Munkaszerződés – kötelező tartalom, alak és tipikus hibák

A munkaszerződés a munkaviszony alapja: a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre (Mt. 42. § (1) bekezdés). A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerint a munkaszerződést írásba kell foglalni, és abban a feleknek legalább a munkavállaló alapbérében és munkakörében meg kell állapodniuk (Mt. 44. §, Mt. 45. § (1) bekezdés). Ez az útmutató sorra veszi a kötelező tartalmat, az alakot, a törvényi vélelmeket, a gyakori kiegészítő kikötéseket, a határidőket és azokat a hibákat, amelyek a munkáltatónak a legtöbb kockázatot jelentik.

Röviden #

• A munkaszerződést írásba kell foglalni; az írásba foglalásról a munkáltató gondoskodik, és egy példányt átad a munkavállalónak (Mt. 44. §, Mt. 23. § (1) bekezdés).
• Kötelező tartalom: az alapbér és a munkakör; ettől a felek nem térhetnek el (Mt. 45. § (1) bekezdés, Mt. 50. § (1) bekezdés). Munkaerő-kölcsönzésnél és egyes atipikus munkaviszonyokban további kötelező elemek vannak.
• Ha a szerződés másként nem rendelkezik, a munkaviszony határozatlan időre, általános teljes napi munkaidőre jön létre, munkahely a munkakörben szokásos munkavégzési hely (Mt. 45. § (2)–(4) bekezdés).
• A munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az Mt. Második Részétől és a munkaviszonyra vonatkozó szabálytól csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 43. § (1) bekezdés).
• A munkáltató a munkaviszony kezdetétől számított 7 napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót a lényeges munkafeltételekről (Mt. 46. § (1) bekezdés).
• A munkaszerződés csak közös megegyezéssel, írásban módosítható (Mt. 58. §, Mt. 22. § (3) bekezdés).

Mi a munkaszerződés? #

A munkaszerződés a munkáltató és a munkavállaló megállapodása, amely a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatával jön létre (Mt. 14. §). Alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, a munkáltató pedig köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni (Mt. 42. § (2) bekezdés).

A munkaszerződés határozza meg a munkaviszony egyedi tartalmát. A munkaviszonyra emellett a jogszabályok, a kollektív szerződés, az üzemi megállapodás és az egyeztető bizottság kötelező határozata is irányadó: ezek a munkaviszonyra vonatkozó szabályok (Mt. 13. §). Azt, hogy egy jogviszony munkaviszony-e vagy például megbízás, a tényleges tartalom dönti el; erről a munkaviszony vagy megbízás cikkünkben, a munkaviszony ismérveiről a munkaviszony fogalmáról szóló cikkünkben írunk.

Kiket érint a munkaszerződés? #

Munkaszerződést minden munkáltatónak kötnie kell, amely munkaviszonyban foglalkoztat. Munkavállaló az lehet, aki a 16. életévét betöltötte; az iskolai szünet alatt a nappali rendszerű képzésben tanuló, 15. életévét betöltött diák is (Mt. 34. § (2) bekezdés). Jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport- és hirdetési tevékenységben ennél fiatalabb személy is foglalkoztatható, ha a foglalkoztatást legalább 15 nappal korábban bejelentik a gyámhatóságnak (Mt. 34. § (3) bekezdés). A fiatal munkavállaló munkaszerződés megkötésére irányuló jognyilatkozatához a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges (Mt. 21. § (4) bekezdés).

A 18 év alatti személyek nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző, illetve nekik szabadidős, szórakozási vagy sportszolgáltatást nyújtó munkáltató nem létesíthet munkaviszonyt olyan személlyel, akinél a törvényben felsorolt kizáró ok – például meghatározott bűncselekmény miatti nyilvántartás – áll fenn; a feltételeknek való megfelelést az érintett hatósági bizonyítvánnyal igazolja (Mt. 44/A. § (1) és (3) bekezdés). Ez az útmutató a versenyszféra munkáltatóira vonatkozik; a közszférában (például közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban) külön törvények szabályai érvényesek.

A munkaszerződés alakja: írásbeliség #

A munkaszerződést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat, a munkába lépést követő 30 napon belül (Mt. 44. §). Az Mt. az aláírásra külön határidőt nem ír elő, de javasolt a munkaszerződést a munkába lépés előtt aláírni.

