Munkaügyi ellenőrzés: mit vizsgál a hatóság?

A munkaügyi ellenőrzés mai jogszabályi neve foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés. A hatóság azt vizsgálja, hogy a foglalkoztató megtartja-e a munkaviszonyra és a többi foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó szabályok minimumkövetelményeit. Az ellenőrzés szabályait a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény (Fftv.) és a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet (115/2021. Korm. r.) tartalmazza. Az Fftv. 2021. március 1-jén lépett hatályba (Fftv. 13. §). Bemutatjuk, mit vizsgál a hatóság, hogyan zajlik az ellenőrzés, és mire készüljön fel a munkáltató.

Röviden #

• A munkaügyi ellenőrzés a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt szabályozó jogszabályok minimumkövetelményeire terjed ki: többek között a jogviszony létesítésére és bejelentésére, a munka- és pihenőidőre és a bér megfizetésére (115/2021. Korm. r. 5. § (1)–(2) bekezdés).
• Az ellenőrzés kizárólag hivatalból indul, a foglalkoztató a saját ellenőrzését nem kérheti (Fftv. 8. § (2) bekezdés).
• A hatóság külön engedély és előzetes értesítés nélkül tarthat helyszíni ellenőrzést (Fftv. 8. § (3) bekezdés).
• A hiányzó bizonyítékot a foglalkoztató nyilatkozattal nem pótolhatja, az elmulasztott adatszolgáltatás vagy iratbemutatás pedig utóbb már nem pótolható (115/2021. Korm. r. 8. § (1)–(2) bekezdés).
• Jogsértés esetén a hatóság kötelezi a foglalkoztatót a jogsértés megszüntetésére, és szankciót alkalmazhat: figyelmeztetést, a további foglalkoztatás megtiltását vagy munkaügyi bírságot (Fftv. 9. § (1) és (3) bekezdés).

Mi a munkaügyi ellenőrzés? #

Az Fftv. a hatóság feladatát így határozza meg:

„A foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt szabályozó jogszabályok minimumkövetelményeinek foglalkoztató általi megtartását a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzi.”

(Fftv. 7. § (1) bekezdés)

Az általános hatáskörű foglalkoztatás-felügyeleti hatóságot a Kormány rendeletben jelöli ki (Fftv. 7. § (2) bekezdés). Az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 320/2014. Korm. r.) 2. §-a szerint foglalkoztatás-felügyeleti hatóságként a miniszter, valamint a fővárosi és vármegyei kormányhivatal jár el. Egyes területeken, például a rendvédelmi szerveknél, különös hatáskörű hatóság ellenőriz (Fftv. 7. § (3) bekezdés).

A köznyelv ma is munkaügyi ellenőrzésnek nevezi ezt az eljárást, ezért cikkünkben mi is így hivatkozunk rá. A munkavédelmi ellenőrzés más hatósági feladat, bár ugyanazok a szervek látják el (320/2014. Korm. r. 2. §).

Mit vizsgál a hatóság a munkaügyi ellenőrzés során? #

A 115/2021. Korm. r. 5. § (2) bekezdése sorolja fel a minimumkövetelményeket. A hatóság ezek megtartását ellenőrzi:

• a jogviszonyt létesítő jognyilatkozat alakszerűségét és kötelező elemeit, az életkori feltételeket és a gyermekmunka tilalmát, valamint a munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettségét (a) pont);
• a jogviszony létesítésével, megszűnésével és megszüntetésével összefüggő bejelentést (b) pont);
• a nők, a fiatal foglalkoztatottak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására vonatkozó külön szabályokat (c) pont);
• a munka- és pihenőidőt (d) pont);
• az ellenérték, vagyis a munkabér megfizetését (e) pont);
• a jogviszony megszűnésekor kiadandó igazolásokat és az elszámolást (f) pont);
• a munkaerő-kölcsönzést (g) pont);
• a harmadik országbeli, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgárok foglalkoztatását (h) pont).

Az ellenőrzés az eltérést nem engedő szabályokra terjed ki. Ha kollektív szerződés, üzemi megállapodás vagy a felek megállapodása jogsértően eltér a jogszabálytól, a hatóság a kötelező rendelkezések megtartását vizsgálja (115/2021. Korm. r. 5. § (3) bekezdés).

A munkaidő-nyilvántartást érdemes naprakészen vezetni: a munkáltató nyilvántartja a rendes és a rendkívüli munkaidő, a készenlét és a szabadság tartamát (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, Mt. 134. § (1) bekezdés). Részletesen a kötelező munkaügyi nyilvántartásokról és a munkaidő-nyilvántartásról szóló cikkünkben írunk.

