A munkaszerződés kötelező tartalma: mit kell feltétlenül rögzíteni?

A munkaszerződés kötelező tartalma mindössze két elem: a feleknek a munkavállaló alapbérében és munkakörében kell megállapodniuk. Ezt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) írja elő (Mt. 45. § (1) bekezdés). A többi kérdésben – például a munkaviszony tartama, a munkahely vagy a munkaidő – a törvény mögöttes szabályai érvényesülnek, ha a szerződés hallgat (Mt. 45. § (2)–(4) bekezdés). Az alábbiakban bemutatjuk, mit kell feltétlenül rögzíteni, mi következik a hiányzó kikötésekből, és mely foglalkoztatási formáknál kell ennél többet a munkaszerződésbe írni.

Röviden #

• A munkaszerződésben a feleknek kötelezően meg kell állapodniuk az alapbérben és a munkakörben (Mt. 45. § (1) bekezdés).
• A munkaszerződést írásba kell foglalni; az írásba foglalás elmulasztása miatt az érvénytelenségre csak a munkavállaló hivatkozhat, a munkába lépést követő 30 napon belül (Mt. 44. §).
• Ha a szerződés másról nem rendelkezik, a munkaviszony határozatlan időre és általános teljes napi munkaidőre jön létre, munkahely pedig a munkakörben szokásos munkavégzési hely (Mt. 45. § (2)–(4) bekezdés).
• Egyes foglalkoztatási formáknál – határozott idő, távmunka, munkaerő-kölcsönzés, több munkáltató – további kötelező elemek is vannak (Mt. 192. § (1) bekezdés, 195. § (2) bekezdés, 196. § (2) bekezdés, 218. § (1) bekezdés).
• A munkaszerződés kötelező tartalma és írásba foglalása alól sem a felek megállapodása, sem kollektív szerződés nem ad felmentést (Mt. 50. § (1)–(2) bekezdés).
• A munkáltató a munkaviszony kezdetétől számított 7 napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót az Mt. 46. § (1) bekezdésében felsorolt munkafeltételekről, kivéve azokat, amelyekben a felek írásban kifejezetten megállapodtak (Mt. 46. § (1)–(2) bekezdés).

Mi a munkaszerződés kötelező tartalma? #

A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre (Mt. 42. § (1) bekezdés). A törvény a szerződés tartalmára egyetlen kötelező előírást tesz:

„A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében.”

(Mt. 45. § (1) bekezdés)

A munkaszerződés kötelező tartalma tehát szűk, de ez nem jelenti azt, hogy elég két sort leírni. A megállapodásban meg kell jelölni a felek nevét és a teljesítés szempontjából lényeges adatait is (Mt. 23. § (2) bekezdés). Az írásba foglalásról a munkáltató gondoskodik, és egy példányt átad a munkavállalónak (Mt. 23. § (1) bekezdés, Mt. 44. §). Az írásbeliség kérdéseiről a munkaszerződés írásba foglalásáról szóló cikkünkben, a szerződés egészéről pedig az átfogó munkaszerződés-útmutatónkban olvashat.

A munkaszerződés kötelező tartalma: az alapbér #

Az alapbért időbérben kell megállapítani (Mt. 136. § (2) bekezdés). Alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért (minimálbért), illetve a garantált bérminimumot kell meghatározni (Mt. 136. § (1) bekezdés). Ezek összegét a Kormány rendeletben állapítja meg, és a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összeget is megállapíthat (Mt. 153. § (1)–(2) bekezdés).

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint 2026. január 1-jétől teljes munkaidő esetén a minimálbér havi összege 322 800 forint. A legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben a garantált bérminimum havi összege 373 200 forint (426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (1)–(2) bekezdés). Részmunkaidőnél ezeket a munkaidővel arányosan csökkentve kell figyelembe venni (426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdés). Részletesen: minimálbér és garantált bérminimum, valamint az alapbér meghatározása a munkaszerződésben.

Ha a munkabért kizárólag teljesítménybérként, vagy idő- és teljesítménybér összekapcsolásával úgy határozzák meg, hogy az időbér nem éri el az alapbért, ehhez a munkaszerződésbe foglalt megállapodás kell (Mt. 137. § (3) bekezdés). Az alapbérben ilyenkor is meg kell állapodni (Mt. 45. § (1) bekezdés). Kizárólag teljesítménybérnél az alapbér legalább felét elérő garantált bért is meg kell állapítani (Mt. 138. § (6) bekezdés).