Az írásba foglalásról a munkáltató köteles gondoskodni, és egy példányt a munkavállalónak átadni; a megállapodásban meg kell jelölni a felek nevét és a teljesítés szempontjából lényeges adatokat (Mt. 23. § (1)–(2) bekezdés). Írásbelinek minősül az elektronikus dokumentum is, ha alkalmas a tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő és a nyilatkozat időpontjának azonosítására (Mt. 22. § (2) bekezdés a) pont). Ha a munkavállaló nem érti a szerződés nyelvét, az érvényességnek további feltételei vannak (Mt. 22. § (7) bekezdés); erről: kell-e magyar nyelvű munkaszerződés.

Kivétel az egyszerűsített foglalkoztatás: erre az írásbeliség szabályát nem kell alkalmazni, a felek minta-munkaszerződést is használhatnak, és a munkaviszony a bejelentéssel jön létre (Mt. 202. § (1)–(2) bekezdés). Részletesen: kell-e írásba foglalni a munkaszerződést.

A munkaszerződés kötelező tartalma #

A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében (Mt. 45. § (1) bekezdés). Ettől sem a felek megállapodása, sem kollektív szerződés nem térhet el (Mt. 50. § (1)–(2) bekezdés). A kötelező elemekről részletesen: a munkaszerződés kötelező tartalmi elemei.

Különös munkaviszonyok kötelező elemei #

• Munkaerő-kölcsönzés: a munkaszerződésben azt is rögzíteni kell, hogy a szerződés kölcsönzés céljából jön létre (Mt. 218. § (1) bekezdés). Meg kell határozni a munkavégzés jellegét és az alapbért is (Mt. 218. § (1) bekezdés). Ettől sem a felek, sem a kollektív szerződés nem térhet el (Mt. 222. § (1) bekezdés c) pont). A kölcsönbeadó a nyilvántartásba vételi számáról is tájékoztatja a munkavállalót (Mt. 218. § (2) bekezdés).
• Több munkáltató által létesített munkaviszony: meg kell határozni, melyik munkáltató teljesíti a munkabér-fizetési kötelezettséget (Mt. 195. § (2) bekezdés).
• Bedolgozói munkaviszony: rögzíteni kell a végzett tevékenységet, a munkavégzés helyét, valamint a költségtérítés módját és mértékét (Mt. 198. § (2) bekezdés).
• Távmunka: lásd lent, a részmunkaidőről és távmunkáról szóló pontban.

Alapbér #

Az alapbért időbérben kell megállapítani, és alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni (Mt. 136. § (1)–(2) bekezdés). A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum összegét a Kormány rendeletben állapítja meg (Mt. 153. § (1) bekezdés). 2026. január 1-jétől teljes munkaidőben a minimálbér havibérként 322 800 forint, a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben a garantált bérminimum havibérként 373 200 forint (426/2025. Korm. r. 2. § (1)–(2) bekezdés). Részmunkaidőnél a havi bértételt a munkaidővel arányosan csökkentve kell figyelembe venni (426/2025. Korm. r. 2. § (5) bekezdés). Részletesen: alapbér meghatározása és minimálbér és garantált bérminimum.

Munkakör #

A munkakör jelöli ki, milyen munkára köteles a munkavállaló, és a munkáltató mire utasíthatja. A túl tág vagy bizonytalan megnevezés vitákhoz vezethet, a túl szűk pedig rugalmatlanná teszi a foglalkoztatást. A munkakörbe tartozó feladatokról a munkáltató írásban tájékoztat (Mt. 46. § (1) bekezdés d) pont), erre a gyakorlatban a munkaköri leírás szolgál. Részletesen: munkakör meghatározása és munkaköri leírás.

Ha a munkaszerződés hallgat: a törvényi vélelmek #

Eltérő megállapodás hiányában a következő szabályokat kell alkalmazni:

Ha a munkáltató ezektől eltérő foglalkoztatást szeretne – például határozott időt, részmunkaidőt vagy több telephelyet –, azt kifejezetten a munkaszerződésben kell rögzíteni. A részmunkaidőről: részmunkaidős foglalkoztatás szabályai; a munkahelyről: munkavégzés helye; a munkaidőről: mit tartalmazzon a munkaszerződés a munkaidőről.