A jogviszony minősítése #

A hatóság nem a szerződés elnevezéséből indul ki. Jogosult minősíteni a foglalkoztató és a foglalkoztatott közötti jogviszonyt és a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolatot, és ennek alapján megállapíthatja a jogviszony fennállását (Fftv. 7. § (4) bekezdés a) és c) pont). A minősítésnél figyelembe veszi, hogy a felek egyező akarata sem vonhatja ki a szerződést a munkajog szabályai alól, ha tartalma szerint munkaszerződés (115/2021. Korm. r. 3. § (1) bekezdés).

A foglalkoztatónak kell bizonyítania az ellenérték hiányát, és azt is, hogy a szerződés nem a munkaviszony leplezésére irányul (115/2021. Korm. r. 3. § (2) bekezdés). A fiatal foglalkoztatottnál a minimumkövetelmények megtartását akkor is ellenőrzi, ha a munkavégzés például megbízási vagy vállalkozási szerződés alapján történik (115/2021. Korm. r. 5. § (4) bekezdés). A színlelt szerződések kockázatairól a feketefoglalkoztatásról szóló cikkünk szól.

Hogyan zajlik a munkaügyi ellenőrzés? #

A munkaügyi ellenőrzés megindulása #

A hatósági ellenőrzést az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) szerint főszabályként az ügyfél is kérheti (Ákr. 100. § (2) bekezdés). Az Fftv. ezt kizárja: a foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzés kizárólag hivatalból indul (Fftv. 8. § (2) bekezdés). Az ellenőrzés kezdő időpontja főszabályként az, amikor a hatóság a helyszíni ellenőrzést első alkalommal megkezdte (115/2021. Korm. r. 6/A. § (1) bekezdés). Panasz vagy bejelentés esetén a beérkezését követő első ellenőrzési cselekmény időpontja a kezdő időpont (115/2021. Korm. r. 6/A. § (3) bekezdés).

Helyszíni ellenőrzés és a hatóság jogosultságai #

A hatóság valamennyi foglalkoztatási helyszínen külön engedély és előzetes értesítés nélkül tarthat helyszíni ellenőrzést (Fftv. 8. § (3) bekezdés). Az illetékességi területén a székhelytől és a telephelytől függetlenül ellenőrizhet (115/2021. Korm. r. 7. § (1) bekezdés). Az Ákr. szabályain túl jogosult (Fftv. 8. § (4) bekezdés):

• a biztonsági kamerák felvételeit és a be- és kiléptető rendszer adatait megtekinteni és azokról másolatot készíteni;
• az ellenőrzéssel érintett személyeket igazoltatni, adóazonosító jelüket és TAJ-számukat használni;
• tőlük felvilágosítást kérni, és őket tanúként meghallgatni.

A tanúként meghallgatott foglalkoztatott és a panaszt tevő személy adatait a hatóság első meghallgatáskor akkor is zártan kezeli, ha ezt nem kérik (Fftv. 8. § (6) bekezdés).

Jegyzőkönyv és iratbetekintés #

A tényállás tisztázására szolgáló eljárási cselekményről, ha az ügyfél részt vesz rajta, jegyzőkönyv készül, amelyet a résztvevők minden oldalán aláírnak (Ákr. 78. § (1)–(3) bekezdés). Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában betekinthet az iratokba, és másolatot készíthet vagy kérhet (Ákr. 33. § (1) és (4) bekezdés).

A foglalkoztató kötelezettségei az ellenőrzés során #

• Együttműködés: az eljárás valamennyi résztvevője köteles jóhiszeműen eljárni és együttműködni (Ákr. 6. § (1) bekezdés).
• Iratok bemutatása: a hiányzó bizonyítékot az ügyfél nyilatkozatával nem pótolhatja (115/2021. Korm. r. 8. § (1) bekezdés). Ez szigorúbb az Ákr. általános szabályánál (Ákr. 64. § (1) bekezdés).
• Határidők: az elrendelt adatszolgáltatás vagy iratbemutatás elmulasztása vagy valótlan adat közlése esetén a mulasztás az eljárásban utóbb már nem pótolható (115/2021. Korm. r. 8. § (2) bekezdés).
• Az eljárás akadályozása: aki kötelezettségét önhibájából megszegi, eljárási bírsággal sújtható. Ennek összege 10 000 forinttól jogi személynél 1 000 000 forintig, természetes személynél 500 000 forintig terjedhet (Ákr. 77. § (1)–(2) bekezdés).