A munkaszerződés kötelező tartalma: a munkakör #

A munkáltató a munkavállalót a munkaszerződés szerint, vagyis a megállapodott munkakörben köteles foglalkoztatni (Mt. 51. § (1) bekezdés). A munkaszerződéstől eltérő munkakörben csak átmenetileg, naptári évenként összesen legfeljebb 44 beosztás szerinti munkanapig vagy 352 óráig foglalkoztathatja. Évközi belépésnél, határozott idejű, részmunkaidős vagy eltérő teljes napi munkaidős munkaviszonyban ezt arányosan kell alkalmazni (Mt. 53. § (1)–(2) bekezdés). Az Mt. a munkakör fogalmát nem határozza meg. Ezért célszerű olyan megnevezést választani, amelyből egyértelmű a feladatok köre.

A munkakörbe tartozó feladatokról a munkáltató írásban tájékoztatja a munkavállalót (Mt. 46. § (1) bekezdés d) pont); erre a munkaköri leírás is alkalmas lehet. Lásd: munkaköri leírás és a munkakör meghatározása.

Mi következik abból, ha a munkaszerződés egy kérdésről hallgat? #

Az Mt. több kérdésben mögöttes szabályt ad. A felek ezekben másként is megállapodhatnak; ha ezt nem teszik, az alábbi szabály érvényesül.

A hiányos munkaszerződés tehát működőképes, ha a kötelező elemeket tartalmazza. A határozott idő, a részmunkaidő vagy egy konkrét munkahely viszont csak a felek megállapodásával érvényesül (Mt. 45. § (2)–(3) bekezdés, Mt. 92. § (5) bekezdés). Részletesen: munkavégzés helye, munkaidő a munkaszerződésben, próbaidő.

A munkaszerződés kötelező tartalma különös foglalkoztatási formáknál #

Az Mt. egyes foglalkoztatási formáknál az alapbéren és a munkakörön túl további kötelező tartalmat ír elő:

Egyszerűsített foglalkoztatásnál a munkaszerződés írásba foglalására vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni, a felek a törvényben meghatározott minta-munkaszerződést is használhatják, és a munkaviszony a bejelentési kötelezettség teljesítésével jön létre (Mt. 202. §). Lásd: egyszerűsített foglalkoztatás.

A vezető munkaszerződése az Mt. Második Részének szabályaitól – a törvényben felsorolt kivételekkel – eltérhet (Mt. 209. § (1)–(2) bekezdés). Más munkavállaló munkaszerződése is előírhatja a vezetőre vonatkozó szabályok alkalmazását, ha a munkakör kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű, és az alapbér eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét (Mt. 208. § (2) bekezdés). Részletesen: vezető állású munkavállaló.

A fiatal, azaz 18. életévét be nem töltött munkavállaló, valamint a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban cselekvőképességében részlegesen korlátozott munkavállaló munkaszerződésének érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása is szükséges (Mt. 21. § (4) bekezdés, Mt. 294. § (1) bekezdés a) pont). Munkavállaló főszabály szerint a 16. életévét betöltött személy lehet, az iskolai szünet alatt a 15. életévét betöltött, nappali rendszerű képzésben tanuló diák is (Mt. 34. § (2) bekezdés).

Mit lehet még kikötni a munkaszerződés kötelező tartalma mellett? #

Az alábbi kérdések nem tartoznak a kötelező tartalomhoz, de egyes jogintézmények csak akkor alkalmazhatók, ha a felek a munkaszerződésben vagy külön írásbeli megállapodásban rendezik őket:

• Próbaidő: a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb 3 hónap köthető ki; a rövidebb próbaidő egy alkalommal meghosszabbítható, de így sem haladhatja meg a 3 hónapot (Mt. 45. § (5) bekezdés). Kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb 6 hónap (Mt. 50. § (4) bekezdés), legfeljebb 12 hónapos munkaviszonyban pedig a tartammal arányos (Mt. 192. § (5) bekezdés).
• Hátrányos jogkövetkezmények: ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt, a munkaszerződés állapíthatja meg őket (Mt. 56. § (1) bekezdés). Lásd: hátrányos jogkövetkezmény.
• Pótlékátalány: bérpótlék helyett a munkaszerződésben havi átalány is megállapítható (Mt. 145. § (2) bekezdés).
• Versenytilalmi megállapodás és tanulmányi szerződés: mindkettőt írásba kell foglalni (Mt. 228. § (3) bekezdés, Mt. 229. § (3) bekezdés). Részletesen: versenytilalmi megállapodás, tanulmányi szerződés.