Gyakori kiegészítő kikötések a munkaszerződésben #

Próbaidő #

A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb 3 hónapos próbaidőt köthetnek ki; a rövidebb próbaidő egyszer meghosszabbítható, de összesen sem lehet több 3 hónapnál (Mt. 45. § (5) bekezdés). Kollektív szerződés alapján a próbaidő legfeljebb 6 hónap (Mt. 50. § (4) bekezdés). Legfeljebb 12 hónapos határozott idejű munkaviszonyban a próbaidőt arányosan kell megállapítani (Mt. 192. § (5) bekezdés): egy 6 hónapos munkaviszonyban például legfeljebb másfél hónap köthető ki. A határozott idejű munkaviszony meghosszabbításakor vagy a megszűnését követő 6 hónapon belüli ismételt létesítésekor azonos vagy hasonló munkakörben nem köthető ki próbaidő (Mt. 192. § (4) bekezdés). Részletesen: próbaidő.

Határozott idő #

A határozott idő tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni, és – a meghosszabbítással és az előző munkaviszony megszűnésétől számított 6 hónapon belül létesített újabb munkaviszonnyal együtt – legfeljebb 5 év lehet (Mt. 192. § (1)–(2) bekezdés). Hatósági engedélyhez kötött munkaviszonynál az engedély meghosszabbításakor az 5 év túlléphető (Mt. 192. § (3) bekezdés). Meghosszabbítani vagy a megszűnést követő 6 hónapon belül újra megkötni csak munkáltatói jogos érdek esetén lehet (Mt. 192. § (4) bekezdés). A megállapodás nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására (Mt. 192. § (4) bekezdés). Részletesen: határozott idejű munkaszerződés.

Részmunkaidő és távmunka #

A felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben is megállapodhatnak (Mt. 92. § (5) bekezdés). Távmunkavégzésben a munkaszerződésben kell megállapodni (Mt. 196. § (2) bekezdés). Részletesen: távmunka.

Versenytilalmi és tanulmányi megállapodás #

Versenytilalmi megállapodás legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő 2 évre köthető (Mt. 228. § (1) bekezdés). Az ellenérték nem lehet kevesebb az azonos időszakra járó alapbér egyharmadánál, és a megállapodást írásba kell foglalni (Mt. 228. § (2)–(3) bekezdés). Ha a munkavállaló a munkaviszonyát a 78. § (1) bekezdése alapján, azonnali hatályú felmondással szünteti meg, a versenytilalmi megállapodástól elállhat (Mt. 228. § (4) bekezdés). Köztulajdonban álló munkáltatónál a vezetővel kötött versenytilalmi megállapodáshoz a tulajdonosi jogokat gyakorló hozzájárulása kell, és legfeljebb egyéves lehet (Mt. 207. § (3) bekezdés). Az ellenérték ilyenkor nem haladhatja meg az azonos időszakra járó távolléti díj 50 százalékát (Mt. 207. § (4) bekezdés). A tanulmányi szerződést is írásba kell foglalni (Mt. 229. § (3) bekezdés). Részletesen: versenytilalmi megállapodás és tanulmányi szerződés.

Hátrányos jogkövetkezmények és vezetői szabályok #

Ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt, a munkaszerződés a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére állapíthat meg a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket (Mt. 56. § (1) bekezdés). A vagyoni hátrány összességében legfeljebb egyhavi alapbér lehet (Mt. 56. § (2) bekezdés), az intézkedést írásba kell foglalni és indokolni kell (Mt. 56. § (5) bekezdés). A munkaszerződés a vezetőre vonatkozó szabályok alkalmazását is előírhatja, ha a munkavállaló kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi munkakört tölt be, és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét (Mt. 208. § (2) bekezdés). Részletesen: hátrányos jogkövetkezmény és vezető állású munkavállaló.

Munkáltatói tájékoztatás a munkaszerződés mellett #

A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 7 napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót többek között a munkáltatói jogkör gyakorlójáról, a munkahelyről, a munkakörbe tartozó feladatokról, a napi munkaidőről, a bérfizetésről és a szabadságról (Mt. 46. § (1) bekezdés). Nem kell tájékoztatni arról a munkafeltételről, amelyben a felek írásban kifejezetten megállapodtak (Mt. 46. § (2) bekezdés). A tájékoztatás egy része jogszabályra hivatkozással is megadható (Mt. 46. § (3) bekezdés). Részletesen: munkáltatói tájékoztatás.

