A munkaügyi bírság legkisebb összege 150 000 forint, felső határa jogi személynél főszabályként 10 millió forint. Középvállalkozásnál a felső határ 20 millió, 249 főnél több foglalkoztatott esetén 25 millió forint. Ha a foglalkoztatóval szemben az eljárás megindítását megelőző három évben nem jegyeztek be közigazgatási bírságot, a mérlegeléssel megállapított bírság legfeljebb a felső határ fele lehet. A szabályokat a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény (Fftv.), a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet (115/2021. Korm. r.) és a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (Szankció tv.) tartalmazza.
Röviden #
- A munkaügyi bírság legkisebb összege 150 000 forint (115/2021. Korm. r. 18. § (2) bekezdés).
- A felső határ jogi személynél 10 millió forint (Szankció tv. 10. § (2) bekezdés), középvállalkozásnál 20 millió, 249 főnél több foglalkoztatottnál 25 millió forint (115/2021. Korm. r. 18. § (2a) bekezdés).
- Ha a hatósági eljárás megindítását megelőző három éven belül nem jegyeztek be közigazgatási bírságot, a mérlegelés alapján kiszabható bírság legfeljebb a felső határ fele lehet (Szankció tv. 10. § (4) bekezdés).
- Kötelező a bírság például bejelentés nélküli foglalkoztatásnál, a bér meg nem fizetésénél és színlelt szerződésnél (115/2021. Korm. r. 18. § (4) bekezdés).
- Az összeg megállapításakor a hatóság mérlegeli többek között a hátrányt, az érintettek számát, a jogsértés időtartamát és az együttműködést (Szankció tv. 10. § (1) bekezdés).
A munkaügyi bírság részletesen #
Mikor szabhat ki munkaügyi bírságot a hatóság? #
A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság munkaügyi bírságot alkalmazhat, ha a hatáskörét érintő jogszabálysértést tár fel, és törvény vagy kormányrendelet szerint egyéb szankció nem alkalmazható (Fftv. 9. § (2) bekezdés). Főszabályként mérlegelési jogkörében dönt a bírságról (115/2021. Korm. r. 18. § (1) bekezdés). A bírság kötelező, ha a foglalkoztató (115/2021. Korm. r. 18. § (4) bekezdés):
- a jogviszony létesítésének bejelentését elmulasztotta;
- megsértette az életkori feltételeket, ideértve a gyermekmunka tilalmát;
- megsértette a munka díjazására vagy a jogviszony megszűnésekor esedékes elszámolásra vonatkozó szabályokat;
- nyilvántartásba vétel nélkül folytatott munkaerő-kölcsönzést;
- a jognyilatkozatok alakszerűségének megsértésével színlelt szerződést kötött;
- minősített kölcsönbeadóként megszegte a harmadik országbeli állampolgár felé fennálló tájékoztatási vagy a nyilvántartásba vételi kötelezettségét.
A bérre és az elszámolásra vonatkozó jogsértésnél nem kötelező a bírság, ha a foglalkoztató a hatósági ellenőrzés megkezdésekor felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt áll (115/2021. Korm. r. 18. § (4) bekezdés c) pont). Az ellenőrzés menetéről a munkaügyi ellenőrzésről szóló cikkünk szól.
Mennyi lehet a munkaügyi bírság összege? #
- Legkisebb összeg: 150 000 forint (115/2021. Korm. r. 18. § (2) bekezdés).
- Általános felső határ: természetes személynél 1 millió, jogi személynél és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnél 10 millió forint (Szankció tv. 10. § (2) bekezdés).
- Középvállalkozás: legfeljebb 20 millió forint (115/2021. Korm. r. 18. § (2a) bekezdés a) pont).
- 249 főnél több foglalkoztatott az ellenőrzés megkezdésekor: 25 millió forint (115/2021. Korm. r. 18. § (2a) bekezdés b) pont).
A középvállalkozás fogalma a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvényen (Kkv. tv.) alapul. KKV az a vállalkozás, amelynek foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és árbevétele vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a törvényi értékhatárt; ezen belül külön kategória a kis- és a mikrovállalkozás (Kkv. tv. 3. § (1)–(3) bekezdés).