A munkaviszonyból származó jogokról és kötelezettségekről kötött más megállapodásokra a munkaszerződés szabályait kell alkalmazni; ezeket akkor kell írásba foglalni, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály így rendelkezik (Mt. 43. § (3)–(4) bekezdés).

A munkáltatói tájékoztatás nem pótolja a munkaszerződést #

A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 7 napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót többek között a munkaviszony kezdetéről és tartamáról, a munkahelyről, a munkakörbe tartozó feladatokról, a napi munkaidő tartamáról, a munkabér elszámolásáról és kifizetéséről, valamint az alapbéren túli munkabérről és juttatásokról (Mt. 46. § (1) bekezdés b)–g) pont). Nem kell tájékoztatni arról a munkafeltételről, amelyben a felek írásban kifejezetten megállapodtak (Mt. 46. § (2) bekezdés). Részletes munkaszerződés mellett tehát rövidebb tájékoztató is elegendő lehet.

A tájékoztató a munkáltató egyoldalú irata. A munkaszerződést csak a felek közös megegyezésével lehet módosítani (Mt. 58. §), ezért a tájékoztatóban rögzített eltérés nem írja felül a szerződést. Részletesen: munkáltatói tájékoztatás.

Kollektív szerződés, eltérő megállapodás és a munkaszerződés kötelező tartalma #

A felek megállapodása sem az írásba foglalástól, sem a kötelező tartalomtól nem térhet el: a munkaszerződést írásba kell foglalni, és az alapbérben és a munkakörben mindig meg kell állapodni (Mt. 50. § (1) bekezdés a) és c) pont). Kollektív szerződés a 45. § (1)–(4) bekezdésétől sem térhet el, a 46–47. § szerinti tájékoztatási szabályoktól pedig csak a munkavállaló javára (Mt. 50. § (2)–(3) bekezdés). Egyébként a munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az Mt. Második Részétől és a munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára térhet el (Mt. 43. § (1) bekezdés). Részletesen: eltérés a munka törvénykönyvétől.

Gyakorlati példa #

Egy kft. 2026. november 2-án munkaszerződést köt egy irodai asszisztenssel. A szerződés a felek adatain túl csak a havi 420 000 forintos alapbért és az „irodai asszisztens” munkakört tartalmazza. Az alapbér eléri a munkakörre irányadó bérminimumot.

1. A munkaszerződés kötelező tartalma megvan, a szerződés érvényesen létrejött (Mt. 45. § (1) bekezdés).
2. A munkaviszony 2026. november 3-án kezdődik, mert a felek másként nem állapodtak meg (Mt. 48. §).
3. A munkaviszony határozatlan idejű, és általános teljes napi munkaidőre, azaz napi 8 órára szól (Mt. 45. § (2) és (4) bekezdés, Mt. 92. § (1) bekezdés).
4. A munkahely a munkakörben szokásos munkavégzési hely, jellemzően a kft. irodája (Mt. 45. § (3) bekezdés).
5. Próbaidő nincs, mert azt a munkaszerződésben kellett volna kikötni (Mt. 45. § (5) bekezdés).
6. A 7 napos tájékoztatási határidő a kezdőnapot követő napon indul, és 2026. november 10-én jár le (Mt. 46. § (1) bekezdés, Mt. 25. § (3) és (5) bekezdés).

Gyakori hibák #

• A munkakört túl általánosan („adminisztratív feladatok”) vagy túl szűken nevezik meg, és később vita lesz arról, mi tartozik bele (Mt. 45. § (1) bekezdés, Mt. 51. § (1) bekezdés).
• Az alapbért a munkakörre irányadó minimálbér vagy garantált bérminimum alatt határozzák meg (Mt. 136. § (1) bekezdés).
• A próbaidőt csak a munkáltatói tájékoztatóban vagy a munkaköri leírásban rögzítik, holott azt a munkaszerződésben kell kikötni (Mt. 45. § (5) bekezdés).
• Határozott idejű foglalkoztatásnál a tartamot nem határozzák meg naptárilag vagy más alkalmas módon (Mt. 192. § (1) bekezdés).
• A munkaszerződést nem foglalják írásba, vagy a munkavállaló nem kap belőle példányt (Mt. 23. § (1) bekezdés, Mt. 44. §).
• A munkáltatói tájékoztatót a munkaszerződés helyett adják ki, pedig az nem pótolja a megállapodást (Mt. 46. § (1) bekezdés, Mt. 58. §).