Eltérés a törvénytől a munkaszerződésben #

A munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a munka törvénykönyve Második Részétől és a munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára térhet el; az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni (Mt. 43. § (1)–(2) bekezdés). A munkaviszony létesítésére vonatkozó egyes szabályoktól – például az alapbér és a munkakör kötelező kikötésétől – a felek nem térhetnek el (Mt. 50. § (1) bekezdés). Kollektív szerződés – eltérő rendelkezés hiányában – mindkét irányban eltérhet (Mt. 277. § (2) bekezdés), a vezető munkaszerződése pedig a törvényben felsorolt kivételekkel szabadon (Mt. 209. § (1) bekezdés). Részletesen: eltérhet-e a munkaszerződés a munka törvénykönyvétől.

A munkaszerződés megkötése és a munkába lépés #

A munkaviszony kezdetének napja – eltérő megállapodás hiányában – a munkaszerződés megkötését követő nap (Mt. 48. §). A megkötés és a munkaviszony kezdete között a felek nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a munkaviszony létrejöttét meghiúsítaná (Mt. 49. § (1) bekezdés). Ebben az időszakban bármelyik fél elállhat a munkaszerződéstől, ha körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a teljesítést lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna (Mt. 49. § (2) bekezdés). Részletesen: munkaviszony kezdete.

Érvénytelen munkaszerződés #

Semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik vagy annak megkerülésével jött létre (Mt. 27. § (1) bekezdés). Tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés esetén a megállapodás megtámadható; a megtámadás határideje 30 nap, és 6 hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható (Mt. 28. § (1), (3)–(4) és (7) bekezdés).

Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha érvényes megállapodás alapján állnának fenn; ha az érvénytelenség okát a felek nem hárítják el, a munkáltató – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – köteles a munkaviszonyt haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni (Mt. 29. § (1) bekezdés). Ha a munkaszerződés a munkáltató oldalán felmerült okból érvénytelen, és ezért meg kell szüntetni, a munkáltató távolléti díjat fizet (Mt. 29. § (2) bekezdés). A távolléti díj annyi időre jár, amennyi munkáltatói felmondás esetén járna, és a végkielégítés szabályait megfelelően alkalmazni kell (Mt. 29. § (2) bekezdés). Ha csak a szerződés egy része érvénytelen, helyette a munkaviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni (Mt. 29. § (3) bekezdés). Részletesen: érvénytelen munkaszerződés.

A munkaszerződés módosítása #

A felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják, és a módosításra a megkötés szabályait kell megfelelően alkalmazni (Mt. 58. §). Az írásba foglalt munkaszerződést módosítani csak írásban lehet (Mt. 22. § (3) bekezdés). A módosítás lehetőségeiről és korlátairól a munkaszerződés módosításáról szóló útmutatónkban és a munkaszerződés egyoldalú módosításáról szóló cikkünkben írunk.

Határidők összefoglaló táblázata #

Teendők lépésről lépésre #

1. Előkészítés: határozza meg a munkakört, az alapbért (legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum), a munkaidőt, a munkahelyet, a munkaviszony időtartamát és azt, hogy kell-e próbaidő.
2. Különös feltételek ellenőrzése: 18 év alatti munkavállalónál a törvényes képviselő hozzájárulása (Mt. 21. § (4) bekezdés); gyermekekkel foglalkozó munkáltatónál a hatósági bizonyítvány (Mt. 44/A. § (3) bekezdés); szükség esetén a munkaköri alkalmassági vizsgálat (munkaköri alkalmassági vizsgálat).
3. Írásba foglalás és aláírás: javasoltan a munkába lépés előtt; a munkavállaló kapjon egy példányt (Mt. 23. § (1) bekezdés).
4. Bejelentés a NAV-hoz: legkésőbb a munkaviszony első napján – akkor is, ha ez pihenőnap –, és ha a munkavégzés aznap kezdődik, a munkakezdés előtt (biztosítotti bejelentés).
5. Írásbeli tájékoztatás: a munkaviszony kezdetétől számított 7 napon belül (Mt. 46. § (1) bekezdés).
6. Nyilvántartás és módosítás: minden változást közös megegyezéssel, írásban rögzítsen (Mt. 58. §, Mt. 22. § (3) bekezdés).

A teljes felvételi folyamatot a munkaviszony létesítéséről szóló útmutatónk és a munkavállaló felvételének teendőlistája foglalja össze.