Mi lehet a munkaügyi ellenőrzés eredménye? #

Ha a hatóság jogsértést tapasztal, eljárást indít (Ákr. 101. § (1) bekezdés). Ebben kötelezi a foglalkoztatót a jogsértés megszüntetésére, vagy a jogsértés tényét megállapító határozatot hoz (Fftv. 9. § (3) bekezdés). A kötelezés szólhat például az elmulasztott bejelentés teljesítésére (115/2021. Korm. r. 11. §).

• Szankciók: a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (Szankció tv.) szerinti szankciókon, például a figyelmeztetésen túl a hatóság megtilthatja a további foglalkoztatást, és munkaügyi bírságot szabhat ki (Fftv. 9. § (1) bekezdés, Szankció tv. 2. § (3) bekezdés). A bírság összegéről a munkaügyi bírságról szóló cikkünkben olvashat.
• A további foglalkoztatás megtiltása: kötelező például az életkori feltételek megsértésekor vagy a harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatásakor, a jogsértés megszüntetéséig (115/2021. Korm. r. 16. § (1) bekezdés).
• Bejelentés nélküli foglalkoztatás: a hatóság megállapítja a jogviszony fennállását, és kötelezi a foglalkoztatót a bejelentésre (Fftv. 10. § (1) bekezdés). A véglegessé és végrehajthatóvá vált határozatot megküldi az adóhatóságnak (115/2021. Korm. r. 14. §).
• Nyilvántartás: a hatóság a jogsértést megállapító határozatok adatairól közhiteles hatósági nyilvántartást vezet (Fftv. 11. § (3)–(4) bekezdés).

A hatóság szankciót nem alkalmazhat, ha a jogsértés tudomására jutásától számítva egy év eltelt (Fftv. 9. § (5) bekezdés). Az elkövetéstől számított három év elteltével főszabályként szintén nem (Szankció tv. 5. § (4) bekezdés). Folyamatosan fennálló jogsértésnél azonban ezután is szankcionálhat (Fftv. 9. § (6) bekezdés a) pont).

Az Fftv. a fellebbezést nem engedi meg, ezért az elsőfokú határozat ellen nincs helye fellebbezésnek (Ákr. 116. § (1) bekezdés). A döntés a közlésével véglegessé válik (Ákr. 82. § (1) bekezdés). Ellene közigazgatási per indítható (Ákr. 114. § (1) bekezdés). A hivatalból folytatott ellenőrzés eredményéről a hatóság kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki (Ákr. 101. § (2) bekezdés).

Gyakorlati példa: bejelentés nélküli munkavállaló az ellenőrzéskor #

Egy étteremben 2026. november 10-én munkaügyi ellenőrzés kezdődik. A konyhán dolgozó egyik munkavállalót a munkáltató nem jelentette be.

1. A jogviszony az ellenőrzés megkezdésekor fennáll, ezért a jogszabálysértés megkezdésének időpontja az ellenőrzés kezdete (115/2021. Korm. r. 12. § (1) bekezdés a) pont).
2. A hatóság a jogviszonyt általános teljes napi munkaidővel, ettől visszamenőleg számított 30. naptól állapítja meg. Kivétel, ha az eljárásban megállapítható, hogy a bejelentés nélküli foglalkoztatás 30 napnál tovább tartott (Fftv. 10. § (2) bekezdés).
3. Bejelentés hiányában a munkaügyi bírság kiszabása kötelező (115/2021. Korm. r. 18. § (4) bekezdés a) pont).
4. Ha a munkáltató a bejelentést késve, de az ellenőrzés megkezdése előtt teljesítette volna, bírság nem szabható ki (115/2021. Korm. r. 18. § (5) bekezdés a) pont).

Az Fftv. kivételt enged a TAJ-számmal nem rendelkező foglalkoztatottnál. A jogviszony megállapítása és a bejelentésre kötelezés elmarad, ha a foglalkoztató két feltételt teljesített (Fftv. 10. § (3) bekezdés). Egyrészt a munkakezdés előtt kérte a kormányhivataltól a TAJ-szám kiadását. Másrészt a TAJ-számot az értesítéstől számított nyolc napon belül bejelentette az adóhatóságnak. Példánkban ez nem áll fenn.

