1) és (5) bekezdés). A keret naptári évenként összesen legfeljebb 44 beosztás szerinti munkanap vagy 352 óra, évközi kezdésnél, határozott időnél és eltérő munkaidőnél arányosan (Mt. 53. § (2) bekezdés). A vezető állású munkavállaló munkaszerződése az 53. §-tól is eltérhet, mert az nincs a 209. § (2) bekezdés kivételei között (Mt. 209. § (1)–(2) bekezdés). Egyszerűsített foglalkoztatásnál és alkalmi munkánál az 53. § nem alkalmazható (Mt. 203. § (1) bekezdés b) pont). A védett szakszervezeti tisztségviselőt érintő intézkedéshez a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv, az üzemi tanács elnökét érintőhöz az üzemi tanács egyetértése szükséges (Mt. 273. § (1) bekezdés, Mt. 260. § (3) bekezdés). Munkaerő-kölcsönzésnél a kölcsönvevő a munkavállalót más munkáltatóhoz nem küldheti (Mt. 216. § (2) bekezdés). Részletesen: átirányítás.

További kivételek a munkaszerződés egyoldalú módosítása alól #

• Kötelezettségvállalás a munkavállaló javára. A munkáltató például béremelést egyoldalúan is vállalhat, amelynek teljesítése a munkavállaló elfogadására tekintet nélkül követelhető (Mt. 16. § (1) bekezdés). A vállalást a munkáltató a jogosult terhére csak akkor módosíthatja vagy mondhatja fel azonnali hatállyal, ha körülményeiben a közlést követően olyan lényeges változás következett be, amely a teljesítést lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna (Mt. 16. § (2) bekezdés).
• Hátrányos jogkövetkezmény. Ha a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkaszerződés előírja, a munkáltató a vétkes kötelezettségszegés súlyával arányos, a munkafeltételeket határozott időre módosító hátrányt alkalmazhat. Vagyoni hátrány – például határozott idejű alapbércsökkentés – összességében legfeljebb egyhavi alapbér lehet. Az intézkedést írásba kell foglalni és indokolni kell (Mt. 56. § (1)–(2) és (5) bekezdés). Egyszerűsített foglalkoztatásnál és alkalmi munkánál hátrányos jogkövetkezmény nem alkalmazható (Mt. 203. § (1) bekezdés c) pont). Részletesen: hátrányos jogkövetkezmény.
• Egészségi okból kötelező változtatás. A munkavállaló egészségi állapotának változására tekintettel a munkáltató köteles a munkafeltételeket és a munkaidő-beosztást megfelelően módosítani (Mt. 51. § (3) bekezdés).

Az egyoldalú intézkedéseknél is irányadó, hogy a munkáltató a munkavállaló érdekeit méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, és a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása nem okozhat aránytalan sérelmet (Mt. 6. § (3) bekezdés).

Mit tehet a munkavállaló a munkaszerződés egyoldalú módosítása ellen? #

A munkavállaló megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik; a megtagadás esetén is köteles rendelkezésre állni (Mt. 54. § (2)–(3) bekezdés). Igényét bíróság előtt érvényesítheti: a keresetlevelet a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított 30 napon belül kell előterjeszteni (Mt. 287. § (1) bekezdés a) pont).

A keresetlevél benyújtásának ebben az esetben nincs halasztó hatálya (Mt. 287. § (5) bekezdés), vagyis a per nem függeszti fel a munkáltatói intézkedést. Hátrányos jogkövetkezmény ellen viszont a munkavállaló szintén 30 napon belül, de halasztó hatállyal fordulhat bírósághoz (Mt. 287. § (1) bekezdés c) pont, (5) bekezdés). A határidő elmulasztása esetén igazolással lehet élni, de hat hónap elteltével az igény nem érvényesíthető (Mt. 287. § (4) bekezdés).