A munkaszerződés tipikus hibái #

• Nincs írásbeli munkaszerződés, vagy csak a munkába lépés után készül el (Mt. 44. §).
• Az alapbér nem éri el a minimálbért vagy – középfokú végzettséget igénylő munkakörben – a garantált bérminimumot (Mt. 136. § (1) bekezdés).
• A munkakör megnevezése bizonytalan, ezért vitás, mire utasítható a munkavállaló (Mt. 45. § (1) bekezdés).
• Kollektív szerződés nélkül 3 hónapnál hosszabb próbaidőt kötnek ki, vagy rövid határozott idejű munkaviszonyban nem arányosítják a próbaidőt (Mt. 45. § (5) bekezdés, Mt. 192. § (5) bekezdés).
• A határozott idő végét sem naptárilag, sem más alkalmas módon nem határozzák meg (Mt. 192. § (1) bekezdés).
• A munkaszerződést szóban vagy e-mail-váltással módosítják, írásba foglalás nélkül (Mt. 22. § (3) bekezdés).
• A munkavállaló nem kap példányt a munkaszerződésből (Mt. 23. § (1) bekezdés).
• Elmarad a 7 napon belüli írásbeli tájékoztatás (Mt. 46. § (1) bekezdés).

Kapcsolódó iratminták #

• Munkaszerződés minta (KKV 0001) – általános, határozatlan vagy határozott idejű munkaszerződés próbaidős és próbaidő nélküli változattal.
• Munkaszerződés módosítása minta (KKV 0002) – a közös megegyezéses, írásbeli módosításhoz.
• Munkáltatói tájékoztató minta (KKV 0005) – a 7 napon belül kötelező írásbeli tájékoztatáshoz.
• Határozott idejű munkaszerződés helyettesítésre minta (KKV 0530) – távollévő munkavállaló helyettesítésére, a határozott idő megfelelő meghatározásával.
• Távmunkaszerződés minta (KKV 0529) – ha a munkavállaló részben vagy egészben a telephelyen kívül dolgozik.
• Vezető állású munkavállaló munkaszerződése minta (KKV 0528) – a vezetőre vonatkozó eltérő szabályok alkalmazásához.
• Egyszerűsített foglalkoztatás – munkaszerződés és checklist minta (KKV 0533) – alkalmi munkához és idénymunkához.
• Belépési checklist (KKV 0004) – a munkaszerződés megkötésétől a próbaidő végéig minden teendő határidővel.

Jogszabályi háttér #

Jogszabályok: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban; a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet, hatályos szövege a Jogtárban.

Gyakori kérdések #

Hány példányban kell elkészíteni a munkaszerződést? #

Az Mt. a példányszámot nem határozza meg, de előírja, hogy a munkáltató gondoskodjon az írásba foglalásról, és egy példányt átadjon a munkavállalónak (Mt. 23. § (1) bekezdés). A gyakorlatban ezért legalább két példány készül: egy a munkáltatónál marad, egy a munkavállalóé.

Aláírható-e elektronikusan a munkaszerződés? #

Igen, ha az elektronikus dokumentum alkalmas a tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat időpontjának azonosítására (Mt. 22. § (2) bekezdés a) pont). Ilyenkor a munkaszerződés írásbelinek minősül.

Mi történik, ha nincs írásos munkaszerződés? #

Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat, a munkába lépést követő 30 napon belül (Mt. 44. §); ha ezt nem teszi, a munkaviszony a szóbeli megállapodás alapján is fennáll. A munkáltató így megsérti az írásba foglalási kötelezettségét (Mt. 23. § (1) bekezdés), ezért a hiányt mielőbb pótolni kell.

Kell-e munkaköri leírás a munkaszerződés mellé? #

A munkakörbe tartozó feladatokról a munkáltató írásban tájékoztatja a munkavállalót (Mt. 46. § (1) bekezdés d) pont); erre a munkaköri leírás a legjobb eszköz. Részletesen: kötelező-e a munkaköri leírás.

Kapcsolódó cikkek #

• Munkaviszony létesítése lépésről lépésre – teljes útmutató
• Munkáltatói tájékoztatás a munkaviszony kezdetén
• Próbaidő: hossza, meghosszabbítása és szabályai
• A munkaszerződés kötelező tartalma: mit kell feltétlenül rögzíteni?
• Határozott idejű munkaszerződés: szabályok és korlátok
• Határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása: hányszor lehetséges?
• Versenytilalmi megállapodás: feltételek és ellenérték
• Tanulmányi szerződés: mire kötelezhető a munkavállaló?
• Munkaszerződés módosítása – szabályok és gyakorlat

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 27. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 27-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.