Ha a foglalkoztatás egyéni vállalkozás keretében történik, a foglalkoztatóra nem alkalmazhatók a természetes személyre vonatkozó szabályok (115/2021. Korm. r. 17. § (3) bekezdés). A hatóság a bírság összegét az egy eljárásban feltárt jogszabálysértések figyelembevételével határozza meg (115/2021. Korm. r. 18. § (3) bekezdés).
Milyen szempontok alapján dönt a hatóság? #
A munkaügyi bírságra a Szankció tv. közigazgatási bírságra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, a 115/2021. Korm. r. eltéréseivel (115/2021. Korm. r. 17. § (1) bekezdés). A hatóság az eset összes lényeges körülményét mérlegeli, különösen (Szankció tv. 10. § (1) bekezdés):
- a jogsértéssel okozott hátrányt és az elért előnyt, valamint a hátrány visszafordíthatóságát;
- az érintettek körének nagyságát és a jogsértő állapot időtartamát;
- a jogsértés ismétlődését és gyakoriságát;
- az eljárást segítő, együttműködő magatartást;
- a jogsértő gazdasági súlyát.
Ismételt a jogsértés, ha a korábbi bírságot kiszabó döntés véglegessé válásától számított három éven belül a hatóság azonos jogsértést állapít meg (115/2021. Korm. r. 17. § (2) bekezdés). Azonos a jogsértés, ha a minimumkövetelmények ugyanazon pontja alá esik (115/2021. Korm. r. 17. § (2b) bekezdés).
Tételes összegű munkaügyi bírság #
Egyes jogsértéseknél a bírság tételes. Ilyen a harmadik országbeli állampolgár munkavégzésre jogosító engedély nélküli foglalkoztatása, a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtással kapcsolatos több jogsértés, és a vendégmunkás jogviszonya megszűnésének be nem jelentése (115/2021. Korm. r. 19. § (1) bekezdés). A tételes bírságot – egy kivétellel – az érintett foglalkoztatottanként, a minimálbér alapulvételével, a rendelet 1. melléklete szerint kell megállapítani (115/2021. Korm. r. 19. § (1)–(2) bekezdés).
Kivételek: mikor nem szabható ki munkaügyi bírság? #
- Késedelmes bejelentés: nem szabható ki bírság, ha a foglalkoztató a jogviszony létesítését és megszűnését késedelmesen, de az ellenőrzés megkezdéséig bejelentette (115/2021. Korm. r. 18. § (5) bekezdés a) pont). Akkor sem szabható ki bírság, ha a bejelentést jogszabály szerint más teljesíti a foglalkoztató helyett. Feltétel, hogy a foglalkoztató a határidőben történő bejelentéshez szükséges adatokat az ellenőrzés megkezdéséig hiánytalanul átadta (115/2021. Korm. r. 18. § (5) bekezdés b) pont). Ezek a kivételek nem alkalmazhatók az ellenőrzés megkezdése után létesített jogviszony késedelmes bejelentésére (115/2021. Korm. r. 18. § (7) bekezdés).
- Bérhátralék rendezése: nem szabható ki bírság, ha a foglalkoztató a kitűzött határidőn belül kifizeti az elmaradt ellenértéket, és teljesíti az elszámolást (115/2021. Korm. r. 18. § (5) bekezdés c) pont).
- Színlelt szerződés: nem szabható ki bírság, ha a foglalkoztató a tényleges foglalkoztatásnak megfelelő bejelentést az ellenőrzés megkezdéséig teljesítette (115/2021. Korm. r. 18. § (5) bekezdés d) pont).
- Figyelmeztetés: akkor alkalmazható, ha más szankció nem alkalmazható, vagy a szabályszegés csekély súlyú, és a figyelmeztetéstől kellő visszatartó hatás várható (Szankció tv. 6. § (3) bekezdés). Nem alkalmazható, ha a munkaügyi bírság kötelező (Fftv. 9. § (4) bekezdés). Bírságot kell alkalmazni akkor is, ha a jogsértés kiskorú személyek védelmét célzó szabályt sért, vagy különösen kiszolgáltatott személlyel szemben történt (Szankció tv. 9. § (3) bekezdés b)–c) pont).
- Elévülés: szankció nem alkalmazható, ha a jogsértés hatósági tudomásra jutásától egy év eltelt (Fftv. 9. § (5) bekezdés), illetve főszabályként az elkövetéstől számított három év után (Szankció tv. 5. § (4) bekezdés). Ez utóbbi nem érvényes, ha a jogsértés az ellenőrzéskor is folyamatosan fennáll (Fftv. 9. § (6) bekezdés a) pont).