Mit tegyen a munkáltató a munkaszerződés egyoldalú módosítása helyett? #

1. Ha a változás a munkaszerződés elemét érinti, tegyen írásbeli módosítási ajánlatot, és a megállapodást mindkét fél írja alá (Mt. 58. §, Mt. 22. § (3) bekezdés).
2. Ha a változás átmeneti, mérlegelje az Mt. 53. § alkalmazását, és a várható tartamról tájékoztassa a munkavállalót (Mt. 53. § (2) bekezdés). A keret betartásához javasolt a felhasznált napokat nyilvántartani – ez jó gyakorlat, nem jogszabályi előírás.
3. A munkafeltételek változásáról legkésőbb a hatálybalépés napján adjon írásbeli tájékoztatást (Mt. 46. § (5) bekezdés).
4. Ha a munkavállaló nem fogadja el a módosítást, a munkaszerződés változatlan marad. Felmondás csak az Mt. szerinti valós és okszerű indokkal jöhet szóba, amelyet a munkáltató bizonyít (Mt. 66. § (1)–(2) bekezdés, Mt. 64. § (2) bekezdés).

Kapcsolódó iratminták #

• Munkaszerződés módosítása minta (KKV 0002) – a közös megegyezéssel, írásban történő módosításhoz.
• Munkakörváltozás dokumentumcsomag minta (KKV 0475) – annak eldöntéséhez és dokumentálásához, hogy a munkakör-változás tartós (módosítás) vagy átmeneti (Mt. 53. §).
• Béremelési értesítő minta (KKV 0024) – ha a munkáltató egyoldalúan, a munkavállaló javára emeli az alapbért.

Jogszabályi háttér #

Jogszabály: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban.

Gyakori kérdések #

Érvényes-e a munkaszerződés egyoldalú módosítása, ha a munkavállaló nem tiltakozik? #

Az egyoldalú módosítás a munkavállaló beleegyezése nélkül nem módosítja a munkaszerződést, mert ehhez közös megegyezés kell (Mt. 58. §). Az Mt. kifejezetten nem rendezi, hogy a munkavállaló hallgatása vagy a módosított feltételekkel való további munkavégzése beleegyezésnek minősül-e. Ha a felek valójában megegyeztek, csak nem írásban, az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható, ha a megállapodás a felek egyező akaratából teljesedésbe ment (Mt. 22. § (4) bekezdés). A munkavállaló az egyoldalú módosítás ellen a közléstől számított 30 napon belül fordulhat bírósághoz; hat hónap elteltével az igény már nem érvényesíthető (Mt. 287. § (1) bekezdés a) pont, (4) bekezdés). A vita elkerülésére a módosítást írásban kell rögzíteni (Mt. 22. § (3) bekezdés).

Áthelyezheti-e a munkáltató a munkavállalót másik telephelyre? #

Tartósan csak a munkaszerződés módosításával, ha a munkahely a munkaszerződés része (Mt. 45. § (3) bekezdés, Mt. 58. §). Átmenetileg az Mt. 53. §-a szerinti keretben egyoldalúan is, de egyes védett munkavállalók hozzájárulásuk nélkül nem kötelezhetők más helységben végzendő munkára (Mt. 53. § (1)–(3) bekezdés). Részletesen: áthelyezheti-e a munkáltató a munkavégzés helyét.

Csökkentheti-e a munkáltató egyoldalúan a munkabért? #

Főszabály szerint nem. Az alapbér a munkaszerződés kötelező eleme, így tartósan csak közös megegyezéssel módosítható (Mt. 45. § (1) bekezdés, Mt. 58. §), és az átmeneti eltérő foglalkoztatás alatt is legalább a munkaszerződés szerinti alapbér jár (Mt. 53. § (5) bekezdés). Kivétel a kollektív szerződésben vagy munkaszerződésben előre meghatározott hátrányos jogkövetkezmény: vétkes kötelezettségszegés miatt határozott időre, összességében legfeljebb egyhavi alapbér összegéig (Mt. 56. § (1)–(2) bekezdés). Részletesen: csökkentheti-e a munkáltató a munkabért.

Kapcsolódó cikkek #

• Munkaszerződés módosítása – szabályok és gyakorlat
• Átirányítás: a munkakörön kívüli munkavégzés szabályai
• Részmunkaidő gyermek nevelése miatt: mikor kötelező elfogadni?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 22. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 22-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.