Kapcsolódó iratminták #

• Munkaszerződés minta (KKV 0001) – általános munkaszerződés a kötelező tartalommal (alapbér, munkakör), választható kikötésekkel a tartamra, a próbaidőre és a munkaidőre.
• Munkáltatói tájékoztató minta (KKV 0005) – az Mt. 46. §-a szerinti írásbeli tájékoztatás, amelyet a munkaviszony kezdetétől számított 7 napon belül kell átadni.
• Munkaszerződés módosítása minta (KKV 0002) – ha az alapbért, a munkakört vagy más kikötést utólag, közös megegyezéssel módosítják.
• Határozott idejű munkaszerződés helyettesítésre minta (KKV 0530) – tartósan távol lévő munkavállaló helyettesítésére, a tartam „más alkalmas módon” történő meghatározásával.
• Távmunkaszerződés minta (KKV 0529) – ha a munkavállaló a munkaidő egy részében vagy egészében a telephelytől elkülönült helyen dolgozik.
• Teljesítménybéres munkaszerződés minta (KKV 0531) – ha a munkabért részben vagy egészben teljesítménybérként határozzák meg.
• Vezető állású munkavállaló munkaszerződése minta (KKV 0528) – a vezetőre vonatkozó eltérő szabályok alkalmazásához.

Jogszabályi háttér #

Jogszabályok: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban; a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), hatályos szövege a Jogtárban; a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet, hatályos szövege a Jogtárban.

Gyakori kérdések #

Mi a következménye, ha hiányzik a munkaszerződés kötelező tartalma? #

Az alapbérben és a munkakörben a feleknek kötelezően meg kell állapodniuk, ettől a felek megállapodása sem térhet el (Mt. 45. § (1) bekezdés, Mt. 50. § (1) bekezdés c) pont). Az Mt. 31. §-a alapján a jognyilatkozatokra a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:63. § (1)–(3) bekezdését is alkalmazni kell. Eszerint a szerződés létrejöttéhez a lényeges kérdésekben való megállapodás szükséges (Ptk. 6:63. § (2) bekezdés). Ha tehát az alapbérben vagy a munkakörben nem állapodtak meg, a munkaszerződés nem jön létre.

Ha a munkavállaló ennek ellenére már munkát végez, a jogviszony megítélése vitás lehet, ezt az Mt. kifejezetten nem rendezi. A hiányzó elemben ezért haladéktalanul, írásban állapodjanak meg (Mt. 44. §). Lásd még: érvénytelen munkaszerződés.

Érvényes-e a munkaszerződés, ha nem foglalták írásba? #

Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat, a munkába lépést követő 30 napon belül (Mt. 44. §). A munkáltató erre nem hivatkozhat, ugyanakkor köteles az írásba foglalásról gondoskodni (Mt. 23. § (1) bekezdés). Írásbeli az elektronikus dokumentum is, ha alkalmas a tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő és az időpont azonosítására (Mt. 22. § (2) bekezdés a) pont).

Kell-e a munkaszerződésben rögzíteni a munkaidőt és a munkahelyet? #

Nem kötelező. Ha a munkaszerződés nem rendelkezik róluk, a munkaviszony általános teljes napi munkaidőre jön létre, munkahely pedig a munkakörben szokásos munkavégzési hely (Mt. 45. § (3)–(4) bekezdés). Részmunkaidőt csak megállapodással lehet alkalmazni (Mt. 92. § (5) bekezdés). A munkahelyről és a napi munkaidőről a munkáltató tájékoztatást is ad (Mt. 46. § (1) bekezdés c) és e) pont).

Elég-e a munkakört a munkaköri leírásban megadni? #

Nem. A munkakörben a munkaszerződésben kell megállapodni (Mt. 45. § (1) bekezdés). A munkaköri leírás a munkakörbe tartozó feladatokat részletezheti, és a munkáltató tájékoztatási kötelezettségét is teljesítheti (Mt. 46. § (1) bekezdés d) pont). Részletesen: kötelező-e a munkaköri leírás.

Kapcsolódó cikkek #

• Munkaszerződés – kötelező tartalom, alak és tipikus hibák
• Munkáltatói tájékoztatás a munkaviszony kezdetén
• Próbaidő: hossza, meghosszabbítása és szabályai
• Határozott idejű munkaszerződés: szabályok és korlátok
• Határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása: hányszor lehetséges?
• Versenytilalmi megállapodás: feltételek és ellenérték
• Tanulmányi szerződés: mire kötelezhető a munkavállaló?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 22. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 22-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.