Számpélda: a munkaügyi bírság felső határa #
Egy 120 fős középvállalkozásnál a hatóság több munkavállaló rendkívüli munkaidejének (túlórájának) ki nem fizetett díjazását állapítja meg.
- A munka díjazására vonatkozó szabályok megsértése miatt a bírság kötelező (115/2021. Korm. r. 18. § (4) bekezdés c) pont).
- Ha a munkáltató a hatóság által kitűzött határidőn belül kifizeti az elmaradt túlóradíjat, bírság nem szabható ki (115/2021. Korm. r. 18. § (5) bekezdés c) pont). Ha nem fizet, az alábbi keretek érvényesek.
- A felső határ középvállalkozásnál 20 millió forint (115/2021. Korm. r. 18. § (2a) bekezdés a) pont).
- Ha az eljárás megindítását megelőző három évben nem jegyeztek be vele szemben közigazgatási bírságot, legfeljebb 10 millió forint szabható ki (Szankció tv. 10. § (4) bekezdés).
- A bírság legalább 150 000 forint (115/2021. Korm. r. 18. § (2) bekezdés).
A munkaügyi bírság további következményei #
- Nyilvánosság: a bejelentés elmulasztása, az életkori szabályok megsértése és a harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt bírságolt foglalkoztatók adatait a hatóság a honlapján közzéteszi (115/2021. Korm. r. 21. § (2) bekezdés). Az adatokat két év elteltével törli (115/2021. Korm. r. 21. § (3) bekezdés).
- Korábbi törlés: a foglalkoztató naptári évenként egyszer kérheti a közzétett és végrehajtott határozat adatainak korábbi törlését (a harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatti bírság kivételével). Ennek feltétele a kiszabott bírság háromszorosának befizetése, de legalább az érintett foglalkoztatottak száma és a minimálbér szorzatának háromszorosa (115/2021. Korm. r. 22. § (1)–(2) bekezdés).
- Állami támogatás: nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének, akit például bejelentési, életkori vagy bérfizetési jogsértés miatt a támogatási igény benyújtását megelőző két éven belül végleges, végrehajtható és nyilvánosságra hozott határozattal bírsággal sújtottak (115/2021. Korm. r. 20. § (1) bekezdés).
- Részletfizetés: a hatóság kérelemre részletfizetést biztosíthat, ha a kérelmet a határozat adóhatósághoz küldése előtt nyújtják be (Fftv. 9. § (7) bekezdés).
Mit tegyen a munkáltató? #
- A bejelentést mindig teljesítse; ha késett, pótolja még az ellenőrzés megkezdése előtt (115/2021. Korm. r. 18. § (5) bekezdés a) pont). Erről a biztosítotti bejelentésről szóló cikkünkben írunk.
- Bérhátralék feltárásakor a kitűzött határidőn belül fizessen és számoljon el (115/2021. Korm. r. 18. § (5) bekezdés c) pont). A bérfizetés szabályait a munkabér kifizetéséről szóló cikkünk foglalja össze.
- Az iratokat határidőben mutassa be, mert az elmulasztott iratbemutatás utóbb nem pótolható (115/2021. Korm. r. 8. § (2) bekezdés). A szükséges iratokról a kötelező munkaügyi nyilvántartásokról szóló cikkünk szól.
- Működjön együtt a hatósággal, mert ez az összeg mérlegelésénél számít (Szankció tv. 10. § (1) bekezdés f) pont).
- Fellebbezésnek nincs helye, mert az Fftv. nem engedi meg (az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény, Ákr. 116. § (1) bekezdés). A határozat a közlésével véglegessé válik (Ákr. 82. § (1) bekezdés). Ha nem ért egyet vele, közigazgatási pert indíthat (Ákr. 114. § (1) bekezdés).
A be nem jelentett munka következményeiről a feketefoglalkoztatásról szóló cikkünkben olvashat.
Kapcsolódó iratminták #
- Hatósági ellenőrzésre felkészítő csomag minta (KKV 0479) – a munkaügyi iratok határidőben történő bemutatásához.