Gyakori hibák #

• Utólagos magyarázat iratok helyett: a hiányzó bizonyítékot nyilatkozat nem pótolja, a határidőben be nem mutatott irat utóbb nem pótolható (115/2021. Korm. r. 8. § (1)–(2) bekezdés).
• Megbízási szerződés munkaviszony helyett: a hatóság a tényleges foglalkoztatás alapján minősít, és a foglalkoztatónak kell bizonyítania, hogy a szerződés nem leplez munkaviszonyt (115/2021. Korm. r. 3. § (2) bekezdés).
• A bejelentés pótlása az ellenőrzés alatt: a késedelmes bejelentés csak akkor mentesít a bírság alól, ha az ellenőrzés megkezdéséig megtörtént (115/2021. Korm. r. 18. § (5) bekezdés a) pont).
• Hiányos munkaidő-nyilvántartás: a munka- és pihenőidő megtartása a vizsgált minimumkövetelmények közé tartozik (115/2021. Korm. r. 5. § (2) bekezdés d) pont).
• A kilépő munkavállaló elszámolásának elmaradása: az igazolások kiadása és az elszámolás is ellenőrzési terület (115/2021. Korm. r. 5. § (2) bekezdés f) pont). Erről a kilépő papírokról szóló cikkünk szól.

Kapcsolódó iratminták #

• Hatósági ellenőrzésre felkészítő csomag minta (KKV 0479) – a munkaügyi iratok dossziéjának összeállításához és az ellenőrzés napi teendőihez.
• Ellenőrzési jegyzőkönyv minta (KKV 0469) – a helyszíni ellenőrzés menetének belső dokumentálásához.
• Hatósági meghatalmazás minta (KKV 0462) – ha a munkáltatót az eljárásban képviselő jár el.
• Munkaszerződés minta (KKV 0001) – a jogviszony alakszerű létesítéséhez és kötelező elemeihez.
• Munkáltatói tájékoztató minta (KKV 0005) – az írásbeli tájékoztatási kötelezettség teljesítéséhez.
• Munkaidő-nyilvántartás minta (KKV 0013) – a munka- és pihenőidő megtartásának igazolásához.
• Csoportos napi jelenléti ív (KKV 0549) – a napi érkezés és távozás rögzítéséhez.
• Intézkedési terv minta (KKV 0046) – a feltárt hiányosságok határidős megszüntetéséhez.

Jogszabályi háttér #

Jogszabályok: a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény (Fftv.); a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet (115/2021. Korm. r.); a 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet (320/2014. Korm. r.); az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.); a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (Szankció tv.); a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.).

Gyakori kérdések #

Előre bejelenti-e a hatóság a munkaügyi ellenőrzést? #

Nem kell bejelentenie. A hatóság valamennyi foglalkoztatási helyszínen külön engedély és előzetes értesítési kötelezettség nélkül tarthat helyszíni ellenőrzést (Fftv. 8. § (3) bekezdés). A munkaügyi iratokat ezért célszerű folyamatosan rendezetten tartani.

Kérhet-e a munkáltató munkaügyi ellenőrzést önmagánál? #

Nem. A foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzés kizárólag hivatalból indul, az ügyfél a saját ellenőrzését nem kérheti (Fftv. 8. § (2) bekezdés). Egy lezajlott, hivatalból folytatott ellenőrzés eredményéről azonban kérelemre hatósági bizonyítványt kaphat (Ákr. 101. § (2) bekezdés).

Mennyi időre visszamenőleg vizsgálhat a hatóság? #

Szankciót nem alkalmazhat, ha a jogsértés tudomására jutásától egy év eltelt (Fftv. 9. § (5) bekezdés), illetve főszabályként az elkövetéstől számított három év után sem (Szankció tv. 5. § (4) bekezdés). A három évnél korábban megkezdett, de az ellenőrzéskor is fennálló jogsértés azonban szankcionálható (Fftv. 9. § (6) bekezdés a) pont).

Kiterjed-e a munkaügyi ellenőrzés a megbízási szerződéssel dolgozókra? #

Igen. A hatóság a tényleges foglalkoztatás alapján minősíti a jogviszonyt (Fftv. 7. § (4) bekezdés a) pont). Fiatal foglalkoztatottnál a minimumkövetelményeket akkor is ellenőrzi, ha a munkavégzés megbízási vagy vállalkozási szerződésen alapul (115/2021. Korm. r. 5. § (4) bekezdés a) pont).

Kapcsolódó cikkek #

• Munkaügyi bírság: összege és szempontjai
• Kötelező munkaügyi nyilvántartások
• Munkaidő-nyilvántartás: mit kell rögzíteni?
• Kilépő papírok: milyen igazolásokat kell kiadni kilépéskor?
• Biztosítotti bejelentés: mikor és hogyan kell bejelenteni az új munkavállalót?
• Keresetindítási határidő: mennyi idő alatt lehet pert indítani a felmondás ellen?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 29. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 29-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.