- Belépési adatlap minta (KKV 0003) – a bejelentéshez szükséges adatok összegyűjtéséhez a munkába lépés előtt.
- Belépési checklist (KKV 0004) – hogy a bejelentés és a belépési iratok egyike se maradjon el.
- Munkaszerződés minta (KKV 0001) – a jogviszony alakszerű létesítéséhez, a színlelt szerződés kockázata nélkül.
- Munkaidő-nyilvántartás minta (KKV 0013) – a munkaidő és a rendkívüli munkaidő díjazásának igazolásához.
- Egyszerűsített foglalkoztatás – munkaszerződés és checklist minta (KKV 0533) – alkalmi munka és idénymunka szabályos létesítéséhez.
- Intézkedési terv minta (KKV 0046) – a hatóság által kitűzött határidős teendők nyomon követéséhez.
Jogszabályi háttér #
Jogszabályok: a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény (Fftv.); a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet (115/2021. Korm. r.); a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (Szankció tv.); a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv. tv.); az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.).
| Jogszabályhely | Tartalom |
|---|---|
| Fftv. 9. § (2), (4)–(7) bekezdés | a munkaügyi bírság alkalmazása, figyelmeztetés, a szankcionálás határideje, részletfizetés |
| 115/2021. Korm. r. 17. § (1)–(3) bekezdés | a Szankció tv. alkalmazása, ismételt jogsértés, egyéni vállalkozó |
| 115/2021. Korm. r. 18. § (1)–(5), (7) bekezdés | mérlegelés, legkisebb összeg, felső határok, kötelező bírság és kizárása |
| 115/2021. Korm. r. 19. § (1)–(2) bekezdés | tételes összegű munkaügyi bírság |
| 115/2021. Korm. r. 20. § (1) bekezdés, 21. § (2)–(3) bekezdés, 22. § (1)–(2) bekezdés | rendezett munkaügyi kapcsolatok, közzététel, korábbi törlés |
| 115/2021. Korm. r. 8. § (2) bekezdés | az elmulasztott iratbemutatás |
| Szankció tv. 5. § (4), 6. § (3), 9. § (3) bekezdés | elévülés, figyelmeztetés, kötelező bírság |
| Szankció tv. 10. § (1), (2), (4) bekezdés | mérlegelési szempontok, felső határ, a felső határ fele |
| Kkv. tv. 3. § (1)–(3) bekezdés | KKV, kis- és mikrovállalkozás |
| Ákr. 82. § (1), 114. § (1), 116. § (1) bekezdés | a döntés véglegessége, közigazgatási per, fellebbezés |
Gyakori kérdések #
Minden jogsértésnél kötelező munkaügyi bírságot kiszabni? #
Nem. A hatóság főszabályként mérlegelési jogkörében dönt (115/2021. Korm. r. 18. § (1) bekezdés). Kötelező a bírság a 18. § (4) bekezdésében felsorolt esetekben, például bejelentés nélküli foglalkoztatásnál (115/2021. Korm. r. 18. § (4) bekezdés a) pont).
Kaphat-e a munkáltató figyelmeztetést munkaügyi bírság helyett? #
Igen, ha a jogsértés csekély súlyú, és a figyelmeztetéstől kellő visszatartó hatás várható (Szankció tv. 6. § (3) bekezdés). Ha azonban a bírság kiszabása kötelező, figyelmeztetés nem alkalmazható (Fftv. 9. § (4) bekezdés).
Nyilvános-e, ha a cég munkaügyi bírságot kapott? #
A bejelentés elmulasztása, az életkori szabályok megsértése és a harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt kiszabott bírság adatai két évig a hatóság honlapján szerepelnek (115/2021. Korm. r. 21. § (2)–(3) bekezdés). A foglalkoztató befizetés ellenében korábbi törlést kérhet (115/2021. Korm. r. 22. § (1) bekezdés).
Kapcsolódó cikkek #
- Munkaügyi ellenőrzés: mit vizsgál a hatóság?
- Biztosítotti bejelentés: mikor és hogyan kell bejelenteni az új munkavállalót?
- A munkabér kifizetése: határidő, mód és bérjegyzék
- Kötelező munkaügyi nyilvántartások
- Keresetindítási határidő: mennyi idő alatt lehet pert indítani a felmondás ellen?
Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 29. · Iratmintatár Szerkesztőség
A cikk a 2026. október 29-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.
